KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10461)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.651/11/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a MATÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a MATÁV Rt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., a továbbiakban: ajánlatkérő) "hálózatfenntartás, és ehhez kapcsolódó szolgáltatási és tervezési tevékenységek projekt a MATÁV Rt. Miskolc Műszaki Szolgáltatási Központ Borsod kirendeltség területén" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve; de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. október 2-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: hálózatfenntartás és ehhez kapcsolódó szolgáltatási és tervezési tevékenységek projekt a MATÁV Rt. Miskolc Műszaki Szolgáltatási Központ Borsod kirendeltség területén. A szolgáltatási tevékenységeket föld alatti és föld feletti rézvezetőjű és optikai hálózatokon, alépítményeken kell végezni az egyedi megrendeléseknek megfelelően a hálózat előírt állapotának helyreállítására, megőrzésére. Ezek a munkák nem egyszerre kerülnek megvalósításra, hanem kis, illetve nagyon kis mennyiségek többszöri (megvalósítási egységenkénti) időben folyamatos és rapszodikus megvalósításával. A teljesítés helye Miskolc Műszaki Szolgáltatási Központ Borsod kirendeltség területe.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait, az ajánlatok elbírálásának szempontját. Ajánlatkérő ajánlattételre a Goldtel Kft.-t és a Telvill Kft.-t kérte fel.
Az ajánlati felhívás szerint az első tárgyalás időpontja 2001. október 5-e.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozóan nyílt eljárást folytatott le. A nyílt eljárás közzétételére a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 25-én megjelent 30. számában került sor. Az eljárás azonban a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen lett. Az eredménytelen eljárás oka az volt, hogy a két ajánlattevő által benyújtott ajánlatok értékelése során azok között különbséget tenni nem lehetett, nem lehetett megállapítani azt, hogy összességében melyik ajánlat a megadott elbírálási szempontok alapján a legelőnyösebb. A legelőnyösebb ajánlat megállapításához nem adtak segítséget a Kbt. 55. § (7) bekezdésben foglaltak sem.
Ajánlatkérő a szolgáltatásainak zavartalan ellátása érdekében főleg külső kapacitásokat vett igénybe. Jelenleg ezen a területen nem rendelkezik külső kapacitással, a belső kapacitása pedig véges.
Ajánlatkérő számára a Közlekedési, Hírközlekedési és Vízügyi Minisztériummal 1993-ban megkötött koncessziós szerződés 5.11-es pontja, valamint annak F. melléklete határozza meg a távbeszélő-szolgáltatás minőségi követelményeit, ilyenek a műszaki hibák elhárításával, hibajavítási idejével kapcsolatos mutatók. Amennyiben ezek az engedélyezett mértéknél magasabbak, úgy ajánlatkérő kötbért köteles fizetni, mely számára súlyos szankciót jelent. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a közbeszerzési eljárásra felkészülést már 2001. januárjában megkezdte, az ajánlati felhívás megjelentetésében késedelmet okoztak a fedezetbiztosítási problémák, illetőleg a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségének észrevételei.
A nyári hónapokban a hibaelhárítást belső erőforrásokkal meg tudták oldani, azonban ősszel mindig jelentősen növekednek a hibaelhárítási igények, így a közbeszerzési eljárás lefolytatásához és a szerződés megkötéséhez mielőbbi érdeke fűződik. E tárgyban a korábban érvényben lévő szerződése 2001. május 31-én lejárt.
A Döntőbizottság elnöke 2001. október 16-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésére álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ezért indítványozta az eljárás jogalapjának vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű. Indokolásként előadta, hogy a Döntőbizottság elnöke részére az eljárásfajta választásaként megjelölteket továbbra is fenntartja. Álláspontja szerint a Kbt. alapelvi rendelkezései érvényesülnek e eljárásban, hiszen ő korábban nyílt eljárást folytatott le e tárgyban, így lehetőséget biztosított az összes piaci szereplő számára ajánlat megtételére.
A rendkívüli sürgős helyzet fenn áll, hiszen nem volt várható, illetve előre látható, hogy a nyílt eljárás eredménytelenül zárul. Előre nem látható ok volt az is, hogy 2001-ben magnövekedett a hálózatrongálások száma, bár az is köztudott, hogy általában az őszi hónapokban rendszeresen megugrik a hibaelhárítási igény.
Ajánlatkérő a tárgyaláson további iratokat is csatolt a tekintetben, hogy a beszerzés tárgyát érintő területen több alkalommal volt probléma a MATÁV-vonalakkal, és a hibaelhárítás nem megfelelő időben történt.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, és a nyertes ajánlattevővel a Teleoptika Kft.-vel a szerződést 48 M Ft összegben megkötötte.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárása megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos és tárgyalásos eljárásra akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította. E paragrafus szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
E szakasz tehát akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatóak. Bármelyik feltétel hiányának megléte e paragrafus jogszerű alkalmazását nem teszi lehetővé.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen eljárásban ezen feltételek megvalósultak-e.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a rendkívüli sürgős helyzet kialakulása előre nem látható okra vezethető-e vissza. E körben a Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy az ajánlatkérő által becsatolt koncessziós szerződés 5.11 pontja, illetőleg annak F. melléklete határozza meg ajánlatkérő számára a minimális szolgáltatás minőségi követelményeit, amelyet azt ajánlatkérőnek az előírt ütemtervnek megfelelően kell teljesítenie. Nem teljesítés esetén tény, hogy ajánlatkérőt kötbérfizetési kötelezettség terheli.
A rendelkezésre álló adatokból az is egyértelmű volt a Döntőbizottság számára, hogy ajánlatkérő ezen feladatait külső, illetőleg belső kapacitások igénybevételével valósítja meg.
Ajánlatkérő ezen a területén külső cég igénybevételével valósította meg a hibaelhárítást, és a sürgős tmk- munkák végzését. Az e tárgyban kötött szerződése 2001. május 31-ig volt hatályos.
A rendelkezésre álló iratokból ennek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérőt terhelő ezen feladatok elvégzése előre ismert és tudott volt, illetve az is, hogy ezen feladatok végzésére kötött szerződés határideje mikor jár le.
Ajánlatkérő számára ismert volt az is, hogy az őszi hónapokban növekedik meg a hibaelhárítások száma, így azt belső erőforrás felhasználásával képtelen határidőben elhárítani.
Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a rendkívül sürgősséget indokoló helyzet bekövetkezése ajánlatkérő mulasztására vezethető-e vissza.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a rendkívül sürgősséget indokoló helyzet bekövetkezésében vétlen. Ezt azzal indokolta, hogy a beszerzésre vonatkozóan nyílt eljárást folytatott le és előre nem lehetett látni azt a körülményt, hogy a nyílt eljárása eredménytelenül zárul. E körben azonban azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozó korábban érvényes szerződése 2001. május 31-én lejárt, ennek ellenére ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó hirdetményét csak a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 25-én megjelent számában tette közzé.
Ajánlatkérő tehát kellő időben nem intézkedett a nyílt eljárás megindításáról. Amennyiben kellő időben megindítja a nyílt eljárást, nem lett volna akadály számára, hogy a nyílt eljárás eredménytelensége után a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytasson le.
A fentiekből következően megállapítható, hogy ajánlatkérő felróható magatartása eredményezte a sürgős helyzet bekövetkeztét, így a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogsértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a szerződéskötés tényére tekintettel kötelezte ajánlatkérőt a bírság megfizetésére.
A bírság összegének megállapításánál figyelemmel volt az elkövetett jogsértés súlyára és a beszerzés értékére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 21.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
