KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9928)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.648-679/11/2001.
Tárgy: a Rollexco Rt. és a Pastor Zagreb Rt. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Gaál Zsolt ügyvéd (4024 Debrecen, Piac u. 22.) által képviselt Rollexco Rt. (4025 Debrecen, Piac u. 56., továbbiakban: kérelmező I.) és dr. Lővei György ügyvéd (1137 Budapest. Katona J. u. 3.) által képviselt Pastor Zagreb Rt. (Seiska c. 90a. 10000 Zagreb Horvátország, továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmét - melyet dr. Tasnádi Gábor ügyvéd (1111 Budapest. Kende u. 18.) által képviselt MÁV Rt. (1062 Budapest, Podmaniczky u. 24/A, továbbiakban: ajánlatkérő) 35 kV feszültség környezetében alkalmazható 6 és 12 kg töltésű kézi tűzoltókészülék tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni: A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 25-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlatot is lehetett tenni "a dokumentációban rögzítettek szerint." A dokumentáció konkrétan nem tért ki a több változat tételének módjára.
A műszaki alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattételi időpontban az ajánlattevőnek a megajánlott készülékekből, töltetsúlyonként 2 db műszakilag komplett, de töltet nélküli és nyomásmentes mintakészüléket kell ajánlatkérő részére átadni.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0-10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
- ajánlati ár 70
- minőség 30
- fizetési feltétel (a fizetés módja és a fizetés határideje naptári napokban) 20
- késedelmi kamat-mentes napok száma 10
- késedelmi kamat mértéke 5
Az ajánlati dokumentáció ismertetést tartalmazott az értékelés módjára. A második részszempontra (minőség) nézve közölte:
"A minőségre adható pontszám megoszlása:
- oltási teljesítmény 50% = 5 pont
- megkülönböztetést szolgáló jel, jelzés stb. megoldás módja 50% = 5 pont".
A többi részszempontra vonatkozóan azt az információt adta, hogy a "maximális pontszámot az ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlati feltételek kapják. Az ajánlatkérő szempontjából romló ajánlati feltételek százalékos változásának arányában csökken a pontszám."
Az ajánlattételi határidőre, szeptember 6-ra a kérelmező I., a kérelmező II., a Hesztia Kft. és a Meldetechnik Kft. nyújtott be ajánlatot - a kérelmezők és a Meldetechnik Kft. egy változatban, a Hesztia Kft. a 6 kg-os készülékre három változatban. A változatok az oltási teljesítményre és a műanyag talppal való ellátottságokra álltak fenn.
Ajánlatkérő az október 4-én tartott eredményhirdetésen a Hesztia Kft. I. számú ajánlatát hirdette ki nyertesnek. A kérelmező II. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenítést azzal az indokolta, hogy az ajánlat szerinti késedelmi kamat magasabb a dokumentációban kikötött mértéknél, a MÁV Rt. feliratot kérelmező II. nem az előírt technológiával oldotta meg és a készüléken maradandó markáns megkülönböztetési módot nem alkalmazott.
Kérelmező I. október 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek a Hesztia Kft. ajánlatait annak ellenére, hogy az nem a kiírásban lehetővé tett módon - a markáns megkülönböztetést illetően - volt többváltozatú, valamint a Hesztia Kft. nem bocsátott az ajánlatkérő részére megfelelő számú mintakészüléket. Sérelmezte továbbá ajánlatkérőnek az ajánlott árú minősége részszempontból való értékelését az oltási teljesítmény, a 60 kV-os feszültségre való alkalmasság, a megkülönböztető jel és az ellenőrző szelep biztonságos megoldása alszempontokból. Kérelmének kiegészítésében kérte továbbá annak megállapítását, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár részszempontból sem helytállóan végezte az értékelést, mert egyrészről a kérelmező, mint hazai gyártó javára alkalmazni kellett volna a Kbt. 59. § (2) bekezdése szerinti 10%-os egyenértékűségi szabályt, másrészről ezen részszemponton belül a fizetési határidőt és a kamatmentes napok számát is számításba kellett volna venni. Mindezek figyelembe vétele mellett az ő ajánlata az ajánlati ár részszempontból is kedvezőbb a nyertes ajánlatnál.
Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadott nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy nemcsak a kérelmező által állított, a markáns megkülönböztetésre vonatkozó megoldási módok szerint lehetett több változatú ajánlatot tenni, hanem minden olyan műszaki jellemző tekintetében, ahol a dokumentációban csak a minimális elvárás van meghatározva. Ezért fogadta el a Hesztia Kft.-nek a 12 kg-os készülékre a műanyagtalpas és anélküli változatra, valamint a 6 kg-os készülékre kétféle oltási teljesítményre tett ajánlatait. Szállítólevelekkel igazolta, hogy a Hesztia Kft. 3 × 2 db mintakészüléket bocsátott rendelkezésére. Az ajánlati ár értékelésével kapcsolatos kérelmezői kifogásra közölte, hogy a késedelmes napok száma és a késedelmi kamat mértéke részszempontoknak az ajánlati ár részszempontnál való számításba vétele jogsértő lett volna, mert ez esetben kétszeresen került volna értékelésre a késedelmes napok száma és a késedelmi kamat mértéke.
Kérelmező II. október 29-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét. Sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Kérelme indokaként előadta, hogy a kiírásban nem volt meghatározva a késedelmi kamat felső mértéke, ő a saját országában a jegybanki alapkamat 15%, ehhez képest 12%-ot ajánlott. Előadta továbbá, hogy a "MÁV Rt. tulajdona" felirat egy, a készülék külső sérelme nélkül el nem távolítható címkén elhelyezésre került a mintakészüléken, továbbá olyan termék szállítására tett ajánlatot, ami a kereskedelmi forgalomban nem kapható, tehát különbözik más megrendelő részére szállítandó készüléktől. A tárgyaláson közölte, hogy az október 4-i eredményhirdetésen képviselője jelen volt ugyan, de ajánlatkérő eljárást lezáró döntése indokát csak október 15-én, az összegzés kézhezvételekor ismerte meg.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy kérelmező I. jogorvoslati kérelme megalapozatlan, a kérelmező II. kérelme pedig elkésett.
Kérelmező I. elsődlegesen a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét vitatta.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján e feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen.
A Döntőbizottság a kérelmező által vitatott szempontokból megvizsgálta a nyertes ajánlatot, összevetve azt a kiírásban meghatározott feltételekkel.
Ajánlatkérő a felhívásban a többváltozatú ajánlattétel lehetséges módjait nem határozta meg, ebben a kérdésben a dokumentációra utalt. A dokumentáció sem tartalmaz kifejezett előírást az alternatív ajánlattételre. Ajánlattevők (így kérelmező I. sem) a konkrét meghatározást a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül nem kifogásolták, ajánlatukat az adott feltételrendszer alapján nyújtották be. Ajánlatkérő álláspontja szerint lehetett több változatra ajánlatot tenni minden olyan műszaki jellemző tekintetében; ahol a dokumentációban csak a minimális elvárás lett meghatározva. Ezt az elvet követte a nyertes is, miután az oltási teljesítményt és a műanyagtalppal való ellátottságot illetően tett alternatív ajánlatot. Az oltási teljesítményt illetően a dokumentáció 5. pontjának hetedik "-" bekezdése a 6 kg-os készülékre 34 A 233 B/C, a 12 kg-os készülékre 43 A 233 B/C oltási teljesítményt írt elő. A nyertes I. sz. ajánlata a dokumentáció szerinti oltási teljesítményre vonatkozott, a II-es és III. sz. ajánlat ennél magasabb, 43A 233B oltási teljesítményre, ez utóbbiak közül az egyik műanyagtalppal ellátott, a másik e nélküli volt. A dokumentáció az oltási teljesítmény minimumát írta elő, az ettől felfelé való eltérés nem volt korlátozva. A dokumentáció nem tartalmazott olyan előírást sem, ami tiltaná a készülék műanyagtalppal való ellátott kivitelét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes többváltozatú ajánlata nem a kiírásban tiltott módon tette meg többváltozatú ajánlatát, ezért a kérelmet ezen részében elutasította.
A kérelem nem megalapozott a mintakészülékek számát illetően sem. Ajánlatkérő szállítólevéllel igazolta, hogy a Hesztia Kft. 3 × 2 6 kg-os és 1 × 2 12 kg-os készüléket adott át részére. Ezen bizonylatban igazolt ténnyel szembeni állítását a kérelmező I. nem tudta bizonyítani.
A Döntőbizottság ezért a kérelmet ezen részében is elutasította.
Kérelmező sérelmezte a minőség részszempontból az oltási teljesítmény értékelését, továbbá álláspontja szerint ajánlatkérőnek az értékelésnél az oltási teljesítményen és a megkülönböztető jelen túl figyelembe kellett volna vennie a 60 kV-os feszültségre való alkalmasságot és az ellenőrző szelep biztonságos megoldási módját is.
A dokumentáció szerint ajánlatkérő a minőség részszempont alatt az oltási teljesítményt és a megkülönböztető jelet - mint alszempontokat - értékelte.
Ajánlatkérő az első alszempontot a következők szerint értékelte.
A kérelmező a maximális 5 pontot kapta, mert mind a 6 kg-os, mind a 12 kg-os készülék oltási teljesítménye a legmagasabb: (5+5) /2 = 5.
A Hesztia Kft. I. sz. változatú 6 kg-os készülékének oltási teljesítménye (34:43 = 0,790) 21%-al kisebb, mint a kérelmezőé, ez tehát 5×79% = 3,95 pontot, a 12 kg-os készülék oltási teljesítménye megegyezik a kérelmező készülékével, tehát 5 pontot kapott. A két készülék átlag-pontszáma (3,95 + 5)/2 = 4,475.
A második alszempont értékelése a következő:
Kérelmező dombornyomású MÁV Rt. markáns megkülönböztető feliratára a maximális 5 pontot kapta. A Hesztia Kft. a domború MÁV feliratra 4,5 pontot kapott. A 0,5 pont eltérést azzal indokolta, hogy a két felirat maradandósága eltérő. Vizsgálata bizonyította, hogy a ponthegesztéssel rögzített domború MÁV felirat eltávolítása során a fedéllemez deformálódik, roncsolódik.
A minőség részszempontra a két alszempont összegét adta ajánlatkérő; kérelmező 10, a Hesztia Kft. 8,975 pontot kapott.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy az helytálló volt.
A kérelmező és a Hesztia Kft. a 12 kg-os készüléket azonos oltási teljesítménnyel ajánlotta, ezért ezen alszempont szerinti értékelés helytálló volt; 21%-os oltási teljesítmény eltéréssel arányosan tért el a két pontszám a 6 kg-os készülékeknél.
Ajánlatkérő előre nem határozta meg, hogy a kétféle töltőtömegű és oltási teljesítményű készüléket az alszemponton belül milyen részarányban - súlyozott eltéréssel, vagy azonossággal - fogja értékelni, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint helyesen alkalmazta a kétféle készülékre adott pontszámok számtani középátlaga számítási módszert.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező I.-nek a tárgyaláson előadott érvelését, miszerint a 6 kg-os és a 12 kg-os készülékek darabszámának és az oltási teljesítmények szorzatának összegei arányában kellett volna a pontszámokat is arányosítani. A kétfajta készüléket nem lehetett összevontan értékelni az oltási teljesítményük és a töltőtömegük eltérése miatt, mert csak azonos követelmények teljesítésére vonatkozó ajánlatok/ajánlati elemek összehasonlítása vezethet objektív eredményre.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező I. kifogását, miszerint a minőség részszemponton belül figyelembe kellett volna venni a 35 kV-os előíráshoz képest a 60 kV-os feszültségre való alkalmasságot és az ellenőrző szelep biztonságos megoldási módját is. Az ajánlati dokumentáció 6. pontjában ajánlatkérő egyértelműen közölte, hogy ezen részszemponton belül az oltási teljesítményt és a megkülönböztetést szolgáló jel, jelzés stb. megoldási módját fogj a értékelni. Ajánlatkérő akkor követett volna el jogsértést, ha ezen részszempontból való értékelésnél más tényezőt is figyelembe vesz, mert akkor eltért volna a saját kiírásában foglaltaktól.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a minőség részszempontból való értékelésnél nem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét elutasította.
A november 9-én előterjesztett, a jogorvoslati kérelmét kiegészítő és pontosító kérelmében kérelmező I. kérte az ajánlati ár részszempontból való értékelés jogsértő voltának a megállapítását is. A jogsértést abban jelölte meg, hogy egyrészt ajánlatkérő nem vette figyelembe a Kbt. 59. § (2) bekezdésében a hazai előállítású termékekre vonatkozó egyenértékűségi szabályt, másrészt az ajánlati ár megállapításánál nem vette számításba a megajánlott fizetési határidőt és kamatmentes napok számát.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése előírja: "Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni; amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja." A törvény ezen rendelkezése arra az esetre vonatkozik, amikor a hazai előállítású terméket ajánló ajánlattevő ára - 10%-ot meg nem haladóan - magasabb, mint a külföldi előállítású terméket ajánló ajánlattevő ára.
A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a hazai előállítású terméket ajánló kérelmező ajánlati ára volt a legalacsonyabb, nettó 52 599 000 Ft, a nyertes ajánlat szerinti ár pedig nettó 52 640 000 Ft volt. A kérelmező a maximális 10 pontot, a nyertes az árkülönbséggel arányban álló 9,992 pontot kapta az ajánlati ár részszempontból. Ajánlatkérőnek nem volt jogalapja az 59. § (2) bekezdése alapján a pontszám különbséget tovább növelni, mert az egyenértékűségi szabály fordított esetre vonatkozik.
Az ezen bírálati részszempontból való értékeléssel kapcsolatos másik kifogás sem megalapozott. Az ajánlatkérő önálló bírálati részszempontként határozta meg a késedelmes napok számát és a késedelmi kamat mértékét. Ezen részszempontokra adott ajánlati elemeket ezért külön-külön kellett értékelnie. Ajánlatkérő akkor járt volna el jogsértően, ha ezen külön részszempontokra vonatkozó ajánlati elemekkel korrigálta volna az ajánlati árakat és az így képzett árakat hasonlította volna össze. Ez esetben ráadásul a késedelmes napok száma és a késedelmi kamat mértéke részszempontokra vonatkozó ajánlati elemek kétszeresen kerültek volna értékelésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező I-nek az ajánlati ár értékelésével kapcsolatos kifogásai nem megalapozottak ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
Kérelmező II. október 29-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, melyben sérelmezte, hogy ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, mert azt kérelmező II. a vélt jogsértés elkövetésének időpontjától, október 4-től számított 15 napon túl - 25 nap elteltével - terjesztette elő.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet a jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
Ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánítás tényét és indokait az október 4-én tartott eredményhirdetésen közölte. Az eredményhirdetésen a kérelmező II. képviseletében Kormos László (és ifj. Kormos László) jelen volt.
A közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumokból megállapíthatóan az ajánlattételi szakaszban Kormos László, mint kérelmező II. magyarországi képviselője tett fel kérdéseket ajánlatkérőnek, valamint az ajánlatok bontásánál is ő volt jelen. Ebből következően ajánlatkérőnek nem volt oka az eredményhirdetésen kétségbe vonni kérelmező II. nevezett képviselőinek ezen jogosultságát. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson maga kérelmező II. sem cáfolta Kormos László képviseleti jogosultságát, csupán arra hivatkozott, hogy nem közvetlenül az eredményhirdetés után, hanem csak az összegzés kézhezvételekor ismerte meg az érvénytelenítés indokát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező II. belső ügyrendjének szervezési körébe tartozik az a kérdés, hogy képviselője az üzleti tárgyalásokon, eseményeken történtekről mikor tájékoztatja megbízóját, e közbeni mulasztásának következményeit viselnie kell.
A Döntőbizottság ezért a kérelmező II. jogorvoslati kérelmét elkésettség címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 22.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
