FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (9494)
3.K.30.881/2001/3.
A Fővárosi Bíróság a dr. Bűrös László ügyvéd (Simon, Bűrös és Társai ügyvédi Iroda, 1135 Bp., Tahi u. 53-59.) által képviselt Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (1145 Bp., Amerikai út 57.) felperesnek a dr. Deli Betty jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Bp., Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötetezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7500 Ft perköltséget.
A feljegyzett 10 000 Ft illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstőt számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 3 pld.-ban, jogi képviselettel, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A felperes, mint ajánlatkérő nyílt, előminősítési eljárást megindító részvételi felhívása 2000. június 7. napján került közzétételre a Közbeszerzési Értesítő 23. számában új diagnosztikai tömbje beruházás keretében történő megvalósítása tárgyában. A részvételi felhívás 8. pontjában az ajánlatkérő az ajánlattételt 15 M Ft ajánlati biztosíték adásához kötötte. A részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetést követően 2000. szeptember 29. napján valamennyi alkalmasnak minősített jelentkezőt a felperes ajánlattételre hívta fel. Az ajánlati felhívás az ajánlati biztosítékra vonatkozó feltételt változatlan tartalommal megismételte. Az ajánlattételi határidőre többek között a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. (továbbiakban: jogorvoslati kérelmet előterjesztő) nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlati biztosítékot bankgarancia nyújtásával biztosította. A bankgaranciát az OTP Bank Rt. bocsátotta ki és annak érvényessége végső határidejeként 2001. február 7. napját határozta meg. Az ajánlati felhívásban a felperes az eredményhirdetés időpontjaként az ajánlatok felbontását követő 14. napot határozta meg, amely 2000. november 24-e volt. A határnapot a felperes módosította új időpontként 2000. december 22. napját határozva meg. A módosított időpontban megtartott eredményhirdetésen a felperes arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eljárás eredményét nem tudja kihirdetni, mivel a beruházást finanszírozó Egészségügyi Minisztérium jóváhagyása nem érkezett meg.
A jogorvoslati kérelmet előterjesztő 2001. január 8. napján postára adott jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy az elhalasztott eredményhirdetés időpontjában társaságuk képviselője a közölt helyen megjelent, de közel 6 órai várakozás után a felperes nevében eljáró bejelentette, hogy ezen a napon nem hirdetnek eredményt. A jogorvoslati kérelmet előterjesztő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 55. § (5) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a felperes az általa indított közbeszerzési eljárás eredményét még a mai napig, azaz a jogorvoslati kérelem benyújtásának napjáig nem hirdette ki, ezzel megsértve a már hivatkozott rendelkezést. Kérte, hogy az alperes állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, kötelezze a felperest a Kbt. 41. § (6) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati biztosítékként lekötött összeg kétszeres megfizetésére, valamint az ajánlati dokumentáció árának visszafizetésére és az eljárással felmerült költségei megtérítésére.
Az alperes tárgyalás tartásával lefolytatott eljárás eredményeként 2001. február 19. napján kelt D.10/16/2001. sz. határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 55. § (1) bekezdését és ezért felhívta a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, azaz arra, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül hirdesse ki az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét. Kötelezte arra, hogy az ajánlati biztosítékkal azonos összeget 15 M Ft-ot, valamint az ajánlati dokumentáció árát 185 000 Ft-ot fizessen meg a jogorvoslati kérelmet előterjesztő részére. Kötelezte továbbá a felperest 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Az alperes határozatának indokolásából kitűnően először azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett-e. A jogorvoslati kérelmet előterjesztő tekintetében a jogvesztő határidő kezdetét az eredményhirdetés napját követő naptól, tehát 2000. december 23-tól számított 15. napig számolva megállapította, hogy 2001. január 6. napja, szombati, tehát munkaszüneti nap volt. Így az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 39. § (2) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjaként 2001. január 8-át kell tekinteni. A jogorvoslati kérelem postára adása ezen a napon megtörtént, így az határidőben érkezett. Az alperes a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem érdemét tekintve alapos-e. A Kbt. 55. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított 30 (építési beruházás esetén 60) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni. A Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja. A felperesnek az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét - tekintettel az eredményhirdetés időpontjának,
a Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján történt módosítására - 2000. december 22. napjának 9.00 órájakor ki kellett volna hirdetnie. Miután a felperes ezt nem tette meg, a határidő elmulasztásával megsértette a Kbt. 55. § (1) bekezdését. Alappal nem hivatkozhat arra, hogy a mulasztásának indoka felügyeleti szerv jóváhagyásának késedelme volt. A határidőben történő eredményhirdetés elmulasztásában megnyilvánuló jogsértés megállapítását a késedelem okainak vizsgálata nem befolyásolja, annak vizsgálata irreleváns. Az eredmény kihirdetésének elmulasztása esetére a Kbt. jogkövetkezményeket állapít meg, így a Kbt. 41. § (6) bekezdés a) pontja szerint a biztosíték kétszeres összegének 10 napon belüli megfizetésére köteles a felperes. Az alperes megállapította, hogy a törvényi feltételek fennállnak, így a felperes az ajánlati biztosíték kétszeres összegének megfizetésére köteles, melyet megalapoz önmagában a vétkességre és a mulasztás indokaira tekintet nélkül a felperes mulasztása. Az alperes a továbbiakban annak adta indokát, hogy az ajánlati biztosíték bankgaranciával való nyújtása következtében miért került sor az egyszeres összeg rögzítésére a határozat rendelkező részében. A továbbiakban pedig a mulasztás másik jogkövetkezményeként a dokumentáció ellenértékének a visszafizetésére vonatkozó döntését indokolta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, annak megváltoztatását és a Kbt. 41. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezmény alkalmazásának tekintetében hatályon kívül helyezését kérte. Nem vitatta, hogy a dokumentáció ára a jogorvoslatot előterjesztőnek visszajár. A sérelmezett jogkövetkezmény alkalmazásának megalapozatlansága körében arra hivatkozott, hogy az eljárás eredményének, illetve eredménytelenségének kihirdetése a meghirdetett időpontban, tehát 2000. december 22-én teljes egészében rajta kívül álló okok miatt maradt el. A felperesnek felügyeleti szerve az Egészségügyi Minisztérium döntése alapján az eljárás eredményének kihirdetésére törvényes lehetősége nem volt. A felperes minden elvárható intézkedést megtett annak érdekében, hogy a felügyeleti szerv jóváhagyása megérkezzen. A felügyeleti szerv azonban az előterjesztett javaslattal kapcsolatban döntését nem hozta meg. Így végső soron 2001. február 20-án megtartott eredményhirdetésen került sor az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. A felperes a Kbt. 41. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezmény tekintetében azon jogi álláspontját fejtette ki, hogy az ajánlati biztosíték kárátalány jellegére tekintettel a letéti garancia összegének kifizetésére kötelezés feltételezi az ajánlatkérő jogellenes károkozó magatartását. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő jogellenes magatartást nem tanúsított, így a jogorvoslati kérelmet előterjesztő a felperes jogszerű eljárásának megállapítása mellett jutna olyan vagyoni kompenzációhoz, amely esetleg felmerülő kárát lényegesen meghaladta. A felperes álláspontja szerint a Kbt. ezen jogintézményének alkalmazása nem lehet ellentétes a magyar anyagi jog valamennyi ágában az okozott károk megítélése tekintetében alkalmazott általános jogelvekkel. A továbbiakban a felperes hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelem nem felelt meg a Kbt. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Tudomása szerint az alperes a jogorvoslati eljárás során hiánypótlás
ra a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt nem hívta fel, így az eljárás során tartott tárgyaláson került sor a kérelem pontosítására, amely ekként nem tekinthető határidőben benyújtottnak.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és perköltségének megállapítását kérte. Ismételten hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő jogellenes magatartása abban nyilvánult meg, hogy a Kbt. 55. § (1)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint köteles lett volna meghatározott időpontban az eljárás eredményét kihirdetni. Ennek elmulasztása esetén sem mentesül az eredményhirdetési kötelezettsége alól, valamint a jogkövetkezmények viselése alól azzal, hogy egy későbbi időben hirdeti ki az eljárás eredményét, illetve eredménytelenségét. Hiszen ezen kötelezettségének a jogkövetkezmények viselése mellett továbbra is köteles eleget tenni. Az alperes a jogorvoslati kérelem elkésettségével kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelem a Kbt. szerinti tartalmi követelményeknek megfelelt, így hiánypótlásra nem volt szükség az eljárás során.
A bíróság értesítette a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt, aki azzal élni nem kívánt.
A kereset nem alapos.
A bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, hogy az megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak. Az eljárási szabályok megsértése eredményezte-e az anyagi jogszabályok megsértését is. A bíróság csak ilyen jogsértés esetén jogosult a határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján a Pp. 339. § (2) bekezdés q) pontja szerint.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást a Kbt. 76. § (1) bekezdése az alperes hatáskörébe utalja. Az alperes eljárására - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az Áe. szabályait kell alkalmazni a Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.
A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Kbt. eljárási szabályai sérültek-e a felperes által hivatkozottak szerint és ehhez kapcsolódóan olyan anyagi jogi szabályok sérelme is megállapítható-e, amely az alperes határozatának hatályon kívül helyezését megalapozhatja.
A Kbt. 80. § (1) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a c) pontban foglaltak alapján azt, hogy mikor történt a jogsértő esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására. A bíróság a jogorvoslati kérelem alapján megállapította, hogy ezen jogszabályi feltételeknek a kérelem tartalmában megfelel, hiszen a jogsértő eseményt a jogorvoslati kérelem az eredményhirdetés meghirdetett időpontjában határozta meg, amely időpont eredménytelenül telt el, ehhez képest a jogorvoslati kérelem benyújtásakor azon jogsértő esemény folyamatosan fennállt, mely szerint a felperes határidőben az eredményhirdetési kötelezettségének nem tett eleget. Ekként, mind a jogsértő esemény, mind pedig a tudomásra jutás időpontja a jogorvoslati kérelem alapján tisztázott volt. Ehhez képest az alperes eljárása során a felperesi hivatkozás indokán az eredményhirdetés időpontjához kapcsolódóan vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a 15 napos jogvesztő határidőn belül került-e benyújtásra. Ily módon a jogsértő eseményt - bár az egy időtartamot ölel fel - a kezdő időponthoz az eredményhirdetés eredménytelen elteltéhez kötve. Az alperes azt állapította meg, hogy a jogorvoslati kérelem határidőben benyújtásra került, melyet utóbb a felperes sem vitatott. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a jogorvoslati kérelmet előterjesztő a kérelmében foglaltakat tartotta fenn változatlan tartalommal. Az elkésettségre vonatkozó felperesi hivatkozás a 2000. december 22-i időponthoz képest került vizsgálatra és ennek megfelelően nyilatkoztatta meg a tárgyalás során az eljárásvezető a feleket. A bíróság mindezekből megállapította, hogy eljárás szabályai nem sérültek, a jogorvoslati kérelem a Kbt. 80. § (1) bekezdés c) pontját nem sértette.
A bíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az alperes helytállóan alkalmazta a Kbt. 55. § (1)-(5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kbt. 41. § (6) bekezdésének a) pontját.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi.
Nem vitatott, hogy a felperes a módosított eredményhirdetés időpontjában eredményt - amely az eljárás eredményességét, illetve eredménytelenségét is jelenthette - nem hirdetett. A Kbt. 41. § (6) bekezdés a) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvétel biztosíték adásához kötötte, a biztosíték kétszeres összegének 10 napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki. Ezen rendelkezésből következően a bíróság osztotta az alperes jogi álláspontját, amely szerint önmagában a Kbt. 55. § vonatkozó rendelkezéseinek megsértése megalapozza a Kbt. 41. § (6) bekezdés a) pontjának alkalmazását, feltéve, hogy az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte. E jogszabályi rendelkezésekből következően irreleváns, hogy a felperes milyen indokok alapján nem tett eleget a jogszabályi kötelezettségének, mivel a jogszabály felróhatóságra tekintet nélkül kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményt fogalmaz meg.
Ezért a bíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant elutasította.
A pervesztes felperest kötelezte a bíróság a Pp. 78. § (1) és 79. § (1) bekezdése alapján a perköltség viselésére, amely az alperes jogi képviseletével felmerült és a 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja alapján számított képviseleti díjból állt, míg az illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja, 43. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja, 59. § (1) bekezdés és 65. § (1) bekezdés rendelkezésein alapult.
Budapest, 2001. október 11.
Dr. Sára Katalin s. k.,
bíró
