FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (9675)
3.K.35.461/2000/6.
A Fővárosi Bíróság dr. Havasi Tibor ügyvéd (9500 Celldömölk, dr. Géfin L. tér 13. I/2.) által képviselt Simi-Menza Bt. (9600 Sárvár, Kodály Zoltán u. l.) felperesnek a dr. Deli Betty jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Bp., Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7500 Ft perköltséget és külön felhívásra az állam javára 4000 Ft feljegyzett illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 3 pld.-ban, jogi képviselettel, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Sárvár Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 23. számában 2000. június 7-én tett közzé nyílt eljárás lefolytatására vonatkozóan felhívást, melynek tárgya Sárvár Város Önkormányzata közigazgatási területén belül a központi konyha és a hozzá kapcsolódó tálalókonyhák üzemeltetésével az önkormányzati intézmények közétkeztetési feladatainak ellátása volt a dokumentációban foglalt követelmények alapján. Részajánlat tételére lehetőség nem volt. Többváltozatú ajánlattételre azonban igen. A teljesítés határideje 2000. szeptember 1-jétől folyamatosan 2005. augusztus 31-ig szólt. A dokumentáció, melyet az ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott a 2-es általános feltételek pontjában foglalkozott Sárvár város közétkeztetésének jelenlegi sajátosságaival, illetőleg elképzeléseivel a jövőt illetően, amely utóbbi elképzelések közé tartozott az általános és középiskolai, valamint a szociális étkeztetés átszervezése azzal a céllal, hogy egy, nagy kapacitású, magas kihasználtságú főzőkonyha működjön, melyet önkormányzati döntés alapján a Nádasdi Tamás Általános Iskola főzőkonyhájának korszerűsítésével kívánt az ajánlatkérő kialakítani ezzel egyidejűleg a további általános, illetőleg középiskolákban működő főzőkonyhát megszüntetve az étel szállítására logisztikailag optimalizált megoldásokat kialakítani. Ezzel összefüggésben az ajánlatkérő az ajánlattal szemben elvárta, hogy részletes elképzelést tartalmazzon az átvett konyhák működtetésére vonatkozóan, ezen belül meghatározva, hogy mely szempontokra kell az ajánlatnak kitérnie. A dokumentáció rögzítette azt is, hogy a nyersanyagnormát a város területére egységesen, de az intézménytípusonként eltérően Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozza meg az 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően. Az oktatási, nevelési intézményekben 2000. március 1-jétől 2001. február 28-ig, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben 2000. április 1-jétől 2001. március 31-ig terjedő időszakra érvényes nyersanyag
normákat a képviselő-testület a 7/2000. (II. 17.) és a 8/2000. (III. 30.) sz. rendeleteivel már meghatározta. Ezeket a részletes feltételi kiírásoknál intézménytípusonként a dokumentáció ismertette. Az ajánlattevőnek a szolgáltatás díjára vonatkozó javaslatát a nyersanyagnorma-értékek alapján kellett megtennie. A költségeit az ajánlattevő a norma %-ában kifejezett rezsivel, vagy a normához kapcsolódó forintösszeg meghatározásával érvényesíthette. A pályázatnak javaslatot kellett tartalmaznia a fizetési feltételekre vonatkozóan is. Az ajánlati felhívás általános iskolások, középiskolások és felnőttek étkeztetésére terjed ki, ezért a pályázónak az ajánlatában arra vonatkozó elképzeléseit is ki kellett fejtenie, hogy az életkori sajátosságokból adódó eltérő igényeket milyen módon kívánja biztosítani. Ugyancsak a szolgáltatás minőségéért garanciát vállalva a pályázónak a minőség-ellenőrzés módozatára is ajánlatában ki kellett térnie. A dokumentáció 3. pontja tartalmazta a részletes feltételeket, így az általános iskolák tekintetében a napi háromszori étkezés biztosításának követelményét az érvényes nyersanyagnormákkal az alábbiak szerint:
tanulók felnőttek
- tízórai 33 Ft 43 Ft
- ebéd 110 Ft 148 Ft
- uzsonna 33 Ft 43 Ft
Összesen: 176 Ft 234 Ft
Az ajánlati dokumentáció e részében tartalmazott felhívást arra vonatkozóan is, hogy az ajánlatnak javaslatot kell rögzítenie az étlapok, menüsorok kialakítására kitérve arra is, hogy az étel megrendelésének és lemondásának milyen módozatai lehetnek.
A középfokú oktatás tekintetében a nyersanyagnormák a következők voltak:
tanulók felnőttek
- ebéd 121 Ft 148 Ft
- vacsora 93 Ft 116 Ft
Összesen: 264 Ft 327 Ft
Mind az általános iskolai, mind pedig a középfokú oktatás esetében az ajánlati dokumentáció rögzítette, hogy a melléklet adatai (kiszolgált adagszámok) tartalmazzák a felnőtt étkezőket is és 1999. évi tényadatokra épülnek.
A dokumentáció 4. pontja az ajánlatok általános tartalmi és formai követelményei körében rögzítette, hogy az ajánlattevőknek pályázatukat egy részletes és egy szűkített változatban kell benyújtaniuk. A részletes pályázatnak kell tartalmaznia azt a konkrét pályázatot, amely az ajánlati felhívásnak és a pályázati dokumentációnak megfelel. A szűkített pályázatnak pedig a 4. számú mellékletben megfogalmazott adatokból kell állnia, az ebben foglaltak az ajánlat felbontásakor ismertetésre kerülnek.
Az ajánlattételi határidőig 2000. július 18-ig ajánlatot nyújtott be Sodexho Magyarország Kft., az Aramark Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Nyugat-magyarországi Kereskedelmi Vendéglátó és Szolgáltató Rt., a Junior Vendéglátó Rt., az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt., a felperes és Herdlicska László Márton egyéni vállalkozó.
A felperes szűkített ajánlatában a dokumentáció 4. melléklete szerinti bontásban az ajánlati ár ismertetése körében a részletes pályázati anyagával egyező tartalommal az alábbiakat rögzítette:
Általános iskolai étkeztetés (gyermekétkeztetés):
nyersanyagnorma eladási ár
- tízórai 33 Ft 59 Ft
- ebéd 110 Ft 196 Ft
- uzsonna 33 Ft 59 Ft
Felnőtt étkeztetés:
nyersanyagnorma eladási ár
- reggeli 43 Ft 77 Ft
- ebéd 148 Ft 264 Ft
- vacsora 43 Ft 77 Ft
(A teljes dokumentáció ugyanezen nyersanyagnorma és eladási ár adatokkal tízórai/ebéd/uzsonna bontást tartalmaz.)
A felperes ajánlatában rögzítette, hogy elfogadja az ajánlatkérő képviselő-testülete által meghatározott nyersanyagnormát, illetve hivatkozott a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletre azzal, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő tápanyagszükségletet e rendelet szabályozza. Az étrendek összeállításánál ezt természetszerűleg figyelembe fogja venni. A felperes étlapmenüsort nem állított össze. A szolgáltatás minőségére garanciaként vállalta, hogy az ÁNTSZ szervezetét megbízza annak folyamatos vizsgálatára, hogy az étrendek az életkornak megfelelő tápanyaghányadot tartalmazzák-e.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat értékelő bizottság bevonásával vizsgálta. Az alkalmasnak ítélt ajánlattevők közül a 2000. július 27-én tartott nyilvános eredményhirdetésen az első helyen a felperes ajánlatát hirdette ki, míg a második legjobb ajánlatot az Elamen Rt. tette.
A Sodexho Magyarország Kft. nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével szemben azzal, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő nem az ajánlati felhívás és dokumentációban foglalt követelményeknek megfelelően tette meg ajánlatát az ajánlati ár vonatkozásában, ezért ajánlata érvénytelennek tekinthető, így nem lehet az eljárás nyertese sem. Ekként vitatta az ajánlati ár, illetőleg a helyi igényeknek való rugalmas alkalmazkodás, mint értékelési részszempont pontozását. Továbbá sérelmezte, hogy az ajánlatkérő irreálisan alacsonynak minősítette a beszerzés tárgyára vonatkozóan tett ajánlati árát, azonban őt nem kérte fel magyarázatra a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján.
Az alperes 2000. szeptember 1. napján kelt D.352/10/2000. számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 52. § (1) bekezdését, az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró, a nyertes ajánlattevőre vonatkozó döntését, ezt meghaladóan pedig a jogorvoslati kérelmet elutasította. Az alperes határozatának indokolásából kitűnően megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő, tehát a felperes nem az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek megfelelően tette meg ajánlatát, így az érvénytelen. Az ajánlatkérőnek az ajánlati ár értékelésekor adott pontszáma vonatkozásában annak nem objektív pontszámkiosztása miatt a jogorvoslati kérelem ugyancsak megalapozott, míg a továbbiakban azt alaptalannak tartotta. A felperes ajánlatának érvénytelenségét az alperes arra alapította, hogy a szűkített ajánlati változatban az általános iskolai étkeztetésre vonatkozóan csak a tanulókra előírt nyersanyagnormára figyelemmel adta meg ajánlati árát, amely a 12%-os áfát tartalmazta. A középfokú oktatási intézményeknél nem adott ajánlati árat a tanulók tekintetében, egyáltalán nem adott ajánlati árat a vacsora, mint étkezési fajta tekintetében, sem a tanulók, sem a felnőttek vonatkozásában, ajánlati árat felnőtt étkeztetésre adott, de összemosta az általános iskolát és a középfokú oktatási intézmények felnőtt étkeztetésére vonatkozó nyersanyagnormát figyelembe véve az ajánlati árat. Sőt a felnőtt étkeztetésnél az általános iskola vonatkozásában előírt felnőttekre vonatkozó élelmiszernyersanyag-normát vette figyelembe és ez alapján adta meg az ajánlati árat a középfokú oktatási intézmények eltérő nyersanyagnormáival szemben. A szociális étkeztetésnél az ajánlati árat a dokumentáció előírásainak megfelelőnek találta az alperes. Az alperes a felperes ajánlatának további tartami hiányosságait is rögzítette. Ily módon ki
fogásolta, hogy az ajánlatban étlapmenüsor nem található sem az általános, sem a középiskolák, sem pedig a szociális étkeztetésre vonatkozó. Kifogásolta továbbá, hogy a minőség-ellenőrzés módozataira vonatkozóan csak annyiban tért ki, mely szerint vállalta lehetővé teszi a helyileg illetékes ÁNTSZ ellenőrzéseinek a biztosítását felkérés alapján. Az alperes e körben utalt arra, hogy a többi ajánlattevő ajánlatában szereplő minőségellenőrzési módszert, a HCCP minőségellenőrzési módszert már bevezette a nyertes ajánlattevő. Nem fogadta el azt a felperesi érvelést, hogy a felnőttek vonatkozásában ugyanazt az ajánlati árat adta meg, mind az általános iskolák, mind a középfokú oktatási intézmények tekintetében, mert az eltérő élelmiszer nyersanyag és azok tápértékének eltérőségéből adódóan ugyanazon az ajánlati áron nem lehet megoldani a szolgáltatás teljesítését biztonságosan. Ha pedig ugyanazt az ajánlati árat alkalmazta volna mindkét intézménytípusnál a nyertes ajánlattevő, akkor azt a szűkített árajánlatában tételesen így kellett volna szerepeltetnie. Az alperes ezért a Kbt. 43. § (1) bekezdésére utalással a Kbt. 52. § (1), (2) bekezdés d) pontja rendelkezéseire figyelemmel megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdését is megsértette, mely szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésben meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Mivel a nyertes ajánlata érvénytelen volt, ezért a jogorvoslati kérelem szerint az egyes ajánlatok összehasonlítását az alperes mellőzte. A továbbiakban a határozat kitért a jogorvoslati kérelmet előterjesztő ajánlatának a vizsgálatára.
A felperes a keresetében az alperes határozatának a felülvizsgálatát és annak megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság mellőzze a nyertes ajánlattevőre vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését annak egyidejű megállapításával, hogy az ajánlatkérő a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta meg a rá vonatkozó döntését. Másodlagosan akként kérte az alperesi határozat megváltoztatását, hogy a közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlata érvénytelen. Ez utóbbi kérelmétől a felperes a későbbiekben elállt azzal, hogy elsődleges kereseti kérelméhez kapcsolódó előadásként kívánt arra hivatkozni, hogy a további ajánlatok is szenvedtek apróbb hiányosságokban. A felperes nézete szerint a szűkített ajánlat az ajánlati felhívásnak megfelelően készült el. A pályázati kiírás nem tartalmazott olyan kitételt, hogy különböző ajánlati árat kellett volna adni az általános iskolai tanulók, a középiskolai tanulók vonatkozásában. Ily módon a tanulókra egységesen vonatkozott az általa megadott ajánlat, amely összességében 314 Ft/nap volt, ebből az ebéd egységesen 196 Ft, a tízórai 59 Ft, az uzsonna 59 Ft, míg a középiskolások vacsorája 118 Ft. A vacsorát illetően azonban a felperes előadta, hogy már a pályázat kiírásakor helyben tudott volt, hogy a vacsora biztosítására nem lesz szükség. A felnőtt étkezés ugyanúgy az általános iskolai, mind a középiskolai pedagógusokra vonatkozott, összesen 418 Ft/napban meghatározva. Ebből az ebéd egységesen 264 Ft, a tízórai és az uzsonna 77-77 Ft, a vacsora pedig 154 Ft.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és perköltségének megállapítását kérte fenntartva a határozatában foglaltakat. Az alperes a további érvényes ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó felperesi hivatkozást megalapozatlannak találta.
A bíróság értesítette a beavatkozás lehetőségéről az ajánlatkérőt, illetőleg a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt, akik azzal élni nem kívántak.
A kereset nem alapos.
A bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, hogy az megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak. Az eljárási szabályok megsértése eredményezte-e az anyagi jogszabályok megsértését is. A bíróság csak ilyen jogsértés esetén jogosult a határozat megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján a Pp. 339. § (2) bekezdés q) pontja szerint.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást a Kbt. 76. § (1) bekezdése az alperes hatáskörébe utalja. Az alperes eljárására - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályait kell alkalmazni a Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlati dokumentáció részletesen tartalmazta, hogy milyen tartalmi és formai követelmények szerint kell az ajánlati árat meghatározni, amely ajánlati ár a három intézménytípusra eltérő étkezéseket és ahhoz kapcsolódóan eltérő nyersanyagnormákat határozott meg a tanulók/felnőttek bontásban. A felperes sikerrel arra nem hivatkozhat, hogy a helyi viszonyok ismeretében tudomása volt arról, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalma ellenére ténylegesen vacsora biztosítására nem lesz szükség, mivel a Kbt. 25. §-ában foglaltak szerint a törvényben meghatározott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Ez a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra is vonatkozik. Amennyiben az ajánlatkérő a vacsorára vonatkozóan ajánlatot kért annak tudatában is, hogy esetlegesen erre a szolgáltatásra nem lesz szükség - hiszen az étkezés biztosításának várható változásairól a dokumentáció részletes tájékoztatást adott - az ajánlatnak a vacsorára is ki kellett terjednie. Ezért a bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes által megadott szűkített ajánlat, illetve ahhoz képest a részletes ajánlatban rögzített ajánlati árak együttesen olyan teljes körű ajánlatot jelentenek-e - figyelemmel arra, hogy részajánlat tételére nem volt lehetőség - amely az ajánlat érvénytelenségének megállapítását kizárhatja.
A felperes ajánlatában hivatkozott a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) szabályaira. Ez az együttes rendelet az irányadó a helyi önkormányzatok számára is a nyersanyagnormák kialakításának meghatározásakor. Az együttes rendelet 21. § (1) bekezdése szerint a közétkeztetésre vonatkozó energia, tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A (2) bekezdés rendelkezései szerint a közétkeztetésnél és annak ellenőrzésekor a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egész napos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez és a csak ebédszolgáltatáshoz megadott 2. számú melléklet A), B), C) és D) táblázat szerinti élelmiszerfelhasználási ajánlásokat, javaslatokat kell figyelembe venni. A 2. számú melléklet attól függően, hogy a napi étkeztetés milyen étkezési típusokat ölel át, a táblázat szerinti korcsoportokra vonatkozóan más-más energia- és tápanyag-beviteli értékeket határoz meg. Az ajánlati dokumentációban meghatározott nyersanyagnormák ennek figyelembe vételével kerültek rögzítésre az általános iskolában és a középiskolában. Értelemszerűen más-más korcsoportokra tekintettel a nyersanyagnormák egyes étkezési típusoknál eltérőek, melyet befolyásol az is, hogy napi háromszori étkezést kell biztosítani vagy ettől eltérő szolgáltatást vár el az ajánlatkérő. Mindebből következően a felperes nem értelmezhette úgy az ajánlatkérő által megadott nyersanyagnormák alapján elvárt ajánlatot, hogy annak a különböző oktatási intézményekben azonosan kell jelentkeznie a gyermekek, illetve a felnőttek étkeztetésében. Helytállóan hivatkozott tehát az alperes a határozatában arra, hogy a felperes által megadott ajánlati ár teljes körűnek nem tekinthető. Amennyiben azt a felperesi előadás szerint a teljes étkezési skálára szétbontva kellene figyelembe venni, ez ese
tben az eltérő élelmiszernyersanyag és tápértékek miatt az azonos ajánlati ár nem értelmezhető. Ez esetben is azonban az ajánlat teljes körűsége azt jelentette volna, hogy valamennyi elvárt étkezéstípusra az ajánlati árat a felperes rögzíti. Tekintettel arra, hogy a felperes nem az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően tette meg ajánlatát, helytállóan jutott az alperes arra a következtetésre, hogy a Kbt. 52. § (1), illetve (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek, amely érvénytelenség következményét az ajánlatkérőnek le kellett volna vonnia, hiszen csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze. Ekként a Kbt. 59. § (1) bekezdése is sérült, mely szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és dokumentációban a meghatározott feltételek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tette.
A felperes nem vitatta, hogy ételsor-menüsor összeállítása nem szerepel az ajánlatában, holott ez is elvárás volt az ajánlati dokumentációban. Ugyanakkor nem hivatkozott arra, hogy az alperes a jogorvoslati kérelmen túlterjeszkedve a Kbt. 79. § (6) bekezdésének sérelmével vizsgálta az ajánlatának ezen részét, így ez utóbbira a bíróság nem lehetett figyelemmel. Ezért az ételsor-menüsor összeállításának hiánya is megalapozta a felperes ajánlatának érvénytelenségét. Az alperes határozatában utalt arra, hogy a minőségellenőrzési módszerekre is javaslatot várt az ajánlatkérő az ajánlattevőktől, amely körben a felperesi felajánlás nem a minőségbiztosítási rendszer ismertetésével, hanem egyéb módszerek felajánlásával került összeállításra. A bíróság e tekintetben jogkövetkezmény levonását nem találta megalapozottnak, bár az alperes határozatából kitűnően ez utóbbi következményt az alperes sem alkalmazott. A bíróság arra volt figyelemmel, hogy az ajánlati dokumentáció közelebbi meghatározást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a minőségellenőrzést milyen megajánlásban várja el az ajánlattevőktől, így a minőségbiztosítási rendszer meglétére vagy kiépítésének vállalására vonatkozó ajánlatok mellett egyéb megajánlások is tehetőek voltak.
A bíróság nem fogadta a felperes hivatkozását arra vonatkozóan, hogy a jogorvoslati eljárás során valamennyi ajánlat teljes körű vizsgálatára sort kellett volna keríteni, hiszen a Kbt. 79. §-a, amely a jogorvoslati eljárás szabályait részletesen meghatározza, egyértelműen rögzíti, hogy a kérelemre indult jogorvoslati eljárás során az abban foglalt jogsértések vizsgálatára terjed ki az alperes eljárása. Mindez azt jelenti, hogy az alperesnek nem feladata a kérelemre indult jogorvoslati eljárás során valamennyi ajánlat teljes körű vizsgálata. Amennyiben a kérelemre indult eljárás során további jogsértésről szerez tudomást az alperes, lehetősége van a hivatalbóli eljárásra, ez azonban az alperes megítélésén múlik, hogy ezzel a lehetőségével élni kíván-e vagy sem. Ez az ügyfél részéről számon nem kérhető. A felperes ajánlatának érvénytelenségét a további ajánlatok esetleges érvénytelensége nem befolyásolja.
Mindezekre figyelemmel a bíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant elutasította.
A felperes pervesztes lett, ezért a bíróság a Pp. 78. § (1) és 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a perköltség viselésére, amely egyrészt az alperes jogi képviseletével felmerült és a 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja alapján számítandó képviseleti díjból, másrészt a kereseti illetékből állt. A felperes a keresetén 6000 Ft illetéket lerótt, ezért a bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja, 59. § (1) bekezdése és 65. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest a további 4000 Ft illeték megfizetésére.
Budapest, 2001. október 9.
Dr. Sára Katalin s. k.,
bíró
