KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9923)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.632/8/2001.
Tárgy: az ALKO-fal Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ALKO-fal Építőipari Kft. (8000 Székesfehérvár, Nagyszombati u. 217., képviseli: dr. Hock Ernő ügyvéd, 8400 Ajka, Tűzoltó u. 6. I/3., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Igazgatósága (1570 Budapest, Váci út 17., a továbbiakban: ajánlatkérő), a "Balatonalmádi 1. sz. posta teljes körű rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. március 28-án előzetes összesített tájékoztatót tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben 2391-es számon.
Ezt követően 2001. augusztus 8-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 32. számában nyílt eljárás megindítására (5704/2001) a rendelkező részben írt tárgyban. E felhívását 2001. augusztus 22-én a Közbeszerzési Értesítő 34. számában helyesbítette (6419/2001). A felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A 11/a pont első bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy be kell csatolni az 1999. és 2000. évi mérleg és eredmény kimutatás másolatát is. Az egyéb információkat tartalmazó 16. pont d) alpontjában ajánlatkérő előírta, hogy: "ajánlattevőnek a bruttó vállalási ár 10%-ának megfelelő összegben teljesítési garanciaként bankgaranciát kell nyújtani legkésőbb az eredményhirdetést követő 8. napig. A szerződéskötés feltétele a teljesítési garancia benyújtása."
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított ajánlattevőknek, amely többek között eljárási útmutatót, kitöltendő adatlapokat, nyilatkozatmintát, szerződéses blankettát és külön műszaki dokumentációt tartalmazott. A dokumentáció 2.5. pontja egyértelműen tartalmazta, hogy a teljesítési bankgaranciát a bruttó vállalási ár 10%-ának mértékében kell ajánlattevőknek biztosítaniuk. Ajánlatkérő megkövetelte olyan nyilatkozat tételét, melyben ajánlattevő vállalja ajánlatában a kiírás szerinti feltételek teljesítését. Sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem volt kötelezően előírva a szerződéses mintatervezet kitöltése az ajánlattételi határidőig.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 24-én helyszíni bejárást tartott, ahol jegyzőkönyvet készített. A 2001. szeptember 10-i ajánlattételi határidőig ajánlatot tett kérelmező, a Gesztelyi Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Rt., a FORSZÁN Építőipari, Szolgáltató Kereskedelmi Kft., az XL-Bau Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a RATHERM Épületgépészeti és Szolgáltató Kft., az AVÉP Ajkai Építőipari Kft., a HARCON Építőipari és Szerelő Rt. és a BAU-STAR Kft. A bontást követően ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 57. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítást kért írásban a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett a Gesztelyi Rt.-től az ajánlatában észlelt, nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében, tekintettel arra, hogy a nevezett határozott nyilatkozatot tett az ajánlatában a kiírási feltételek egyértelmű vállalására, de ezzel szemben a kötelezően nem kitöltendő szerződéstervezetben 9 M Ft bankgaranciát szerepeltetett. Ez összegében eltért a bruttó ajánlati ár 10%-ától. A tisztázó kérdésre vonatkozó értesítésében ajánlatkérő az összes ajánlattevővel azt is közölte, hogy hiánypótlást nem biztosít a számukra. A Gesztelyi Rt. felvilágosításkérésre adott válaszában egyértelműen azt nyilatkozta, hogy a munka elnyerése esetén a szerződéskötés időpontjáig a bruttó vállalási összeg 10%-ának megfelelő összegben, azaz 19 117 348 Ft teljesítési garanciát kíván nyújtani a felhívásban írt feltételeknek megfelelően.
A 2001. október 2-i eredményhirdetés alkalmával ajánlatkérő az elkészített összegzés szerint kihirdette, hogy érvénytelen ajánlatot nyújtott be a FORSZÁN Kft., az XL-Bau Kft., a Ratherm Kft., a BAU-STAR Kft. és kérelmező. Az érvényes három ajánlat közül ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb, a Gesztelyi Rt. ajánlatát hirdette ki. Még ugyanezen a napon, miután ajánlatkérő észlelte, hogy az összegzés az eljárásról 3. pontjában a kérelmező vonatkozásában elírás történt, faxon értesítette kérelmezőt, hogy ajánlatának érvénytelensége azon alapul, hogy az ajánlatához nem csatolta az 1999. évi beszámolóját.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásra tekintettel a Döntőbizottság határozata kézhezvételéig a szerződéskötést elhalasztotta.
Kérelmező 2001. október 9-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését; a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, valamint a jogsértő kötelezését a költségek viselésére. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét 3 fő részre bontva, azt az alábbiakkal indokolta:
- Álláspontja szerint ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatát a Kbt. rendelkezésének megsértésével fogadta el, tekintettel arra, hogy a felhívás 16/g pontja szerint a bruttó vállalási ár 10%-ának megfelelő összegű teljesítési garanciát kellett nyújtani, de ezzel szemben az ajánlatkérő 2001. szeptember 18-án kelt 13-392/2001. számú iratából arról értesült, hogy ajánlatkérő a Gesztelyi Rt.-t arra hívta fel, hogy a szerződéstervezet 9. pontjában tett teljesítési garanciavállalásban meghatározott mindösszesen 9 M Ft összeget, amely még a felét sem haladja meg a pályázatban meghatározott bruttó vállalási ár alapján kiszámított teljesítési garanciaértéknek az ajánlati felhívásban meghatározott mértékű vállalási összegre változtassa meg. Véleménye szerint ezzel ajánlatkérő a Gesztelyi Rt.-t az ajánlata megváltoztatására hívta fel. Álláspontja szerint ez nem minősül a tisztázásra váró kijelentésnek, így jogsértő volt ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása.
- Kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő a BAU-STAR Kft. ajánlatát indokolatlanul és aránytalanul súlyos szankcióval sújtotta azzal, hogy annak külső alaki, formai jegyei miatt az ajánlattevőt az egész eljárásból érvénytelenség miatt kizárta. Ezzel nem azonos mértékben mérlegelte a különböző társaságok ajánlatait és nem biztosította a pályázók esélyegyenlőségét a közbeszerzési eljárás során.
- Jogsértően járt el ajánlatkérő akkor is, amikor egymástól teljesen eltérő indokokat hozott fel annak indoklására, hogy kérelmező ajánlatát - mely véleménye szerint összességében a pályázat nyertesénél kedvezőbb volt - érvénytelennek tekintette és erről 2001. október 2-án, tehát az eredményhirdetés napján, a 13-423/2001. számú levelében tájékoztatta is őket írásban. Ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy az eredeti összegzésben megjelölt okok, azaz a 2000. évi beszámoló, illetve az alvállalkozók igénybevételére vonatkozó nyilatkozat hiánya szerepelt, míg az aznap küldött levélben már csak az szerepelt, hogy kérelmező nem csatolta az 1999. év vonatkozásában a megfelelő adatokat.
- Kérelmének összegzéseként írásban azt is előadta, hogy a nyertes Gesztelyi Rt. ajánlata tartalmi hibájának orvoslása miatt az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel a később nyertes pályázót annak ellenére, hogy maga az ajánlatkérő zárta ki az ajánlatoknak az előterjesztő pályázók részéről történő utólagos javítását, hiánypótlását. Ajánlatkérő olyan pályázót is kizárt a közbeszerzési eljárásból, akinél csupán pályázatának külalakját kifogásolta. A kérelmező ajánlatának érvénytelensége sem helytálló, mert az a nyertesnél kedvezőbb ajánlat volt. Véleménye szerint az adott közbeszerzési eljárás egésze jogszabálysértő, az eljárást lezáró döntés pedig ebből következően jogellenes és megalapozatlan.
Kérelmező az írásos kérelmében kérte a jogorvoslati eljárás során tárgyalás tartását, de a szabályszerű értesítés ellenére a kitűzött tárgyaláson nem képviseltette magát.
Ajánlatkérő írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását részben elkésettség, részben az ügyfélképesség hiánya, részben pedig megalapozatlanság miatt.
Azon kérelmi elemmel kapcsolatosan, miszerint jogsértően alkalmazta volna a nem egyértelmű kijelentés tisztázására vonatkozó 57. § (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezést, úgy nyilatkozott, hogy abban a jogorvoslati kérelem elkésett tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a kérelmező által kifogásolt kérdést az ajánlattevők részére 2001. szeptember 18-án faxon megküldte, tehát a kérelmező e tényről már ekkor tudomást szerzett. A jogorvoslati kérelmét csak 2001. október 5-én terjesztette elő, túllépve ezzel a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőt. E kérelmi elemmel kapcsolatosan azt is előadta, hogy a Gesztelyi Rt. a dokumentációnak megfelelően nyújtotta be nyilatkozatát, melyben ajánlattételi szándékát a kiírásban ismertetett feltételek szerint jelentette ki, valamint kötelezettséget vállalt a megfelelő szerződéstervezet szerinti szerződéskötésre. Mindezek mellett a Gesztelyi Rt. az ajánlatában benyújtott szerződéstervezetet kitöltötte, bár ez nem volt kötelező és annak 9. pontjában 9 M Ft-ot szerepeltetett teljesítési bankgaranciaként, mely összegében eltért a bruttó ajánlati árának 10%-ától valószínűleg gépelési hiba miatt. Véleménye szerint ajánlatkérő nem a 9 M Ft-ot mint összeget nem tudta egyértelműen értelmezni, hanem az összeg és az ajánlatban szereplő ajánlattételi nyilatkozat tartalma közötti eltérést és ezért a nem egyértelmű kijelentést a Kbt. 57. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve tisztázta az ajánlattevővel. Álláspontja szerint ez nem minősül az ajánlat módosításának.
A BAU-STAR Kft. ajánlatára vonatkozó kérelmi elemmel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti kérelem benyújtási jogosultság a BAU-STAR Kft.-t érintő kérdések vonatkozásában kérelmezőt nem illeti meg. Az erre vonatkozó jogorvoslati kérelem azért sem megalapozott - fentieken túlmenően -, mert nevezett ajánlata érvénytelen volt a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint, mivel az nem felelt meg az ajánlati dokumentáció eljárási útmutatójának 2. b) pontjában foglaltaknak, azaz érvénytelen volt.
A kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatosan kifejtette azt az álláspontját, hogy az megalapozatlan kérelmező részéről, mert az ajánlati felhívás 11. pontjának a) pont első bekezdése szerint kérelmező nem csatolta az 1999. évi mérleg- és eredménykimutatás másolatát. Így nem helytálló azon kérelmezői felvetés, hogy a 2000. évi mérlegben feltüntetett 1999. évre vonatkozó mérlegadatokat is becsatolta. E kérdéssel kapcsolatosan előadta azt is, hogy az eredményhirdetést követően vette észre, hogy az összegzésben, melyet az eredményhirdetésen résztvevő ajánlattevőknek, köztük kérelmezőnek is átadott, hibásan lett feltüntetve a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítási oka. Az eredményhirdetés napján észlelve az elírást, a korrigált összegzést még aznap valamennyi ajánlattevőnek megküldte. Ebből fakadóan, a javítással együtt értelmezendő az összegzés, így az érvénytelenség oka a kérelmező vonatkozásában - ami a javított példányban szerepel - az volt, hogy a kérelmező nem csatolta az 1999. évi mérleg- és eredménykimutatás másolatát.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert - a rendelkezésére álló adatok alapján - annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Az ügyben érdekelt felek a szabályszerű, írásos értesítés ellenére sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő, a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatosan nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, írásos és az ajánlatkérő által a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozat alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben pedig alaptalan, illetve az ügyfélképesség hiányára tekintettel elutasítandó az alábbiak miatt:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti szabályt összevetve a megállapított tényállással a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő 2001. szeptember 18-án faxon továbbította a kérelmező részére is a nem egyértelmű kérdés tisztázására vonatkozó átiratát, így a kérelmező által 2001. október 5-én keltezett és 8-án postázott, illetve a Döntőbizottsághoz október 9-én érkező jogorvoslati kérelem azon eleme, mely a felvilágosításkérésre (kérelmező szerint hiánypótlás biztosítására) vonatkozott, elkésett, így a Döntőbizottságnak azt érdemben vizsgálnia nem kellett, mivel a fentebb hivatkozott rendelkezés szerint az a jogvesztő határidőn túl került benyújtásra.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint: A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
(3) A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
E rendelkezést figyelembe véve a Döntőbizottság megállapította kétséget kizáróan, hogy a jogorvoslati eljárás során a szabályszerű értesítés ellenére a BAU-STAR Kft. nyilatkozatot, vagy jogorvoslatot nem terjesztett elő az ajánlata érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatosan annak ellenére sem, hogy a kérelmező által becsatolt jogorvoslati kérelem nevesítve tartalmazta a BAU-STAR Kft.-t.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ha nevezett úgy értékelte volna, hogy ajánlatkérő az összegzésben meghatározott indokok alapján jogsértően nyilvánította az ajánlatát érvénytelenné a formai hiányosságok miatt, akkor ugyanúgy mint kérelmezőnek, lehetősége lett volna mint sérelmet szenvedett félnek jogorvoslati eljárást kezdeményeznie. Arra is lehetősége lett volna, hogy a jogorvoslati kérelmet kézhez véve az ezzel kapcsolatos álláspontját a Döntőbizottsággal írásban vagy szóban közölje. Ezt a BAU-STAR Kft. nem tette meg, mint e kérdésben legérzékenyebben érintett fél. Miután a BAU-STAR Kft. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása a kérelmező számára érdeksérelmet nem okozott, illetőleg kérelmező ezzel kapcsolatban érdeksérelmet nem jelölt meg, a Döntőbizottság megállapította a kérelmező ügyfélképességének hiányát e kérelmi elem vonatkozásában.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság - a jogorvoslati kérelem által sem vitatottan - kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen zárta ki a kérelmezőt a további eljárásból, mint érvénytelen ajánlat benyújtóját tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás 11. a) pontjának első bekezdésében ajánlatkérő egyértelműen meghatározta, hogy az 1999. és a 2000. évi mérleg- és eredménykimutatás másolatát kéri becsatolni. E feltételt a kérelmező nem teljesítette, ugyanis ajánlatában csak a 2000. évi mérleg- és eredménykimutatást csatolta. Miután az ajánlatkérő a felhívása szerint kifejezetten kérte az ajánlat részeként az 1999. évi mérleg- és eredménykimutatást is, így - ennek hiányában - a kérelmező ajánlata érvénytelen volt. E körülményekre tekintettel megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelem harmadik eleme megalapozatlan.
A 80. § (4) bekezdése szerint, ha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti kérelem nem felel meg a 79. § (3), vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, akkor a kérelmet elutasítja. A Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja azt tartalmazza, hogy a Döntőbizottság az alaptalan kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság a fent leírt indokok alapján a Kbt. 76. § (l) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az elkésett és megalapozatlan, illetve az ügyfélképesség hiányára tekintettel előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Kbt. 80. § (4) bekezdésére, valamint a 88. § (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 7.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
