KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10117)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.631/14/2001.
Tárgy: az ŐRVÉD Kft. jogorvoslati kérelme az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ŐRVÉD Vagyonőrző és Vagyonvédő Szolgáltató Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Rév út 105., képviseli: dr. Bacskó János ügyvéd, 1107 Budapest, Kékvirág u. 4., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (3525 Miskolc, Dózsa György út 13., képviseli dr. Kalló János Márk ügyvéd, 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "új bekapcsolás és fogyasztásmérő-szerelés, csatlakozóvezeték-szerelés, bővítéses csere, TMK-mérőcsere, fogyasztásmérő helyek műszaki felülvizsgálata, ellenőrzése, tartozás miatti ki- és visszakapcsolás, az ideiglenesen a közcélú hálózatról történő vételezés, kisfeszültségű, közcélú szabadvezetékről leágazó csatlakozóberendezések, méretlen fővezetékek és fogyasztásmérő helyek üzemzavaraival, káresetekkel és téves hibabejelentéssel kapcsolatos tevékenység" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 24. § (2) bekezdését és a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő előminősítési szakaszt lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 8-i számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett:
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8. pontjában a műszaki alkalmasság igazolására kért adatok között az alábbiakat írta elő:
"- a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek - külön megjelölve a vezetőket - bemutatását, feltüntetve a nevüket, végzettségüket (mellékelve az ezt tanúsító okiratot) és szakmai gyakorlatukat, szerelőpárok bemutatását,"
A felhívás 9. a) pontjában ajánlatkérő a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai között a következőket határozta meg:
"- a teljesítésbe bevonandó szakembereinek szakmai gyakorlata és végzettsége (saját magáé vagy alvállalkozójáé),
- szerelőpáronként (saját magáé vagy alvállalkozójáé) egy szakképzett (villanyszerelő), és egy kioktatott segítő személy rendelkezésére bocsátása."
A felhívás 9. b) pontjában ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között meghatározta, hogy:
"- szerelőpáronként (saját vagy alvállalkozója) egy szakképzett (villanyszerelő) és egy kioktatott segítő személyt nem képes rendelkezésre bocsátani."
Az ajánlatkérő a meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát 15 cégben határozta meg.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezők számára dokumentációt is készített, amelynek 2.1.5. pontjában meghatározta a személyi feltételeket, a végrehajtásban közreműködőkkel szembeni követelményeket is.
A részvételi jelentkezések benyújtásának határideje és azok felbontásának időpontja 2001. szeptember 3-a volt. Eddig az időpontig a kérelmezővel együtt 19 jelentkező nyújtott be részvételi jelentkezést.
Az ajánlatkérő 2001. október 1-jén tartotta a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetést, amelyen a K-EL Trend Kft.-t ajánlattételre alkalmatlannak, a kérelmező, a Kelemen Komplex Kft., a Forgó Erősáramú Centrum Kft., és a VIKOH Bt. jelentkezését érvénytelennek, míg a GENERÁL ECO Kft., a GA Magyarország Kft., a VHSZ TITÁSZ Villamos Hálózatszerelési Kft., az EL-MŰ SZOLG Kft., az ESCORT Kft., az ELSŐ MAGYAR VAGYONVÉDELMI EGYESÜLÉS, az EM-AN Kft., a TESSAG Hungária Kft., a JUKO Kft., a BanKonzult Kft., a ZSG Hungária Kft., a FABRICOM Electrical-PVV Kft., a KABEL TEAM Kft. és az ABB Energir Kft. jelentkezését ajánlattételre alkalmasnak minősítette, és az azokat benyújtó ajánlattevőket ajánlattételre felhívta.
Kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenségét az ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a részvételi felhívás 8. pontjában a műszaki alkalmasság igazolására előírtak szerint nem mutatta be külön megjelölve a teljesítésbe bevonni kívánt vezetőket.
Kérelmező a Döntőbizottsághoz 2001. október 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben ajánlata érvénytelenné minősítésének jogszerűségét vitatta. Kérte ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését, valamint az ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai szerinti eljárásra felhívását, az igazgatási szolgáltatási díj és a felmerült költségek viselésére kötelezését, az előminősítési szakaszt lezáró döntés megsemmisítését és a jogsértés megállapítását.
Kérelmének indokaként írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlatkérő annak ellenére nyilvánította érvénytelenné részvételi jelentkezését, hogy az tartalmazta a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint a vezetők megjelölését a szakemberek felsorolásában, ezzel megsértette az ajánlattevők egyenlő elbírálására vonatkozó törvényi előírást és a felhíváshoz kötöttség szabályát. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az általa a Kbt. 71/A. § (1) és (2) bekezdése szerint a felhívásban megjelölt 15 ajánlattevőnél kevesebbet hívott fel ajánlattételre és ezzel megsértette a Kbt.-nek a verseny nyilvánosságára vonatkozó rendelkezését. Sérelmezte továbbá azt, hogy ajánlatkérő nem készített a részvételi jelentkezéshez szükséges megfelelő dokumentációt.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a kérelmező részvételi jelentkezési anyagának 19-20. oldalán csak a szerelőket (szerelőpárokat) mutatta be, de nem jelölte meg szakembereit, és ezen belül sem ismertette külön a teljesítésbe bevonni kívánt vezetőket. Ennek hiányában a dokumentáció 2.1.5 pontjában előírt követelmények teljesülése nincs biztosítva. Hiánypótlást nem rendelt el, ezért kérelmező jelentkezését a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A két szakaszból álló eljárást a Kbt. 63. § (8) bekezdésében előírtak figyelembevételével folytatta le, amelyben a kérelmező által hivatkozott Kbt. 26. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 40. § (2) bekezdése és a 26. § (2) bekezdését nem sértette meg. Az eljárás során biztosította az esélyegyenlőséget, a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, és dokumentációt is készített; ezekre tekintettel nem sértette meg a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdését és a Kbt. 37. § (1) bekezdését sem. Az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem érte el a 15-öt, ezért csak az alkalmasakat hívhatta fel ajánlattételre, ezért nem sértette meg a Kbt. 71/A. § (1) és (2) bekezdését sem. Az általa előadottak alapján kérte a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.631/8/2001. sz. határozatával a közbeszerzési eljárást ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette 2001. október 20-án.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján a következőket állapította meg.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenségét vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A részvételi felhívás a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek - külön megjelölve a vezetőket - bemutatását (név, végzettség, az ezt igazoló okirat; szakmai gyakorlat) szerelőpárok ismertetését írta elő.
A dokumentáció 2.1.5. pontja előírta a személyi feltételek között a szerelőpárokra, és szerelőkre vonatkozó követelményeket.
A kérelmező jelentkezési anyagának 18. oldalán számszerűen bemutatta, hogy jelenleg 2 fő FAM felelőssel, 6 fő FAM üzemviteli vezetővel, 47 fő KIF 2 FAM és 14 fő KIF 1 FAM végzettségű szerelővel rendelkezik.
A kérelmező jelentkezési anyagának 19. és 20. oldalán a következők szerint mutatta be szakembereit:
"Az alábbi szerelőinkkel (természetesen kioktatott kísérőikkel együtt) tudjuk a munkát megkezdeni:"
Az összesen 40 fő név szerint felsorolt villanyszerelő és technikus képesítésű, 2-40 év gyakorlati idővel rendelkező személyek közül, külön megjegyzésben volt megjelölve a területi vezető. A szakképzettséget (iskolai végzettséget) tanúsító okiratokat a kérelmező csatolta a jelentkezéséhez.
A területi vezetőnek jelölt 6 fő közül, a csatolt iskolai végzettséget és szakmai képesítést igazoló okmányok szerint, 4 fő több villamos szakirányú szakmai, továbbá villamosenergia-ipari, villamosgép- és -berendezés-technikusi képesítéssel, 2 fő villanyszerelő mestervizsgával rendelkezik.
A részvételi felhívás 9. a) pontja szerelőpáronként egy szakképzett és egy kioktatott segítőszemély rendelkezésre bocsátását írta elő.
A dokumentáció 2.1.5. pontjának 4. és 5. bekezdése az előzőek szerinti szerelőpár kiállítását a fogyasztásmérő helyeken végzett tevékenységre írta elő azzal, hogy a szerelőpár egyik tagja minimum KIF2 FAM feljogosítással rendelkező szerelő legyen. A dokumentáció 2.1.5 pontjának 6. bekezdése a csatlakozó vezeték be- és felszerelésére előírta, hogy a szerelő-pár mindkét tagja FAM-, közülük az egyik minimum KIF2 feljogosítással rendelkező szerelő kell hogy legyen.
A jelentkezési anyag 18. oldalán kérelmező bemutatta, hogy 47 fő KIF2 FAM és 14 fő KIF 1 FAM képesítésű szerelővel rendelkezik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tévedett az ajánlatkérő, amikor a szerelőket bemutató névsorból azt a következtetést vonta le, hogy nem mutatta be vezető szakembereit, valamint hogy az kizárólag a szerelőpárok bemutatására vonatkozott, mivel mind a 40 személy szakképzett, akik közül bizonyos előírt feladatokra (pl. csatlakozó vezeték) szerelőpárok alakulhatnak, továbbá kioktatott segítőkkel további szerelő-párok jönnek létre.
Ajánlatkérő lehetővé tette a dokumentáció 2.1.5. pontja szerint, hogy a szerelőpár másik tagja szakképesítés nélküli, de megfelelően kioktatott, a részvételi jelentkezővel nem feltétlenül munkaviszonyban álló munkavállaló is lehet. Értelemszerűen ezen személyek felsorolását az ajánlatkérő nem igényelte.
A felhívás 8. pontja többek között előírta, hogy a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek közül, külön meg kell jelölni a vezetőket: A dokumentáció 2.1.1. pontja a tevékenységek végzése során a szerződéskötés időpontjában érvényes szabványok és a Magyar Köztársaságban érvényes jogszabályok betartását írtvelő.
A villamos berendezések üzemeltetését szabályozó MSz EN 50110-1 szabvány 3.2.1. pontja a Munkavezető fogalmat úgy határozza meg, hogy az a munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatóak.
A Villamosmű Műszaki- Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről szóló 8/2001. (II. 30.) GM rendelet mellékletének 2.35. pontja a Munkavezető fogalmára a szabvány szövegét a feljogosítottsággal egészíti ki. A 2.11. pont szerint feljogosított személy az olyan személy, aki személyre szóló, helyhez, időhöz és feladatkörhöz kötött írásbeli megbízással (felhatalmazással) rendelkezik egy bizonyos munkafolyamat elvégzésére, irányítására, ellenőrzésére. Meghatározott körben önálló döntési és irányítási jogkörrel rendelkezik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező külön megjelölte a teljesítésbe bevont vezetőit, a részvételi felhívásban előírt adatokat szolgáltatta. A vezetők képzettségük és szakmai gyakorlati idejük (5-37 év) alapján alkalmasak a dokumentációban előírtak elvégzésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem következik a kérelmező azon nyilatkozatából, hogy a névsorban felsoroltakkal tudja a munkát megkezdeni, az, hogy az általa területi vezetőknek nevezett szakemberek a konkrét, különféle szerelési munkát ténylegesen is végezni fogják.
A szabványban és a miniszteri rendelet szerinti szabályzatban munkavezetőnek meghatározott szakemberekre munkaköri leírásukra, feljogosítottságukra az ajánlatkérő nem írt elő követelményt. A felhívás és a dokumentáció is csak vezető kifejezést alkalmazott, továbbá nem határozta meg, hogy a vezető bemutatásán - a név, a végzettség és a szakmai gyakorlat ismertetésén túl - mit értett.
Nem írta elő ajánlatkérő azt sem, hogy a külön megjelölést milyen formában kívánja, továbbá, hogy a vezetőket elkülönült szervezetként kellett volna bemutatni. Ezek alapján a vezetők bemutatásának hiányát az ajánlatkérő hiányosságként nem állapíthatta volna meg.
A dokumentáció 2.2.5. pontja meghatározta a részvételi jelentkezők feladatait: munkavédelmi oktatás, munkavédelmi feltételek biztosítása, egészségügyi alkalmasságra vonatkozó igazolás megszerzése, kisegítő személyzet oktatása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem hivatkozhatott joggal az ajánlatkérő arra sem, hogy a személyi feltételek között a jelentkezők feladatává tette a munkavédelmi oktatást, a munkavédelmi feltételek biztosítását, és egészségügyi alkalmasságra vonatkozó igazolás megszerzését, a kisegítő személyzet oktatását és ennek megfelelő biztosítottságát a kérelmező nem bizonyította.
Az indokolás előző részében hivatkozott szabályzat 4.1. pontja az alapvető személyi feltételeire előírja, hogy a villamosmű engedélyese üzemi munkára kizárólag csak olyan munkavállalót alkalmazhat, aki
a) egészségileg alkalmas,
b) rendelkezik az ellátandó feladatkörhöz szükséges szakmai ismeretekkel (alap-, közép- és felsőfokú végzettség, villamosművi speciális képesítések, helyismeret),
c) rendelkezik tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és elsősegélynyújtási ismeretekkel,
d) ha nem magyar anyanyelvű személy, akkor bizonyítottan érti a magyar nyelvet, és magyar nyelven a szakkifejezéseket (ennek megítélése az őt alkalmazó üzemviteli vezető feladata).
A szabályzat 4.3. pontja a szakképzettségre többek között a következő előírást tartalmazza:
"4.3.2. A villamosmű engedélyesének a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi előírások alapján részletesen ki kell dolgoznia és belső szabályzatban elő kell írnia a szakképzettségi követelményeket, a szakmai oktatási és továbbképzési, illetve a munkavédelmi oktatási rendszerét."
Az ajánlatkérő, a villamosmű engedélyese a közbeszerzés tárgyát vállalkozásba kívánja adni, és a feladatokat a szabályzat 2.20. pontjában meghatározott idegen vállalkozóra, jelen esetben a jelentkezőre kívánja bízni.
A kérelmező részvételi jelentkezésében úgy nyilatkozott, hogy valamennyi munkatársa elvégezte azokat a tanfolyamokat, továbbképzéseket, melyeket az üzleti partnerek előírtak. Ezeken túlmenően rendszeresen tart munkavédelmi, baleset-megelőzési oktatásokat, elsősegélynyújtási képzéseket.
A felhívás és dokumentáció - az ajánlatkérő által is elismerten - nem tartalmazott a vezetők létszámára vagy a szakképzettségre vonatkozóan követelményeket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező a szabályzatban és a dokumentációban előírt személyi feltételek biztosítására nyilatkozott, amelynek alapján ajánlatkérőnek nem volt oka kétségbe vonni, hogy ezeket vezetőire bízva meg tudja oldani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban nem írt elő sem a vezetők létszámára, vagy szakmai képzettségükre vonatkozó, sem a vezetőket kiemelten - külön listán - történő ismertetésre vonatkozó feltételt, amelynek alapján a kérelmező részvételi jelentkezését - e szempont alapján jogszerűen érvénytelenné nyilváníthatta volna. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. alapelveivel [Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdés] kapcsolatban tekintette át az ajánlatkérő eljárását.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az érvényes jelentkezések mindegyikében a vezetők bemutatása elkülönítve volt megadva, illetve a hivatkozott jogszabályok alapján mindegyikben azonosíthatók a vezetők és a hozzájuk tartozó jogkörök, míg ez a kérelmező ajánlatában, ahol a "területi vezető'' megjegyzéssel jelölte meg vezető munkatársait nem volt értelmezhető.
Az érvényes és alkalmas jelentkezési anyagokat a Döntőbizottság megvizsgálta és megállapította, hogy azok között volt olyan jelentkezés (pl. az EL-MŰ Szolg Kft. részvételi jelentkezése) amely a vezetőket úgy sorolta fel, hogy azok bemutatása nem elkülönítve történt. A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a hivatkozott jogszabály és szabvány nem ad általánosan használandó megjelölést a vezető beosztású munkavállalókra.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azáltal; hogy kérelmező jelentkezését olyan okból nyilvánította érvénytelenné az ajánlatkérő, amelyet más jelentkezőnél nem kifogásolt és ezzel kapcsolatban nem állapított meg érvénytelenséget. megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését. A jogorvoslati kérelem ezen része a fentiekre tekintettel szintén megalapozott.
A jogorvoslati kérelem a további részeiben az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartania verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Ajánlatkérő a kérelmező jelentkezésének érvénytelenségét kimondó döntését a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszának nyilvános eredményhirdetésekor közölte és meghatározta e döntésnek az indokát is, amely cselekménnyel biztosította az eljárás nyíltságát.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának iratanyagát áttekintve megállapította, hogy mind a részvételi szakaszra, mind az ajánlati szakaszra készített az ajánlatkérő részletes dokumentációt és azt a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattételre felhívottak számára hozzáférhetővé tette és annak módját a felhívásokban meghatározta, így ajánlatkérő a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 37. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét nem sértette meg. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 71/A. § (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni, és a megjelöltek számát meghaladó keretszámot előírva meghatározhatja a tárgyalásra meghívottak létszámát is. A keretszám nm lehet kisebb háromnál.
(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. A tárgyalásra az előírt keretszámnak megfelelő számú - a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott - ajánlattevőt kell egyidejűleg. közvetlenül, írásban meghívni, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent idézett Kbt. 71/A. § (1) bekezdése csak lehetőséget ad a tárgyalásra meghívható létszám meghatározására, ez azonban nem kötelező. Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő 15 db ajánlattevőben határozta meg a tárgyalásra meghívottak létszámát, vagyis élt a tárgyaláson résztvevők számának előzetes megjelölésének lehetőségével.
A Kbt. 71/A. § (2) bekezdés alapján akkor kell a hirdetményben meghatározott számít alkalmas ajánlattevőt a tárgyalásra meghívni, ha ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi. Az ajánlatkérő által a részvételi szakaszban alkalmasnak minősített ajánlattevők száma nem érte el a az előzetesen meghatározott 15 db-ot. Ajánlatkérő csak az általa alkalmasnak minősített ajánlattevőket hívta meg a tárgyalásra, de ez az eljárása a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 71/A. § (2) bekezdés harmadik mondat, utolsó tagmondat rendelkezése alapján jogszerű volt. A meghatározott létszám betartása ugyanis csak megfelelő létszámú alkalmas ajánlattevő esetén alkalmazható. A jogorvoslati kérelem ezen része a fentiekre tekintettel nem megalapozott.
A Kbt: 88. § (1) bekezdés f) pontjának rendelkezése nem korlátozza a bírságnak más jogkövetkezménnyel
való együttes alkalmazását és bírságot bármely jogsértés esetében ki lehet szabni. A bírság minimális mértékét az adott év költségvetési törvénye határozza meg, mely igazodik az eljárások volumenéhez.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor, a Döntőbizottság az ajánlatkérő előminősítési szakaszt lezáró döntését megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt. A Döntőbizottság rámutat azonban arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 24. § (2) bekezdését a közbeszerzési eljárások egyik alapelvi szabályát - az ajánlattevők esélyegyenlőségét - sértette meg. Az esélyegyenlőség megsértése olyan kiemelkedő súlyú jogsértés, amely még reparálás esetén is megalapozza a bírság alkalmazását. Erre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben az általa elkövetett jogsértés miatt bírságot alkalmazott és a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő mértékű az elkövetett jogsértések súlyára tekintettel, hiszen a megállapított bírság mértéke a törvény által meghatározott minimális összegben került kiszabásra.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, míg a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 19.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
