KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9430)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.581/21/2001.
Tárgy: a Párkányi és Társa Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Közlekedési Felügyelet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Párkányi és Társa Kft. (1025 Budapest, Pitypang u. 6., képviseli dr. Barna Judit ügyvéd, 1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 17-21., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Fővárosi Közlekedési Felügyelet (1061 Budapest, Andrássy út 8., képviseli dr. Tanács Magdolna ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "gördíthető irattároló polcrendszer kialakítása a Fővárosi Közlekedési Felügyelet Mozaik u. 5. szám alatti üzemviteli épületében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. év XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) és (5) bekezdéseire és a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai, a jogorvoslati eljárás során meghallgatott tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. június 20-án a Közbeszerzési Értesítő 25. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására, amelynek tárgya gördíthető irattároló polcrendszer kialakítása a Fővárosi Közlekedési Felügyelet Mozaik u. 5. szám alatti üzemviteli épületében volt. A beszerzés tárgyának részletes ismertetését a dokumentáció tartalmazta. A műszaki dokumentáció műszaki leírásból, árazatlan költségvetésből és két tervrajzból állt.
A dokumentációban lévő terveket a GÉM Kft. készítette, rendszertervezőként dr. Kólya Tiborné jegyezte azokat.
Az ajánlatok benyújtási határidejében, 2001. július 31-ig kérelmezőn kívül a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: IBC Orbán Kft., Interregál Hungária Kft., KIPSZER-TÜVA Kft., Kollektív Kft., ORAKO Kft., PENTA ROLL Kft., VASSZER Vasipari Kft.
Ajánlatkérő az eredményhirdetést elhalasztotta, azt 2001. augusztus 30-én tartotta meg. Ajánlatkérő döntését az összegezés és a tájékoztató az eljárás eredményéről című anyag felolvasásával hirdette ki. A nyertes ajánlattevő a Kollektív Kft., a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a VASSZER Kft. lett.
Kérelmező ajánlatára vonatkozóan az összegezés a következőket tartalmazta:
"A Párkányi és Társa Kft. ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 31. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel, továbbá figyelemmel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára, elutasította. Az ajánlattevő résztulajdonosa és cégjegyzésre jogosult (az ajánlatot is aláíró) képviselője dr. Párkányi György, a Pályázati dokumentáció »Műszaki leírás« című fejezetét és a terveket készítő GÉM Kft. vezető tervezője." Tartalmazza az összegezés ezt követően a Kbt. 31. § (2) bekezdésének ismertetését, majd a következőket: "A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni. A bírálóbizottság döntése volt, hogy az egyébként megfelelő ajánlat elfogadásával - tekintettel az eljárás előkészítésének előzményeire - ajánlatkérő súlyosan megsértené az esélyegyenlőség alapelvét, miközben jogszabályi kötelezettsége, hogy "biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára [Kbt. 24. § (2) bekezdés]."
Ajánlatkérő az összegezést az eredményhirdetésen részt vevő ajánlattevőknek átadta, a többieknek pedig megküldte.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2001. szeptember 18-án a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2001. szeptember 21-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyet a hiánypótlási felhívás alapján, illetve a jogorvoslati eljárás során tartott első tárgyaláson kiegészített és pontosított. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérőnek a szolgáltatási díj és a költségek viselésére való kötelezését.
Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem bírálta el a kérelmező ajánlatát, az összegezés szerint ugyanis kérelmezőt nem zárta ki az eljárásból, az ajánlatát kifejezetten nem nyilvánította érvénytelennek, ez nem szerepel az összegezésben, de nem is értékelte az ajánlatát.
Sérelmezte azt is, hogy az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az összegezés tartalma szerint érvénytelennek nyilvánította. Előadta továbbá, hogy a GÉM Kft. ajánlatot nem nyújtott be, így az nem lehet érvénytelen, kizárt továbbá az előkészítésben olyan személy részvétele, aki a pályázóval a Kbt. 31. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt kapcsolatban áll. Olyan kizáró ok pedig nem szerepel a Kbt.-ben, amely szerint az ajánlattevő tisztségviselője vagy résztulajdonosa ne lehetne az előkészítésben részt vevő cég dolgozója vagy akár résztulajdonosa.
A szabályok kógensek, azokat nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Kifogásolta az esélyegyenlőség alapelvére való hivatkozást is, mivel azt az ajánlatkérőnek kell biztosítania az eljárás során.
A jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként az összegezés kézbesítésének napját - az eredeti kérelmében szeptember 5-ét, a hiánypótlási felhívásra benyújtott iratban 2001. szeptember 7-ét - jelölte meg.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását, részben elkésettség, részben alaptalanság címén. Előadta, hogy ha valóban 2001. szeptember 5-én vette kézhez kérelmező az összegezést, akkor a 2001. szeptember 21-én benyújtott kérelme elkésett, hacsak nem adta azt 2001. szeptember 20-án postára.
Fenntartotta az összegezés indokolásában foglaltakat. Előadta, hogy a közbeszerzés tárgyát képező munka terveit dr. Párkányi György készítette, még ha nem is ő jegyezte. Dr. Párkányi György az ajánlati felhívás közzétételét megelőző időszakban többször is konzultált ajánlatkérő és a tanácsadó szervezet képviselőivel, így minden ajánlattevőnél korábban az eljárással kapcsolatos információkhoz jutott.
Sajnálatos elírásnak tekintik, hogy az összegezés szerint kérelmező ajánlata egyébként megfelelő, holott felmerült, hogy a referenciája nem az.
Elvégezték az ajánlatok újbóli értékelését, bevonva kérelmező ajánlatát is, és megállapították, hogy kérelmezőé a legkedvezőtlenebb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az eredményhirdetésen a kérelmező képviselője nem vett részt, a tértivevény tanúsága szerint az összegezést 2001. szeptember 7-én vette át, a kérelmét 2001. szeptember 21-én, a számára nyitva álló 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújtotta be a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem a kérelmező ajánlata érvénytelenségével kapcsolatos ajánlatkérői döntésre vonatkozó részében alapos, ezt meghaladóan alaptalan.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni.
Ajánlatkérő döntését az összegezést és a tájékoztatót az eljárás eredményéről című anyag tartalmazta, amelyeket az ajánlatkérő ismertetett az eredményhirdetéskor.
Az összegezés 3. pontjában kerültek felsorolásra az érvénytelen ajánlatot tevő ajánlattevők is. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő e pontban szerepeltette kérelmező ajánlatát, megindokolva annak érvénytelenségét a fentiekben idézett módon.
Kétségtelen, hogy az összegezésben az szerepel, hogy a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő "elutasította", azonban az indokolásból és abból, hogy az összegezés mely rovatában szerepeltette, egyértelmű, hogy érvénytelennek nyilvánította azt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő elbírálta kérelmező ajánlatát - érvénytelennek nyilvánította azt -, így eleget tett a Kbt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, ezért a kérelem e részében alaptalan.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője,
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) az a)-c) pontok szerinti személy hozzátartozója.
E szakasz (4) bekezdése szerint nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodószervezet; illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
E szakasz (5) bekezdése kimondja, hogy ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.
A Kbt. 52. § (l) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
Ajánlatkérő az összeférhetetlenséget, ennek következményeként kérelmező ajánlata érvénytelenségét arra alapította, hogy a Párkányi és Társa Kft. résztulajdonosa és vezető tisztségviselője, dr. Párkányi György a terveket készítő GÉM Kft. vezető tervezője is. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy dr. Párkányi György egyben résztulajdonosa a GÉM Kft.-nek is, és ezen tulajdonosi minőségben, nem pedig alkalmazottként, vezető tervezője.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a GÉM Kft.-nek és kérelmezőnek a fenti kapcsolata alapján, megállapítható-e a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása.
Jelen esetben a GÉM Kft. az eljárásba bevont szervnek minősül, és érdekelt gazdálkodószervezet is. A Kbt. fenti rendelkezései alapján az eljárásba bevont szervezet érdekelt gazdálkodószervezeti minőségének csak abban esetben van jelentősége és vonja maga után a Kbt. 31. § (5) bekezdése szerinti következményt, ha ajánlattevőként vagy alvállalkozóként is indul a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő anélkül vette igénybe a GÉM Kft. közreműködését a közbeszerzési eljárás során, hogy tisztázta volna vele az összeférhetetlenségi kérdéseket, nem kért a GÉM Kft.-től olyan nyilatkozatot, amely szerint az nem kíván ajánlattevőként vagy alvállalkozóként részt venni az eljárásban.
A GÉM Kft. azonban ajánlatot nem nyújtott be, alvállalkozóként pedig nem szerepelt a kérelmező ajánlatában, így ennek az ajánlatkérői mulasztásnak nem volt jelentősége a kérelmező vonatkozásában az eljárás során.
Ha az eljárásba bevont szervezet vagy személy az ajánlattevővel vagy alvállalkozójával (mint érdekelt gazdálkodószervezettel) a Kbt. 31. § (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti viszonyban áll, ez a körülmény az érintett ajánlattevő esetében a Kbt. 31. § (5) bekezdésének alkalmazását eredményezi.
A Döntőbizottság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a GÉM Kft. mint eljárásba bevont szervezet, nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a Párkányi és Társa Kft.-vel, a GÉM Kft. nem vezető tisztségviselő a Párkányi és Társa Kft.-ben, a GÉM Kft. nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a Párkányi és Társa Kft.-ben. Az is megállapítást nyert, hogy a terveket készítő dr. Kólya Tiborné, a GÉM Kft. ügyvezetője és egyben alkalmazottja a kérelmezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem vezető tisztségviselője a Párkányi és Társa Kft.-nek, nem rendelkezik-e a Párkányi és Társa Kft.-ben tulajdoni részesedéssel, hozzátartozói nem állnak a Párkányi és Társa Kft.-vel a Kbt. 31. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti viszonyban.
A fentiek alapján a Döntőbizottság szerint az a tény, hogy dr. Párkányi György - mint az ajánlattevő vezető tisztségviselője - az eljárásba bevont szervezet résztulajdonosa és vezető tervezője, nem alapozza meg az összeférhetetlenséget.
Azt is vizsgálni kellett az ajánlatkérői döntés, illetve észrevétel alapján, hogy dr. Párkányi Györgyöt ajánlatkérő bevonta-e az eljárásba, annak előkészítésébe, mivel ez megalapozza a Kbt. 31. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti összeférhetetlenség fennállását.
Ajánlatkérő a GÉM Kft.-nek adott megbízást a tervek elkészítésére, a szerződést annak ügyvezetője, dr. Kólya Tiborné írta alá. A tervezés során ajánlatkérő dr. Kólya Tibornéval egyeztetett a tervekről. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő bevonta volna dr. Párkányi Györgyöt a közbeszerzési eljárásba, annak előkészítésébe.
A fentiek alapján a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerinti okok fennállásának hiányában a Kbt. 31. § (5) bekezdésére alapítva ajánlatkérő nem nyilváníthatta volna érvénytelenné kérelmező ajánlatát, ebben a vonatkozásban a kérelem alapos.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az összegezése szerint a Kbt. 24. §-a szerinti alapelv is sérült volna, ha a kérelmező ajánlatát ajánlatkérő nem nyilvánítja érvénytelennek, tekintettel az eljárás előkészítésének előzményeire. Ezt az összegezésben bővebben nem indokolta meg az ajánlatkérő, az észrevételében azonban úgy nyilatkozott, hogy a terveket dr. Párkányi György készítette, még ha nem is ő jegyezte, és az ajánlati felhívás közzétételét megelőző időszakban többször is konzultált ajánlatkérő és a tanácsadó szervezet képviselőivel, így minden ajánlattevőnél korábban az eljárással kapcsolatos információkhoz jutott.
Dr. Kólya Tiborné és dr. Párkányi György tanúvallomása szerint a terveket dr. Kólya Tiborné készítette. Ajánlatkérő bizonyítékkal alátámasztani nem tudta azt az állítását, hogy a terveket dr. Párkányi György készítette.
Az ajánlatkérő a Mozaik utca 5. szám alatti üzemviteli épület rekonstrukciója során először az épületet átalakítja, felújítja, ennek keretében az irattároló polcrendszer elhelyezésére a földszinten, illetve az új negyedik szinten alakít ki helyiségeket, majd beszerelteti a polcrendszert.
A rekonstrukció építési, felújítási munkái kiviteli terveinek elkészítésével az ajánlatkérő a GÉM Kft.-t bízta meg. A gépészeti terveket dr. Párkányi György készítette. Már az építési rekonstrukció terveinek készítése során számításba kellett venni a majdani polcrendszert is, ennek rajza szerepelt a kivitelezésre vonatkozó tervekben is.
Az átalakítás, felújítás kivitelezése alatt a tervezők tervezői művezetést végeztek, dr. Párkányi György a fűtés, szellőzés, gépészet tervezői művezetését végezte. Ennek során a tervezők rendszeresen konzultáltak egymással, a kivitelezővel és ajánlatkérő képviselőivel a jelen közbeszerzési eljárás előkészítésének időszakában, a konzultációk során szóba került a polcrendszer is. Kérelmező által sem vitatottan ugyanis statikai, gépészeti egyezetés nélkül a polcrendszer kiviteli tervdokumentációja nem készíthető el.
Dr. Párkányi György konzultált a polcrendszer statikus tervezőjével, közösen kalkulálta ki a gerendák terhelhetőségét az elhelyezni kívánt iratmennyiség és a polcrendszer tervezett súlya alapján.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy dr. Párkányi György már az ajánlati felhívás megjelenése előtt többletinformációkkal rendelkezett a beszerzés tárgyát illetően, ezért jogszerű ajánlatkérőnek az a döntése, hogy kérelmező részvétele az eljárásban sértette volna a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti alapelvet.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 5.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
