KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10393)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.668/11/2001.
Tárgy: a Global Development Kft. és az ICL 1 Budapest Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Global Development Kft. (1139 Budapest, Váci út 99., képviseli: dr. Bakondi Anikó, 1051 Budapest, Nádor u. 30. III/l.) és a ICL 1 Budapest Kft. (1139 Budapest, Váci út 99., képviseli: Lovro Adrienn, 1117 Budapest, Bogdánfy út 1., a továbbiakban együtt: kérelmezők) együttes jogorvoslati kérelmének, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A., képviseli: dr. Horváth Béla ügyvéd, 1121 Budapest, Sün u. 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ingatlanbérlet keretében az OEP–FPEP irodáinak elhelyezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának részvételi szakaszát lezáró döntését és azt követő eljárást megsemmisíti, továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000-30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőknek fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. szeptember 12-én a Közbeszerzési Értesítő 37. számában – a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjára való hivatkozással – hirdetmény közzétételével induló, a rendelkező részben meghatározott tárgyú tárgyalásos eljárás keretében részvételi felhívást tett közzé. Ajánlatkérő felhívásában senkit nem jelölt meg ajánlattételre felhívni kívánt személyként.
A részvételi felhívás 3. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: ingatlanbérlet keretében az OEP – Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (FPEP) irodáinak elhelyezése, költöztetése.
– 730 fő elhelyezésére szolgáló iroda és kiszolgálóterület
– birtokba vétel beköltözető állapotban: 2002. február 28.
– az átköltöztetés kapcsolódó szállítási, logisztikai megoldása
– hang- és adatátviteli hálózat: a jelen felhívás 13. i) pontja szerinti részvételi dokumentációban megjelölt fő ismérvek szerinti igény
– gépjárműparkolók száma: 50 db
– külső ügyfélszolgálati parkolók száma: 100 db
– iroda és kiszolgálóterület: 9000 m2 ±20% (ezen belül), ügyfélszolgálati és irodai tér: 500 m2 ±10
– irattározás céljára szolgáló helyiség: 1000 m2 ±10%
b) A teljesítés helye: Budapest
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem.
d) A részajánlat tételének szempontja: –"
A részvételi felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"13. Egyéb információk:
13. a) Részvételi jogosultság, érvénytelenség:
a)1. Az eljárásban az ingatlan tulajdoni lapja II. részében megjelölt tulajdonos, valamint a kezelői joggal rendelkező adhat be részvételi jelentkezést, amelyik a részvételi jelentkezéshez becsatolja az ingatlan tulajdonosa; illetve az irodaingatlan üzemeltetését végző olyan szervezet kezelője részéről az ajánlatkérő OEP-nek címzett, üzemeltetői tevékenység körében a bérbeadási jogot igazoló nyilatkozatot.
a)2. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint nem tulajdonostól, kezelői joggal rendelkezőtől érkezett, illetve az üzemeltető által beadott, de a tulajdonos vagy kezelő részéről az üzemeltetői minőség körében a bérbeadási jogról szóló igazoló nyilatkozat hiányában benyújtott részvételi jelentkezés érvénytelen, nem felel meg a jelen részvételi felhívásban foglaltaknak.
a)3. Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapjának III. részében esetlegesen szereplő terhek; kötelezettségek nem teszik lehetővé vagy veszélyeztetik a tervezett időszak végéig szóló bérleti szerződés alapján az OEP–FPEP részére a háborítatlan birtoklást, a munkavégzést és az OEP–FPEP szolgáltatásainak zavartalan teljesítését: a részvételre jelentkező jelentkezése érvénytelennek minősül már az eljárás részvételi szakaszában.
a)4. Fentieken kívül is érvénytelen a részvételi jelentkezés; amennyiben az nem felel meg a jelen részvételi felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek."
A részvételi felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"13. b) A részvételre jelentkezőnek a jelentkezéshez csatolnia kell:
b)4. Az ingatlan – részvételi jelentkezés határidejét megelőző 30 napnál nem régebben kiállított – eredeti tulajdoni lapját, lapjait."
A részvételi felhívás 13. d) pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy a részvételi szakaszban is él a Kbt. 63. § (8) bekezdés alapján a hiánypótlás a Kbt. 43. § (4)–(6) bekezdései szerinti eszközével, melynek határideje a részvételi eredményhirdetés napja 12.00 óra. A részvételi szakaszhoz tartozó dokumentációt a részvételi felhívás 13. i) pontjában közölte az ajánlatkérő.
2001. október 8-án 14.00 óráig a részvételi jelentkezési határidőig a kérelmezőkön kívül a Mahler Invest Kft., a Skanska Kft. és a Globe 13 Kft. nyújtotta be jelentkezését.
Ajánlatkérő 2001. október 9-i dátummal hiánypótlási felhívást intézett a kérelmezőkhöz, a Skanska Kft.-hez és a Globe 13 Kft.-hez, melynek teljesítési határideje 2001. október 10. 12.00 óra volt.
Ajánlatkérő 2001. október 10-én 14.00 órakor tartotta a részvételi jelentkezés eredményhirdetését. A részvételi eredmény kihirdetésén kérelmezők személyesen jelen voltak. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezés eredményhirdetésén közölte, hogy a kérelmezők és a Skanska Kft. jelentkezése érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdése szerint. Kérelmező jelentkezését azért nyilvánította érvénytelennek ajánlatkérő, mert az elhelyezést különálló ingatlanokban tervezte megoldani.
Kérelmezők 2001. október 25-én (postára adás dátuma 2001. október 25.), illetve hiánypótlást követően 2001. október 30-án jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő. Írásban benyújtott jogorvoslati kérelmükben és a tárgyaláson tett nyilatkozatukban kérték a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, ideiglenes intézkedésként függessze fel az eljárást, illetve tiltsa meg a szerződéskötést, valamint kötelezze jogsértőt az eljárási díj, valamint költségek viselésére.
Kérelmük indokolására előadták, hogy ajánlatkérő a részvételre jelentkezésüket a részvételi felhívás 13. a)4. pontja alapján nyilvánította érvénytelennek, arra hivatkozva, hogy a beszerzés tárgya az OEP–FPEP egy ingatlanban történő elhelyezése és ennek nem felelt meg a kérelmezők által tervezett megoldás, mert az elhelyezést a részvételi jelentkezés alapján két ingatlanban tervezték megoldani. Kérelmezők álláspontja szerint a részvételi felhívásban nem szerepelt olyan kikötés, ami a több különálló ingatlanban történő elhelyezést kizárta volna. Sérelmezték azt is, hogy a két épületben való elhelyezés kérdése mindenképpen alkalmassági és nem érvénytelenségi kérdés, az erre vonatkozó feltételt egyértelműen a műszaki alkalmassági feltételek között kellett volna kiírónak szerepeltetnie, de ilyen alkalmassági feltételt kiíró nem nevesített. Sérelmezték továbbá azt is; hogy ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a tulajdoni lapokkal kapcsolatban olyan körben is lehetővé tette, mely a Kbt. szabályaiba ütközik.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre benyújtott írásos észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az általa kibocsátott részvételi felhívás és benne a részvételi dokumentáció 730 fő egy épületben való elhelyezését határozza meg igényként a 3. a) pontban.
Többváltozatú ajánlat álláspontja szerint azt jelenti, hogy egy ajánlattevő több épülettel is adhat be részvételi jelentkezést a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, de – a Kbt. rendelkezéseivel összhangban – az eljárásban pályázó épületek bármelyikének, önmagában is teljesítenie kell a részvételi felhívás 3. a) pontjában foglaltakat. Miután a kérelmezők által tervezett megoldás nem volt ilyen, ezért minősítették jelentkezésüket érvénytelennek. Előadta továbbá, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése lehetőséget ad mind a Kbt. 44. §, 46. §-ban foglaltak szerinti hiányok pótlására, mind pedig az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így a részvételi eredményhirdetésig nemcsak egy, de mind a négy pályázó részvételi jelentkezése hiánytalan lett – hiány miatt nem korlátozódott a verseny.
Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező kérelme elkésett, mert a hiánypótlási felhívásra benyújtott kérelem-kiegészítés 2001. október 30-án érkezett a Döntőbizottsághoz, míg a sérelmezett cselekmények 2001. október 10-én jutottak kérelmező tudomására.
Az előbbiek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.668/10/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság először az elkésettségére vonatkozó észrevétel alapján a jogorvoslati kérelem elkésettségének kérdését vizsgálta meg.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 39. § (3) szerint a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
A Kbt: 79. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárására – ha a Kbt. másként nem rendelkezik – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő 2001. október 9-i dátummal küldte meg a hiánypótlási felhívást intézett a kérelmezőkhöz, a Skanska Kft.-hez és a Globe 13 Kft.-hez.
Ajánlatkérő 2001. október 10-én 14.00 órakor tartotta a részvételi jelentkezés eredményhirdetését. A részvételi eredmény kihirdetésén kérelmezők személyesen jelen voltak.
Kérelmezők 2001. október 25-én (postára adás dátuma 2001. október 25.), illetve hiánypótlást követően 2001. október 30-án terjesztették elő jogorvoslati kérelmüket.
Az Áe. határidőkre vonatkozó rendelkezései alapján a határidő megtartottnak minősül akkor is, ha az ügyfél a határidőn belül postára adja, de a közigazgatási szervhez csak a határidő lejártát követően érkezik meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogsértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül van lehetőség jogorvoslati kérelem benyújtására. A jogorvoslati kérelmet kérelmezők 2001. október 24-én adták postára. Ennek alapján a 15 napos jogvesztő határidő 2001. október 8-át megelőző jogsértésekkel kapcsolatban telt el. A kérelmezők által a jogorvoslati kérelmükben kifogásolt események azonban 2001. október 9-én, illetve azt követően következtek be.
A kérelmezők az eredetileg benyújtott jogorvoslati kérelmüket a Döntőbizottság által hiánypótlása alapján – a hiánypótlás keretei között – pontosították, illetve kiegészítették, de az eredeti jogorvoslati kérelemhez képest új kérelmi elemet nem hoztak fel.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezők kérelme sem az eredeti kérelem, sem pedig a hiánypótlás tekintetében nem elkésett, tekintettel arra, hogy az eredetileg benyújtott kérelmet a 15 napos határidőn belül postára adták, illetve a kérelem kiegészítésében új kérelmi elemet nem hoztak elő, csak a Kbt.-nek megfelelően pontosították eredeti kérelmüket.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alább részében megalapozott:
A Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Kérelmezők részvételi jelentkezése szerint az elhelyezést két épületben tervezték megoldani, miután az egyik épületben 630 fő, a másik épületben 150 fő elhelyezésére nyílt lehetőség. A részvételi felhívásban meghatározott elhelyezési követelmény pedig 730 fő.
Ajánlatkérő nem készített dokumentációt, minden általa fontosnak tartott elvárást a részvételi felhívásban fogalmazott meg. Ezen elvárások részletesen tartalmazzák a szóba jöhető ingatlan kapacitásával, műszaki felszereltségével kapcsolatos igényeket, azonban – amint ajánlatkérő is elismerte – a 730 fő elhelyezése kifejezetten egy ingatlanon vagy egy épületben nem volt előírás.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvtan szabályai szerint a bérlemény, ingatlan megnevezés – különös tekintettel arra, hogy 16 helyen egyes számban fogalmaz, illetve egyes számot használ a részvételi felhívás a bérleménnyel, ingatlannal kapcsolatban – minden esetben az egy épületben való elhelyezést határozza meg a részvételi felhívásban, melyben – ebből következően – a konzekvens, állandó meghatározás félre nem érthető, és a részvételi felhívásban szereplő dokumentáció jellemzői, műszaki és funkcionális adatai sem tesznek lehetővé eltérő értelmezést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő állításával ellentétben a részvételi felhívás sehol nem tartalmaz olyan kitételt, amely a nem egy épületben történő elhelyezést érvénytelenségi vagy alkalmatlansági szempontként határozta volna meg, illetve egyértelműen megjelölte volna azt, hogy az elhelyezés csak egy bérleményben, ingatlanban valósítható meg. E szempontból a bérleménnyel, ingatlannal kapcsolatban az egyes szám használata nem minősül olyan ajánlatkérői kívánalomnak, hogy az a több ingatlannal való jelentkezést kizárta volna.
Az előbbiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívás 3. a) pontja szerint meghatározott beszerzés tárgyának a több ingatlannal jelentkezők is megfelelnek. Ennek alapján az ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor érvénytelennek minősítette a kérelmezők részvételi jelentkezését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részében megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Az ajánlatkérő 2001. október 9-én hiánypótlásra hívta fel a részvételi jelentkezések bontását követően – a Mahler Kft. kivételével – a jelentkezőket. A hiánypótlás keretében ajánlatkérő a megjelölt ingatlan tulajdoni lapján található széljegyek tartalmának tisztázására is felhívta az egyik jelentkezőt.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon magyarázatát, hogy a hiánypótlás keretében ajánlatkérő tisztázni kívánta a részvételi jelentkezésekhez becsatolt tulajdoni lapok széljegyeinek tartalmát. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság megjegyzi, hogy e kérdés ténylegesen a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés körébe tartozik, de e jogintézmény alkalmazására is lehetősége volt ajánlatkérőnek és csupán a helytelen megnevezés nem teszi ajánlatkérő ezen eljárását jogsértővé.
Ennek alapján ezt és a hiánypótlással kapcsolatos további ajánlatkérői eljárást sem minősítette a Döntőbizottság jogsértőnek, mert ajánlatkérő a részvételi felhívásban is megjelölve a részvételi szakaszra tekintettel adott lehetőséget a részvevők jelentkezésének, illetve alkalmasságuknak bizonyítására a jogszabályi előírásokkal megegyezően.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor, a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a minimális összegű bírság kiszabása is túlzott mértékű szankció lenne ajánlatkérő részére, ezért erre tekintettel a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c) d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 23.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
