KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10385)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.693/10/2001.
Tárgy: a Német–Magyar Ipari Lízing Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme a Cartographia Kft. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Német–Magyar Ipari Lízing Rt. (1026 Budapest, Sodrás u. 11., képv.: dr. Olti Andrea ügyvéd, 1051 Budapest, Sas u. 20–22., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Cartographia Kft. (1149 Budapest, Bosnyák tér 5., képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. u. 9., továbbiakban: ajánlatkérő) "1 db B1 méretű 4 színes, íves ofszet nyomógép cseréje lízingszerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 5. napján a közbeszerzés Értesítő (K. É.) 36. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozóan lízingszerződésre kért ajánlatot.
Ajánlatkérő nem tette lehetővé részajánlat tételét, ajánlatot kellett tenni valamennyi változatra, tehát a 4 és 5 színes új nyomógépre, mind 3, mind 4 éves futamidőre.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánt bírálni, a felhívásban ezért megadta az elbírálás alapjául szolgáló részszempontokat, azok súlyszámát és az adható pontszámokat. Ezek az alábbiak voltak:
részszempontok súlyszámok
– vállalási ár 5
– fizetési feltételek, lízingfeltételek 4
– kapcsolódó szolgáltatások (garancia, szerviz, betanítás) 3
– műszaki tartalom (dokumentáció szerint) 3
Az értékelés során adható pontszámok részszempontonként: 1–100.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta az ajánlattételhez szükséges formai és tartalmi előírásokat, feltételeket, műszaki tartalmat.
A dokumentáció 10.1. pontban (7. oldal) ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevőknek az eljárás során írásos ajánlatot kell elkészíteniük, mely ajánlat a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénynek a nyílt eljárásra vonatkozó előírásaival összhangban, az ajánlattételi határidő lejárta után semmilyen formában – még az ajánlatkérő hozzájárulása esetén – sem módosítható.
Az ajánlatkérő az ajánlatok ajánlattételi határidő lejártát követő módosítását, kiegészítését nem teszi lehetővé.
A dokumentáció II. "Értékelési szempontok tartalma" fejezet 2.4. pontja meghatározta, hogy az ajánlattevők tegyenek ajánlatot a pénzügyi konstrukcióra, különösen a fizetés ütemére és a megfizetendő részletek nagyságára mind a 3, mind a 4 éves futamidő alatti kifizetést tartalmazó változatra.
A dokumentáció II. fejezet 2.5. pontban ajánlatkérő elvárásai között előírta, hogy ajánlattevők dolgozzák ki az általuk megajánlott termékre vonatkozó lízingkonstrukciót, és mutassák be annak részleteit. Ennek alátámasztására csatolják a szükséges szerződéstervezetet.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. október 16. napjára kérelmező és a VB Pénzügyi Lízing Rt. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a bontást követően megvizsgálta az ajánlatokat, és 2001. október 16. napján hiánypótlási lehetőség biztosítása mellett mindkét ajánlattevőt felhívta a Kbt. 43. § (4) bekezdése körébe tartozó egyes igazolások és nyilatkozatot és egyéb formai hiányosságok pótlására. Mindkét ajánlattevő a megadott határidőre teljesítette a hiánypótlást.
A hiánypótlás biztosítását követően 2001. október 9. napján ajánlatkérő a Kbt. 57. §-ában foglalt, az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására hivatkozva további válaszok megadására hívta fel az ajánlattevőket. Kérelmező vonatkozásában megadni kérte a lízingfeltételek kidolgozásakor figyelembe vett beszámítási árat, a VB Pénzügyi Lízing Rt. ajánlattevőtől kérte, hogy csatolja a törlesztési ütemtervet a teljes futamidőkre vonatkozóan, melyben részletezi a havi fizetésekben a kamat és a tőke összegét.
A közbeszerzési eljárás eredményének nyilvánosan történő kihirdetésére 2001. október 26. napján került sor, amelyen ajánlatkérő az eljárás nyertesének a VB Pénzügyi Lízing Rt.-t hirdette, mint aki az összességében legelőnyösebb ajánlatot adta.
Kérelmező 2001. október 31. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor 2001. október 19. napján felszólította a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozással a VB Pénzügyi Lízing Rt.-t, hogy csatoljon törlesztési ütemtervet, amelyben részletezi a lízingdíj kamat- és tőkerészét. Álláspontja szerint az ajánlatnak a benyújtáskor tartalmaznia kellett volna a lízingdíj részletézését kamat és tőke megoszlása szerint. Amennyiben a nyertes ajánlata ezt nem tartalmazta, úgy az ajánlat érvénytelen, mert az nem felelt meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, valamint a Kbt. 49. §-ában meghatározott ajánlat módosításának tilalma okán. Az ajánlatkérőnek nem lett volna lehetősége a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozva pótoltatni a lízingdíj részletezését, hiszen az dokumentáció szerint sem lehet az ajánlattételi határidő után módosítani kiegészíteni az ajánlatot, s ezt a Kbt. szabályai sem engedik. Ajánlatkérő eljárásával sérült továbbá a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség elve.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés tényét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ideiglenes intézkedés alkalmazásával tiltsa meg a szerződés megkötését.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint mind a két ajánlat tartalmazta a dokumentáció II. fejezetében előírtakat, mindkét ajánlatban kidolgozásra került a pénzügyi konstrukció, a megfizetendő részletek nagysága mindkét futamidőre vonatkozóan. Nyertes ajánlata 25–29. oldalig tartalmazta a kért követelményeket. Álláspontja szerint nem kért a dokumentációban törlesztési tervet, azt csak azért kérték pótlólag, mert kérelmező ajánlata azt tartalmazta, azonban az értékelés során nem került figyelembevételre. Az ajánlatok megfelelően értékelhetőek voltak e kért információk nélkül is, az részükről indokolatlan volt. A nyertes ajánlata tartalmazta a havi lízingíj összegét. A tisztázó kérdések nem minősülnek az ajánlat módosításának, sem kiegészítésnek. Mindkét ajánlattevő érvényes ajánlatot tett, s az ajánlatok részszempontok szerinti értékelése alapján a legkedvezőbb a nyertes ajánlata volt.
A VB Lízing Rt. egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy ajánlata tartalmazta a dokumentáció II. fejezet 2. pontjában a fizetési feltételek, lízingfeltételek cím alatt meghatározott követelményeket. Az ajánlatkérő által kért részletezés az ajánlat tartalmán nem változtatott. Álláspontja szerint kérelmező ajánlata is érvénytelen a beszámítási ár megadása miatt. Kérte kérelme elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést alkalmazott, és a D/693/3/2001 sz. alatt meghozott határozatával az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján alkalmazásának jogszabályban foglalt feltételei fennálltak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második mondata rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt 49. § (2) bekezdése kötelezettségként írja elő, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Ajánlatkérő lízingszerződésre kért ajánlatot a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekkel. A dokumentáció II fejezet 2. pontjában írta elő, hogy a fizetési feltételek és lízingfeltételek megadása körében milyen tartalmú ajánlatot vár el, továbbá előírta, hogy a lízingkonstrukció kerüljön részletesen kidolgozásra, és alátámasztására szerződéstervezet csatolását kérte.
Az ajánlatnak és annak a kötelező részét képező szerződéstervezetnek pedig valamennyi, a szerződés lényeges tartalmi elemére vonatkozóan ajánlatot kell tartalmaznia, hiszen a Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződést a nyertessel a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban kell megkötni. Az ajánlatnak tehát a megkötendő szerződés feltételeire kifejezett, konkrét nyilatkozatot kell tartalmaznia. Ezt támasztja alá a dokumentáció II. fejezet B. és C. pontja, nevezetesen:
II. fejezet B. pont: "A jelen fejezetben megfogalmazott követelmények értelmezésekor az Ajánlattevők tartsák szem előtt, hogy ezeket és az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció egyéb helyein elhelyezett követelményeket részletes szerződési feltételként kell kezelni."
II. fejezet C. pont: "Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy vállalásaikat, elgondolásaikat részletesen fejtsék ki, tegyenek kifejezett nyilatkozatokat. Általános jellegű nyilatkozatot az Ajánlatkérő nem fogad el és nem értékel a Kbt. 43. § (1) bekezdése, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. szerződés megkötésére és alakjára vonatkozó rendelkezés alapján."
A Ptk. nem nevesíti külön szerződési formaként a lízingszerződést, így nem is tartalmaz a lízingszerződés tartalmára vonatkozóan konkrét szabályokat. Azonban a lízingszerződés tartalmára vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (továbbiakban Hpt. tv.) tartalmaz rendelkezéseket, miután a pénzügyi lízing olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek végzésére vonatkozó szabályokat a Hpt. tv. határozza meg. A Hpt. tv. 2. számú melléklete 11. pontja előírja, hogy a lízingszerződésben kell a feleknek kikötni a lízingdíj tőkerészét, valamint kamatrészét is.
A fent ismertetettek alapján nem fogadható el az ajánlatkérő azon védekezése, hogy a lízingdíj kamat-, tőke- megoszlására vonatkozó törlesztési terv csatolását nem írta elő a dokumentációban. Ajánlatkérő a dokumentációban a szerződés tartalmára vonatkozóan, hanem egyértelműen arra hívta fel az ajánlattevőket, hogy ezen feladatot, tehát a lízingkonstrukciót és annak részleteit dolgozzák ki, mutassák be és tegyenek arra ajánlatot, valamint csatoljanak szerződéstervezetet. A fent idézett jogszabályi előírások alapján pedig a szerződés részét kell hogy képezze a lízingdíj tőke, kamatrész kikötése, e nélkül a nyertes szerződéstervezete nem felel meg a dokumentáció elvárásának, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatban nem szerepelnek termékenként kidolgozott lízingkonstrukció és azok részleteit tartalmazó szerződéstervezetek.
A Döntőbizottság álláspontja, hogy ajánlattevők akkor felelnek meg az ajánlatkérő fent ismertetett formában történő elvárásának és így a dokumentáció feltételeinek, ha valamennyi a szerződés tartalmát, a pénzügyi konstrukciót képező elemre vonatkozóan megteszik ajánlatukat.
Osztotta a Döntőbizottság a kérelmező azon jogi álláspontját, hogy a nyertes ajánlatából hiányzó lízingdíj tőke és kamatrészének meghatározása az ajánlat részét kellett volna képeznie arra vonatkozó konkrét nyilatkozat formájában. A nyertes ajánlatából hiányzó "ajánlati elem" az ajánlat olyan tartalmi hiányossága, amely nem pótoltatható sem hiánypótlás keretében, sem az ajánlatkérő által alkalmazott, Kbt. 57. § (1) bekezdésére alapozottan a nem egyértelmű kijelentések tisztázásának körébe, mivel a nyertes ajánlata egyáltalán nem tartalmazott nyilatkozatot/ajánlatot a kamat és tőkerészek megosztására.
A Kbt. 57. § (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel ajánlatkérő nem élhet az eredeti ajánlatokban egyáltalán nem szereplő nyilatkozatok, tények, adatok tekintetében, hiszen a hivatkozott szakasz alkalmazásához elengedhetetlen, hogy legyen az ajánlatban valamilyen tartalmú nyilatkozat, amely vonatkozásában felmerült annak nem egyértelmű volta. Fogalmilag kizárt ajánlatban nem szereplő nyilatkozat adat nem egyértelműsége. Hiányzó nyilatkozat, adat utólagos bekérése nem más, mint a Kbt. szabályaiba ütköző felhívás a benyújtott ajánlat megváltoztatására, kiegészítésére, amelyre még ajánlatkérő felhatalmazása mellett sincs lehetőség.
A nyertes ajánlatának fent ismertetett hiánya a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségéhez vezet, s érvénytelen ajánlatot a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszából ki kell zárni, tehát az nem vehet részt az értékelésben.
Ajánlatkérőnek a Kbt. szabályai alapján jogszerűen nem lett volna módja a Kbt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazása alapján a nyertes ajánlattevőt az ajánlat módosítására felhívni, az ajánlatokat a benyújtott tartalom mellett kellett volna megvizsgálnia az érvényesség vonatkozásában és döntést hozni az érvényesség kérdésében, és ezt követően kerülhetett volna sor az érvényes ajánlatok vizsgálatára az ajánlatok benyújtáskori tartalma alapján.
A fent részletezett indokok alapján állapította meg a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértéseket ajánlattevő terhére. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel élt az eljárás során, és erre tekintettel az eljárást lezáró döntés megsemmisítése jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, lehetőséget adva ajánlatkérőnek, hogy saját maga orvosolja az elkövetett jogsértéseket, amennyiben a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel él és a döntését megalapozó körülmények ismételt mérlegelésével az ajánlatok újraértékelése mellett új eljárást lezáró döntést hoz, illetve eljárást lezáró döntés hozatala nélkül orvosolja az elkövetett jogsértéseket.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 29.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
