KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10390)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.687/10/2001.
Tárgy: a Progress-B '90 Kft. I. r. és az Átmérő Kft. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Progress-B '90 Kft. (1203 Budapest, Emília u. 15. továbbiakban: I. r. kérelmező) és az Átmérő Építő és Kereskedelmi Kft. (1141 Budapest, Miskolci u. 65., továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "külső tűzivíz-hálózat, víz-, csatornahálózat rekonstrukciós munkájának elvégzése, az ajánlati dokumentációban részletezett műszaki tartalommal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be – helyt ad, és megállapítja; hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I. r. és a II. r. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, fejenként 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 8-i 32. számában (5995) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
– ivóvíz- és tűzivíz-hálózat esetén a pontos mennyiséget jelölte meg,
– csatornahálózat esetén a Kbt. 33. § (2) bekezdésére hivatkozással megadta a beszerzendő legkisebb mennyiségeket, majd – az eltérés 122%-os meghatározása mellett – közölte a maximális többletmennyiségeket.
A teljesítés határidejét 2002. szeptember 30-ában állapította meg ajánlatkérő azzal, hogy korábbi teljesítést elfogad.
Ajánlatkérő felhívása 14. pontjában a csatornázási munkák esetében kétváltozatú ajánlattételt tett lehetővé a 3. a) szerinti legalacsonyabb mennyiségre és a 3. a) szerinti növekményre. A részajánlat tételét kizárta.
A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit ajánlatkérő a felhívás 9. pontjában az alábbiak szerint határozta meg: egyrészt előleget nem biztosít, másrészt a végszámláig a szerződéses összeg maximum 80%-áig bocsátható ki teljesítményarányos részszámla. Előírta továbbá, hogy a végszámla csak akkor nyújtható be, ha a műszaki átadást, az üzembe helyezést követően az ajánlattevő minimum egy évre és a nettó vállalási ár minimum 5%-ának megfelelő jótállási bankgaranciát biztosít. A fizetési határidőt 30 napban állapította meg.
A 11. a) pontban ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. A 11. b) pontban pedig rendelkezett a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítő szempontokról. Többek között meghatározta: "az előző 3 évben nem végzett legalább 1 százmillió forint nettó értékű – a közbeszerzés tárgyához hasonló – igazolt és leinformálható referenciamunkát".
Az ajánlati felhívása 13. a) pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, és az alábbi részszempontokat, súlyszámokat és ponthatárokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
1. a teljes műszaki tartalomra vonatkozó ajánlati ár 10
2. tervekkel összefüggő műszaki megvalósítás színvonala, ajánlat kidolgozottsága 8
3. a dokumentáció szerződéses feltételeinél kedvezőbb ajánlat 6
4. a vállalt befejezési határidő 3
Adható pontszám: 1–10.
Ajánlatkérő nem határozta meg, hogy a felhívásban megadott egyes részszempontokon belül mit vizsgál és értékel.
A felhívás 16. pontjának utolsó francia bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati dokumentációban foglaltak szerinti építési szerelési biztosítást kell kötniük.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ennek része volt az ajánlati és szerződéses feltételek, a műszaki dokumentáció, az árazatlan költségvetés.
A dokumentáció I.5. "Az ajánlat kötelező tartalma" címszó alatt – többek között – az alábbiakat írta elő:
"aa) az ajánlattevő által nyújtott szolgáltatás tekintetében vállalt szavatossági, illetve jótállási feltételek ismertetése (időtartama, tartalma)"
"ad) a szolgáltatás részletes ismertetése. Csatolni kell az építés egészére kidolgozott műszaki leírást, építési és organizációs ütemterveket."
A műszaki alkalmasság igazolására a dokumentáció I.7. e) pontjában előírta a minőségbiztosítási rendszer érvényes tanúsítványának csatolását, az I.7. f) pontban pedig az építési-szerelési biztosítás megkötéséről és annak mértékéről kért nyilatkozatot.
A dokumentáció I.16. pontjában ajánlatkérő tételesen rendelkezett arról, hogy mely esetekben érvénytelen az ajánlat, többek között:
– "nem csatolta a beárazott költségvetést és a munka megvalósítására kidolgozott műszaki leírást, részletes építési és organizációs ütemtervet" (ötödik francia bekezdés)
– "az Ajánlattevői referencia nem megfelelő" (nyolcadik francia bekezdés)
Ajánlatkérő a dokumentáció 3. számú melléklete 3. pontjában biztosított lehetőséget a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó nyilatkozatra: a késedelmi kötbérre Ft/nap (külön a véghatáridőre, külön a részhatáridőre), a jóteljesítési garanciára, a meghiúsulási kötbérre, az építésszerelési biztosítás mértékére.
Ajánlatkérő a szerződéses blankettája 33. pontjában rendelkezett a vállalkozó felelősségbiztosítási kötelezettségéről és teljesítésének feltételeiről.
A szerződéses blanketta IX. fejezetében – többek között – meghatározta a jótállási, a szavatossági vállalás minimális mértékét az alábbiak szerint:
– a 38. pontban 12 hó + 60 nap jótállási kötelezettség,
– a 42. pontban a teherviselő szerkezetekre 10 szavatosság.
A szerződéses blanketta X. fejezetében pedig az alábbiak szerint határozta meg a késedelmi és a meghiúsulási kötbér minimális mértékét:
– a 44. pontban a véghatáridő késedelme esetén a vállalási ár min. 0,1%-ának megfelelő összeg/nap,
– a 45. pont szerint a meghiúsulási kötbér a szerződéses összeg 12%-a.
Helyszíni konzultációt 2001. augusztus 30-án tartottak, a feltett kérdésekre ajánlatkérő írásban válaszolt és az ajánlattevők részére kézbesítésre került.
A 4. – a minimál csatornaépítéssel kapcsolatban feltett – kérdésre ajánlatkérő válasza: " A költségvetési kiírásokat kell beárazni."
A konzultációról készült jegyzőkönyv szerint I. r. kérelmező előadta, hogy társaságuk évi 1 milliárd Ft összeghatárig rendelkezik általános felelősségbiztosítással és ez nincs teljesen lekötve, majd ezzel kapcsolatban kérdezte, hogy ebben az esetben elegendő-e a biztosítási nyilatkozat a keretbiztosításon belüli felelősségbiztosítás vállalására. Ajánlatkérő válasza ezen 5. kérdésre: "Elegendő az ajánlattevő nyilatkozata."
Azon kérdésre, hogy: "Nyílt víztartásra a kiírásban szereplő előirányzott mennyiség nagyon kevés", ajánlatkérő válasza az alábbi volt: "A nyílt víztartáshoz szükséges mennyiségeket előre nem lehetett meghatározni."
Azon kérdésre, hogy: "Talajvízszint-süllyesztés a kiírásban nem szerepel, de a műszaki leírásban utalás van rá. Legyen-e költségelve?", ajánlatkérő válasza az alábbi volt: "A kivitelezés során esetlegesen szükséges talajvízszint-süllyesztés költségét a pályázó saját műszaki becslése szerint irányozhatja elő."
A 2001. szeptember 19-i ajánlattételi határidőre nyolc ajánlat érkezett, a következő ajánlattevők tettek ajánlatot: Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft., a TUNEL Mélyépítő Gmk., a Dél-Buda Térségi Víziközmű Társulat, a ConturBau Rt., a Force Építőipari Tervező és Kivitelező Kft., a Strabag Építő Kft., valamint a kérelmezők.
Ajánlatkérő 2001. október 5-én kelt levelében – a Kbt. 57. § (2) bekezdésére hivatkozással – mindkét kérelmezőtől magyarázatot kért a kirívóan alacsony ajánlati árra, különösen az alkalmazott anyagárakra és rezsióradíjakra.
Ugyanebben az okiratban az eredményhirdetés időpontját 2001. október 25-ére halasztotta.
A kérelmezők által írásban adott magyarázatot ajánlatkérő elfogadta.
Ajánlatkérő 2001. október 25-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, minden ajánlattevőt alkalmasnak és minden ajánlatot érvényesnek minősített, az eljárás nyertese a Dél-Buda Térségi Víziközmű Társulat lett.
Ajánlatkérő a csatornahálózat vonatkozásában a maximális többletmennyiségre vonatkozóan tett alternatív változatot fogadta el, illetve az ajánlatok értékelése során ezeket vette figyelembe az ajánlati árnál, a teljesítési határidőnél vagy más szempontoknál.
Ajánlatkérő írásbeli összegezést is készített, ebben részszempontonként és ajánlattevőnként foglalta össze az értékelést.
Az alábbi összesített ponttáblázat tartalmazza az ajánlattevők részére részszempontonként megállapított pontszámot.
ÖSSZESÍTŐ PONTTÁBLÁZAT
Átmérő Kft.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 10 100
Szerződéses mellékfeltételek 6 51,40
Határidő 3 10 30,00
Műszaki tartalom 8 45,32
Összesen (sorrend) 226,72 (3)
Contur-Bau Kft.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 4,526 45,26
Szerződéses mellékfeltételek 6 59,20
Határidő 3 9,5 28,50
Műszaki tartalom 8 50,66
Összesen (sorrend) 183,62 (7)
Force Kft.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 7,4 74
Szerződéses mellékfeltételek 6 58,00
Határidő 3 8,5 25,50
Műszaki tartalom 8 50,66
Összesen (sorrend) 208,16 (4)
Dél-Buda Térségi Víziközmű Társulat
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 8,048 80,48
Szerződéses mellékfeltételek 6 54,4
Határidő 3 6,5 19,50
Műszaki tartalom 8 74,66
Összesen (sorrend) 229,04 (1)
Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 7,079 70,79
Szerződéses mellékfeltételek 6 53,8
Határidő 3 7,5 22,50
Műszaki tartalom 8 80,00
Összesen (sorrend) 227,09 (2)
TUNEL Mélyépítő Gmk.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 6,29 62,9
Szerződéses mellékfeltételek 6 57,40
Határidő 3 8,5 25,50
Műszaki tartalom 8 61,32
Összesen (sorrend) 207,12 (5)
Strabag Építő Kft.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 5,76 57,6
Szerződéses mellékfeltételek 6 49,90
Határidő 3 7 21,00
Műszaki tartalom 8 37,32
Összesen (sorrend) 165,82 (8)
Progress-B '90 Kft.
Súlyszám
Részszempont Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
Ár 10 9,485 94,85
Szerződéses mellékfeltételek 6 60,00
Határidő 3 9 27,00
Műszaki tartalom 8 21,32
Összesen (sorrend) 203,17 (6)
Ajánlatkérő az értékelését, az adott pontszámokat ajánlattevőként meg is indokolta az összegezésében.
Az 1. részszempont vonatkozásában ajánlatkérő rögzítette, hogy a legkedvezőbb árajánlatot a II. r. kérelmező adta, ezért részére a maximális 10 pontot állapították meg, a többi ajánlattevő ennél arányosan kevesebbet kapott.
A 2. részszempont vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy ezen részszemponton belül a minőségbiztosítási terv, a műszaki tartalom és az ajánlatok kidolgozottsága lett külön-külön értékelve, majd ezeket átlagolva állapították meg az értékelési pontszámot. Ajánlatkérő ezen részszempont értékelését az alábbi táblázatba foglalta össze:
MŰSZAKI TARTALOM
Átmérő Kft.
– Műszaki tartalom: 4,0
– Minőségbiztosítás: 10,0
– Kidolgozottság: 3,0
– Összpontszám: 17,0
– Pontszám átlaga: 5,666
– Súlyszámmal növelt pontszám: 45,32
Contur-Bau Kft.
– Műszaki tartalom: 4,0
– Minőségbiztosítás: 10,0
– Kidolgozottság: 5,0
– Összpontszám: 19,0
– Pontszám átlaga: 6,333
– Súlyszámmal növelt pontszám: 50,66
Force Kft.
– Műszaki tartalom: 4,0
– Minőségbiztosítás: 10,0
– Kidolgozottság: 5,0
– Összpontszám: 19,0
– Pontszám átlaga: 6,333
– Súlyszámmal növelt pontszám: 50,66
Dél-Buda Térségi Víziközmű Társulat
– Műszaki tartalom: 10,0
– Minőségbiztosítás: 10,0
– Kidolgozottság: 8,0
– Összpontszám: 28,0
– Pontszám átlaga: 9,333
– Súlyszámmal növelt pontszám: 74,66
Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft.
– Műszaki tartalom: 10,0
– Minőségbiztosítás: 10,0
– Kidolgozottság: 10,0
– Összpontszám: 30,0
– Pontszám átlaga: 10,0
– Súlyszámmal növelt pontszám: 80,0
TUNEL Mélyépítő Gmk.
– Műszaki tartalom: 10,0
– Minőségbiztosítás: 8,0
– Kidolgozottság: 5,0
– Összpontszám: 23,0
– Pontszám átlaga: 7,666
– Súlyszámmal növelt pontszám: 61,32
Strabag Építő Kft.
– Műszaki tartalom: 10,0
– Minőségbiztosítás: 1,0
– Kidolgozottság: 3,0
– Összpontszám: 14,0
– Pontszám átlaga: 4,666
– Súlyszámmal növelt pontszám: 37,32
Progress-B '90 Kft.
– Műszaki tartalom: 4,0
– Minőségbiztosítás: 1,0
– Kidolgozottság: 3,0
– Összpontszám: 8,0
– Pontszám átlaga: 2,666
– Súlyszámmal növelt pontszám: 21,32
Az I. r. kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő kiemelte, hogy nem csatolt minőségbiztosítási tervet, az első osztályú minőség nem biztosított, az ajánlat e részében nem értékelhető – részére ezen alrészszempontra 1 részpontot adott.
A műszaki tartalom értékelése során kifogásolta, hogy az ajánlatában nem szerepel: a nyílt víztartás, a többlet csapadékvíz felszínről bejutásának megakadályozása, a csatornaszakaszok kiváltása, az üzemeltetés folyamatosságának biztosítása a szennyvízátemelés biztosításával, munkafolyamatok és azok költségei. Ezen alrészszempontnál 4 részpontot állapított meg.
Az ajánlat kidolgozottsága alrészszempont vonatkozásában rámutatott arra, hogy az I. r. kérelmező előfinanszírozást kér, mivel első részszámlája benyújtásának időpontja 2001. december 21., ugyanakkor a teljesítés december 31-én történik. A részszámlák nagysága pedig nincs műszakilag alátámasztva, a teljesítéshez nem rendelhető hozzá. Nincs kidolgozva a csatolt ütemtervben a víz- és csatornaépítési munka összehangolása. A megállapított részpontszám 3 volt.
A II. r. kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő a minőségbiztosítási tervet és annak tanálmát jónak minősítette, és a maximális 10 pontszámot állapított meg ezen alrészszempontnál.
A műszaki tartalom alrészszempontnál ugyanazokat a hiányosságokat tüntette fel, mint az I. r. kérelmezőnél és azonos részpontszámot; négyet állapított meg. Az ajánlat kidolgozottságának értékelése során azt állapította meg, hogy a részszámlák műszaki tartalma nem kidolgozott, így azok nagysága; összegszerűsége nem elfogadható. Nem készített műszaki leírást a munka folyamatáról, a becsatolt általános mélyépítési irányelvek pedig nem képezik az ajánlatkérés tárgyát. A csatolt ütemtervben a vízépítési és a csatornaépítési munka összehangolása nem kidolgozott. Ezen alrészszempontra 3 részpontot adott.
Ajánlatkérő ismertette, hogy a 3. részszempont "A dokumentáció szerződéses feltételeinél kedvezőbb ajánlat" körében a jóteljesítési garanciát, a késedelmi kötbért, a meghiúsulási kötbért, valamint az építési szerelési biztosítást, mint szerződéses feltételeket értékelte külön-külön és állapított meg részpontokat, majd azokat átlagolva került kiszámításra a részszempontra adott pontszám. Ezen 3. részszempont értékelését az alábbi táblázatban foglalta össze.
SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK
ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT
Átmérő Kft.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 18,0 5,0
– mértéke, %: 5,0 9,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 200,0 6,0
– Meghiúsulási kötbér: 12,0 6,0
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 36,0
– Számtani átlag: 7,20
– Kbt. korrekció + 1,368: 8,568
– Szorozva a súlyszámok 6×: 51,4
Contur-Bau Kft.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 24,0 6,0
– mértéke, %: 5,0 9,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 1000,0 10,0
– Meghiúsulási kötbér: 15,0 7,5
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 42,50
– Számtani átlag: 8,50
– Kbt. korrekció + 1,368: 9,868
– Szorozva a súlyszámok 6×: 59,20
Force Kft.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 24,0 6,0
– mértéke, %: 5,0 9,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 800,0 9,0
– Meghiúsulási kötbér: 15,0 7,5
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 41,50
– Számtani átlag: 8,30
– Kbt. korrekció + 1,368: 9,668
– Szorozva a súlyszámok 6×: 58,00
Dél-Buda Térségi Víziközmű Társulat
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 24,0 6,0
– mértéke, %: 5,0 9,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 200,0 6,0
– Meghiúsulási kötbér: 15,0 7,5
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 38,50
– Számtani átlag: 7,70
– Kbt. korrekció + 1,368: 9,068
– Szorozva a súlyszámok 6×: 54,40
Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 24,0 6,0
– mértéke, %: 6,0 10,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 200,0 6,0
– Meghiúsulási kötbér: 12,0 6,0
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 38,00
– Számtani átlag: 7,60
– Kbt. korrekció + 1,368: 8,968
– Szorozva a súlyszámok 6×: 53,80
TUNEL Mélyépítő Gmk.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 48,0 10,0
– mértéke, %: 5,0 9,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 200,0 6,0
– Meghiúsulási kötbér: 12,0 6,0
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 41,00
– Számtani átlag: 8,20
– Kbt. korrekció + 1,368: 9,568
– Szorozva a súlyszámok 6×: 57,40
Strabag Építő Kft.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 12,0 4,0
– mértéke, %: 5,0 9,0
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 150,0 5,75
– Meghiúsulási kötbér: 12,0 6,0
– Építési, szerelési biztosítás: 100% 10,0
– Összpont: 3,75
– Számtani átlag: 6,95
– Kbt. korrekció + 1,368: 8,318
– Szorozva a súlyszámok 6×: 60,00
Progress-B '90 Kft.
pontszám
– Jóteljesítési garancia
– futamideje, hó: 28,0 8,66
– mértéke, %: 5,2 9,5
– Késedelmi kötbér
– végszámla, E Ft: 1000,0 10,0
– Meghiúsulási kötbér: 20,0 10,0
– Építési, szerelési biztosítás: 30 M Ft 5,0
– Összpont: 43,16
– Számtani átlag: 8,632
– Kbt. korrekció + 1,368: 10,00
– Szorozva a súlyszámok 6×: 60,00
A 4. részszempont "A vállalt befejezési határidő" vonatkozásában ajánlatkérő rögzítette, hogy a legkedvezőbb teljesítési határidőt a II. r. kérelmező vállalta, ezért részére a maximális 10 pontot adta, a többi ajánlattevő részére arányosan úgy állapított meg kevesebbet, hogy egy hónap időtartam egy pontot jelentett az értékelés során.
Az I. r. kérelmező 2001. október 30-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amely D.687/2001. sz. alatt került iktatásra.
Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Minden részszempont esetében kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem a megállapított 1–10 ponthatárok között adott pontot, hanem csak 5–10 között voltak a megállapított pontszámok részszempontonként, és a pontszámok meghatározása során sem a lineáris pontozás, sem az arányosítás elvét nem követte. Példaszerűen hivatkozott arra, hogy a legmagasabb ajánlati árra 1 pontot kellett volna megállapítani.
Kifogásolta a második részszempont "Tervekkel összefüggő megvalósítás színvonala, ajánlat kidolgozottsága" értékelésében azt, hogy ajánlatkérő utólag állapította meg, hogy a részszemponton belül milyen szempontok alapján végzi az értékelést. Nem volt előírás a minőségbiztosítási terv csatolása, így azt nem is csatolták, emiatt minimális pontszám adása nem helyes. Cégük rendelkezik minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, ebben leszabályozott a minőségbiztosítási folyamatuk. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő döntése meghozatala során külső szakemberek szakvéleményét figyelembe vette.
A II. r. kérelmező 2001. november 6-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amely D.700/2001. sz. alatt került iktatásra.
Jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Álláspontja szerint minden részszempont esetében megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelése során nem az előre meghatározott 1–10 ponthatár között állapította meg a pontszámot, az ajánlatok közötti különbségek a pontszámokban nem tükröződnek, kiemelten hivatkozott a teljesítési határidő értékelésére.
A 2. részszempont esetében kifogásolta, hogy ajánlatkérő a felhívásban nem jelölte meg azon szempontokat, amelyek alapján az értékelést a részszemponton belül végzi majd. Sérelmezte, hogy az összegezés írásbeli indokolásában ugyanolyan tartalmú indokolás mellett egyes ajánlattevők részére eltérő pontszámokat állapított meg. Ajánlatkérő nem vette figyelembe a konzultáción adott válaszait pl. víztelenítés, és ezért indokolatlanul értékelt negatívan.
A Döntőbizottság a két ügyet D.687/2001. sz. alatt egyesítette.
Az I. r. és a II. r. kérelmező a tárgyaláson tett nyilatkozatában részletezte jogorvoslati kérelme indokolását.
A 2. "Tervekkel összefüggő műszaki megvalósítás színvonala, ajánlat kidolgozottsága" részszempont vonatkozásában az alábbiakra hivatkoztak a kérelmezők:
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlata ezen részszempont vonatkozásában is megfelel a felhívásban, a dokumentációban támasztott követelményeknek. A minőségbiztosítási terv csatolása nem volt előírás, így annak hiánya miatt nem érheti hátrány. Rendelkezik minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, ez garantálja ajánlatkérő felé, hogy megfelelő minőségben végez munkát.
Mindkét kérelmező elfogadta, hogy valóban ajánlatukban, illetve a költségvetésben nem részletezték a nyílt víztartással, a többlet-csapadékvízzel, szennyvízelvezetéssel kapcsolatos kérdéseket. Ezt részben azzal indokolták, hogy maga az ajánlatkérő nyilatkozott a konzultáción úgy, hogy ezen munkák szükségességét saját kockázatukra ajánlattevők becsüljék meg, és ajánlatkérő ezért nem jelölte meg a konkrét mennyiségeket. Mindketten úgy ítélték meg, hogy figyelemmel a helyi körülményekre – alacsony talajvízre, száraz csatornaárkokra stb. – nem indokolt a nyílt víztartás vonatkozásában külön tételek előre feltüntetése. A csapadékvíz vonatkozásában pedig arra utaltak, hogy ha ennek szükségessége felmerül, szintén elvégezték volna. Megítélésük szerint a folyamatos szennyvízellátás biztosítása egyértelmű, hogy követelmény volt, azonban ennek jelentőségét ajánlatkérő túlhangsúlyozza. Ez egyszerű műszaki megoldásokkal, csatornaszakaszok lezárásával, szivattyúkkal biztosítható, amelynek a költsége is minimális. A II. r. kérelmező hivatkozott arra, hogy az ajánlata 8. oldalán a "KÍSÉRŐLEVÉL"-ben feltüntette, hogy árajánlata teljes körű, ebbe beleértette az ajánlatkérő által hiányolt munkafolyamatokat is, a víztelenítést pedig kifejezetten fel is tüntette.
Az I. r. kérelmező előadta, hogy nem kér előfinanszírozást, ajánlatában sajnálatos elírás történt, az első részszámla kibocsátása nem 2001. december 21-e, hanem 31-e – a 3-as helyett tévedésből 2-es került leütésre –, de ez megállapítható abból, hogy a műszaki teljesítési ütemtervben az első részhatáridő december 31-e volt.
Mindkét kérelmező hivatkozott arra, hogy a részszámlák nagysága összhangban van a műszaki teljesítés arányával. Bár tételesen nem részletezték a részszámlákat, az összhang megállapítható a számlázási időszakok és az ütemterv összevetésével, a műszaki megvalósítás arányának megfelelőek a részszámlák.
Álláspontjuk szerint ajánlatukban kidolgozták a vízépítési és csatornaépítési munkák összhangját. Ebben a körben utaltak arra, hogy minél kisebb munkaterületet vegyenek egyszerre igénybe, másrészt, hogy először a mélyebben fekvő hálózatot építik ki.
A II. r. kérelmező álláspontja szerint tévesen kifogásolta ajánlatkérő, hogy ajánlata nem tartalmazza a munkafolyamatról a műszaki leírást. Ajánlatához csatolta az 53 oldalas "Általános mélyépítési irányelvek"-et, és ebben minden munkafolyamat műszaki leírása szerepel. Valóban ez nem a konkrét helyszínre, konkrét munkavégzésre vonatkozik, azonban a beszerzés tárgya is ugyanilyen vízcsatornahálózat építése, így megfelel a követelménynek.
A 3. részszempont körében értékelt felelősségbiztosítással kapcsolatban I. r. kérelmező előadta, hogy ajánlatában az erre vonatkozó nyilatkozatnál sajnálatos elírás történt: 30 millió Ft került feltüntetésre, a 300 millió Ft helyett. Azonban ez a tévedés egyértelműen tisztázható, hiszen becsatolta a biztosítási okiratot, amely helyesen tartalmazza a 300 millió Ft-ot.
A 4. részszempont "A vállalt befejezési határidő" vonatkozásában mindkét kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által megállapított pontszámok nem fejezik ki az ajánlatokban levő több hónapos eltérést.
Mindkét kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott feltételek alapján alkalmasak a teljesítésre és érvényes ajánlatot nyújtottak be.
Az I. r. kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjában "az előző 3 évben" végzett munkával kapcsolatban határozták meg a referenciakövetelményt, így az általa csatolt megkívánt nagyságrendű referencia ezen időtartamon belüli.
A II. r. kérelmező hivatkozott arra, hogy referenciája szintén megfelelő, figyelemmel egyrészt alvállalkozójára, másrészt a munka minimális része nem a saját hibája miatt nem készült el. A műszaki leírást pedig helyettesíti az általa csatolt "Általános mélyépítési irányelvek".
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Írásbeli és tárgyaláson megtett észrevételében részszempontként nyilatkozott.
Az 1. részszempont "Teljes műszaki tartalomra vonatkozó ajánlati ár" vonatkozásában álláspontja szerint helyesen értékelt. A legalacsonyabb ajánlati árra – mely a II. r. kérelmezőé volt – adott maximális 10 pontot, a többi ajánlattevő pontszámát pedig az alábbi matematikai képlet alapján állapította meg:
legalacsonyabb ajánlati ár
––––––––––––––––––––– × 10 = értékelési pontszám
vizsgált ajánlati ár
Önmagában a legmagasabb ajánlati árra automatikusan 1 pont adása nem fejezi ki az ajánlati árak közötti különbséget, mivel az lehet csak 1 forint is.
Ajánlatkérő a 2. a "Tervekkel összefüggő műszaki megvalósítás színvonala, ajánlat kidolgozottsága" részszempont vonatkozásában az alábbiakra mutatott rá.
Ajánlatkérő előadta, hogy ezen a részszemponton belül három egyenlő súlyú alrészszempontot alakított ki: a minőségbiztosítási terv, a műszaki tartalom és az ajánlat kidolgozottsága. Az alrészszempontok kialakítása az értékelés során ajánlatkérő álláspontja szerint bevált és rendszeresen alkalmazott módszer az ajánlatkérőknél. Ezek segítségével még objektívebben állapítható meg a részszempontra adott pontszám, minden ajánlat azonos feltételekkel kerül értékelésre, az alszempontok értékelése azonos súlyú, így nem sérül az esélyegyenlőség. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a benyújtott ajánlatok tartalma alapján kerüljön sor az értékelésre.
A minőségbiztosítás alrészszempont figyelembevételét indokolta a beszerzés speciális jellege: a mélyépítés eltakart munkát jelent, amely a visszatöltéssel és a felszín kialakításával bekövetkezik. Emiatt ezen a szakterületen általánosan elfogadott a minőségbiztosítási terv készítése, amelyekben alaposan taglalják: a beépítendő anyagok beépítés előtti ellenőrzését, a munkaárok, visszatöltések tömörségvizsgálatát, a fenékfolyások kamerás ellenőrzését stb. A legtöbb ajánlatadó ezt be is nyújtotta ajánlatában, így azt is értékelni kellett, hogy ajánlatukban többletet nyújtottak és a részszempont a kidolgozottságra, a színvonalra vonatkozott. Erre tekintettel az I. r. kérelmező részére, aki nem nyújtott be minőségbiztosítási tervet, az 1 pont megállapítása helyes, a II. r. kérelmező, aki kidolgozott minőségbiztosítási tervet csatolt, pedig a maximális 10 pontot adták.
A műszaki tartalom alszempontban ajánlatkérő az ajánlatok teljeskörűségét – azt, hogy valamennyi elvégzendő feladat szerepeljen az ajánlatban – vizsgálta a dokumentációban részletesen meghatározott feltételek, tervek, költségvetés alapján. Mindkét kérelmező vonatkozásában megállapította a teljeskörűség hiányát. Ugyanis mindketten az írásbeli összegezésben feltüntetett három munkanem vonatkozásában – nyíltvíztartás, a többletcsapadék felszínről való bejutásának megakadályozása és a kórház folyamatos üzemeléséhez szükséges szennyvízkiváltások – a munkafolyamatokat és azok költségeit nem építették az ajánlatukba – a II. r. kérelmező még a munkanemeket sem tüntette fel. Ezen tételek szerepeltek a műszaki dokumentációban és költségvetésben. A szennyvízkiváltás műszakilag szükséges költségekkel jár, így alaptalan kérelmezők által ezen munkanemeknek a nem figyelembe vétele, jelentőségének vitatása. A kérelmezők által hivatkozott konzultáción elhangzott válaszban nem arra biztosított ajánlatkérő lehetőséget, hogy ezen tételeket ne vegyék figyelembe; hanem arra, hogy a saját becslésük szerint vegyék figyelembe. Ajánlatkérő úgy döntött, hogy az ajánlatokat érvényesnek fogadja el, azonban ezen részszempont körében értékeli a hiányosságokat. Ez annál is inkább szükséges, mert több ajánlattevő ezeknek a munkanemeknek költségét beépítette az ajánlati árába, ami hozzávetőlegesen 15 millió Ft-tal magasabb árat jelent.
Az ajánlat kidolgozottsága alszempont vonatkozásában ajánlatkérő ismertette, hogy ebben a körben értékelte azt, hogy ajánlattevők miként szervezik meg a feladatok végrehajtását, műszaki leírás a munka folyamatáról, ütemterv stb.
Kérelmezők hivatkozásával ellentétben mindkettejüknél megállapítható, hogy a részszámlázás nincs összhangban a becsatolt műszaki ütemtervvel, illetve nem állapítható meg a részszámlák tartalma a műszaki teljesítés alapján. Ugyanis kérelmezők nem egyes munkafolyamatok lezárásához kötötték a részszámlák benyújtását, ugyanis ebben az esetben meghatározható, hogy milyen műszaki teljesítés van a részszámlában érvényesítve. Ehelyett az ütemtervben olyan időpontokat jelöltek csak ki, amikor még nem történt részteljesítés sem, hanem csak a műszaki teljesítés arányát jelölték meg. Ennek alapján pedig ajánlatkérő nem tudja tisztázni, hogy a részszámlában milyen tételeket érvényesítenének megalapozottan a kérelmezők.
Ajánlatkérő számára nem elfogadható I. r. kérelmező azon hivatkozása, hogy csak elírták az első részszámla dátumát. Az ajánlatban az első részszámla időpontjaként december 21-e került feltüntetésre, így ajánlatkérőnek ezt kellett figyelembe venni.
Egyik kérelmező sem dolgozta ki részletesen a víz- és csatornahálózat építésének összehangolását. Az általuk felvetettekből – kisebb terület igénybevétele, mélyebben fekvő hálózat az első – nem állapítható meg, hogy a megvalósítást részleteiben átgondolták, kimunkálták.
Ajánlatkérő az értékelés során megállapította, hogy a II. r. kérelmező a dokumentáció egyértelmű előírása ellenére nem csatolt műszaki leírást, azonban ajánlatkérő úgy döntött, hogy ezt a hiányosságot a tartalmi értékelés során veszi figyelembe csak. Ajánlatkérő álláspontja szerint a II. r. kérelmező által becsatolt terjedelmes "Általános mélyépítési irányelvek" a műszaki leírás tartalmi követelményeinek nem felelnek meg. Ez inkább elvi jellegű, tankönyvbe illő és egyáltalán nem vonatkoztatható a konkrét helyszínen való konkrét munka műszaki leírására.
Ajánlatkérő a 3. részszempont "a dokumentáció szerződéses feltételeinél kedvezőbb ajánlat" értékelésével kapcsolatban akként nyilatkozott, hogy a jóteljesítési garancián, a véghatáridő késedelmi kötbérén, a meghiúsulási kötbéren és az építési szerelési biztosításon kívül további szerződéses feltételeket (pl. jótállás, szavatosság időtartama) azért nem vette figyelembe, mert ebben az ajánlattevők vállalásai hasonlóak voltak, így ez nem eredményezett volna érdemi különbséget. Előadta, hogy a teljes vállalást vette figyelembe az értékelés során, nemcsak a kötelezően előírt mértéket meghaladót. Az I. r. kérelmező pedig az építési szerelési biztosításra vonatkozó nyilatkozatában 30 millió Ft-ot tüntetett fel, így azt vette figyelembe.
Ajánlatkérő álláspontja szerint épp a megalapozott döntés meghozatalát segíti elő az, hogy ajánlatkérő a döntést megelőzően szakemberek véleményét kérte ki.
A tárgyaláson ajánlatkérő nyilatkozatában arra is utalt, hogy mindkét kérelmező esetében az is kérdéses, hogy rendelkeznek-e az ajánlati felhívás 11. b) pontjában előírtaknak megfelelő referenciával.
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme alapján a D.687/8/2001. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott, a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme – az alábbi indokok alapján – alapos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni".
A Döntőbizottság ennek alapján vizsgálta, hogy ajánlatkérő a fenti törvényi rendelkezés előírása szerint járt-e el, azaz a részszempontokon belül tartalmilag megfelelő volt-e az értékelés, illetve az adott pontozás tükrözte-e az ajánlati elemek tartalmi különbségeit.
Az 1. részszempont "a teljes műszaki tartalomra vonatkozó ajánlati ár". Ajánlatkérő ezen részszempont értékelését a fentiekben rögzített matematikai képlet alapján végezte el. A Döntőbizottság ezen értékelést nem találta jogsértőnek – a közbeszerzési eljárásokban egyébként általánosan alkalmazott ezen módszer – biztosítja az értékelés objektivitását és kifejezi az ajánlati árak közötti tartalmi különbségeket.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének jelenleg hatályos megszövegezése alapján önmagában nem minősül jogsértőnek az az értékelés, amelynek során ajánlatkérő nem adott meg minimális és maximális pontértéket, ha egyébként kifejezi az egyes tartalmi elemek közötti különbséget a megállapított pontérték.
A 2. részszempont "tervekkel összefüggő műszaki megvalósítás színvonala, ajánlat kidolgozottsága".
A kérelmezők kifogásolták, hogy ajánlatkérő ezen részszempontnak az értékelését az általa csak később meghatározott alrészszempontok alapján végezte el.
A Döntőbizottság a konkrét esetben az ajánlatkérő által meghatározott alrészszempontok szerinti értékelést nem ítélte jogsértőnek. Ajánlatkérő által meghatározott ezen alszempontok ugyanis a részszempontban elbírálásra kerülő tartalmi elemek körébe tartoznak, annak tartalmát fejezik ki, nem terjednek túl a részszempontban általánosan meghatározott tartalmi elemeken. Ajánlatkérő ebben a körben értékelte: a minőségbiztosítási tervet, a műszaki tartalmat és az ajánlat kidolgozottságát. A műszaki tartalom és az ajánlat kidolgozottsága alszempont vonatkozásában ez egyértelműen megállapítható, magának a részszempontnak a megnevezése is kifejezetten tükrözi ezt.
A minőségbiztosítási terv alszempont figyelembevételét is elfogadta a Döntőbizottság. Egyrészt a részszempont jelezte, hogy értékelésre kerül a műszaki megvalósítás színvonala, az ajánlat kidolgozottsága, így ajánlattevők az ajánlatukat annak tudatában készíthették el, hogy ajánlatkérő külön értékeli ezen tényezőket. A minőségbiztosítási terv pedig azt fejezi ki, hogy az egyes ajánlattevők a munka elvégzése során miként biztosítják a szakszerű, a követelményeknek, a minőségi előírásoknak megfelelő munka végrehajtását és annak ellenőrzését. Az ilyen típusú mélyépítési munkáknál ilyen terv készítése eléggé általános szakmai gyakorlat, az ajánlattevők többsége készített is ilyet. Így ennek, mint az ajánlatokban a színvonalat, a kidolgozottságot tükröző tartalmi elemnek az értékelése ilyen indokok alapján is elfogadható.
A kérelmezők a rendelkezésükre álló felhívás és dokumentáció feltételeinek ismeretében tették meg ajánlatukat. amennyiben a kérelmezők a megfelelő ajánlat elkészítéséhez további információt tartanak szükségesnek, lehetőségük van az ajánlattétel előtt a Kbt. 38. §-ának rendelkezései alapján további információ kérésére. A Döntőbizottság álláspontja és eddigi gyakorlata szerint az ajánlattételt követően a kérelmezők alappal nem hivatkozhatnak a felhívás, illetőleg a dokumentáció hiányosságaira.
Az sem kifogásolható, hogy az egy-egy bírálati részszemponthoz tartozó, önállóan összehasonlítható tartalmi elemeket azonos súlyú alszempontonként értékelte ajánlatkérő.
A Döntőbizottság az egyes ajánlatoknak a minőségbiztosítási alrészszempont szerint végzett értékelését helyesnek találta. Az I. r. kérelmező ajánlata e vonatkozásban nem tartalmazott többlettartalmi elemeket, így a részére megállapított 1 pont alappal nem kifogásolható. Ezt – az I. r. kérelmező hivatkozásával ellentétben – nem pótolja a minőségbiztosítási tanúsítvány, hiszen egyrészt annak megléte alkalmassági követelmény volt, másrészt a többi ajánlatban megtett többletvállalást az értékelés során kifejezésre kell juttatni.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy jogsértő ajánlatkérőnek a műszaki tartalom alrészpont értékelése.
Mindkét kérelmező vonatkozásában – továbbá még a Contur-Bau Rt.-nél és a Force Kft.-nél – ajánlatkérő az értékelésében azt tüntette fel, hogy az ajánlatukban nem szerepel: a nyílt víztartás, a többlet csapadékvíz felszínről való bejutásának megakadályozása, a csatornaszakaszok kiváltása, az üzemeltetés folyamatosságának biztosítása a szennyvízátemelés biztosításával munkafolyamatok és azok költségei. Ezekben az esetekben az alrészszempontra 4 részpontot állapított meg az ajánlatkérő. Írásbeli észrevételében ugyanakkor ajánlatkérő jelezte, hogy ezen hiányosságok miatt a kérelmezők ajánlata nem teljes körű.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában, továbbá a dokumentációban, a kiviteli tervekben ajánlatkérő meghatározta a beszerzés tárgyát, továbbá az azzal szemben támasztott követelményeket. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezért ajánlatkérőnek először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a kérelmezők ajánlata megfelel-e a beszerzés tárgyával szemben támasztott feltételeknek. Az elsődleges kérdés, ugyanis az érvényességi kérdés, figyelemmel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra, mely szerint az minősül érvényes ajánlatnak, amely megfelel az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott feltételeknek és ebbe a körbe értelemszerűen beletartozik a teljeskörűség is. Amennyiben ezen munkafolyamatok nem képezték a beszerzés tárgyát és érvényes, teljes körű ajánlat került benyújtásra, abban esetben kerülhet sor az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek az értékelésére. Ebben az esetben viszont az értékelés során már kifogásként a teljeskörűség hiánya nem vehető figyelembe.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy jogsértő ajánlatkérőnek az ajánlatok kidolgozottsága alrészpont értékelése.
Ajánlatkérő ezen értékelésében tényként rögzíti az I. r. kérelmező vonatkozásában, hogy az első 2001. december 21-i részszámlával előfinanszírozást kér, míg a II. r. kérelmező vonatkozásában, hogy a kötelező előírás ellenére nem csatolt műszaki leírást.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ebben az esetben is akkor járt volna el ajánlatkérő helyesen, ha a Kbt. fentiekben hivatkozott 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján állást foglal abban a kérdésben, hogy a kérelmezők ajánlata megfelel-e a feltételeknek. Az ajánlatok tartalmi értékelése során az érvényesség körébe tartozó kérdések nem vehetők figyelembe. Ajánlatkérőnek – figyelemmel az I. r. kérelmező nyilatkozatára, illetve az ajánlatában foglaltakra – tisztázni kell az első részszámla időpontját figyelemmel arra, hogy a felhívása 9. pontjában az előleg biztosítását kizárta. A II. r. kérelmező vonatkozásában pedig abban a kérdésben döntést hoznia, hogy a dokumentáció – fentiekben idézett – I.16. pontjában foglalt műszaki leírás csatolási kötelezettségét a II. r. kérelmező teljesítette-e. Ha teljesítette a II. r. kérelmező, abban az esetben kerülhet sor a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján a tartalmi elbírálásra, a műszaki leírásban foglaltak értékelésére.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy jogsértő ajánlatkérőnek "a dokumentáció szerződéses feltételeinél kedvezőbb ajánlat" részpont értékelése.
A Döntőbizottság álláspontja ajánlatkérő az ajánlati felhívásában foglaltakkal ellentétesen járt el, amikor csak egyes szerződéses feltételeket értékelt, másokat pedig pl. jótállás, szavatosság időtartama, részhatáridőre vállalt késedelmi kötbér kihagyott. A Kbt. fentiekben idézett 55. § (6) bekezdése szerint a részszempont tartalmi elemeit kell értékelni, ebbe a körbe pedig minden szerződéses feltétel beletartozik, különösen arra figyelemmel, hogy ezekre az ajánlatkérő az ajánlatban kifejezetten vállalást, nyilatkozatot kért.
Ajánlatkérő ezen részszemponton belül értékelte az építési szerelési biztosítási szerződés megkötésére és annak mértékére vonatkozó nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakra hívja fel az ajánlatkérő figyelmét. A Kbt. 74. § (3) bekezdése ezt kötelezően előírja az ajánlattevők részére. Ugyanakkor maga az ajánlatkérő a dokumentációja I.7. f) pontjában mint műszaki alkalmassági követelményt írta elő a nyilatkozattételt az építési szerelési biztosítás megkötéséről és annak mértékéről. Ezen rendelkezésekre tekintettel az építési szerelési biztosítás már a részszemponton belüli tartalmi értékelésnek nem lehet tárgya az előnyösebb ajánlat kiválasztása során.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő helytelenül határozta meg az értékelési pontszámokat. A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint "az ajánlatoknak az elbírálás részszempontja szerinti tartalmi elemeit" kell értékelni. Az ajánlatkérő által meghatározott részszempont tartalmi eleme pedig az volt, hogy a dokumentáció szerződéses feltételeinél kedvezőbb ajánlat. A Döntőbizottság az ajánlatkérő által adott pontszámok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a kötelező szerződéses feltételeket is értékelte (pl. a meghiúsulási kötbérnél az ajánlatkérő által meghatározott 12%-os mértékére 6 pontot adott). A részszemponton belüli értékelés tárgyát pedig a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján csak a kedvezőbb ajánlat képezhette volna. A kedvezőbbet nem vállaló ajánlatra pedig a ponthatárokra figyelemmel 1 pont adható.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy jogsértő ajánlatkérőnek "a vállalt befejezési határidő" részpont értékelése.
A kérelmezők kifogásolták egyrészt, hogy az értékelés nem tükrözi a vállalt teljesítési határidők közötti különbségeket, másrészt a megállapított pontszámokat.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az 1 hónap – 1 pont értékelése helyes.
A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában az 1 hónap – 1 pont módszer időtartam mérésére még elfogadható lenne. Azonban a Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében "a részszempont tartalmi elemeit" kell értékelni, és az értékelésnek ki kell fejeznie az egyes ajánlatok közötti tartalmi különbségeket. Az ajánlatok között jelentős különbségek vannak 2002. május 3-tól augusztus 31-ig terjedően. Ezek a különbségek a minimális pontszámkülönbségekben nem fejeződnek ki. A legrosszabb teljesítési határidőt vállaló is 6,5 pontot kapott és csak 1 hónappal rövidebb teljesítési határidőt vállalt a kötelező szeptember 30-ánál.
A tárgyaláson felvetett az alkalmasság körébe tartozó kérdésekben (pl. megfelelő referencia) a Döntőbizottság nem foglalt állást, ez nem képezte a jogorvoslati kérelmek tárgyát. A Kbt. rendelkezése – 44. § (6) bekezdése – értelmében ajánlatkérő jogkörébe tartozik az erről való döntés.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg jogsértés abban a kérdésben, hogy ajánlatkérő a döntése előkészítése során külső szakemberek szakvéleményét kérte. A Kbt. e vonatkozásában tilalmat nem tartalmaz, épp ellenkezőleg a Kbt. 31. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése – az 1. részszempont kivételével – sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését, és ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése lehetőséget biztosít ajánlatkérőnek az újraértékelésre, tekintettel arra, hogy a szerződéskötésre még nem került sor.
Ezen rendelkezésre és arra figyelemmel, hogy a Döntőbizottság nem jogosult az ajánlatkérő helyett a megadott szempontok szerinti értékelés alapján a döntést meghozni, a Döntőbizottság az értékelést nem végezte el, csak feltárta és megállapította az egyes szempontoknál az értékelés jogsértő voltát, és nem foglalt állást a nyertes ajánlat tekintetében, ezért mellőzte a Kbt. 59. § (1) bekezdés megsértésének megállapítását.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel mellőzte a bírság kiszabását.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. december 4.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
