KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10465)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.722/7/2001.
Tárgy: a Reváns Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Vése Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Reváns Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (8700 Marcali, Lenin út 27., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Vése Község Önkormányzata (8721 Vése, Erzsébet út 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "8 lakásos lakóépület építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. szeptember 5-i 36. számában (6375) tette közzé nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívását a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
Ajánlatkérő a felhívása 11. pontjában határozta meg az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A 11. b) pontban pedig rendelkezett a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjairól, többek között a 3. francia bekezdésben az alábbiakat írta elő: "A legutóbbi 3 évből 2 évben a cég veszteséges, vagy előző 3 évi nettó forgalma évenként nem haladja meg jelen közbeszerzés tárgyára adott árajánlatának értékét, az újonnan piacra lépő cégek esetét leszámítva."
Ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és a 13. b) pontban megállapította a részszempontokat, a súlyszámokat és az értékelési ponthatárokat.
Az ajánlattételi határidőig 2001. október 16-ig az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. és a kérelmező nyújtotta be az ajánlatát.
Ajánlatkérő 2001. november 5-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. A kérelmező vonatkozásában megállapította, hogy a 2000. évi mérlegadata alapján nem felel meg az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározott szempontnak, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján kizárásra kerül. Az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. ajánlattevőt alkalmasnak és ajánlatát érvényesnek fogadta el. Ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelennek minősítette arra hivatkozással, hogy az érvényes ajánlati ár több mint 20%-kal meghaladja az ajánlatkérő pénzügyi erőforrását.
A kérelmező 2001. november 15-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Ebben kérte ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Álláspontja szerint jogsértően nyilvánította ajánlatkérő érvénytelennek az ajánlatát. Előadta, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdésében meghatározott alkalmassági követelmények értelmezésével problémái voltak. Cége a megkövetelt utolsó két évben nyereséges volt. A problémát az okozta, hogy előírásra került az is, hogy az előző 3 évi nettó forgalma évenként haladja meg jelen közbeszerzés tárgyára adott árajánlatának értékét. E követelménynek cége nem felelt meg. Az nem volt egyértelmű számára, hogy a két követelményt összekötő "vagy" szócska a konkrét esetben miként értelmezendő. Előadása szerint szóbeli megkeresésére mind az ajánlatkérőtől, mind a lebonyolítótól azt a tájékoztatást kapta, hogy elegendő a két követelmény közül az egyiknek megfelelnie, így is alkalmas ajánlattevőnek minősül. Ezt követően nyújtotta be az ajánlatát, majd sajnálattal tapasztalta, hogy érvénytelenítették, helyesebben alkalmatlannak nyilvánították. Jogorvoslati kérelmében, illetőleg a tárgyaláson tett észrevételében arra hivatkozott, hogy megítélése szerint a "vagy" szócska a magyar nyelv szabályai alapján vagylagos feltételt jelöl, ha az egyik követelménynek megfelel, akkor már a másik követelménynek nem kell.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívás ezen vitatott 11. b) pont 3. francia bekezdésében ugyan "vagy" szóval vannak összekötve a követelmények, de mindegyik követelményt támasztotta az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel szemben. Épp ezért állapították meg az értékelés során, hogy a kérelmező nem felel meg az előírt nagyságú árbevétel követelményének, tévesen érvénytelenséget tüntettek fel, helyesen alkalmatlannak minősül. Ajánlatkérő előadta azt is, hogy a kérelmező által vállalt ajánlati árra a szükséges pénzügyi fedezete rendelkezésre áll, csak az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. árajánlata volt olyan magas számára, hogy pénzügyi fedezete hiánya miatt eredménytelennek kellett nyilvánítania az eljárását.
Előadta, hogy szóbeli tájékoztatás kéréséről, adásáról nincs tudomása, e tárgyban írásbeli kérdésfeltevésre nem került sor.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy az ajánlati felhívás elkészített eredeti változatában a két alkalmassági követelmény külön bekezdésben volt, és nem használták a "vagy" kötőszót, így az értelmezése egyértelmű volt. Az ajánlati felhívás közzététele során került sor csak formai szempontok miatt változtatásra, egy bekezdésbe került a két előírás, vessző választotta el azokat, és feltüntetésre került a "vagy" kötőszó. Ajánlatkérő akarata azonban nem változott, mindkét alkalmassági követelményt fenntartotta.
Az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a magyar nyelv és logika szabályai alapján a "vagy" művelet, illetőleg a "vagy" megfogalmazás esetén mind a két feltételnek teljesülnie kell, így a kérelmező alkalmatlannak minősül az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdésében meghatározott második követelmény miatt.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel a kérelmező jogorvoslati kérelmét alaptalannak találta.
A Döntőbizottság a felek egyező előadása és a kérelmező ajánlata alapján tényként állapította meg, hogy a kérelmezőnek az elmúlt évi nettó forgalma nem haladta meg a közbeszerzés tárgyára adott árajánlatának értékét. Így nem felel meg az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdés 2. részében támasztott alkalmassági követelménynek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdésében meghatározott mindkét alkalmatlanná minősítő szempontot külön-külön értékelve kell dönteni az ajánlattevő alkalmassága, alkalmatlansága kérdésében. Maga a 11. b) pont az alkalmatlanná minősítés szempontjait határozza meg, így a logika szabályaival lenne ellentétes, ha az ezek között felsoroltak nem lennének előírások. Ezt támasztja továbbá alá a konkrét megszövegezés és szövegkörnyezet is. A két követelményt egymástól vessző választja el. A vessző használata egyértelműen kifejezi, hogy nem összekapcsolódó, hanem elkülönült előírások kerültek meghatározásra. Egy bekezdésben két előírás vesszővel elválasztva. A "vagy" kötőszó feltüntetése ellenére sem változik a tartalom, és egyértelmű marad a bekezdés rendelkezése, értelmezése. A konkrét esetben, a konkrét szövegkörnyezetben a "vagy" kötőszó azt a tartalmat hordozza, hogy akármelyik feltételnek nem felel meg az ajánlattevő, alkalmatlannak minősül. Ezt az értelmezést támasztják alá egyébként az ajánlati felhívás elkészítésével, közzétételével kapcsolatban rendelkezésre álló iratok is.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Felhívja a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy a Kbt. 38. § (1) bekezdése a felvilágosítás, a tájékoztatás kérésére, adására az írásbeli formát kötelezően előírja.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. december 5.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
