KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9418)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.595/9/2001.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, Morvayné dr. Vígh Katalin és dr. Berczi Norbert a Közbeszerzések Tanácsának tagjai által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a DÉMÁSZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos (Gazdasági Minisztérium, 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.), Morvayné dr. Vígh Katalin (Gazdasági Versenyhivatal, 1051 Budapest, Roosvelt tér 7–8.) és dr. Berczi Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 11.) a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által hivatalból kezdeményezett – egyesített – jogorvoslati eljárás során, melyet a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (6720 Szeged, Klauzál tér 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2552 db közvilágítási kandeláber és 2896 db lámpasor korrózióvédelmi és esztétikai festése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság az indítványoknak részben helyt adva megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.)
60. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító, az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Egyebekben a Döntőbizottság az indítványokat elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. június 20-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 25. számában tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban. Az eljárásfajta választásának indokát a Kbt. 70. § (1) bekezdésének e) pontjára alapította ajánlatkérő.
A részvételi felhívás 9. c) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni az ajánlatokat, de itt nem közölte a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerinti adatokat.
A 2001. július 6-i részvételi jelentkezési határidőig az ANTIKORR Kft., az EKS Service Kft., az ELEKTROCOLOR Kft., a FABO Korrózióvédelmi Kft. és a PRIMER Energia Kft. nyújtotta be részvételi jelentkezését.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket megvizsgálta és a 2001. július 11-i – részvétellel kapcsolatos – eredményhirdetésen mind az öt jelentkezőt ajánlattételre alkalmasnak találta és egyben felkérte őket ajánlattételre.
A 2001. július 23-i ajánlattételi határidőig mind az öt ajánlattételre felhívott benyújtotta ajánlatát.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, majd hiánypótlást biztosított. Ezt követően 2001. július 30-án lefolytatta ajánlattevőkkel a tárgyalást.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 2-án az eredményhirdetés során a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította a "számszakilag hibás ajánlatkérése miatt".
Az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és az összegzést mind az öt ajánlattevőnek megküldte, egyben tájékoztatta őket, hogy intézkedett a dokumentáció árának visszautalása iránt.
Ajánlatkérő első ízben 2001. augusztus 18-án adta fel az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóját a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségéhez (a továbbiakban: K. É.), melynek 4. pontjában értelmezhetetlen "részszempontokra adható pontszámokat" jelölt meg, továbbá a tájékoztató 11. pontjában a Kbt.-vel összhangban nem álló indokot jelölt meg az eljárás eredménytelensége alapjául. A K. É. Szerkesztősége 2001. augusztus 21-i levelében a fentiek miatt hiánypótlásra visszaküldte a tájékoztatót. Ajánlatkérő ezt követően 2001. augusztus 28-án ismételten beküldte a tájékoztatóját és ebben a részszempontokra adható pontszámokat korrigálta, azonban a 11. pont tartalmát fenntartotta, ezért az a K. É. Szerkesztőség megjegyzésével jelent meg az értesítő 2001. szeptember 12-i számában.
A fenti közbeszerzési eljárással kapcsolatosan dr. Kardkovács Kolos szeptember 25-én, Morvayné dr. Vígh Katalin szeptember 22-én és dr. Berczi Norbert október 3-án (a továbbiakban: indítványozók) hivatalból eljárást kezdeményeztek a Döntőbizottságnál.
A lényegében azonos tartalmú indítványok alapján a Döntőbizottság a megindított jogorvoslati eljárásokat egyesítette.
Az eljárást hivatalból kezdeményező beadványokban a Tanács tagjai egybehangzóan kifogásolták a K. É. 37. számában 2001. szeptember 12-én közzétett, a részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárás eredményéről szóló tájékoztató tartalmát.
Azt is kifogásolták a beadványukban, hogy a rendelkezésükre álló iratokból megállapítható, hogy az ajánlatkérő által a Szerkesztőbizottságnak első ízben megküldött tájékoztató 4. pontja jogsértő módon tartalmazta a részszempontokra adható ponthatárokat, ugyanis a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja kimondja, hogy az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa minden részszempont tekintetében azonos. Egybehangzóan nyilatkozták azt is, hogy a szerkesztőbizottság fenti jogszabály helyre vonatkozó megjegyzését figyelembe véve az ajánlatkérő kijavította a tájékoztató 4. pontját. Ezzel formálisan eleget tett a hiánypótlásnak, de a jogsértés tényleges orvoslására már nem volt mód.
Álláspontjuk szerint fennállhat továbbá a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontjának megsértése is, mely kimondja, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélését szolgáló részszempontokat a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire tekintettel kell meghatározni. Véleményük szerint, mivel ajánlatkérő a részszempontok körében értékelte a műszaki és kereskedelmi megfelelőséget, ezért a hivatkozott elbírálási szempontok nem a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontjával összhangban lettek megállapítva, hanem e körben az ajánlatkérő az ajánlatok érvényességére vonatkozó kritériumokat tett az elbírálás szempontjává.
Az eljárást kezdeményezők az indítványukban jogsértőnek ítélték azt is, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató 11. pontjában ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségének indokaként azt jelölte meg, hogy az ajánlati felhívásban közölt mennyiségi adatok "hibás felméréséből adódóan azok jelentős mértékben eltérnek a valós mennyiségektől". Álláspontjuk szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdése taxatíve tartalmazza az eredménytelenség eseteit, így a Kbt. ezen kógens szabályozására figyelemmel az ajánlatkérő egyéb esetekben nem nyilváníthatja eredménytelenné a közbeszerzési eljárást.
Fentiekre tekintettel mindhárom indítványozó kérte a jogsértés megállapítását.
Ajánlatkérő írásos észrevételében előadta, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a részszempontok tartalmi értékelésének során adható pontszámok alsó és felső határa minden részszempont szerint azonos volt, csak a súlyszám figyelembe vételével végzett számítás eredménye jelent meg az eredeti – később felhívásra kijavított – hirdetmény 4. pontjában mint levezetett, számított érték.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése a) pontjának megsértésével kapcsolatban a műszaki és kereskedelmi megfelelőség értékelés, során nem az ajánlatok érvényessége kritériuma szerinti értékelést jelentett álláspontja szerint, hanem az ajánlatok további műszaki, kereskedelmi szempontú értékelését.
Írásos észrevételében azt is nyilatkozta, hogy az egyébként ajánlat adására és az ajánlatok érvényességére vonatkozó "megfelelőség" szó használata az ajánlatok részszempontok szerinti értékelésénél nem elég pontos, de ebben az összefüggésben gyakorlatilag a műszaki és kereskedelmi szempontból már elbírált és megfelelőnek ítélt ajánlatok összehasonlítását és értékelését takarja az ajánlatok elbírálási szempontjánál feltüntetett műszaki és kereskedelmi megfelelőségi kitétel.
Előadta azt is, hogy az eredményhirdetést közvetlenül megelőzően merült fel az az észrevétel, hogy az eredeti hirdetésben szereplő mennyiségi adatok jelentős mértékben eltérnek a ténylegesen festeni kívánt kandeláberek és lámpakarok mennyiségi adataitól. A szóbeli jelzés megalapozottságát megvizsgáltatta a specifikációt adó Műszaki Igazgatósággal, melyre vonatkozóan először szóban, majd írásban is megerősítette a területi vezető, hogy az eltérés valóban jelentős.
A mennyiségi eltérés miatt az egyösszegű, nyertesnek kihirdethető ajánlat alapulvételével kötendő szerződés megkötése esetén jelentős összegű kára keletkezett volna ajánlatkérőnek, mivel a tényleges igénye az ajánlatban foglaltaknál lényegesen kisebb mennyiségre irányult, azaz nem tudja az általa megadott mennyiséget biztosítani az ajánlattevők részére.
Előadta azt is, hogy ezzel az ajánlatkérő lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésére kért ajánlatot.
Véleménye szerint a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a Ptk. vonatkozó rendelkezése szerint semmis, ezért az ajánlatkérő ezen ok miatt nyilvánította az eljárást eredménytelenné, melyre vonatkozóan a Kbt. rendelkezést nem tartalmaz. Írásos észrevételében kérte az ügyben tárgyalás tartását is.
A kérelmére kitűzött tárgyalás időpontjáról szóló értesítést követően a tárgyalás napján írásban közölte, hogy akadályoztatása miatt azon képviseltetni nem tudja magát, de a korábbi írásos észrevételét változatlanul fenntartja.
Az ügyben érdekelt felek közül az EKS Service Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatban sérelem nem érte. Előadta azt is, hogy a közvilágítási tenderpályázati munkáinak keretében a helyszínen felméréseket végeztek szakemberei és ez alapján a pályázati ajánlatban szereplő értékektől a felmérés szerinti adatok lényegesen eltértek. Ennek alapján méltányosnak tartotta az ajánlatkérő azon döntését, hogy a vonatkozó közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította.
A FABO Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlattétel során 1 db referenciafestést végeztek Szeged Város területén az ajánlatkérő által kijelölt kandelábernél. Azt is nyilatkozta, hogy az eljárás eredménytelenné nyilvánítására tekintettel indítványozza, hogy ajánlatkérő a dokumentáció költségeit térítse vissza a részükre.
A további felek érdemi észrevételt sem írásban, sem a tárgyaláson nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy mindhárom hivatalból eljárást kezdeményező indítvány alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 60. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy eredménytelen az eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból;
d) egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot;
e) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésre vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja;
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
E rendelkezést figyelembe véve a Döntőbizottság helytállónak találta az eljárást kezdeményezők azon kifogását, miszerint e kógens szabályt megsértette ajánlatkérő azzal, amikor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban olyan indokot jelölt meg az eredménytelenné nyilvánítás okaként, melyet a fenti rendelkezés nem tartalmaz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő csak a törvény fenti rendelkezéseinek fennállása esetén – annak pontos megjelölésével – nyilváníthatja eredménytelenné a közbeszerzési eljárást, de ettől eltérő indokolást nem alkalmazhat.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérőnek az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint éppen ajánlatkérő által választott Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közbeszerzési eljárás keretében lehetősége lett volna a tárgyalási szakasz folyamán a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos mennyiségi adatok módosítására, hiszen éppen fent nevezett jogszabályhely ad lehetőséget arra az esetre, ha ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos szerződéses feltételeket.
A Döntőbizottság az indítványokat az alábbiakban megalapozatlannak találta:
A Kbt. 34. § (3) bekezdése azt a rendelkezéseket tartalmazza, hogy:
"Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos."
Az ajánlatkérő által folytatott hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás kétszakaszos eljárás, aminek első részében ajánlatkérő a részvételi jelentkezések alapján megállapítja, hogy mely jelentkezők alkalmasak ajánlattételre és ezt követően hívja fel őket a felhívás kézbesítésével további ajánlattételre. Mivel ezen első forduló keretében ajánlatkérő vizsgálja a pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmasságot, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevőkre vonatkozó alkalmassági feltételek ezen első szakasz keretében kerülnek értékelésre. A második szakasz keretében, amelyben már csakis az ajánlatok tartalma alapján kell ajánlatkérőnek döntést hoznia, olyan tartalmú bírálati részszempontokat is figyelembe vett ajánlatkérő, mint pl. "műszaki megfelelőség, kereskedelmi megfelelőség". Ajánlatkérő a bírálattal kapcsolatos indokolását, mely szerint e két bírálati részszempont keretében nem az ajánlattevők szerződésteljesítésére való alkalmasságát vizsgálta, hanem az ajánlatuk műszaki, illetve kereskedelmi részének számára való megfelelőségét, a Döntőbizottság elfogadta, és nem osztotta indítványozók azon véleményét; mely szerint ajánlatkérő fent említett bírálati részszempontok keretében tulajdonképpen az alkalmassági kritériumokat vizsgálta.
A Döntőbizottság nem adott helyt az eljárást kezdeményezők azon indítványának sem, miszerint ajánlatkérő megsértette volna a Kbt. 34. § (3) bekezdésének c) pontját is tekintettel arra, hogy a Szerkesztőbizottság felhívására ajánlatkérő kijavította az eljárás összegzéséről szóló tájékoztató 4. pontját és ezzel eleget tett a törvényi követelményeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az eljárást az eredeti felhívás szerint nem kívánja a jövőben lefolytatni, ezért valójában nincs is relevanciája annak, hogy az ajánlatkérő formálisan elvégezze a pontozást, hisz annak eredményétől függetlenül jelen közbeszerzési eljárásban nyertesre vonatkozó döntést ajánlatkérő nem kíván hozni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdése c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, tekintettel a Kbt. 88. § (5) bekezdésében foglaltakra is.
Az indítványok megalapozatlan részét a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján utasította el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 26.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
