FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (9556)
3.K.30.329/2001/5.
A Fővárosi Bíróság dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Bp., Tahi út 53-59.) és dr. Szabó Klára osztályvezető által képviselt Országos Vérellátó Szolgálat (1113 Bp., Karolina út 19-21.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Bp., Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7500 Ft perköltséget.
A feljegyzett 10 000 Ft illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 3 pld-ban, jogi képviselettel, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A felperes közbeszerzési eljárás mellőzésével 2000. október 4. napján versenytárgyalást hirdetett meg az alábbi tárgyakban:
1. mintaelőkészítő roboton vércsoport meghatározására és fenotipizálására speciálisan szenzitizált, gyárilag előállított kész mikroplate;
2. HLA tipizálásra alkalmas kész mikroplate;
3. mintaelőkészítő roboton antitest szűrésre speciálisan szenzitizált, gyárilag előállított kész mikroplate.
A felperes a beszerzést a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szabályaira hivatkozva folytatta le.
Ajánlatot nyújtott be a 3. beszerzésre a Cytotech Kft. (a továbbiakban: jogorvoslati kérelmet előterjesztő), akinek az ajánlatát a felperes nem fogadta el, mivel nem automatizált rendszerekre vonatkozott.
A jogorvoslatot előterjesztő 2000. november 2-án, majd azt kiegészítve 2000. november 8-án nyújtotta be az alpereshez kérelmét, melyet az aláírási címpéldány szerint aláírásra jogosult ügyvezető a cég géppel írt cégneve fölé írt aláírásával látott el. A jogorvoslatot előterjesztő kérelmében többek között kérte, hogy az alperes állapítsa meg, hogy a felperes a beszerzéseket a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 5. § (2) bekezdésére tekintettel jogsértő módon részekre bontotta és így a közbeszerzési eljárást a Kbt. 5. § (1) bekezdés alapján mellőzte. A felperes a közigazgatási eljárás során hivatkozott a kérelem elkésettségére, a jogorvoslatot előterjesztő ügyfélképességét nem kifogásolta.
Az alperes 2000. december 18. napján kelt D.558/14/2000. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 5. § (2) bekezdésére tekintettel az 5. § (1) bekezdést és ezért a felperest 2 M Ft pénzbírsággal sújtotta. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Kitért arra, hogy a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelme a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja alapján határidőben érkezett, így az érdemben elbírálható, figyelemmel arra, hogy a felperes a nyertessel 2000. október 25. napján kötött szerződést. A továbbiakban utalt az alperes arra, hogy a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerint a Kbt. hatálya alá tartozik a 16 M Ft értékhatárt elérő árubeszerzés. A Kbt. 5. § rendelkezéseinek vizsgálata során az alperes azt állapította meg, hogy a felperes által lefolytatott versenytárgyaláson beszerzett mind három termék a betegek vércsoport szerológiai vizsgálati eszközei közé tartozik, melyek rendeltetésének hasonlóságát az alperes részére egyértelműen megállapíthatóvá teszi, hogy azok beszerzésére egyazon ajánlattevővel lehet szerződést kötni, továbbá azt is megállapította, hogy a támadott versenytárgyalással beszerzett eszközök összeszámított beszerzési értéke meghaladja a 16 M Ft-ot. Az alperes azt is megállapította, hogy a 3. beszerzésre vonatkozó eszközök adott költségvetési évben számított beszerzési értéke önmagában elérte a 16 M Ft értékhatárt, tehát csak ezen beszerzés esetén is egyértelmű, hogy fennállnak a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételek.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, annak megváltoztatását, a jogsértés megállapításának kimondására és a bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések mellőzését kérte. Egyrészt hivatkozott változatlanul arra, hogy a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelme elkésett, melyet arra alapított, hogy a 2000. november 2-i, illetőleg 8-i jogorvoslati kérelem cégszerű aláírása nem történt meg, tekintettel arra, hogy az ügyvezető aláírása a géppel írt cégnév fölé, nem pedig alá került. Sérelmezte azt is, hogy az alkalmatlan ajánlatot tevő jogorvoslati kérelmet előterjesztőt az alperes eljárása során ügyfélként elfogadta.
Másrészt a felperes azzal érvelt, hogy különböző jellegű, rendeltetésű és felhasználási célú eszközök beszerzéséről van szó, így önmagában a Kbt. 5. §-ában foglaltakat nem alapozhatja meg, hogy a beszerzés egy cégtől lehetséges. Szakmai érveit egy, a közigazgatási eljárás során már csatolt, dr. M. Tóth Antal tanszékvezető egyetemi docens véleményére alapozta. Ez utóbbi szakvélemény azt rögzítette, hogy a beteg vércsoport szerológiai vizsgálatok három munkaszintjéről van szó ezeknek az eszközöknek az alkalmazása során, amely eltérő anyag, eszköz, berendezés és szakmai felkészültséget tételez fel. Ezek a szintek:
- szűrés, illetve meghatározás;
- az azonosítás, valamint
- az alternatív módszerekkel történő megerősítés (verifikálás, konfirmálás).
Mivel a betegek vérmintájával dolgozó vércsoport szerológiai vizsgáló laboratóriumokban technológiailag, és műszer- és reagens igény, valamint a rendeltetés tekintetében is eltérő tevékenység folyik, a beteg vércsoport szerológiai munkának egységként kezelése szakmailag nem értelmezhető.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a jogorvoslati kérelmet benyújtó aláírási címpéldányának csatolásával arra, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása határidőben, szabályszerűen megtörtént. Az ügyfélképesség hiányára a felperes a jogorvoslati eljárás során nem hivatkozott. Egyebekben az alkalmatlanság az érdekeltséget nem teszi megalapozatlanná. Kiemelte, hogy a döntése meghozatalakor arra volt elsődlegesen figyelemmel, hogy a felperes által beszerzett valamennyi eszköz vércsoport-szerológiai vizsgálatok eszköze, amely e szempontból hasonló rendeltetésűnek tekinthető. A felperes által kifejtett szakmai álláspont szerinti ezen eszközök felhasználása egymással való összefüggésének vizsgálatától az alperes eltekintett, miután a tényállás alapján megállapítást nyert, hogy az eszközök rendeltetése azonos és ez már kimeríti a Kbt. 5. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltételt. Nem jelenti ez utóbbi jogszabályi rendelkezésben megfogalmazott követelmény további feltételét az, hogy az eszközök felhasználása egymással összefüggő is legyen.
A bíróság értesítette a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt, aki azzal élni nem kívánt.
A kereset nem alapos.
A bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, hogy az megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak. Az eljárási szabályok megsértése eredményezte-e az anyagi jogszabályok megsértését is. A bíróság csak ilyen jogsértés esetén jogosult a határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján a Pp. 339. § (2) bekezdés q) pontja szerint.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást a Kbt. 76. § (1) bekezdése az alperes hatáskörébe utalja. Az alperes eljárására - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályait kell alkalmazni a Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.
A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy helytállóan fogadta-e el az alperes a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt ügyfélnek és kérelmét határidőben benyújtottnak.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint kérelmet az ajánlatkérő az ajánlattevő vagy olyan egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kifogása a közbeszerzési eljárás mellőzése volt, mégpedig egy olyan eljárásra való tekintettel, amely eljárásban pályázóként részt vett, ügyféli minősége a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján nem kérdőjelezhető meg. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy önmagában a benyújtott ajánlat nem megfelelő volta, attól függően, hogy a pályázó vagy a pályázat esetleges hibájáról beszélhetünk, az alkalmatlanság vagy az érvénytelenség szabályainak az alkalmazását jelentheti a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzés esetében, amelynek az ügyfélképességre befolyása nincs, amennyiben a kérelem tartalmát tekintve összefüggésbe hozható a kérelmező jogával vagy jogos érdekével. A jogorvoslatot előterjesztő a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzését kifogásolta egy olyan eljárás során melyben pályázóként részt vett. A Kbt. célja tartalmát tekintve többek között védelem nyújtása a közbeszerzési eljárásban résztvevőknek a verseny tisztasága, nyilvánossága, az esélyegyenlőség biztosításával. Ezért a jogorvoslatot előterjesztő nem megfelelő (érvénytelen) pályázat esetén is az alapelvek nyújtotta védelemre, így a Kbt. szabályainak alkalmazására igényt tarthat. A jogát, jogos érdekét a Kbt. szabályainak jogszerűtlen mellőzése érinti.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja szerint a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos jogvesztő határidőt a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésétől kell, mint jogsértő esemény bekövetkezésétől számítani. Ehhez képest vizsgálta az alperes eljárása során a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmének benyújtásához képest az elkésettséget. Nem fogadta el a bíróság a felperes hivatkozását a jogorvoslati kérelmet tartalmazó beadvány hiányosságaira, mivel a kérelem céges papíron került benyújtásra, ehhez képest az aláírási címpéldányban rögzített feltételek maradéktalanul teljesültek. A jogorvoslati kérelmet előterjesztő ügyvezetője a jogorvoslati tárgyaláson a kérelmében foglaltakat megerősítette. Így erre figyelemmel is az első írásbeli kérelem benyújtására visszamenő hatállyal az minden tekintetben arra jogosulttól származó szabályosan előterjesztett jogorvoslati kérelemként értékelendő.
A Kbt. 5. § (1) bekezdése szerint tilos a Kbt. megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. A (2) bekezdés úgy rendelkezik a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek - az a) pont szerint - beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor - a b) pont szerint - a beszerzésre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá - a c) pont szerint - rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg.
A felperes azzal érvelt, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel a három különböző jellegű, rendeltetésű és felhasználási célú eszközök beszerzése tekintetében nem valósul meg függetlenül attól, hogy a beszerzés a b) pont szerinti feltételnek megfelelően egy cégtől lehetséges. A bíróság a felperes által írásban benyújtott és a tárgyaláson szóban megerősített szakmai érvekkel szemben az alperes jogi érvelését fogadta el. Nem volt vitatott, hogy valamennyi eszköz vércsoport-szerológiai vizsgálat eszköze, amely ezzel a rendeltetési céllal teljesíti a Kbt. 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételt. Azok a szempontok, amelyek a vizsgálatok további, a vizsgálati célhoz, módszerhez stb. kapcsolható szakmai szempont rendszerét jelentik, már a jogszabályi követelményrendszert meghaladóak, melyek a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő által rögzített specifikáció körében megfelelő módon kezelhetőek.
Mindezekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant elutasította.
A felperes pervesztes lett, ezért a bíróság a Pp. 78. § (1) és 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a perköltség viselésére, amely az alperes képviseletével felmerült és a 12/1991. (IX.29.) IM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja szerint számítandó képviseleti díjból állt.
Az illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja, 43. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja, 59. § (1) bekezdése és 65. § (1) bekezdés rendelkezésein alapult.
Budapest, 2001. szeptember 25.
Dr. Sára Katalin s. k.,
bíró
