KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9417)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.594/10/2001.
Tárgy: Mór és Tsa Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Pétfürdő Nagyközség Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mór és Társa Kft. (8174 Balatonkenese, Balatoni u. 34., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata (8105 Pétfürdő, Berhidai u. 6., továbbiakban: ajánlatkérő) "Pétfürdő Nagyközség belterületi vízrendezés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 61. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában 2001. június 6. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 23. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlati felhívás a beszerzés mennyiségének a módosítása érdekében 2001. július 11. napján hirdetmény került a K. É. 28. számában közzétételre.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kíván értékelni. Ennek érdekében a felhívás 13. b) pontjában az értékelés részszempontjait, súlyszámait és az adható pontszámokat az alábbiak szerint határozta meg:
részszempontok súlyszámok
– ajánlat műszaki tartalma 30
– ajánlati ár 20
– pénzügyi ütemezés 20
– teljesítési határidő 15
– vállalt garancia, szavatosság feltételei 15
Az értékelés során adható pontszámok részszempontonként: 1–10.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétel részletes feltételeit, a műszaki tartalmat, és ajánlatkérő egyéb tartalmi és formai feltételeit. A dokumentáció 6.10. pontjában ajánlatkérő részletesen meghatározta az ajánlatokban részszempontonként figyelembevételre kerülő tényezőket.
Az első értékelési részszempont – ajánlatok műszaki tartalma – körében rögzítette, hogy a maximális pontszámot az az ajánlat kapja, amelyik a dokumentáció és a helyszín ismeretében a legjobb ajánlatot nyújtja be. Értékelni fogja a konkrét feladatra kidolgozott részletes minőségbiztosítást, a projekt valamennyi lényeges elemére adott megoldásokat, ezek érdekében foganatosított intézkedéseket, ellenőrző mérések végzését, minőségbiztosítási dokumentáció készítését, melyek részletezése, kidolgozása előnyben részesül. Ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatok egymáshoz viszonyítva kerülnek értékelésre.
A második részszempont – ajánlati ár – körében történő értékelés kapcsán előírta, hogy kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak tekinti azt az ajánlati árat, amely alacsonyabb, mint a normatív értéken alapuló tervezői költségvetés 75%-a, és az ilyen árat mint nem megfelelőt kizárja. Az értékelés úgy történik, hogy a legalacsonyabb ár kapja a 10 pontot, és ezen árat kell osztani az adott ajánlati árral és szorozni 10-zel.
A harmadik részszempont – pénzügyi ütemezés – értékelésénél ajánlatkérő a részszámlák aránya és az ütemezése kapcsán azt kívánta értékelni, hogy az egyes részszámlák mennyire igazodnak a lezárt műszaki teljesítési szakaszhoz, a teljes vállalási árhoz viszonyítva milyen ütemben kerülnek benyújtásra, figyelemmel az ajánlatkérő üzleti érdekeire. Az ajánlatok egymáshoz viszonyítva kerülnek értékelésre.
A negyedik – teljesítési határidő – részszempont körében a kivitelezési véghatáridőt és a részhatáridőket is értékelni kívánta ajánlatkérő.
Az ötödik részszempont – vállalt garancia, szavatosság feltételei – értékelése során ajánlatkérő a jogszabályban és az ajánlati felhívásban előírt garanciális és szavatossági vállalások tárgyában tett többletvállalásokat kívánta értékelni. A legtöbbet vállaló kap 5-5 pontot (garancia, szavatosság), és ennek összege adja a részszempont pontszámát. A többi ajánlat ehhez viszonyítva kerül értékelésre.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. augusztus 21. napjára kérelmező, a Penta Kft., a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft., a SADE Magyarország Kft., a CONTUR-BAU Rt., a KÖZ-VÍZ Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő Bíráló Bizottsága megvizsgálta az ajánlatokat érvényesség, alkalmasság szempontjából és megállapította, hogy a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. ajánlata érvénytelen, az érvényesnek minősített ajánlatokat ezt követően értékelték.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 31. napján hirdette ki nyilvánosan az eljárás eredményét, ahol az összességében legelőnyösebb ajánlatot értékelése szerint a SADE Magyarország Kft. tette, így ő lett az eljárás nyertese, a második legkedvezőbb ajánlatot a PENTA Kft. tette. Kérelmező kapta a legalacsonyabb pontszámot az ajánlattevők közül.
Ajánlatkérő elkészítette az összegzést az eljárásról, azonban az csak a kiosztott pontszámokat tartalmazó táblázatokat tartalmazta, nem kerültek megadásra az egyes részszempontokon belül az ajánlattevők által vállalt és ajánlatkérő részéről az értékelés során figyelembe vett tartalmi elemek, továbbá a kiosztott pontszámok részletes indoklását sem adta meg ajánlatkérő.
Kérelmező 2001. szeptember 25. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmező sérelmezte ajánlatkérő értékelését, álláspontja szerint az értékelésben több részszempont jelenik meg az előre megadottnál. Az egyes értékelési részszempontoknál nem mérhető elemeket értékelt, nem a kiírásnak megfelelően. Az ajánlati ár is tévesen került értékelésre, hiszen az ajánlati dokumentáció szerint az ajánlati árnak tartalmaznia kellett a 10% pótmunka keretet, azonban nem ennek megfelelő ár lett viszonyítva a tervezői költségvetéshez. A pénzügyi ütemezés körében nem értelmezhető az a kitétel, hogy értékelésre kerül az ajánlatkérőnek a megvalósuláshoz kapcsolódó üzleti érdeke. Álláspontja szerint ezen szempont nem mérhető és nem értelmezhető. Követhetetlen az értékelés a többi részszempont körében is. Az 5. részszempont körében nem értelmezhető, hogy lehet a kötelező előírás alatti garanciát vállalni és azt értékelni. Az ilyen ajánlat kizárást von maga után álláspontja szerint.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja felül ajánlatkérő értékelését, hogy az megfelel-e a kiírásban megfogalmazottaknak. Ideiglenes intézkedés alkalmazását is kérte.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a dokumentáció 6.10. pontjában részletesen meghatározta az értékelési szempontokat és azok tartalmát, így ha azzal kapcsolatban bármi nem volt kérelmező számára egyértelmű, úgy lehetősége lett volna tájékoztatást kérni az ajánlattételi szakban. Az értékelési részszempontok körében az értékelésnél figyelembe veendő tartalmi elemek konkrétan ismertetésre kerültek a dokumentációban és az ajánlatok értékelésére ennek megfelelően került sor.
Ajánlatkérő ismertette – az összegzésből történő kimaradásra tekintettel –, hogy milyen tartalmi elemeket értékelt az egyes részszempontokon belül, valamint a kiosztott pontszámok indokait.
Az első értékelési részszempontnál figyelembe vett értékelési kritériumok voltak a referenciák, tervezett műszaki megoldás bemutatása, műszaki terv megfeleltetése a megrendelő igényeihez (lakossági környezeti hatás), többletvállalás, technikai eszközök és humán erőforrás, minőségbiztosítás. Az értékelési kritériumok körében a beérkezett ajánlatok alapján megállapítottak egy átlagot és ahhoz viszonyítva határoztak meg átlag alatti, átlag feletti vállalásokat, amely alapján kiosztották a pontszámokat. Az egyes részszemponton belüli kritériumokra adott összpontszámot ezek után visszaosztották annak érdekében, hogy az 1–10 ponthatár között el tudják helyezni a pontszámot.
A második részszempont – ajánlati árnál – sávokat alakított ki ajánlatkérő, úgy, hogy a legalacsonyabb ár a mérnöki ár 75%-a és az egyes ajánlattevők által ajánlott legmagasabb ár közötti különbség 10-zel osztva, majd a hányadost a legalacsonyabb árhoz hozzáadva kapták meg az 1–10 pontnak megfelelő értéket, így alakultak ki a pontszámok. Ajánlatkérő által egyenlő mértékű sávok kerültek kialakításra és ehhez kerültek hozzárendelésre az 1 pont különbségek.
Egy ajánlattevő 0 pontot kapott az ajánlati árára, mert az nem érte el a mérnöki költségvetési ár 75%-át.
A harmadik részszempont – pénzügyi teljesítés – körében az értékelést ajánlatkérő az alábbiak szerint végezte el: 2 részszámla 10 pont, 3 részszámla 8 pont, 4 részszámla 6 pont, 5 részszámla 4 pont, 6 részszámla 2 pont.
A negyedik részszempont – teljesítési határidő – értékelése során a vállalt teljesítési határidőket napokra számolták át és a napok száma alapján a legkevesebb nap kapta a 10 pontot a legmagasabb nap az 1 pontot a kettő között ismételten sávokat állapított meg és ehhez rendelte a 1 pontos különbségeket. A sávok kialakítására itt is egyenlő mértékben került sor (26.8 nap jelentett 1 pont levonást).
Az ötödik részszempont – a vállalt garancia és szavatosság – értékelésénél 3 részre osztották a 10 pontot. A kiírás szerinti garancia/szavatosság 5 pont, előírtnál kedvezőbb 2 pont, kötbér 3 pont.
A kötbérre vonatkozóan a dokumentáció minimális mértékként a bruttó bekerülési érték 0,25%-át jelölte meg, ezt elosztották a határidővel és az így kapott hányadost pontozta akként, hogy az legnagyobb érték kapott 3 pontot, a legkisebb 1 pontot a többi ehhez viszonyítva arányos pontszámot kapott.
Kérelmező ezen részszemponti kritériumnál azért kapott 0 pontot, mert a kiírás alatti vállalást tette.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2001. szeptember 11. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság a kérelem keretei között azt vizsgálhatta, hogy ajánlatkérő az értékelést az általa a felhívásban meghatározott szempontok, a dokumentációban ismertetett részszempontok tartalmi elemeire figyelemmel az ajánlatok valós tartalmi elemeit vizsgálta és pontozta-e. Az ajánlati dokumentációban ismertetett részszempontok körében értékelésre kerülő kritériumok jogszerűségét a kérelem alapján a Döntőbizottságnak nem volt lehetősége felülbírálni, hiszen a rendelkezésre álló jogvesztő 15 napos határidőn belül egyik fél – így kérelmező – sem vitatta azt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, ajánlatkérő értékelése a 2. ajánlati ár, 4. teljesítési határidő, az 5. vállalt garancia, szavatossági feltételek értékelési részszempont tekintetében nem felel meg az általa a dokumentációban előre megadott szempontoknak, így az értékelés során ezen részszempontok körében ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Az 1. és a 3. részszempont körében ajánlatkérő az általa előírt kritériumok szerint végezte el az ajánlatok részszempontonkénti vizsgálatát, a kiosztott pontszámok tükrözik az ajánlati elemek közötti valós tartalmi eltéréseket. E részszempontoknál kiosztott pontszámok elfogadhatóak.
A 2. részszempont – ajánlati ár – esetében ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy a tervezői költségvetés 75%-ánál alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatot kizárja.
Az ajánlati dokumentáció 2.2.3. pontja értelmében az ajánlati árnak a 10% tartalékkeretet is tartalmaznia kellett. Ajánlattevők ennek megfelelően tették meg ajánlatukat. Ajánlatkérőnek ezen, az ajánlatokban található ajánlati árakat kellett az értékelésnél figyelembe venni. Ezzel szemben ajánlatkérő az értékelésnél – a Contur Bau Rt. ajánlatát kivéve – a többi ajánlatnál a 10% tartalékkeret elhagyásával vette számításba az ajánlati árakat és ez ellentétes a felhívás és a dokumentációban meghatározott feltételekkel.
Ugyanúgy nem fogadható el, hogy a KÖZ-VÍZ Kft. ajánlatára "0" értéklelési pontot adott ajánlatkérő, mert annak ajánlati ára – mely a kötelező tartalékkeret is figyelembe véve – nem volt alacsonyabb a tervezői költségvetés 75%-nál, ezzel szemben e körben az ő ajánlata volt a legelőnyösebb.
A fentieken túl a legalacsonyabb értékelési pontszám nem is lehet "0", mert annak minimális mértékét ajánlatkérő a felhívásban 1 pontban határozta meg.
Ajánlatkérő a dokumentációban nem azt határozta meg, hogy a mérnök ár 75%-át tekinti a legalacsonyabb árnak, majd a határokat a 0,75% mérnöki ár és a legmagasabb ajánlati ár és az közötti különbség alapján határozza meg, hanem azt írta elő, hogy az vizsgált ajánlati árat a legalacsonyabb árhoz viszonyítva, arányosítással (legalacsonyabb ár/vizsgált ár × 10) fogja a pontértékeket meghatározni.
A negyedik részszempont – teljesítési határidő – körében a dokumentáció 6.10 pont 13.4. pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy a kivitelezés átfutási idejét és az részhatáridőket értékeli, a legrövidebb 10 pont a leghosszabb 1 pont, a kettő között az értékelés arányos. Ajánlatkérő azonban az általa előírthoz képest nem értékelte a részhatáridőket, hanem értékelési sávokat határozott meg. (A helyes értékelés a legrövidebb átfutási határidő/vizsgált határidő × 10.)
Az ötödik – vállalt garancia és szavatosság feltételei – részszempont esetében ajánlatkérő a dokumentáció 6.1. pont 13.3. alpontjában azt határozta meg, hogy a műszaki teljesítéshez köthető szavatosság és garanciális vállalás tárgyában tett többletvállalások kerülnek értékelésre. A vállalt legmagasabb szavatosság és garancia 5-5 pontot kap.
Ezzel szemben ajánlatkérő által összeállított értékelési módszer szerint a kötelezően előírt garancia és szavatosság vállalással lehetett 5 pontot kapni, míg a kötelező feletti garancia vállalás 1,5 többletpontot, a szavatosság 0,5 többletpontot kapott, tehát a két tartalmi elemben a legkedvezőbb vállalásnál is csak 7 pontot lehetett elérni, amellett ajánlatkérő a kötelező vállalásokat lényegesen magasabb 5 ponttal értékelte.
A fentieken túl ajánlatkérő ezen szemponton belül a kötbér vállalást is értékelte, mely vállalás az ajánlatkérő által, a dokumentációhoz meghatározottak szerint sem tartozik ezen részszempont fogalomkörébe.
Ajánlatkérő a dokumentációban a kötbérvállalásra vonatkozóan minimumot írt elő 0,25%-ban. Kérelmező álláspontja helytálló, hogy a kötelező vállalás alatti ajánlatot érvénytelennek kell minősíteni, mert az nem felel meg a dokumentáció és a felhívás feltételeinek. Kérelmező ajánlatában 0,03% napi kötbér vállalása a kötelezően előírt alatt van, így ajánlata e miatt nem felel meg a dokumentációnak, így érvénytelen. A vállalásra adott 0 pont nem megfelelő, ellentétes a felhívásban és a dokumentációban megadott kritériumokkal.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározottaknak és ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseit.
A Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozott kérelmező kérelmének azon része is, mely szerint ajánlatkérő értékelése következetlen hiszen ajánlatkérő nem állított össze a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelően "összegzés az eljárásról" iratot, melynek tartalmaznia kell az ajánlatokban lévő, és az ajánlatkérő által az egyes részszempontoknak megfelelően értékelt összes tartalmi elemet, valamint az értékelési pontszámokon túl az értékelés indoklását.
Ezen irat a közbeszerzési eljárásoknak egy fontos dokumentuma, mert ennek ismeretében tudják az ajánlattevők megítélni azt, hogy ajánlatkérő valóban az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai, súlyszámai, azok sorrendje és súlyozása szerint döntött-e a nyertes kiválasztása során. Ajánlatkérő ezen mulasztásával megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését is.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. §
(1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság az általa megállapított jogsértések súlyát vette figyelembe.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 5.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
