KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9500)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.633/10/2001.
Tárgy: a Diamit Építő, Ipari, Szolgáltató és Befektetési Rt. jogorvoslati kérelme a Miskolc-Alsózsolcai Ipari Park Kft. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Diamit Építő, Ipari, Szolgáltató és Befektetési Rt. (3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56., továbbiakban: kérelmező) dr. Perecz László ügyvéd (3534 Miskolc, Irinyi út 22.) által képviselt Miskolc-Alsózsolcai Ipari Park Kft. (3571 Alsózsolca, Gyár út 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "400 m út-, gáz-, víz-, szennyvíz-, csapadékvíz- és elektromos hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 8 000 000 Ft, azaz nyolcmillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a bírságot a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni.
A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet, amely támogatásban részesült és így a Kbt. személyi hatálya alá tartozik, ezért beszerzésére a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 22-én megjelent 34. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé "400 m út-, gáz-, víz-, szennyvíz-, csapadékvíz- és elektromos hálózat építése" tárgyában. Az ajánlatkérő részajánlattétel lehetőségét biztosította oly módon, hogy az út-, gáz-, szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat építése vonatkozásában, illetőleg 35 kW-os elektromos hálózat építése tárgyában lehet külön részajánlatot tenni.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta az alkalmasság igazolásának módját. Ezek között ajánlatkérő referenciát kért az elmúlt 3 évben elvégzett, a beszerzés tárgyával azonos jellegű munkákról a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tartalommal. A 11. b) pontban egyetlen alkalmatlanná nyilvánítási okot adó feltételt határozott meg, nevezetesen a felhívásban megjelölt kivitelezésre vonatkozóan legalább 3 referencia bemutatásának hiányát. A felhívás 13. pontjában rögzítette az ajánlatok értékelésének szempontját. Eszerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontját írta elő. Ennek megfelelően megadta a részszempontokat és azok súlyszámait, amelyek a következők voltak:
részszempontok súlyszámok
- vállalási ár 90
- fizetési feltételek 10
A ponthatárok 0-10 pontig terjedően kerültek megjelölésre.
Az ajánlati felhívás 9. pontja utalt az ajánlatkérő igényére a fizetési feltételeket illetően. Eszerint az igazolt számla kézhezvételét követő 30 napos átutalási határidőt vállalt, előleget nem ad, ha az ajánlattevő részszámlát kíván benyújtani, azt az ajánlatban fel kell tüntetni. Az ajánlatkérő az ajánlattétel megkönnyítése érdekében dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. Ebben lényegében a felhívás feltételeit ismételte meg részletesebben. Az alkalmasság vizsgálatát, a fizetés feltételeit és az ajánlatok elbírálását illetően újabb előírásokat nem tett a dokumentációban. 2001. szeptember 10-én konzultációt tartott ajánlatkérő, ahol az ajánlat műszaki tartalmát tisztázták a résztvevőkkel. 2001. október 2-án került sor az ajánlatok bontására, amikor 15 ajánlat érkezett. Ezek közül az első részre (néhány esetben, több változatban is) a következők tettek ajánlatot: kérelmező, JPTCentrál Kft., FK Raszter Rt., Egut Rt.:, Neptun-Bau Rt., Swietelsky Útvasút Kft., Strabag Kft., Sade Magyarország Kft., KV Építőipari Kft. Az ajánlatok bontását követően hiánypótlásra adott lehetőséget ajánlatkérő. 2001. október 4-én a kérelmezőt külön felhívták írásban arra, hogy részletes költségvetést is csatoljon be a "pályázat" kiegészítése céljából. Az eredményhirdetésre 2001. október 8-án került sor. Eszerint az első részben 9 érvényes ajánlatot bíráltak el, közöttük a kérelmezőét is. Az ajánlatok értékelése az ár részszempont tekintetében úgy történt, hogy 82 M Ft-tól indulva 3 M Ft-onkénti sávokat állapítottak meg és 1-1 ponttal csökkentették az egyes sávokra kerülő árajánlatok pontszámait. A fizetési feltételek értékelése során a csak végszámlát benyújtó ajánlat 10 pontot, a többi részszámlák számának növekedése esetén 1-1 ponttal kevesebbet kapott. A maximális pontszámot a KV Kft. 980 ponttal kapta, őt követte a kérelmező 960 ponttal. Az eredményhirdetést követő törvényes határidőt követően az ajánlatkérő a szerződést a nyertes KV Kft. ajánlattevővel megkötötte.
A kérelmező 2001. október 9-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az első részajánlat értékelésére vonatkozóan az ajánlatkérő döntése jogsértő volt, ezért semmisítse meg az eljárást lezáró döntését, marasztalja jogsértőt a költségekben és alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
A jogorvoslati kérelem indokaként előadta, hogy a két részszempontra történő pontozási értékelés nem vezetett az összességében legelőnyösebb ajánlat - azaz az ő ajánlatának - nyertességéhez, mert ő adta a részszempontokra figyelemmel az összességében legkedvezőbb ajánlatot. Előadta továbbá, hogy a nyertes - álláspontja szerint - nem igazolta megfelelően, az ajánlatkérő által előírt módon a pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmasságát, mert nem rendelkezik megfelelő számú referenciával: Indokaként továbbá előadta, hogy az első részszempont (az ajánlati ár) esetében ajánlatkérő sávok kijelölésével pontozott, így különböző árak is egyforma pontszámot kaptak és ez a kérelmezőnek behozhatatlan pontveszteséget okozott. A fizetési feltételek értékelése a kérelmező szerint szintén jogsértő. A részszámlák számára vonatkozó előírást előre nem közölte ajánlatkérő, utóbb állított fel olyan szabályt, amelyet az értékelés során felhasznált.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a felhívásban meghatározott szempontok szerint végezte az értékelést. Az ár tekintetében az alkalmazott sávok számítási mód is helyes eredményre vezetett, a kérelmező és a nyertes is 10-10 pontot kapott. Ez lett volna a pontszám a százalékos eltérésen alapuló és kerekítéssel meghatározott pontszámítás mellett is. A fizetési feltétel megítélése azon a magától értetődő elven alapult, hogy a részszámlák benyújtása az ajánlattevő érdeke, míg csak végszámla, illetőleg minél kevesebb részszámla alkalmazása az ajánlatkérő érdeke. Ez esetben ugyanis a vállalkozó finanszírozza a kivitelezést és csak a létesítmény elkészültekor kell az ellenszolgáltatást kiegyenlíteni. A pontozás emiatt történt úgy, hogy 10 pontot az kapott, aki csak végszámlát kért érvényesíteni. Egy-egy pont csökkenést jelentett minden egyes további részszámla. Kifejtette továbbá, hogy a nyertes megfelelően igazolta az alkalmasságát is, hiszen a becsatolt referenciamunkák mindenben megfeleltek az ajánlatkérő kívánalmainak.
A Döntőbizottság a vizsgálatot a beszerzés tárgyának azon részében folytatta, amelyben a kérelmező ajánlatot tett (út-, gáz-, szennyvíz és csapvízhálózat építésére).
Megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában megfelelően igazolta-e a pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmasságát. A nyertes ajánlattevő ajánlatának "Referenciák" című fejezetben ismertette referenciamunkáit. Ezek között az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerinti követelményt kielégítő 3 db referenciát is megjelölt, ezek mindegyike magasépítéshez kapcsolódó, generálvállalkozásban végzett külső közműhálózat és út építésére vonatkozott. A munka jellege a jelen beszerzés tárgyához hasonló. A munka volumene - miután ajánlatkérő erre vonatkozó követelményt nem állított - az alkalmasság megállapítását nem befolyásolhatta. A nyertes tehát megfelelően igazolta a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, ajánlatát az érdemi elbírálásban figyelembe kellett venni.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő értékelése a felhívásnak megfelelően jogszerű volt-e.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően az ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű szolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Ajánlatkérő jelen esetben a b) pontra figyelemmel kívánta az ajánlatokat értékelni és ennek megfelelően - figyelemmel a 34. § (3) bekezdésére meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló, a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre az ellenszolgáltatás mértékét és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó részszempontokat, illetőleg részszempontonként az azok súlyát meghatározó, a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámokat, illetőleg az adható pontok alsó és felső határát.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján köteles elbírálni. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, és a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A nyertes és a kérelmező ajánlatának a vizsgálatát követően megállapítható volt, hogy a nyertes alap ajánlati ára 93 007 974 Ft + áfa volt, az alternatív ajánlati ára pedig 84 752 177 Ft + áfa volt. A kérelmező ajánlati ára 82 269 756 Ft + áfa volt, tehát 2 482 421 Ft + áfa összeggel kedvezőbb volt az ajánlata, mint a nyertesé. Az első részszempontra kérelmező 10 pontot kapott, a nyertes alternatív ajánlati árára - figyelemmel a korábban említett 3 M Ft-onként sávos értékelésre - ugyancsak 10 pontot kapott a drágább ajánlati ár ellenére is.
A nyertes és a kérelmező ajánlata között mintegy 2,5 M Ft árkülönbség volt megfigyelhető. A Döntőbizottság álláspontja szerint az értékelés módszerének éppen az a lényege, hogy az ajánlatkérő az ajánlatnak részszempontok körében, azok tényleges jelentőségével arányban álló tartalmi elemeit vizsgálja. Az ár egzakt ajánlati rész, amely abszolút alkalmas az ajánlatok objektív összehasonlítására és ezt az ajánlati árakra adott pontszámok különbözőségében érzékeltetni kell. Jelen esetben árbeli különbség volt megállapítható, ily módon ennek érzékeltetése a pontszámok kiosztása során követelmény, tehát helytelen volt az az ajánlatkérői magatartás, amikor az ajánlat árra vonatkozó tartalmi elemek különbségét az ajánlatkérő a pontok kiosztása során nem érzékeltette.
Ajánlatkérő észrevételében (2. oldal 5. bekezdés) maga is utal arra, hogy a "százalékos számítási mód" alkalmazható lett volna, ekkor a kérelmező 10 pontot, a nyertes ajánlat 9,707 pontot kaphatott volna. (A kerekítés szabályait figyelembe véve - álláspontja szerint - így is
10 pontot kellett kapnia a nyertesnek.)
A közbeszerzési eljárás alapelvei - a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség - megkívánják, hogy a pontozásos értékelés az ajánlatok megfelelő tartalmi elemeinek különbözőségét tükrözzék.
Emiatt a sávok utólagos kijelölése nem fogadható el két okból sem. Egyrészt a módszer érzéketlen a sávon belüli tényleges különbségekre. Így akár 1 Ft különbség is pontszámkülönbséghez vezethet (ha az árak éppen sávhatárra esnek), míg a - jelen esetben 3 M Ft - sávhatárral szinte azonos különbség mellett is azonos pontszámot kaphatnak az ajánlattevők (ha az árak egy sávon belül maradnak).
Másrészt a sávhatárok utólagos kijelölése az ajánlati árak ismeretében történik, módot adva esetleg az eljárás eredményének manipulatív módon történő befolyásolására.
A Döntőbizottság - elfogadva az ajánlatkérő szerint is használható százalékos pontszámítás módszerét - a 9,7 pontot tartotta a nyertes ajánlat első részszempont szerinti helyes értékelésének. A kerekítés szabályát mellőzte, miután az szintén az objektív értékelést tenné lehetetlenné.
A második részszempont, a fizetési feltételek körében a vizsgált ajánlati tartalmi elem az ajánlattevők által igényelt számla érvényesítések száma volt. A kérelmező 4 részszámlát és 1 végszámlát, míg a nyertes ajánlattevő 2 részszámlát és 1 végszámlát kívánt érvényesíteni.
A fizetési feltételek vonatkozásában egyértelmű volt az ajánlatkérői kívánalom és a felhívásból kitűnik, hogy ajánlatkérőnek az volt a szándéka, hogy kevesebb részszámla kerüljön benyújtásra, mert az kedvezőbb a számára. Emellett azonban megengedett volt a részszámla benyújtása, de nem feltétlen kívánalma ajánlatkérőnek. A pontozás ezen részszempont vonatkozásában az elérni kíván elveket kielégíti: Megfelelően érzékeltette az ezen ajánlati részek tartalma közötti tényleges különbséget az ajánlatkérő, amikor a kérelmező négy részszámlájára figyelemmel 6, míg a nyertes két részszámlájára figyelemmel 8 pontot adott.
Összegezve a fentiek szerinti pontszámokat, az alábbi pontszámot kapjuk:
Kérelmező: 90 × 10 + 10 × 6 = 960
Nyertes: 90 × 9,7 + 10 × 8 = 953
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel hozta meg az eljárást lezáró döntését, értékelése a nyertes kiválasztását illetően nem felelt meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésének, így megsértette a rendelkező részben foglalt jogszabályokat.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogszabálysértést, továbbá a Kbt. 88. § f) pontja alapján bírságot szabott ki. A bírság kiszabásakor figyelembe vette a beruházás értékét, mely 82,3 M Ft volt, így a jogsértés súlyát szem előtt tartva, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) bekezdésére szabta ki a rendelkező részben meghatározott mértékű bírságot.
A jogsértés megállapításra került, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte a jogsértőt az eljárás során felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem voltak megállapíthatóak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 8.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
