KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9431)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.564/10/2001.
Tárgy: a KORTEX Kft. jogorvoslati kérelme a Czóbel Ernő Kollégium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) által képviselt KORTEX Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 24., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Fővárosi Önkormányzat Czóbel Ernő Kollégium (1149 Budapest, Tábornok út 22., továbbiakban: ajánlatkérő) 1380 db berendezési tárgy (hálószobai, irodai, tanulószobai, orvosi szobai) beszerzése - a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 11-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás szerint az ajánlati dokumentációban specifikált egyes berendezési tárgyakra tételenként külön-külön is tehető volt részajánlat az adott tételnél meghatározott teljes mennyiségben.
A dokumentáció I-XII. sorszám alatt tartalmazta a különböző funkciójú helyiségek megnevezését, valamint ezek berendezési tárgyait és a darabszámokat. A berendezési tárgyak és eszközök leírását az 1-12. sz. melléklet tartalmazta.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlatelbírálási szempontot választotta, melyet 1-100-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 50
- jótállási időszak hossza 15
- teljesítési határidő 13
- a műszaki paramétereknek való megfelelőség 12
- fizetési feltételek 10
A felhívásra tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot/részajánlatot, közülük ajánlatkérő a szeptember 7-én tartott eredményhirdetésen a BEVÉD Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező szeptember 14-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az értékelést nem részajánlatonként, a tényleges tartalmi elemeknek megfelelően végezte, valamint az eredményhirdetésen átadott táblázat adataiból következtethetően a részszempontonként adott pontszámokat nem szorozta meg a súlyszámokkal. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság a D.564/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a beszerzési célra a BEVÉD Kft. által ajánlott, vassal megerősített bútorok voltak számára leginkább megfelelőek, és ezek 35 millió Ft célelőirányzatból beszerezhetőek.
Az egyéb érdekeltek közül a Balaton Bútorgyár Rt., az Idex Inter-Ed Kft. nyújtott be észrevételt, miszerint egyetértenek a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése előírja: "Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani" "az ajánlati felhívásban köteles meghatározni:
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló - a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó - részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos."
A Kbt. 53. § (6) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja." "Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb."
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette.
A Kbt. idézett rendelkezései a jogorvoslati kérelem szempontjából két alapvető értékelési követelményt támasztanak az ajánlatok értékelésével szemben:
1. Az ajánlatokra az egyes részszempontokból adott pontszámokat meg kell szorozni a felhívásban meghatározott súlyszámmal.
2. Az értékelés során adható pontszám-tartomány alsó és felső határának minden részszempontból való értékelés során azonosnak kell lennie.
A törvény nem határozza meg ajánlatkérő részére a követendő értékelési módot. A legkézenfekvőbb, de csak nagyszámú és szórt ajánlati elemeket tartalmazó ajánlatok esetén alkalmazandó értékelési mód az, amikor a legelőnyösebb ajánlat a maximum, a legelőnytelenebb ajánlat a minimum pontszámot kapja, a két szélső pontérték között helyezkednek el a többi ajánlatra adott pontszámok. Ajánlatkérő ezen kívül végezheti az értékelést úgy is, hogy az adott részszempontból legelőnyösebb ajánlatra a maximumpontot adja és az ajánlatok tartalmának megfelelő arányban csökkenti a többi ajánlatra járó pontszámot, vagy történhet úgy is a pontozás, hogy a legelőnytelenebb ajánlat a minimumpontot kapja és az ajánlatok tartalmához képest a többi ajánlat növekvő pontszámokat kap. A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja értelmében azonban bármelyik értékelési módszerre vonatkozik az a követelmény, hogy mindegyik részszempontból való értékelésnél azonos módon kell eljárni.
Ajánlatkérő a kiírásban lehetővé tette egyes berendezési tárgyakra tételenként külön-külön ajánlat, azaz részajánlat tételét, így a hivatkozott törvényi rendelkezésben foglalt értékelési folyamatra előírtak részajánlatonként értendők.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy az nem felel meg a 2. pontban jelölt követelménynek.
ad.1. Ajánlatkérő által az ajánlattevőknek szeptember 7-én a részletes pontozás eredményeként átadott "Melléklet" egy olyan táblázatot tartalmaz, melyben feltüntetett pontszámok nincsenek megszorozva a súlyszámmal. Ebből ajánlattevők nyilvánvalóan azt a következtetést vonhatták le, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta a törvényben előírt pontszámsúlyozást. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelési dokumentumait és megállapította, hogy az 57 termékféleségre készített értékelési táblázatok tartalmazzák a pontszámoknak és a súlyszámoknak a szorzatát is. Ajánlatkérő értékelése tehát ebből a szempontból helytálló volt.
ad.2. Ajánlatkérő mind az 57 termékféleségnek az ajánlati ár, a jótállási idő, a teljesítési határidő és fizetési feltételek részszempontokból való értékelésénél az általa legelőnyösebbnek ítélt ajánlatra 10 pontot adott, ehhez viszonyítottan a többi ajánlatra alacsonyabb pontszámot.
A műszaki paraméterek részszempontból való értékelésénél azonban eltért ettől a pontozási módtól és e részszempontból általa legelőnyösebb ajánlatra pl. a tanulóasztalra és tanulószékre 30 pontot, a könyvszekrényre 20 pontot, az ágyneműtartós ágyra és hálószobapolcra 40 pontot adott.
A Döntőbizottság elvégezte az ajánlatok értékelését oly módon, hogy a műszaki paraméterek részszempontból is 10 pontot vett számításba az ajánlatkérő által legelőnyösebbnek tartott ajánlatra, és a többi ajánlatra járó pontszámot az ajánlatkérő részéről figyelembe vett arányban csökkentette.
A tanulóasztalra a Bevéd Kft. kapta a legmagasabb pontszámot, 1071-et. A műszaki paraméterek részszempontra 30 pontot, súlyozva 360 pontot kapott.
A második legmagasabb pontszámot, 995-öt a Linea Kft. kapta, ebből a műszaki paraméterekre 15, súlyozva 180 pontot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Bevéd Kft.-nek a műszaki paraméterek részszempontból 10 pont, súlyozva 120 pont jár. Ily módon összpontszáma 831-re változik. A Linea Kft.-nek 5 pontot, súlyozva 60 pontot kellett volna kapnia, összesített pontszáma így 875-re változik.
A tanulószékre a Bevéd Kft. 971 pontja volt a legmagasabb pontszám, az ezt követő legmagasabb az Idex Kft. 931-es pontszáma. A műszaki paraméterek részszempontra a Bevéd Kft. 30 pontot, súlyozva 360 pontot, az Idex Kft. 10 pontot, súlyozva 120 pontot kapott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Bevéd Kft.-nek a műszaki paraméterek részszempontból 10 pont, súlyozva 120 pont jár, így összpontszáma 731-re változik. Arányosítással az Idex Kft. részére 3,3 pont, súlyozva 39,6 pont jár, így összpontszáma 850-re változik.
Az ágyneműtartós ágyra a legmagasabb pontszámot - 1141-et - a Bevéd Kft. kapta. A műszaki paraméterekre 40, súlyozva 480 pontot kapott. Az ezt követő legkedvezőbb ajánlatnak a Balaton Bútorgyár Rt. ajánlatát tartotta ajánlatkérő, 1036 pontra értékelve ezt az ajánlatot. A műszaki paraméterekre a Bevéd Kft. 40, súlyozva 480 pontot ért el, a Balaton Bútorgyár Rt. 13, súlyozva 156 pontot. A Döntőbizottság értékelése szerint a Bevéd Kft.-nek 10 pont, súlyozva 120 pont jár, a Balaton Bútorgyár Rt.-nek arányosítással 3,2 pont, súlyozva 38,4 pont. Ily módon a Bevéd Kft. összpontszáma 781-re, a Balaton Bútorgyár Rt.-é 918,4-re változik.
A Döntőbizottság a példaértékűként felhozott termékek értékelésén kívül megvizsgálta a többi termékféleségre adott ajánlatok értékelését is és észlelte, hogy ajánlatkérő azon eljárása, miszerint a műszaki paraméterek részszempontpontozását eltérően végezte a további négy részszempontból való értékeléshez képest, az objektív eredménytől eltérő döntést hozott.
Ajánlatkérő jogsértően végezte az értékelést azért is, mert a felhívásban meghatározott 1-100 pontszám tartománytól eltérően a legelőnyösebb ajánlatra nem 100, hanem ennél alacsonyabb pontszámokat adott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértése által megsértette az 59. § (1) bekezdését. A jogsértés csak az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével küszöbölhető ki, ezért a Döntőbizottság ezen jogkövetkezményt alkalmazta.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (6) bekezdésének rendelkezésére, miszerint: "Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított 30 (építési beruházás esetén 60) napon belül új döntést hozni."
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. szeptember 10.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
