LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (10276)
Kf.III.37.539/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Árva Katalin ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 113.) által képviselt Alterra Bau Mérnöki Iroda Kft. (1105 Budapest, Ihász u. 21/A.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 3.K.34.492/2000. számon megindított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Nimila László ügyvéd (270. Számú Ügyvédi Iroda, 2310 Szigetszentmiklós-Gyártelep Pf. 1558, Budapest Pf. 51) által képviselt Budapest Főváros XVII. Ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala I. r. (1173 Budapest, Pesti út 165.) és a dr. Németh László jogtanácsos által képviselt Alterra Építőipari Kft. II. r. (1103 Budapest, Sibrik M. u. 30.) beavatkozott, ugyanezen bíróság 2001. március 27. napján kelt 3.K.34.492/2000/6. számú ítélete ellen az alperes által 7. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán a 2001. év október hó 16. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy – 15 napon belül – fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozóknak személyenként 8000-8000, azaz (nyolcezer-nyolcezer) Ft együttes első- és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak – az illetékhivatal külön felhívására 10 000 (azaz tízezer) Ft kereseti és 13 500 (azaz tizenháromezer-ötszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az I. r. beavatkozó a Közbeszerzési Értesítő 41. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás lefolytatására, majd a részvételi felhívást követően 2000. január 25-ei határidővel közbeszerzési eljárást indított, amelynek célja a Budapest XVII. kerületben a felhívásban felsorolt utcák szerinti csatornaépítés, amelyhez egy TÁT-rendszerű szennyvízátemelő telepet kell építeni 28 l/s teljesítménnyel. Az ajánlati felívásban az ajánlatkérő közölte, hogy TÁT tömbösített átemelő telep a felperes és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. szolgálati szabadalma. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy e szabadalmat a tervezett vízelvezető rendszer követelményeinek megfelelően a helyszínre adaptálták. A TÁT típusú szennyvízátemelő tervezett megvalósításának követelményeit az ajánlatkérő rögzítette. 11 ajánlat érkezett, amelyek közül az ajánlatkérő a II. r. beavatkozó ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Az I. r. beavatkozó a II. r. beavatkozóval 2000. május 18-án a szerződést megkötötte.
A felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez, amelyben kifogásolta, hogy az I. r. beavatkozó olyan ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének, aki nem rendelkezik a szabadalom által védett műtárgy, illetve műszaki megoldási módra vonatkozó hasznosítási szerződéssel, mert nem kapott a szabadalom jogosultjaitól felhasználási engedélyt. A szabadalom jogosultja a felperes, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek Rt., ezért a felperes álláspontja szerint a megkötött szerződés semmis, illetve az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárási szakaszában a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Hivatkozott a jogorvoslati kérelmében a felperes a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi III. törvény 19. §-ára, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdésére, az 52. § (2) bekezdésére, és kérte a jogsértés megállapítását, a II. r. beavatkozó eltiltását a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől 5 évre.
Az alperes a felperes jogorvoslati kérelmét D.181/8/2000 számú 2000. június 19-én kelt határozatával elutasította. Határozatában megállapította, hogy az ügyben a felperes ügyfélképességgel nem rendelkezik, illetőleg a jogsérelem elbírálására az alperesnek nincs hatásköre.
A felperes keresetet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz a közigazgatási határozat felülvizsgálata érdekében. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Kbt. 79. § (3) bekezdése a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőn és az ajánlattevőn túl olyan egyéb érdekelt számára is lehetővé teszi a jogorvoslati kérelem benyújtását, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A felperes nem tekinthető az elsőfokú bíróság álláspontja szerint sem ajánlatkérőnek, sem pedig ajánlattevőnek, így az alperes eljárása során azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti-e. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a beszerzés megvalósítása során a felperesnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a szabadalommal védett műtárgy elhelyezésére kerüljön sor, ezért jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő eljárásának jogszerűségét az alperes megvizsgálja. Álláspontja szerint a felperes nem a szabadalombitorlás kérdésében hozandó döntést várt el az alperestől, hanem a Kbt. szabályainak érvényesülését kívánta megvizsgáltatni, azaz annak megállapítását, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. A fellebbezésben kifejtett alperesi álláspont szerint a felperest a közbeszerzési eljárásban legfeljebb csak közvetett érdeksérelem érhette. A Kbt. alkalmazása során speciális ügyfélképességi szabályok érvényesítését tartja szükségesnek, a jogos érdeksérelem fennállásához olyan tevékeny magatartás vagy mulasztás lehet kihatással, amelyet közvetlenül a Kbt. által szabályozott eljárás keretében megvalósuló jogsértés alapoz meg. A felperes érdeksérelmével kapcsolatos jogvita eldöntése a Pp. szabályai szerinti bírósági hatáskörbe tartozik. A felperes a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervezeti kategóriába sorolható, az alperesi álláspont szerint. Az alperes a fellebbezésben kifejtette továbbá, hogy a felperes jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési eljárásban érvényesítheti, ha ajánlattevőként lép fel.
A felperes a fellebbezésre kifejtett ellenkérelmében a fellebbezés elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes a Kbt. 79. § (3) bekezdése, illetőleg az Áe. 3. § (4) bekezdésére tekintettel ügyfélképességgel rendelkezik. A felperes szerint a fellebbezésben kifejtett közvetlen érdeksérelem értelmezhetetlen, ugyanakkor téves az alperesnek az az álláspontja, hogy a felperesnek ajánlattevőként kellett volna a közbeszerzési eljárásban fellépnie. A közbeszerzési eljárásban való részvétel gazdasági döntés, amely a felperes gazdasági lehetőségein alapszik. A közbeszerzési eljárásban megvalósított érdeksérelme azonban szabadalmi jogosultság okán a közbeszerzési pályázatok elbírálása során valósult meg. A felperesi jogokat sérelem érte a közbeszerzési eljárásban, amely a Kbt. szabályainak alkalmazásával orvosolható.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés kapcsán mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy rendelkezik-e a közbeszerzési eljárásban a felperes mint alvállalkozó, ügyfélképességgel. A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás során jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. A jogos érdek fogalmához a közbeszerzési törvény hatálya körében az szükséges, hogy a jogsérelem a közbeszerzési eljárásból, illetőleg a közbeszerzési döntésből származzon, azaz a közbeszerzési jogviszony tárgya és a jogos érdeket megalapozó jogviszony tárgya megegyezzen. A felperes jogos érdeke a szabadalmi jogosultságához kapcsolódik. Szabadalmi jogosultságát ért érdeksérelem – mint ahogy azt az alperes kifejtette –, csak közvetve származik a közbeszerzési eljárásból, a szabadalmi jogosultság megsértése, a szabadalom által védett műszaki megoldás felhasználásához kapcsolódik, amely felhasználás a közbeszerzés tárgyára vonatkozó szerződés megkötésével valósul meg.
A felperes jogos érdeksérelme tehát a szabadalmi jogosultságán alapszik, a közbeszerzési eljárás tárgya és a felperes jogos érdeksérelmét megalapozó jogviszony tárgya nem ugyanaz, azért a felperes ügyfélképessége a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó jogos érdek hiánya miatt nem állapítható meg.
A felperes ügyfélképessége és az alperes hatáskörének megállapítása szoros összefüggésben áll egymással. A felperes a közbeszerzési eljárásban ügyfélként nem szerepelhet, mivel érdeksérelme nem a közbeszerzési eljárás tárgyából fakad, hanem más, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi III. törvény által szabályozott jogviszonyból. A jogos érdek sérelmének megállapítása a szabadalmi törvény 104. § értelmében a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
Az alperes hatáskörét a Kbt. 76. §-a tartalmazza. A 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körébe, a bizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás, a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás, valamint az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása. Mint fentebb a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, az érdekeltek körének meghatározása a jogos érdek fogalmához kapcsolódik.
A felperes jogos érdekét a szabadalmi jogosítvány alapozza meg, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja alapján érdekeltnek a közbeszerzési eljárásban nem minősül. A Kbt. 76. § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdésben nem említett egyéb jogvita elbírálása, azaz a felperes jogorvoslati kérelmének elbírálására az alperes hatáskörrel nem rendelkezik, az a bíróság hatáskörébe tartozik.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A felperes így pervesztes lett, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperes és az alperesi beavatkozók perköltségének megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A felperes illetékfizetési kötelezettségét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdése és 46. § (1) bekezdése alapján állapította meg.
Budapest, 2001. október 16.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
