KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9887)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.624/14/2001.
Tárgy: a TOP-NET Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatósága ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TOP-NET Szolgáltató Kft. (2113 Erdőkertes, Thököly u. 23., képv.: dr. Csík József ügyvéd, 1055 Budapest, Balassi B. u. 27., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatósága (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., továbbiakban: ajánlatkérő) "PM-székház- és -irodaház-takarítás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmét a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján, az ügyfélképesség hiánya okán elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 34. számában, 2001. augusztus 22. napján közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő vállalkozási szerződésre kért ajánlatot meghatározott időre, 2004. december 31-ig.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában megadta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat tényeket. A felhívás 11. b) pontjában a kért igazolások és tényekkel összefüggésben az alábbiak szerint határozta meg az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait:
"- közbeszerzés tárgyára vonatkozó államigazgatási referencia hiánya,
- minimum 100 millió forintos alaptőke hiánya,
- ISO minőségbiztosítási rendszer hiánya,
- a szolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges műszaki-technikai felszereltség hiánya,
- a 2000. évi nettó árbevétel nem éri el az 1 milliárd forintot,
- a 2000. évi adózás előtti eredménye negatív értéket mutat."
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, mely tartalmazta a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes mennyiségi ismertetést, valamint ajánlatkérő részletes szerződési feltételeit.
Az ajánlati dokumentáció megvásárlásának szabályait az ajánlati felhívás 5. a) pontban e körben előírta, hogy az ajánlati dokumentáció megvásárolható az ajánlati felhívás közzétételétől kezdődően a közzétételt követő 16. napig, azaz 2001. szeptember 7. napjáig.
Az eljárásban való részvételt a dokumentáció megvásárlásához kötötte, tehát a dokumentáció megvásárlása nélkül érvényes ajánlat nem tehető.
Az ajánlattételi határidőként az ajánlati felhívásban 2001. október 2. napja került meghatározásra. Ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban megadott időpontban bontotta fel.
Kérelmező 2001. október 8. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
A jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő ajánlati felhívásának, az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítése egyes szempontjainak meghatározását. Álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontok közül nevezetesen a minimum 100 millió forintos alaptőke hiánya, és a 200. évi nettó árbevételként az 1 milliárd forint megkövetelése ellentétes Kbt. 44. § (5) bekezdésben megfogalmazottakkal. A Kbt. 44. § (5) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az alkalmatlanná minősítés szempontjait legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig lehet előírni, ajánlatkérő által meghatározott szempontok pedig nem felel meg ezen követelménynek.
Kérelmében nyilatkozott, hogy az ajánlati felhívás tartalmáról, így annak - általa vélelmezett - jogsértéséről 2001. október 2. napján szerzett tudomást.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy hívja fel ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, az időközben hozott döntéseit semmisítse meg; kötelezze az ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés alkalmazásával kérte a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság felszólítására kérelmező nyilatkozott, hogy ajánlattevőként nem vett részt a közbeszerzési eljárásban, azonban ajánlatkérő által meghatározott - álláspontja szerint jogsértő - alkalmatlansági szempontok azért sértik az érdekeit, mert ezen szempontok szükségtelen mértékben való meghatározásával eleve ki vannak zárva az ajánlattevők köréből. Becsatolta a Döntőbizottságnak a cégkivonatát és éves beszámolóját, amely álláspontja szerint megalapozza egyéb érdekelti minőségét, ugyanis a csatolt iratok bizonyítják, hogy alapvetően a közbeszerzés tárgyaként meghatározott takarítási tevékenységgel foglalkozik, valamint az előírtnál alacsonyabb törzstőkével is eredményesen működik, a kiírt feladat általa megfelelően elvégezhető.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelme elutasítását kérte elkésettség okán: Álláspontja szerint a kérelem elkésett, mivel kérelmező az ajánlati felhívás közzétételétől számított 15 napon belül élhetett volna jogorvoslattal a felhívás tartalma ellen.
A kérelmező által sérelmezett alkalmatlanná minősítési szempontok tekintetében előadta, hogy azok előírását az indokolta, hogy ajánlatkérő több évre szóló szolgáltatási szerződést kíván megkötni, a több évre szóló együttműködésnél fontos szempont a tőkeerős, stabil szerződő partner. Erre biztosíték az árbevétel és a jegyzett tőke nagysága.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján nem jogosult jogorvoslati eljárás kezdeményezésére az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelmező nem jogosult kérelem előterjesztésére a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező vonatkozásában megállapítható-e olyan jog, vagy jogos érdek a közbeszerzési eljárás keretében, amely megalapozza a jogorvoslati kérelem benyújtásához való jogát egyéb érdekelti minőségben.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése által meghatározott jogorvoslati eljárás indításár jogosultak köre közül nem szorul értelmezésre sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő vonatkozásában. Az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljárás kérelmezését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a közbeszerzési törvénybe ütköző ajánlatkérői magatartás sértse vagy veszélyeztesse a kérelmet benyújtó valamely, a Kbt.-ben szabályozott jogát, vagy a törvény által respektált érdekét.
Kérelmező egyéb érdekelti minőségét azon okra hivatkozva látta megalapozottnak, hogy a beszerzés tárgya tevékenységgel azonos tevékenységet végez, de az ajánlattevői körből ki volt zárva, mert ajánlatkérő jogsértő módon határozta meg az alkalmatlanná minősítés egyes szempontjait.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező nem igazolt olyan jogot vagy jogos érdeket, amely sérült vagy veszélyeztetve lett volna a vizsgált közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő - kérelmező által vélelmezetten jogsértő - tevékenysége által. A kérelmező által meghatározott, a vizsgált közbeszerzési eljárásban való részvételhez fűződő jogos érdeket a Döntőbizottság nem találta megfelelően igazoltnak az egyéb érdekelti minőség megállapításához a kizárólag a beszerzés tárgyával azonos tevékenység végzésére hivatkozással.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek - különös tekintettel kérelmező - eljárás során tett nyilatkozatai alapján megállapított tényállasa szerint kérelmező arról, hogy ajánlatkérő a takarítási tevékenység végzése tárgyában, nyílt közbeszerzési eljárást indított, a 2001. augusztus 22. napján közzétett ajánlati felhívással és ezáltal magáról a felhívás tartalmáról csak 2001. október 2. napján értesült. A kérelmező által meghatározott - a felhívás tartalmának megismerésére vonatkozó - időpont nem volt más mint a vizsgált közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő lejártának napja.
A kérelmező részéről - leszámítva a jogorvoslati kérelem benyújtását - a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás közzétételétől az ajánlattételi határidő lejártáig nem érhető tetten olyan aktív magatartás tanúsítása, amely alátámasztanák hogy kérelmezőnek szándékában állt volna a vizsgált közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt venni; megtett volna mindent, hogy a felhívásban foglalt feltételek teljesítése mellett ajánlatot tegyen. Hiszen ahhoz, hogy kérelmező ajánlattevőként szerepeljen a közbeszerzési eljárásban nem elegendő az, hogy ilyen tevékenységgel egyébként rendelkezik. Ajánlatkérő a törvényben meghatározottak szerint nyilvánosan közzétette beszerzési szándékát, meghatározva azon feltételeket, amelyek mellett ajánlatot lehet tenni. Ezek között kiemelkedő helyen szerepelt a dokumentáció megvásárlása, annak határideje, annak közlése, hogy a dokumentáció az ajánlattétel érvényességi feltétele, ajánlattétel határideje stb.
Annak oka, hogy kérelmező még csak nem is tudott arról, hogy a tevékenységével azonos tárgyban közbeszerzési eljárás került megindítására kizárólag kérelmező érdekkörében merülhetett fel, kérelmező mulasztásával indokolható, hiszen 2001. augusztus 22. napjától bárki számára megismerhetővé vált ajánlatkérő beszerzési szándéka és az ajánlattétel feltételei. Alapvetően kérelmező saját magatartása, mulasztása eredményezte, hogy nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. A kérelmező által, a sérelmezett felhívás megismeréseként megjelölt időpontban már objektíve - saját mulasztása okán - el volt zárva attól, hogy ajánlattevőként részt vehessen a közbeszerzési eljárásban, és ezt nem ajánlattevő kérelmező által vélelmezett jogsértő magatartása idézte elő.
Kérelmező mulasztását - amellyel önmagát zárta ki az eljárásból - nem mentheti ki azzal, hogy ajánlatkérő által elkövetett jogsértésre hivatkozással jogorvoslati eljárást indít.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem tekinthető egyéb érdekeltnek a jelen ügyben, mivel nem igazolt olyan jog, illetve jogos érdek sérelmét, vagy veszélyeztetését, amelyet az ajánlatkérő Kbt.-be ütköző tevékenysége vagy mulasztása eredményezett volna, így a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 20.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
