KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9519)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.601/9/2001.
Tárgy: a TAK-ÉP. Kft. jogorvoslati kérelme a Zala Megyei Bíróság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A TAK-ÉP Építési, Szerelési és Szolgáltató Kft. (8360 Keszthely, Északi Csapás úti Ipartelep, a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Zala Megyei Bíróság (8900 Zalaegerszeg, Várkör u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Keszthelyi Városi Bíróság épületének felújítása és bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. augusztus 1-jén, ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 31. számában nyílt eljárás megindítására (5327/2001.) a rendelkező részben írt tárgyban.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 11. a) pont alatt határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért dokumentumokat.
Az a)5. alpont szerint ajánlatkérő - a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdések szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok becsatolását is kérte.
Dokumentáció is készült, amely útmutatót és műszaki dokumentációt tartalmazott. Az Útmutató c) fejezet 1.2.1. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlatok benyújtásának módját, illetve az alaki követelményeket.
A fentiek körében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlat minden oldalát az ajánlattételre jogosult személy(ek) eredetiben cégszerű aláírással (eredeti aláírással, illetve meghatalmazott aláírásával) kötelesek ellátni:
Az Útmutató 1.2.2. pontja a kötelező ajánlati részek között a 6. és 7. alpontban megismételte a felhívásnak a Kbt. 46. §-ával összefüggő előírását az alábbi módon: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 46. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, hatósági igazolásokat, a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja és 46. § (6) bekezdés szerinti köztartozásokról."
Ajánlatkérő arról nem rendelkezett, hogy hiánypótlást fog e alkalmazni az eljárása során.
A 2001. augusztus 21. konzultációt követően szeptember 11-én került sor az ajánlatok bontására. Az ajánlattételi határidőig ajánlatot tett: a kérelmező, a Daltha Kft., a ZÁÉV Rt., és a Középületépítő Rt.
Ajánlatkérő már ekkor vizsgálta az ajánlatok érvényességét. A bontáskor felvett jegyzőkönyv a Daltha Kft.-vel kapcsolatban azt tartalmazta, hogy a pályázót felszólította ajánlatkérő a hiánypótlásra, a helyi adó igazolására vonatkozóan 5 napos határidővel:
A kérelmező esetében ajánlatkérő megállapította az ajánlat érvénytelenségét, mert az nem felelt meg az alaki követelményeknek, mivel az ajánlati dokumentáció 1.2.1. pontjában foglaltak szerint az ajánlat minden oldalát eredeti, cégszerű aláírással kellett volna ellátni.
Ajánlatkérő Értékelő Bizottsága 2001. szeptember 18-án elbírálta az ajánlatokat. Megállapította, hogy a Daltha Kft. ajánlatában a hiánypótlásra bekért "anyagot" megtalálta, így három érvényes ajánlatot hasonlított össze. Nyertesként a ZÁÉV Rt.-t nevezte meg.
Az eredményhirdetésre 2001. szeptember 20-án került sor. A tájékoztatási kötelezettségeit a Kbt. szabályainak megfelelően teljesítette ajánlatkérő.
Ezt követően kérelmezővel ajánlatkérő levelezést folytatott, mely során az érvénytelenségre vonatkozó döntését indokolta meg részletesen.
A vállalkozási szerződést ajánlatkérő 2001. október 1-jén megkötötte a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel az előminősítési értékhatárt meghaladó bruttó 306 806 917 Ft összegben.
Kérelmező 2001. szeptember 27-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. E kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte a jogsértés megállapítását. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatát oly módon adta meg, hogy az nem felelt meg a felhívásban előírt alaki feltételeknek, mivel cégszerű aláírás hiányzott minden oldalról, és ezért a bontáskor érvénytelenné nyilvánította ajánlatkérő az ajánlatot. Előadta azt is, hogy a Daltha Kft. ajánlatát is hiányosnak ítélte meg ajánlatkérő egy igazolás tekintetében, őt viszont a bontáskor hiánypótlásra felhívták. Álláspontja szerint az esélyegyenlőséget sértette az, hogy míg az egyik ajánlattevőnek lehetősége volt a tartalmi hiányosság megszüntetésére, addig kérelmezőnek ilyen lehetősége nem volt a formai (alaki) hiányosság pótlására. Álláspontja szerint annak ellenére jogsértően járt el ajánlatkérő, hogy a vele folytatott levelezés kapcsán olyan információt szolgáltatott kérelmező részére, hogy a Daltha Kft. ajánlata végül is hiánytalan volt, tehát téves volt a számára hiánypótlást előírni, és ezzel az esélyegyenlőség nem sérült ajánlatkérő álláspontja szerint.
A jogorvoslati ügy tárgyalásán azt is előadta, hogy valójában kétféle módon lehetett volna az ajánlatokat aláírással ellátni, attól függően, hogy azt milyen kötésben (sérülésmentesen nem bonthatóan, vagy nem ily módon) nyújtották be.
Nem tartotta helytállónak azt az ajánlatkérői előadást sem, miszerint az összes ajánlatot vissza kellett volna adni ajánlattevőnek, és ezzel megnyílt volna esetleg az ajánlatmódosítás lehetősége a kérelmező részéről. Nem vitatta azt a tényt sem a tárgyaláson, hogy az ajánlatuk az alaki követelmények vonatkozásában egyik előírásnak sem felelt meg az aláírásokra vonatkozóan.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, úgy nyilatkozott, hogy kéri a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint nem sértette meg az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert a Kbt. 43. § (4) bekezdésének alkalmazásáról az ajánlatkérő szabadon dönthet. Előadta azt is, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése elsősorban igazolás, vagy nyilatkozat pótlását teszi lehetővé. Egyéb hiány is pótolható, azonban nem bármilyen formai típusú hiány. Véleménye szerint a kérelmező ajánlata nem felelt meg a felhívásnak, mert az ajánlatnak minden oldalát az ajánlattételre jogosult eredeti cégszerű aláírással nem látta el. Ez a hiány nem felel meg a Kbt. fentebb hivatkozott példálózó felsorolásának, nem azonos a nem megfelelő aláírással benyújtott ajánlat esetével. A Daltha Kft.-nek igazolás pótlását engedélyezték, ami tévedésen alapult. Erre tekintettel az ajánlattevők esélyei azonosak voltak, a Daltha Kft. előnyben nem részesült. A tárgyaláson azt a tényt nem vitatta, hogy valójában a hiánypótlás intézményét alkalmazták a bontási eljárás során, mint ahogy az a becsatolt jegyzőkönyvből is megállapítható. Azt az álláspontját is megerősítette, hogy az általuk alkalmazott hiánypótlás téves volt, nem volt indokolt, mert olyan igazolást kértek be, amit egyébként nem volt kötelező becsatolni. Véleményük szerint nem volt pótolható a kérelmező ajánlatának alaki hiányossága, mert elviekben az ajánlat tartalmának megváltoztatásának lehetősége nyílt volna meg abban az esetben, ha a teljes ajánlatot visszaadták volna kérelmezőnek.
Az ügyben érdekelt felek a szabályszerű értesítés ellenére sem írásban, sem a tárgyaláson nyilatkozatot nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei az eljárás megindítását követően már nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott, az alábbiak miatt.
A Kbt. 43. § (4)-(5)-(6) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy (4) Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
(5) Ha a hiánypótlásról az ajánlatok felbontásának időpontjában dönt az ajánlatkérő, ezt a jelenlévő ajánlattevőknek ki kell hirdetni, és a jegyzőkönyvbe kell foglalni, az ezt követően lehetővé tett hiánypótlásról pedig haladéktalanul, egyidejűleg, írásban tájékoztatni kell az összes ajánlattevőt.
(6) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.
A (4) bekezdést megvizsgálva a Döntőbizottság osztotta kérelmezőnek azon álláspontját, hogy ezen rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a nem megfelelő aláírással benyújtott ajánlata kiegészítését hiánypótlás keretében meg kellett volna hogy engedje a kérelmező részére, különös tekintettel arra, hogy ezt a példálózó jelleg ellenére a törvény szövege nevesítve is tartalmazza.
Ugyanezen bekezdés szerint az sem vitatható, hogy amennyiben ajánlatkérő hiánypótlást biztosít, akkor azt az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell megengednie. Nem fogadható el azon érvelés, hogy csak a Daltha Kft. ajánlata szenvedett olyan hiányosságban, mely pótlásra megengedhető volt.
Ezen állásponton nem változtat az sem, hogy később ajánlatkérő észlelte, hogy olyan hatósági igazolás becsatolását kérte a Daltha Kft.-től, mely nem indokolt, azaz a kért hatósági igazolások az ajánlatban fellelhetők voltak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hiánypótlás elrendelése pillanatában érvényesülnie kell a (4) bekezdésben írt azon feltételnek, hogy az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
Mivel ajánlatkérő ezt nem tette, így megvalósította a rendelkező részben írt jogsértést.
A Döntőbizottság nem fogadhatta el ajánlatkérőnek azon álláspontját sem, hogy azért nem állt módjában a kérelmező ajánlata esetén biztosítani a hiánypótlást, mert akkor megnyílt volna a lehetőség az esetleges ajánlat módosításra kérelmező részéről, mivel számára az összes ajánlatot vissza kellett volna adni. Ezen döntőbizottsági álláspontot támassza alá a 43. § (6) bekezdése is, melynek első mondatát értelmezve a Döntőbizottság azt az álláspontot képviseli, hogy ilyen alaki hiánypótlás esetén nem kell az összes ajánlatot az ajánlattevő részére visszaadni. Elegendő például csak az átadott másolatok aláírása, majd a hiánypótlást követően ajánlatkérőnek lehetősége nyílik meggyőződni arról, hogy az így pontosított ajánlatok) tartalma megegyezik-e az eredeti (kérelmezőnek át nem adott) ajánlat tartalmával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint olyan módszert is alkalmazhatott volna ajánlatkérő, hogy az aláírások hiánya miatt az ajánlatkérő hivatalos helyiségében Bizottság előtt jegyzőkönyvbe rögzítve biztosít lehetőséget az aláírás nélkül benyújtott ajánlatok megfelelő aláírással történő ellátására. (Megjegyzés: a Döntőbizottság több ilyen esetet is tapasztalt a jogorvoslati eljárásai során az elmúlt években).
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírság mértékének megállapításánál a mérlegelést követően a Döntőbizottság figyelembe vette, hogy ajánlatkérő a szerződést már megkötötte, így a jogsérelem reparálására már a jogorvoslati eljárás keretében nem volt lehetőség.
A mérték megállapításnál azt is figyelembe vette a Döntőbizottság, hogy a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésben a szerződéses érték meghaladta a bruttó 306 millió forintot, aminek 1%-át sem éri el a kiszabott bírság, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-os lehetőséggel.
Annak ellenére kötelezte a Döntőbizottság ajánlatkérőt az igazgatási, szolgáltatási díj megfizetésére, hogy azt kérelmező nem kérte, mivel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja szerint a Döntőbizottság köteles e szabályt alkalmazni, amennyiben álláspontja szerint jogsértés megvalósult.
A Döntőbizottság a jogkövetkezmények alkalmazásánál tekintettel volt a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A bírósági jogorvoslatot Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 5.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
