KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9661)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.616/9/2001.
Tárgy: a MÁV MTM-BAUCONT Konzorcium jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MÁV MTM-BAUCONT Konzorcium (1088 Budapest, Rákóczi út 1-3., képviseli: dr. Mészáros István ügyvéd, 1142 Budapest, Dorozsmai út 37/B, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet MÁV Rt. (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 25., képviseli dr. Sebők Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a MÁV Rt. sátoraljaújhelyi vasútállomása felvételi épületének folyamatos vasútüzem melletti rekonstrukciója, kiviteli tervek elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) és (7) bekezdését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján: az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. június 27-én a Közbeszerzési Értesítő 26. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya a MÁV Rt. sátoraljaújhelyi vasútállomása felvételi épületének folyamatos vasútüzem melletti rekonstrukciója, kiviteli tervek elkészítése volt.
A felhívásra hat részvételi jelentkezés érkezett, közülük ötöt ajánlatkérő elfogadott, az erről szóló döntését 2001. július 30-án kihirdette és ugyanezen a napon megküldte az ajánlati felhívását is az alkalmas részvételre jelentkezők részére.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az ajánlati felhívásban meghatározta az ajánlatok elbírálására szolgáló részszempontokat, súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határát.
Az ajánlatkérő dokumentációt is biztosított, amelyben előírta részletes ajánlati és szerződési feltételeit, műszaki ismertetést is adott.
A dokumentáció 2.1. pontjában az ajánlattevő teljesítései között határozta meg a "pályázat tartalmát" oly módon, hogy azt egyrészt a rendelkezésre bocsátott terveknek megfelelően kell elkészíteni, másrészt az alapajánlattól elkülönítetten kérte opcióként szerepeltetni a telefonközpont, a villamos fő és mellékórák és a telefonkészülékek költségeit. Az ezek telepítésével kapcsolatos költségeket (kábelezés, vezetékelés, kapcsolódó berendezések áthelyezése, csatlakozási felületek kiépítése stb.) az alapajánlatban kérte megadni. Fentiek tekintetében a tender terveket és mennyiségjegyzéket jelölte meg az ajánlatadás alapjául.
A műszaki tervek között tartalmazta a dokumentáció a "Távközlés és Biztosítóberendezés" című kötetet. Ennek a 8. pontja a telepítendő új távbeszélő alközpont, a 14. pontja az órahálózat műszaki specifikációja. A 8. pontban határozták meg a telefonkészülékeket is. A tervekre mennyiségi kimutatás is készült.
Az ajánlatkérő 2001. augusztus 15-én helyszíni konzultációt tartott, majd számos kérdésre írásban válaszolt. Ily módon írta elő, hogy tételes árazott költségvetést is kér az ajánlattevőktől.
Az ajánlattételi határidőben, 2001. szeptember 10-ig két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, kérelmező konzorcium (tagjai: BAUCONT Építőipari Rt. és a MÁV MTM Rt.) és az ORNAMENT 2000. Kft.
Az ajánlatokat bizottság értékelte több alkalommal és az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta egy héttel. Kérelmező ajánlatára jogi szakvéleményt is kért.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 28-án kérelmező ajánlata érvénytelenségéről döntött, ezt azzal indokolta, hogy kérelmező ajánlatában a telefonközpont költsége az alapajánlat főösszesítőjében szerepel, tételes költségvetés nélkül, ezt a kiírásban opciós ajánlatként kérték. Az ajánlat nem felel meg a dokumentáció 2.1. pontjában foglaltaknak, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
Az ORNAMENT 2000 Kft. ajánlata opcióként elkülönítve tételes költségvetést tartalmaz a telefonok, órák, telefonközpont, utastájékoztató, peronvilágítás és áramforrás a pénztáraknál műszaki tartalmat illetően 40 304 175 Ft bruttó értékben. Az ajánlatában ettől függetlenül határozta meg az alap ajánlati árat (bruttó 578 363 128 Ft).
Az ajánlatkérő az ORNAMENT 2000 Kft. ajánlatát érdemben is értékelte, részszempontonként pontozta és nyertességéről döntött. Döntését szeptember 28-án ki is hirdette.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet 2001. szeptember 28-án, az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és az összegezést október 1-jén küldte meg kérelmezőnek.
A nyertes ajánlattevővel ajánlatkérő 2001. október 15-én megkötötte a szerződést, az opció nélküli ajánlat alapján.
Kérelmező 2001. október 3-án nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, szabjon ki bírságot az ajánlatkérővel és a nyertes ajánlattevővel szemben. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlata érvényes volt, ajánlatkérő indokát nem tartja megalapozottnak, mivel a Főösszesítőben külön tételként szerepeltették a telefonközpont-szerelés, anyag- és munkaköltségét. Az ajánlatkérő dönthetett volna úgy, hogy ezzel a résszel, vagy e rész nélkül fogadja el az ajánlatot. Ha opcióra nem tartott volna igényt, akkor a teljes ajánlati árból ki kellett volna vonni ennek összegét. Szerinte az opciós tételek egyösszegű (nem tételes) megajánlása nem vezethetett volna az ajánlat (opció nélküli része) érvénytelenségéhez.
Az opciós részre sem írta elő ajánlatkérő azt, hogy tételes árajánlatot kér, ők egyösszegű árat adtak, amivel ez a rész is érvényes. Valószínűleg a másik (nyertes) ajánlatban sem volt az opció tételesen kidolgozva. A részopciós igény csak a dokumentáció egyik mellékletében jelent meg, ami a felhívással is ellentétes, így a teljesítésének formai elmaradására az ajánlatkérő nem hivatkozhat.
Ajánlatkérő jogsértően módosította a beszerzés tárgyát, mert a kiviteli terv készítését törölte; ezzel a Kbt. 48. §-t sértette meg.
A Kbt. 61. § (6) bekezdését is megsértette, mert jóval az ötnapos határidőn túl küldte meg a bontási jegyzőkönyvet.
Az összegzés nem felel meg az előírásoknak, a 2. a) pont nincs kitöltve, a pontozás is félrevezető.
Kérelmező ajánlata ár és teljesítési határidő tekintetében is jobb volt a nyertesénél, elutasítása a verseny tisztaságát is sérti.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen volt, mert a kiírással ellentétben alapajánlatként és nem opcióként szerepeltette a telefonközpont, a villamos fő- és mellékórák, telefonkészülékek költségeit. A dokumentáció 44. oldalán ajánlatkérő nem kért kötelezően opciós ajánlatot. Lehetőség volt a megjelölt berendezésekre ajánlatot tenni, opciós ajánlatként. Erre azért volt szükség, mert ajánlatkérő saját maga számára lehetőséget akart biztosítani az opció elfogadását illetően. Az egységes ajánlatadás miatt ajánlatkérő elvesztette ezen választási lehetőségét, így a felhívásnak nem megfelelő ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítani.
Tény, hogy a kiviteli tervek megrendelésétől elállt, de a kérelem ezen része elkésett. Kérelmező is ezt elfogadva tett ajánlatot.
A bontási jegyzőkönyv megküldésével kapcsolatban előadta, hogy azt szeptember 17-ig küldhette volna meg határidőben az ajánlattevőknek, a kérelmező ezt is elkésve kifogásolja az október 3-án benyújtott kérelmében.
Az összegzés 2. a) pontját adminisztrációs hiba miatt nem töltötte ki. Szerinte az összegzést csak az érvényes ajánlatot tevőknek kell megküldeni, kérelmező az eljárás ezen szakaszában nem vehet részt, tehát nem jogosult ezen kifogás előterjesztésére. Az összegezésben a pontozásnak nincs jelentősége, mert csak egy érvényes ajánlat volt.
Az ORNAMENT 2000 Kft. észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte az alaptalan kérelem elutasítását, előadta, hogy az ajánlata megfelelt a felhívásban foglaltaknak, az opció vonatkozásában is. Hangsúlyozta, hogy az érvénytelenség szempontjából azonosan kell kezelni a felhívásban és a dokumentációban szereplő előírásokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kiküldött ajánlati felhívás nem tartalmazta a beszerzés tárgyát, a dokumentáció 44. oldalán az 1. pontból értesülhettek az ajánlattevők arról, hogy a kiviteli tervek elkészítésére már nem kér ajánlatot az ajánlatkérő, csak a rekonstrukcióra.
A dokumentációt a kérelmező 2001. augusztus 7-én vásárolta meg, ekkor szerzett tudomást annak tartalmáról, így a beszerzés tárgyának módosításáról és az opcióra vonatkozó előírásról is. Ehhez az időponthoz képest a számára nyitva álló tizenöt napos jogvesztő határidő 2001. augusztus 22-én letelt, így e vonatkozásban a jogorvoslati kérelme elkésett.
Ajánlatkérő szerint elkésett a bontási jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérelem is. A kérelem benyújtására nyitva álló tizenöt napos határidőt az ajánlatkérő 2001. szeptember 17-től, attól a naptól számította, ameddig még megküldhette volna a bontási jegyzőkönyvet határidőben az ajánlattevőknek. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján azonban a tizenöt napos határidőt a jogsértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Az ajánlatkérő 2001. szeptember 28-án küldte meg az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet telefaxon, a jogsértésről, azaz arról, hogy a jegyzőkönyvet az ajánlatkérő késedelmesen küldte meg, annak kézhezvételekor szerzett tudomást a kérelmező, ehhez az időponthoz képest a kérelem határidőben került benyújtásra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem az összegezéssel és a bontási jegyzőkönyv megküldésével kapcsolatos részében alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról.
A Kbt. 5. számú melléklete 2. a) pontja szerint az összegezésnek tartalmaznia kell az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők nevét, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében a legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak elbírálási részszempontjai - szerinti tartalmi elemeit.
Az ajánlatkérő vitatta az összegezés vonatkozásában kérelmező ügyfélképességét.
A Döntőbizottság szerint az összegzést a Kbt. 61. § (1) bekezdése egyértelmű rendelkezése alapján az eljárásban részt vevő összes ajánlattevőnek meg kell küldeni, annak is, aki érvénytelen ajánlatot nyújtott be. Az ezzel ellentétes ajánlatkérői álláspont téves, és így nem helytálló ajánlatkérőnek az ebből levont következtetése sem, amely szerint az összegezés tartalmához - mivel csak az érvényes ajánlatot tevő részére megküldendő - kérelmezőnek jogos érdeke nem fűződik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által készített összegezés hiányos, a 2. a) pontja nem került kitöltésre, így nem tartalmazza az érvényes ajánlatottevő megjelölését, valamint az érvényes ajánlat értékelt tartalmi elemeit (a 3. pontból, a pontszámok indokolásából az értékelt elemek közül csak a késedelmi kamat mértéke állapítható meg).
A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdése első fordulatát.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérő is elismerte, hogy a bontási jegyzőkönyvet 2001. szeptember 28-án - a Kbt.-ben meghatározott határidőn túl - küldte meg az ajánlattevőnek, és ezzel megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdése első fordulatát.
A jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az opció megadási módjára a dokumentáció már idézett - 44. oldalán - található utasítás. A kérelmezőnél a bruttó ár 522 821 148 Ft, ebben benne van a telefonközpont-szerelés, illetve az utastájékoztató és információs rendszer, az órahálózat is, amelyek az alapajánlatban, a főösszesítő 5. és 6. sorában egyösszegű árként szerepelnek. Így - kérelmező által is elismerten - az opciós tételek az ajánlatában nem szerepelnek elkülönítetten. Az opciós tételek azért sem egyértelműek, mert a telepítés költségeit - amelyek ugyan az opciós tételekhez kapcsolódnak, de nem opcióként kellett megadni - nem lehet azokból leválasztani, tekintettel arra is, hogy ezekhez az ajánlatában tételes költségvetés nem kapcsolódik, így nem állapíthatók meg ténylegesen az opcióként kért berendezések költségei. Az így megadott ajánlat nem bírálható el külön alap- és külön opciós ajánlatként, míg a nyertes ajánlata - az opciós részek tételes, elkülönített költségvetésére tekintettel - megfelel az ajánlatkérő kifejezett követelményének.
A fentiek alapján a felhívás előírásának nem felelt meg a kérelmező ajánlata, érvénytelen volt, így nem jogsértő ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatára vonatkozó döntése, a nyertes ajánlatot pedig érvényesnek kellett tekinteni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság a jogsértések csekély súlyára tekintettel nem alkalmazott bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 9.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
