FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (9884)
13.K.30.328/2001/3.
A Fővárosi Bíróság a dr. Spisák Béla ügyvéd (4401 Nyíregyháza, Pf. 4.) által képviselt Demecseri Logisztikai Bt. (4516 Demecser, Székelyi út 24.) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.493/12/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes Demecser külterületén halastó létesítését tervezte, amelynek megvalósításához - saját pénzügyi forrásának kiegészítése végett - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanácstól pályázat útján állami támogatást igényelt.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 2000. július 25-én kelt 300010/341/2000. számú levelében értesítette a felperest, hogy a pályázatban bemutatott, 113 651 000 Ft teljes költségelőirányzatú beruházás megvalósításához részére 34 095 000 Ft összegű végleges támogatást engedélyez. Egyben előírta számára, hogy ezen engedélyező irat alapján - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - támogatási szerződést kell kötnie a minisztériummal. Tájékoztatta a felperest arról, hogy ha a támogatási szerződést e határidőn belül saját hibájából nem köti meg, továbbá ha a beruházást a szerződéskötést követő három hónapon belül, de legkésőbb 2000-ben nem kezdi meg, és a 2000. évre ütemezett támogatás legalább 60%-ára november 30-ig nem nyújt be a jogszabálynak megfelelő igénylést, akkor a támogatást nem veheti igénybe. Közölte továbbá, hogy ezen értesítés kézhezvételét követően a támogatás alapjául szolgáló beruházás megvalósítása (kivitelezése) megkezdhető, és a kivitelezés késedelmes megkezdése a szerződéskötés esetleges késedelmével nem indokolható.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a 2000. augusztus 30-án kelt 14032/2000. (VIII. 30.) MTT számú határozatával a felperes részére a pályázatában szereplő 103 592 000 Ft összes költségű beruházás kivitelezéséhez 41 437 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
A felperes a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyező okiratának kézhezvételét követően 2000. augusztus 15-én építési szerződést kötött a Részvét-Plusz Bt. kivitelezővel a halastó létesítésére, 2000. november 10-i teljesítési határidő mellett. Az építési szerződés 3. pontja szerint a vállalkozói díj összege nettó 108 100 000 Ft + áfa, azaz összesen 135 126 000 Ft, amelyből az átalányáron vállalt építési munka összege 110 651 000 Ft.
A felperes a támogatási szerződést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanáccsal 2000. szeptember 27-én, míg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal 2000. október 18-án írta alá.
A felperes mint ajánlatkérő 2000. szeptember 25-én a közbeszerzésekről szóló, módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított Demecser külterületén halastó létesítése tárgyában, amelyről a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságának elnökét 2000. szeptember 27-én értesítette.
A 2000. szeptember 27-ig tartó ajánlattételi határidőben az ajánlattételre egyedül felhívott Részvét-Plusz Bt. az ajánlatát benyújtotta.
A felperes a 2000. szeptember 27-én tartott eredményhirdetésen az eljárás nyertesének a Részvét-Plusz Bt.-t hirdette ki. Az eredményhirdetésről felvett jegyzőkönyv rögzítette, hogy az ajánlatkérő a Részvét-Plusz Bt.-vel kötött 2000. augusztus 15-i vállalkozói szerződést, annak minden pontját a jelen közbeszerzési eljárást követően is törvényesnek ítéli és változatlanul hagy.
Az alperesi döntőbizottság elnöke a jelen ügyben a tárgyalásos eljárási fajta jogszabályi feltételeinek fennállását nem látta bizonyítottnak, ezért 2000. október október 6-án hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
A felperes a 2000. október 16-án kelt érdemi észrevételében előadta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által előírtak szerint 2000. november 30-ig a beruházás készültségi fokának el kell érnie a 60%-ot, és a támogatásról szóló értesítés kézhezvételét követően a beruházás megvalósítása (kivitelezése) megkezdhető, annak késedelme a szerződéskötés esetleges késedelmével nem indokolható. Hivatkozott arra, hogy a támogatást engedélyező levél 2000. augusztus 11-én történt kézhezvétele után a Részvét-Plusz Bt.-vel 2000. augusztus 15-én építési szerződést kötöttek. A Megyei Területfejlesztési Tanács a tárgyi beruházást 41 437 000 Ft támogatásban részesítette, az erről szóló döntést 2000. szeptember 14-én kézbesítették, amikor a beruházás készültségi foka elérte a 45%-ot. A dátumok és az előírások a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közzététel nélküli tárgyalásos eljárást indokolták, mivel minden más esetben veszélybe kerül a beruházás megvalósítása és az állami pénzek felhasználása. A kivitelezés azonnali kezdését sürgőssé tette az a tény is, hogy a kivitelezési idő esetleges elhúzódása esetén a talajvízszint magasságának emelkedése miatt a beruházás megvalósítása lehetetlenné válna.
A felperes a döntőbizottsági tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásáról szóló értesítést követően azért nem folytattak le közbeszerzési eljárást, mert arra az értesítésében a minisztérium nem kötelezte, így a támogatás engedélyezése után a Részvét-Plusz Bt.-vel 2000. augusztus 15-én építési szerződést kötöttek. A közbeszerzési eljárást követően azért nem kötötték meg a Részvét-Plusz Bt.-vel mint az eljárás nyertesével a szerződést, mert az 2000. augusztus 15-én már megtörtént.
Az alperes a 2000. november 13-án kelt D.493/9/2000. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 1995. évi XL. törvény 2. § (1) bekezdését és a 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért a felperest 2 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása szerint a felperes 2000. augusztus 15-én - a Részvét-Plusz Bt.-vel történt szerződéskötéskor - már ismeretében volt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által adott támogatás összegének. Mivel ez az összeg meghaladja a Kbt. 2. § (1) bekezdésében megjelölt összeget, az építési beruházás a közbeszerzési törvény alá tartozott, így a felperes a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján köteles lett volna közbeszerzési eljárást kezdeményezni a beszerzés tárgyában. Az alperes álláspontja szerint a felperesnek megfelelő idő állt rendelkezésére nyílt eljárás lefolytatására is, amennyiben a minisztérium értesítését követően közzéteszi ajánlati felhívását a törvény előírásainak megfelelően. A felperes jogsértést követett el azzal is, hogy a megkötött támogatási szerződés kézhezvételét követően a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással "látszat" közbeszerzési eljárást folytatott le annak ellenére, hogy a beruházás kivitelezésére 2000. augusztus 15-én már szerződést kötött az utóbb formálisan lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesével.
Az alperes rámutatott arra, hogy a tárgyalásos eljárási fajta jogszerű alkalmazása esetén is a felperes megsértette volna a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését, amely a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásról a bizottság elnökének történő tájékoztatás módját szabályozza. E jogszabályi rendelkezés megsértésének azonban nincs relevanciája, mivel a választott eljárási fajta jogalapja nem volt megállapítható.
Az alperes megállapította továbbá, hogy a felperes nem vette figyelembe a Kbt. 31. § (2) bekezdésének d) pontjában lévő összeférhetetlenségi szabályokat sem, mivel az építési beruházásra vonatkozó szerződést a hozzátartozója által vezetett Részvét-Plusz Bt.-vel kötötte meg, még mielőtt formálisan lefolytatta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
Az alperes utalt arra is, hogy 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 45. számú melléklete lehetőséget ad a támogatási szerződésben foglaltak, a beruházás kezdési és befejezési határidejének módosítására, így nem helytálló az a felperesi hivatkozás, hogy a beruházás megkezdésének elmulasztása esetén a minisztérium a támogatást megvonta volna.
A bírság mértékének megállapításánál az alperes hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése olyan súlyos jogsértés, amely utólag nem reparálható. A kiszabott bírság a szerződéses érték 2%-át sem éri el a Kbt. 88. § (4) bekezdésben írt maximum 30%-kal szemben, amely jelen esetben akár a 30 M Ft-ot is meghaladhatta volna.
A felperes pontosított keresetében az alperes határozatának megváltoztatásával a kiszabott bírság 1 000 000 Ft-ra való mérséklését kérte. Elismerte a Kbt. 2. § (1) bekezdésének megsértését, védekezése szerint csak utólag szerzett tudomást arról, hogy 32 M Ft feletti támogatás esetén a közbeszerzési törvény szabályai alapján kell eljárni. Vitatta azonban azt, hogy eljárása a Kbt. 70. § (1) bekezdését is megsértette volna. E körben hivatkozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatást engedélyező 300010/341/2000. számú ügyiratának azon előírására, amely szerint 2000-ben a támogatásnak legalább 60%-át fel kell használni. Utalt arra is, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Hatósági Főosztálya a 2873-21/2000. számú határozatában 2000. december 31-ig adta meg a vízjogi létesítési engedélyt, a Miskolci Bányakapitányság a 3033/2000. számú szakhatósági hozzájárulásában pedig előírta a munkálatok 2000. december 31-ig történő befejezését. Amennyiben a közbeszerzési eljárást a területfejlesztési támogatás elnyerése után meghirdették volna és a korábbi évek átlagos időjárása fordult volna elő, úgy lehetetlen lett volna a beruházás megvalósítása. Kényszerhelyzetben voltak, a beruházást csak az a Részvét-Plusz Bt. fejezhette be, aki elkezdte, más cég megjelenése hatalmas időveszteséget okozhatott volna. A beruházás állami támogatásból és magántőkéből megvalósult, a műszaki átadás 2000. november 8-án megtörtént, a kiszabott bírság mérséklése lehetővé teszi a beruházás üzemelését.
Az alperes - fenntartva határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes a jogszabályi lehetőség ellenére a beruházás kezdésének, befejezésének határidejével kapcsolatban nem nyújtott be módosítási kérelmet az FVM-hez, de ha időben lefolytatta volna a kötelező közbeszerzési eljárást, akkor esetleg határidő-módosítást sem kellett volna kérnie. Álláspontja szerint a felperesnek nem volt beszerzési szándéka, már a közbeszerzési eljárást megelőzően a teljes beruházásra vonatkozóan vállalkozási szerződést kötött olyan céggel, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség is megállapítható.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróság leszögezi, hogy a felperes a Kbt. 2. § (1) bekezdésének megsértését nem vitatta. Ezért a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásával megsértette-e a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját, és van-e indoka a felperessel szemben kiszabott bírság mérséklésének.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. 71/B. § (3) bekezdése alapján a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattetővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhatja, ha a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állott elő, és ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. Jelen esetben a felperes 2000. augusztus 15-én megkötötte a Részvét-Plusz Bt.-vel a halastó létesítésére vonatkozó építési szerződést, amelytől a szerződő felek nem álltak el, így ugyanezen beruházás megvalósítására a felperesnek valós beszerzési szándéka nyilvánvalóan nem állhatott fenn.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a felperes egy látszat közbeszerzési eljárást indított, amelyben ajánlattételre kizárólag a 2000. augusztus 15-én kötött építési szerződés alapján már teljesítő Részvét-Plusz Bt.-t hívta fel. A felperes az eljárás nyertesének e társaságot ki is hirdette, de az eljárás nyertesével a szerződéskötésre - a már korábban megkötött szerződésre figyelemmel - nem került sor. A közbeszerzési eljárást megelőzően megkötött és továbbra is érvényben maradt szerződésre figyelemmel tehát nyilvánvaló, hogy a felperes a közbeszerzési eljárást nem a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésnek megfelelő szerződéskötés céljából indította.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperesnek valós beszerzési szándéka esetén sem lett volna jogszerű lehetősége a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazására. Ezen eljárási fajta csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, és a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek. A felperes - saját nyilatkozata szerint - az FVM által nyújtott támogatásról szóló levelet 2000. augusztus 11-én vette kézhez, így az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperesnek lett volna lehetősége nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására is.
Fentiekre figyelemmel a bíróság azt állapította meg, hogy a perbeli beruházás megvalósítása érdekében felperes részéről valós közbeszerzési szándék nem állt fenn, így a közbeszerzés rendkívüli sürgőssége sem merülhetett fel. Mivel a felperes a határozatban megjelölt jogszabálysértéseket megvalósította, vele szemben az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogszerűen szabott ki bírságot. A szerződéses érték 2%-ánál is kevesebb bírság a Kbt. 88. § (4) bekezdés szerint kiszabható összeghez képest nem tekinthető túlzott mértékűnek.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselése a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2001. szeptember 5.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
