KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10391)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.644/10/2001.
Tárgy: a Duo-Line Bt. kérelmező jogorvoslati kérelme a Táncsics Mihály Kollégium ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Duo-Line Kereskedőház és Bútorgyártó Bt. (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 5., képv.: dr. Urbán József ügyvéd, 6000 Kecskemét, Rákóczi u. 8., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Táncsics Mihály Kollégium (1119 Budapest, Rétz László u. 3/7., képv.: dr. Moravszky Mónika ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók B. u. 19., továbbiakban ajánlatkérő) ajánlatkérő "kollégium épületbe minimumeszközök, bútorok, számítástechnikai eszközök szállítása, textíliák szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. június 20. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 25. számában közzétett ajánlati felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyban nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő lehetőséget adott az ajánlati felhívásban meghatározott eszközcsoportonkénti részajánlat tételére.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánt bírálni, ennek megfelelően az ajánlati felhívásban megadta az értékelés részszempontjait és azok jelentőségét meghatározó súlyszámokat, valamint az adható pontszámokat.
Az ajánlati felhívás 16. "Egyéb információk" 11. francia bekezdésében előírta ajánlatkérő, hogy ajánlattevőknek az ajánlatban garanciát kell tartalmazni arra, hogy legalább 2 évig biztosítják azonos minőségben, színben a szállított bútorok szükséges garanciális javítását, cseréjét.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely többek között tartalmazta a részletes műszaki specifikációt.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. augusztus 28. napjára kérelmező, a Gyulai Fafém Bútor Rt., a Garzon Bútor Rt., a TEAM Kft., a Stúdió Balog Kft., a Sanatmöbel Kft., az Opera Bútorszalon Kft., a Balaton Bútorgyár Rt., és az Orako Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a bontást követően megvizsgálta az ajánlatokat, hiánypótlás lehetőségét biztosította, majd ennek teljesítését követően ismételten megvizsgálta az ajánlatokat, majd 2001. október 1. napján kihirdette, hogy az eljárás eredménytelen, mivel valamennyi ajánlat érvénytelen. Kérelmező vonatkozásában az érvénytelenség okait az alábbiakban határozta meg: nem tartalmaz az ajánlat kifejezett nyilatkozatot a felhívás feltételeire a Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint, nem csatolta az APEH-igazolást a köztartozásokról, referenciák nem részajánlatonként kerültek csatolásra; a kiírásban szereplő 24 hónapos garancia helyett 18 hónapot ajánlott meg.
Kérelmező 2001. október 15. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő jogsértően minősítette érvénytelennek ajánlatát. Az érvénytelenség okaként megjelöltek helytelenek, mert egyrészt azokat tartalmazza az ajánlat, másrészt a hiányolt igazolást a hiánypótlás keretében kellett volna pótoltatnia ajánlatkérőnek, egyébként sem lehet hiányos egy hatóság által kiadott igazolás.
A referenciajegyzék eszközcsoportonként megjelölésének hiánya sem helytálló álláspontja szerint, mivel az ajánlatban szereplő referenciák megfelelnek a kiírásnak. Ajánlatkérő által kifogásolt garanciamegajánlás kiírástól való eltérésére való hivatkozás sem helytálló. Az ajánlatban tett vállalások alapján nemhogy a kiírás szerinti 24 hónapot vállalták, hanem annál többet is.
A fenti indokok alapján kérelmező álláspontja, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött ajánlatában érvénytelenségéről, és zárta ki az eljárás további menetéből. Kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogsértés elkövetésének megállapítása mellett semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Ajánlatkérő észrevételében az alaptalan kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint helyes döntést hozott a kérelmező érvénytelensége tekintetében. Egyrészt kérelmező ajánlatában nem szerepelt kifejezett nyilatkozat a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a kiírás feltételeire vonatkozóan. A kérelmező által hivatkozott vállalkozási nyilatkozat nem tartalmaz kifejezett nyilatkozatot e tekintetben.
Másrészt kérelmező nem csatolt munkaerő-piaci és Központi Nukleáris Alaptól nyilatkozatot a köztartozásról. A tárgyaláson tett nyilatkozatában elismerte e tekintetben, hogy az a hiánypótlás keretében pótoltatható lett volna, annak pótoltatása valószínűleg véletlenül maradt ki a kérelmező hiánypótlásra felhívó leveléből, azonban ez a tény sem változtat a kérelmező eredménytelenségét megállapító döntés jogszerűségén.
Harmadrészt a pályázati kiírás szerint csatolni kellett eszközcsoportonként 2-2 referenciát, ezen feltételnek kérelmező nem felelt meg.
Negyedrészt a kiírás 16. pontjának utolsó francia bekezdésében minimum 24 hónapos garanciavállalást írt elő bútorok tekintetében, kérelmező ennek ellenére csak 18 hónap garanciát ajánlott meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett megvizsgálni a kérelem keretei között, hogy ajánlatkérő az összegzésben meghatározott okok miatt a Kbt. szabályai alapján helyesen állapította-e meg, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 52–53. §-ai írják elő, hogy ajánlatkérőnek meg kell vizsgálni az ajánlatokat a döntést követően azok érvényessége tekintetében, továbbá azt, hogy mely körülmények vezethetnek érvénytelenséghez, s az érvénytelenség megállapítása milyen következményekkel jár ajánlattevők ajánlatára. A törvény az alábbi szabályokat tartalmazza erre vonatkozóan:
"52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
53. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak."
A fent ismertetettek szerint amennyiben az ajánlat bármely, a Kbt. 52. § (2) bekezdésében meghatározott hiányosságban szenved, az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, tehát egyetlenegy jogszerűen megállapítható érvénytelenségi ok is ahhoz vezet, hogy az ajánlat nem vehet részt az eljárás további szakaszában, nem értékelhető.
Ajánlatkérő jelen esetben több érvénytelenségi okot is megjelölt kérelmező ajánlatával kapcsolatban, amennyiben ezen okok közül bármelyik alkalmas arra, hogy a fent idézett jogszabályhelyek alapján az ajánlat érvénytelenségét eredményezze, ajánlatkérő érvénytelenség kérésében hozott döntését végső soron helyesnek kell tekinteni.
A fenti megállapítások szem előtt tartása mellett a Döntőbizottság megvizsgálta egyenként az ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi okokat annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy bármelyik okozhatta-e a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
Az ajánlatkérői összegzésben megjelölt 4 érvénytelenségi ok közül kettő az ajánlatkérőnek a Kbt. rendelkezések megsértése miatt kerülhetett megállapításra.
A hiánypótlás lehetőségét biztosító Kbt. 43. § (4) bekezdésének megsértését ajánlatkérő tárgyaláson el is ismerte, ugyanis ajánlatkérő élt a hiánypótlás lehetőségével, azonban azt nem kérte pótolni, holott a törvény idézett szakasza szerint a hiánypótlás elrendelését a Kbt. 44–46. § körébe tartozó igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására, egyéb az ajánlat formai hiányosságainak a pótlására lehet biztosítani. Az elkülönített pénzalapokkal szembeni tartozások vonatkozásában kért – és kérelmezőnél érvénytelenségi okként megjelölt – igazolás a Kbt. 46. § körébe tartozó igazolás, amely pótlását a hiánypótlás keretében lehetővé kellett volna tennie ajánlatkérőnek.
A másik érvénytelenségi ok a referencia nem megfelelő csatolása. E körben ajánlatkérő megállapítása csak részben helytálló. Ajánlatkérő részcsoportonként (kollégiumi bútorzat, háztartási gép, textíliák eszközcsoportok szerint) lehetőséget adott részajánlat tételére. Kérelmező mind a három eszközcsoport vonatkozásában adott ajánlatot. Az ajánlat a kollégiumi bútorzat és a textíliák vonatkozásában a kiírásnak megfelelően került megadásra a kért mennyiségű referencia. A háztartási gép eszközcsoportban nem lelhető fel az ajánlatban bemutatott referencia, így ajánlatkérő ennek hiányára hivatkozva csak a háztartási gépekre vonatkozó részajánlat vonatkozásában alapíthatott volna érvénytelenségi okot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott további két – kifejezett nyilatkozat hiánya a felhívás feltételeire, és a kiírás szerinti minimális garancia nem vállalása – érvénytelenségi ok megjelölése helytálló, s erre alapítottan ajánlatkérő eljárást lezáró döntése nem tekinthető jogszerűtlennek, mivel a fennmaradó helyesen megállapított jogsértések alapján a kérelmező ajánlatát a törvény rendelkezése alapján mint az ajánlati felhívásnak és a dokumentációban foglaltaknak nem megfelelőt érvénytelennek kellett nyilvánítani.
A Kbt. 43. § (1) szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Kérelmező ajánlatában nem szerepelt olyan nyilatkozat, amely kifejezetten a felhívás feltételeire vonatkozó nyilatkozatot tartalmazott volna. A kérelmező által hivatkozott vállalási nyilatkozata nem tekinthető olyan nyilatkozatnak, amely megfelel a fenti követelménynek, így kérelmező ajánlata valamennyi részajánlat vonatkozásában nem felel meg a felhívás feltételeinek, így kizárólag ezen ok elegendő az érvénytelenség megállapításához. A felhívás feltételeire vonatkozó kifejezett nyilatkozat a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint nem olyan hiányosság, amely a hiánypótlás kertében pótolható lenne, így ennek pótlására jogszerűen nem hívta fel a kérelmezőt ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pont 11. francia bekezdésében kötelező minimumként írta elő a szállításra kerülő bútorzat tekintetében a 24 hónapos garancia vállalását. Kérelmező ajánlatában a kárpitozott bútorok csoportjára vonatkozóan a garancia idejét 18 hónapban határozta meg, annak ellenére, hogy erre vonatkozó kötelező vállalás 24 hónap kellett legyen, hiszen ajánlatkérő a bútorok tekintetében egységesen kérte a minimum 21. hónapos megajánlást. Kérelmező ajánlata tehát nem felelt meg a kiírásnak, így ajánlatkérő jogszerűen alapíthatott ezen okra hivatkozással is érvénytelenséget.
Összefoglalva a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által az összegzésben megjelölt két érvénytelenségi ok is jogszerűen került meghatározásra, a megállapított okok egyenként bármelyike alkalmas a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontára alapított érvénytelenség kimondására, így kérelmező alaptalanul kifogásolja ajánlata érvénytelenségének megállapítását.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 23.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
