KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9662)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.611/8/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budai Várgondnokság Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Budai Várgondnokság Kht. (1014 Budapest, Színház u. 5-9., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest, Erzsébet téri Kulturális Központ és Millenniumi Park folyamatban lévő kivitelezési munkáit kiegészítő belső szakipari munkák elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata 2000. április 3-án megállapodást kötött az Erzsébet téri ingatlanra vonatkozóan. Eszerint a Magyar Állam 2002. április 15-ig köteles a földfelszín feletti részen közparkot, az alatt pedig kulturális központot létesíteni, az elkészült létesítményt a Fővárosi Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak birtokba átadni. Ezen határidőre a jogerős használatbavételi engedélyt is be kell szereznie.
A beruházás építési engedélyezési tervei megrendelését megelőzően építészeti tervpályázatot folytattak le, melynek eredményeként ajánlatkérő 2000. szeptember 12-én kötötte meg a tervezési szerződést. Ebben a tervszállítási határidők több ütemben voltak meghatározva. Az engedélyezi terveknek 2000. november 14-ig, a kiviteli terveknek 2001. február 5-ig kellett elkészülniük.
A kiviteli terv szolgálta közvetlenül a közbeszerzési eljárást, ugyanis ez lényegében azonos az ajánlati felhívás dokumentációjával. A 2000. április 3-i megállapodás értelmében ez utóbbi terv igényelt részletes és folyamatos egyeztetést a Fővárosi Önkormányzattal. A tervezési szerződést először 2000. november 14-én az engedélyezési tervet illetően módosították 2000. december 22-i határidőre, a kiviteli tervek végleges elkészítését pedig 2001. április 25-re módosították 2001. február 4-én. Folyamatos egyeztetések során a kiviteli terv paraméterei állandóan módosultak, ennek nem utolsósorban az volt az oka, hogy felmerült 2001 május-júniusában a létesítmény oly módon történő megvalósítása, hogy a végleges tulajdonosokra maradna a teljes befejezés. Végül is az eredeti 2000. április 3-i megállapodásban rögzített műszaki tartalomtól - azaz a használatbavételi engedély megszerzéséig folytatott munkák - nem tértek el. Ajánlatkérő a nyílt előminősítéses eljárás indításakor (2001. március 28.) már jórészt rendelkezett a kiviteli tervek első ütemével, az ajánlati felhívás megküldéséig azonban a felszín alatti részek belső építészeti, gépészeti kialakítása véglegesen még nem alakult ki, ez utóbbira a kiviteli tervezés nem fejeződött be. A Budapest V. kerület Építésügyi Hatóság 2001. március 21-én adott jogerős építési engedélyt.
A Magyar Állam nevében a NKÖM közhasznú szerződést kötött 2001. április 1-jén ajánlatkérővel, amelyben őt bízta meg a beruházás megvalósításával.
Ajánlatkérő 2001. március 28-án előminősítéses nyílt eljárást kezdett "teljes körű kivitelezés" tárgyában. Az eljárás műszaki tartalmát a már rendelkezésre álló kiviteli tervek szolgáltatták. Az ebben az eljárásban kért műszaki tartalom nem volt teljes, csak szerkezetkész állapotra kértek ajánlatot, illetve azokra a részekre, amelyekre a tervek már rendelkezésre álltak. Ezért már ekkor számolt az ajánlatkérő egy ún. II. ütemmel, amelyre vonatkozóan újabb közbeszerzési eljárás lefolytatását tartotta szükségesnek.
A közbeszerzési eljárás nyertese az Architekton Rt. lett, akivel a szerződés 2001. július 9-én kötötték meg. A kivitelező által vállalt teljesítési határidő 2001. december 31-e volt, az ajánlati ár pedig 1 239 825 E Ft (nettó). A kivitelezéssel párhuzamosan is tovább folytatódott a tervezés, a kiviteli tervek egyeztetése, amelyre 2001. szeptember 6-án 4. alkalommal került sor. A tervegyeztetések elhúzódása miatt a tervezési szerződést 2001. július 25-én is módosították, de még az így módosított véghatáridőt (augusztus 5-e) sem volt képes a tervező teljesíteni, hiszen a legutolsó egyeztetés szeptember 6-án történt meg. Az itt felvett emlékeztetőben rögzítették, hogy az I. ütem munkái megkezdődtek, a II. ütem műszaki tartalmát pedig - a térszín alatti tervek végleges kialakítása érdekében - ezen az egyeztetésen véglegesítik. Az építés I. ütemében ugyanis a térszín alatti terek csak szerkezetkészen készülnek el. Erre a 2001. szeptember 6-i egyeztetésre a tervező a létesítmény teljes műszaki tartalmára elkészítette a tervezői költségelemzést, mely szerint a II. ütemnek tekintett munkák bruttó várható költsége 681 043 E Ft. A közbeszerzési eljárást a még hátralévő munkákra csak ezt követően tudták indítani.
Ajánlatkérő ezen előzmények alapján 2001. szeptember 20-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján. Ajánlati felhívását az Architekton Építő és Műemlék Felújító Rt. részére küldte meg. Ajánlatkérő az eljárás választását azzal indokolta, hogy a kivitelezés befejezéséhez szükséges belső kiegészítő szakipari munkák végső tartalma 2001. szeptember 6-án került rögzítésre. Ennek megfelelően szükségessé vált a közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes kivitelezővel megkötött vállalkozási szerződésnek a jelen dokumentációban meghatározott műszaki tartalommal való kiegészítése, a munkák várható értéke nem éri el a korábbi szerződés összegének 50%-át. Az ajánlati felhívás szerint dokumentáció is készült, amely tartalmazta munkanemenként a tételes mennyiségi kiírást is. Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2002. március 1.
A Döntőbizottság elnöke 2001. október 1-jén kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta az eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Indoklásként előadta, hogy a kiegészítő munkák az épület belső közmű-, védelmi hálózatainak, berendezéseinek építésére és az ehhez kapcsolódó belső szakipari munkákra vonatkoznak, míg a korábbi szerződés részét képezik a földfelszín alatti létesítmények, víz-, csatorna-, hűtés- és légtechnika, valamint elektromos ellátása, központi egységeinek kiépítése.
A fenti műszaki tartalmak összetartoznak, csak egy kivitelező tudja biztosítani az összehangolt munkavégzést, a felelősségvállalást és a garanciális igények érvényesítését. Amennyiben más kivitelező végezné ezeket a munkákat, akkor e befejező munkák csak a jelenleg folyó munkák befejezése után lennének megkezdhetők, anyagi és jogi konzekvenciák keletkeznének, a magyar állam által vállalt befejezési határidő sem lenne teljesíthető, ennek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek is fennállnak.
Az ajánlattételi határidőre 2001. szeptember 28-ára az Architekton Rt. az ajánlatát megtette bruttó 639 889 474 Ft-os vállalási árral, 2002. március 1-jei teljesítési határidővel. Az ajánlatkérő az első tárgyalást 2001. október 1-re tűzte ki. A tárgyalásokat ajánlatkérő lefolytatta, azonban a szerződés megkötésére a Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig nem kerül sor.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárása nem jogsértő. A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos, vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Kbt. 70. § (l) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott Kbt. 70. § (2) bekezdésében, illetőleg az ajánlatkérő által utólag hivatkozott 70 § (1) bekezdés
c) pontjában foglalt feltételek fennállnak-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyílt előminősítéses eljárásban menet közben az állandó tervmódosítások miatt csökkent a műszaki tartalom. A nyílt eljárást 2001 júniusában ajánlatkérő abban a meggyőződésben folytatta, hogy a szerződő felek esetleg megállapodnak a csökkentett műszaki tartalom elfogadásában. A 2001. július 9-i szerződéskötést megelőzően már nyilvánvalóvá vált, hogy a megegyezés nem jött létre. Így a szerződéskötéskor előre látható volt, hogy az eredetileg egységesnek szánt vállalkozási szerződés helyett két külön szerződést kell kötni. Tény tehát, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés azon feltétele, hogy előre nem látható körülmények folytán válik szükségessé a kiegészítő építési beruházás, nem teljesül. A szerződéskötéskor ugyanis előre láthatóak voltak a körülmények.
Fentiekre tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek teljeskörűen nem valósultak meg, így ez alapján ajánlatkérő jogszerűen nem indíthatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.
Ugyanakkor a sürgősség esetére is hivatkozott ajánlatkérő, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint jogszerű. A jelen munkákra ugyanis valóban előre nem látható körülmények miatt nem tudták lefolytatni a korábbi közbeszerzési eljárást. Ajánlatkérő minden tőle elvárható lépést megtett annak érdekében, hogy a nyílt eljárás a műszaki tartalom egészére vonatkozzon, nem a saját érdekkörében merült fel, hogy a kivitelezés egy részét illetően nem tudott abban az eljárásban ajánlatot kérni. A szerződési kötelezettséget pedig csak ezzel a fajta eljárás alkalmazásával tudja teljesíteni a 2002. április 15-i befejezési határidőre.
Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak.
A Kbt. 79. § (1) bekezdés alapján a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított, vagy folytatott eljárást - ha megindításra, vagy folytatásra okot adó körülmény már nem állt fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a jogorvoslati eljárás megszüntetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 12.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
