KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9881)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.656/12/2001.
Tárgy: a SilVert Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SilVert Rt. (1053 Budapest, Magyar u. 11., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. (1056 Budapest, Váci utca 36., továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest V. ker., Szent István tér 15. sz. alatti műemlék lakóépület utcai homlokzat-felújítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 44. § (6) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben (K. É.) 33. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: "műemlék lakóépület utcai homlokzat-felújítási munkái (vakolatjavítás, nyílászárók javítása, homlokzatszínezés, külső mázolás, bádogozások és ereszcsatornák felújítása stb.) az ajánlattételi dokumentációban meghatározott mennyiségben.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat, tényeket. A műszaki alkalmasság körben a 11. a) pontban előírta, hogy ajánlattevőknek csatolni kell az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését, különös tekintettel a műemléki felújításokra, a referenciahelyek és referenciát adók megjelölésével.
Ajánlatkérő a 11. a) pontban kért pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság vonatkozásában kért adatok és tényekre tekintettel, azzal összefüggésben meghatározta az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítésének szempontjait, melyek az alábbiak voltak:
"Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
- a munkák irányítására kijelölt műszaki vezető nem rendelkezik jogszabályokban előírt szakirányú végzettséggel és a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történt felvételt nem tudják igazolni,
- az előző 3 évben műemléki vagy műemléki rekonstrukció jellegű min. 30 M Ft értékű felújítási referenciamunka hiánya,
- pénzügyi stabilitás hiánya,
- ha 2000. évi árbevétele kisebb, mint jelen (általa megajánlott) közbeszerzés értéke."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a felhívás megismétlését, általános tájékoztatást az ajánlattétel feltételeiről (ajánlatkérő e körben részletesen kifejtette az alkalmatlanná minősítés szempontjait), a műszaki dokumentumokat és tervrajzokat, valamint a vállalkozási szerződés és mellékleteit.
A dokumentációban a megfelelő referenciamunka hiányával kapcsolatban az alábbiakat határozta meg.
"Az ajánlati felhívás tárgyát képező épület-felújítási munka sok tekintetben különbözik az új beruházások építési feladatairól. Sok szempontból speciális jellegű tevékenységről van szó.
- Vagy műemlék épületen, vagy városképileg védett környezetben kell a munkát végezni, így speciális hatósági előírásokat kell követni.
- Régi épületszerkezeti elemek felújítása (megerősítése vagy cseréje) a feladat.
- Lakott, vagy részben lakott épületben kell a kivitelezési munkálatokat végezni, így a munkaterület fokozott figyelmet és védelmet igényel.
- A belvárosban folyó építési munka átgondolt és speciális organizációt igényel:
- korlátozott behajtási és munkavégzési időszak,
- zsúfolt lakókörnyezet, fokozott figyelem a zaj- és porszennyezésre,
- bonyolult közlekedési körülmények,
- a közterületfoglalási engedélyek megszerzésének speciális szempontjai vannak.
A fenti elvárásokra tekintettel, az ajánlattevőknek felkészültnek és járatosnak kell lennie a belvárosi környezetben végzendő épületek felújításában. Referencia mind fővállalkozásban, mind alvállalkozásban végzett kivitelezésre megjelölhető. Három évnél nem régebbi, hasonló jellegű munkavégzés hiánya kizáró ok.
Ajánlatkérő ezen túl helyszíni konzultációra is lehetőséget biztosított.
Az ajánlattételi határidőre 2001. szeptember 25. napjára kérelmező, az A MODUL Rt., EU BAU Kft., CONSTRUM Kft., SZIRT Kft., FVSZ Bt., Building Group Kft., Bau 2000 Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő értékelő bizottsága megvizsgálta az ajánlatokat és 2001. október 12. napján kihirdette az eljárás eredményét. Négy ajánlatot érvénytelennek minősített, kérelmező vonatkozásában pedig megállapította, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan, mert nem feleltek meg a referenciák a kiírás tárgyának. Az eljárás nyertese az EU BAU Kft. lett, a második legkedvezőbb ajánlatot pedig a Construm Kft. tette az ajánlatkérő döntése értelmében.
Kérelmező 2001. október 18. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mellyel a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette. Álláspontja szerint az alkalmatlanság indokaként megnevezett referenciák, nem a kiírás tárgyának történő nem megfelelése jogszerűtlen. Indoklásként előadta, hogy az ajánlati felhívásban az alkalmatlanság feltételéül az előző 3 évben műemléki vagy műemlék jellegű rekonstrukciós jellegű min. 30 M Ft értékű épület felújítási referencia hiányát írta elő ajánlatkérő. Álláspontja szerint az ajánlatukban több, a kiírásnak megfelelő referenciát mutattak be, hosszú évek óta foglalkoznak műemléki épületek rekonstrukciós munkáinak végzésével. A társaság műemléki épületek illetve műemlék jellegű épületek művészi színvonalú felújításával, rekonstrukciójával foglalkozó építőipari cég. Az ajánlatban csatolt referenciái megfelelően tanúsítják, hogy a cég megfelelő tapasztalattal rendelkezik az ajánlatkérő által kiírt feladat elvégzésére. Álláspontja továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során nem térhet el az általa a felhívásban és dokumentációban megadottaktól.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, s kötelezze ajánlatkérőt, hogy ajánlatukat vonja be az eljárásba és értékelje. Ideiglenes intézkedés alkalmazása mellett kérte az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, annak megalapozatlansága okán. Álláspontja szerint helyesen járt el a közbeszerzési eljárás során a kérelmezővel szemben a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság tárgyában hozott e döntésével. Az alkalmatlanná minősítés indokaként előadta, hogy a kérelmező ajánlatában lényegében csak épületek belső tereiben végzett restaurátori művészi munkákat jelöl meg s nem a kiírás szerinti külső munkákat adott meg. Az ajánlatában szereplő lényegében egyetlen elfogadható referencia volt, külső felújítási munka kategóriában, azonban ezt nem vették figyelembe, mert nem tudtak tájékoztatást kérni a referencia személytől az ajánlatban megadott elérhetőségén. A belső műemléki felújításokra vonatkozó referenciákat figyelembe sem vették. Az ajánlati felhívásukban a kiírás -szerinti munkákat és az ahhoz hasonló munkákat kérték megnevezni, ilyen referenciával kérelmező nem rendelkezett.
Ajánlatkérő észrevételében hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmező ajánlata egyrészt a műszaki, technikai felszereltség nem megfelelősége, valamint a foglalkoztatottak létszámának és szakmai összetételének hiányosságai miatt is a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát támasztják alá. Ezen túl még az ajánlat, annak formai (oldalszámozás) és tartalmi (minőségbiztosítás rendszer tanúsítás, felelősségbiztosítási szerződés stb.) hiányosságai miatt érvénytelen is.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmére a D/656/4/2001 sz. alatt meghozott határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta, mert a rendelkezésre álló iratokból az ideiglenes intézkedés alkalmazásának törvényi feltételei fennálltak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság a Kbt. 76. (1) bekezdésében biztosított jogkörében a kérelem keretei között azt vizsgálhatta, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a törvény rendelkezéseinek megfelelő, jogszerűen hozta-e meg az eljárást lezáró döntését, és e körben megalapozott-e az a kérelmező vonatkozásában.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles megadni a törvényben foglaltak betartásával azokat a szempontokat, feltételeket, amelyeknek meg kell felelniük az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez. A törvény az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésével kapcsolatban előírja az ajánlatkérő számára, hogy előre az ajánlati felhívásban adja meg az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ezen szempontok megállapításra a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdésében az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért tényekkel összefüggésében köteles megállapítani.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérőnek előre közölni kell az ajánlattevőkkel, hogy az általa - a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására - csatolni kért adatokra figyelemmel, melyek azok a szempontok, amelyek adott eljárásban a szerződés teljesítésére az ajánlattevő alkalmatlanságát megalapozzák. Ajánlatkérő az ajánlatok felbontását és az ajánlatok érvényesség vonatkozásában történt vizsgálatát követően meg kell vizsgálni az ajánlatokat az alkalmasság vonatkozásában. Ezen vizsgálatot ajánlatkérő Kbt 44. § (6) bekezdésben foglalt előírások betartásával, tehát kizárólag a Kbt. 44. § (1)-(2) és (4) bekezdések alapján végezheti el. A törvény által megfogalmazott alapelvek (nyilvánosság, esélyegyenlőség) és a törvény konkrét törvényi szabályaiból egyértelműen következik, hogy nem alapítható ajánlatkérő döntése az alkalmatlanság kérdésében olyan szempontra, okokra, amely nem került az ajánlati felhívásban előre ismertetésre.
A fentieket erősíti meg a Kbt. 26. § (2) bekezdésében foglaltak, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a műszaki alkalmasság igazolására csatolni kérte az ajánlattevő által a kiírást megelőző 3 évben végzett legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését, különös tekintettel a műemléki felújításokra. Ezzel összefüggésben pedig az alábbi alkalmatlanná minősítési szempontot jelölte meg: "az előző 3 évben műemléki vagy műemléki rekonstrukció jellegű, min. 30 millió Ft értékű felújítási referenciamunka hiánya."
Ajánlatkérő tehát nem jelölte meg alkalmatlanná minősítési szempontként a kifejezetten csak a kiírás tárgyával azonos - külső homlokzati felújítási - munka végzésének hiányát, így arra utóbb nem alapíthat alkalmatlanná minősítési okot.
Kérelmező ajánlatában vitathatatlanul megjelölt több olyan referenciamunkát, amely kimeríti a felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott műemléki vagy műemléki rekonstrukció jellegű munka elvégzésének kritériumát.
Ha ajánlatkérő kifejezetten csak azon ajánlattevőket kívánta alkalmasnak minősíteni a szerződés teljesítésére, akik kifejezetten a beszerzés tárgyával azonos felújítási munkát, tehát külső homlokzat felújítást végzett, úgy azt a felhívásban alkalmatlansági szempontként meg kellett volna előre jelölnie.
A Döntőbizottság osztja a kérelmező azon álláspontját, hogy az ajánlatkérő által előírtak szerint figyelembe veendő referenciának minősül az általa megadott műemléki épületeken végzett belső rekonstrukciós munkák, mivel azok műemléki rekonstrukció jellegű felújítási munkának minősülnek. Ezt támasztja alá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 26. pontja, mely szerint felújítás meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka.
Ajánlatkérő a fent részletezettek szerint jogsértő módon, a felhívásában foglaltaktól eltérő szempontra hivatkozással állapította meg, hogy a kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére a megfelelő referenciamunkák hiánya miatt. Az ajánlatkérő által az eljárást lezáró döntésben a kérelmező kizárását olyan szempontra alapította, amelyet nem adott meg előre az ajánlati felhívásában, így döntése ellentétes a Kbt. 44. § (6) bekezdésében foglalt előírással, valamint a felhívásával.
A Döntőbizottság nem vizsgálta hivatalból érdemben az ajánlatkérő által az észrevételében megjelölt érvénytelenségi és alkalmatlansági okokat, miután a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hatásköre az ajánlatkérő döntésének a felülvizsgálata, nem pedig ajánlatkérő helyetti döntési kompetencia alapján elbírálni a közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatokat, és ajánlatkérő helyett meghozni a döntést. A Döntőbizottság élve a törvény adta lehetőséggel ideiglenes intézkedést hozott, mellyel a szerződés megkötését megtiltotta, amely azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás nem fejeződött be, lehetőség van ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során elkövetett jogsértés orvoslására a Döntőbizottság által alkalmazott jogkövetkezmény, az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által. Ajánlatkérő élhet a Kbt. 88. § (6) bekezdése biztosította lehetőséggel és ismételten mérlegelheti a döntés alapjául szolgáló körülményeket, mind az érvényesség, alkalmasság, illetve az értékelés körében és új, most már a törvény és a felhívásában foglaltak szerint jogszerű eljárást lezáró döntést hozhat.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 14.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
