KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0101)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.672/17/2001.
Tárgy: a Park és Kert Kft. jogorvoslati kérelme a Stadion Invest Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Park és Kert Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Kántor u. 4–6., képviseli: dr. Bogdán Tibor ügyvéd, 1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Stadion Invest Rt. (1015 Budapest, Hattyú u. 14. III. em., képviseli: dr. Misefay Tibor jogtanácsos, 1061 Budapest, Andrássy út 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az országos stadionrekonstrukciós programmal érintett, a jelenlegi állapot szerint 32 db futballstadion gyeppel borított küzdőterének kertépítészeti kivitelezési munkái, és a fenntartáshoz szükséges karbantartó eszközök beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja, a továbbiakban a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján eljárva megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 38. § (1), (2) és (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 24. § (2) bekezdését, a Kbt. 37. § (1) bekezdését és a Kbt. 40. § (2) és (4) bekezdésére, valamint a Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 40. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívását és az annak megküldését követő döntéseit megsemmisíti.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. július 25-én a Közbeszerzési Értesítő 30. számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Ajánlatkérő a részvételi felhívást 2001. augusztus 1-jén helyesbítette.
A részvételi felhívás 3. c) pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy a beszerzés tárgyára részajánlatot lehet tenni. A részvételi felhívás 3. d) pontjában ajánlatkérő a részajánlat tételének módját az alábbiak szerint határozta meg:
"A részajánlat tételének szempontja: kizárólag kétféle részajánlat adható be. Az egyik részajánlat új zöldfelületi rendszerek létesítésére, a másik részajánlat a meglévő zöldfelületi rendszerek felújítására vonatkozóan adható az ajánlatkérési dokumentációban foglaltak szerint."
A felhívás 8. pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, a 9. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő.
A felhívás 9. d) pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlypontjával, valamint az egyes részszempontokra adható ponthatárokat.
A részvételi jelentkezési határidő 2001. augusztus 22. volt, mely időpontig 8 részvételi jelentkezés érkezett. Részvételi jelentkezést nyújtott be a kérelmező, a LIÁN Kht., az Eurogreen-Tiszafa Kft., a NYÍR-flop Kft., a Szarvasi Zöldpázsit Kft., a Tadak-Nett Kft., a Mester-Nívó Kft. és a KITE Rt.
Hiánypótlások után a részvételi jelentkezéseket ajánlatkérő értékelte, majd értesítette a részvételre jelentkezőket, hogy az eredményhirdetés időpontját 2001. szeptember 7-re halasztja.
A részvételi szakasz 2001. szeptember 7-én megtartott eredményhirdetésén ajánlatkérő a 8 beérkezett jelentkezés közül 6-ot alkalmatlannak, illetve érvénytelennek minősített, míg a LIÁN Kht. és kérelmező jelentkezését érvényesnek és alkalmasnak minősítette.
A részvételi szakasz eredményéről ajánlatkérő 2001. október 3-án a Közbeszerzési Értesítő 40. számában tájékoztatót jelentetett meg.
2001. szeptember 18-án ajánlatkérő írásban ajánlattételre hívta fel a 2 alkalmasnak minősített jelentkezőt.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített.
Az ajánlati felhívásban a dokumentáció megkérésének határidejét 2001. szeptember 21-én 14.00 órában, az ajánlatok beadását 2001. október 3-án 13.00 órában, míg az első tárgyalás időpontját 2001. október 15-én 12.00 órában határozta meg ajánlatkérő.
A kiadott dokumentáció tartalmazta többek között az ajánlatok formai követelményeit, az ajánlatok kötelező tartalmát, általános műszaki követelményeket, a mennyiségkimutatás elkészítési rendjére vonatkozó előírásokat, valamint a stadionok felsorolását az ott elvégzendő munkák – nem teljes körű – megjelölésével.
2001. október 3-ig a megjelölt ajánlattételi határidőig mindkét ajánlattevő benyújtotta ajánlatát, melyet a Kbt. előírásai alapján bontottak fel.
Ajánlatkérő 2001. október 12-én értesítette ajánlattevőket, hogy az első tárgyalás időpontját 2001. október 17-re halasztja, majd e napon 12.00 órakor a LIÁN Kft.-vel, míg 13.00 órakor kérelmezővel kívánt tárgyalni.
Az első tárgyaláson ajánlatkérő tájékoztatta kérelmezőt, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ajánlata érvénytelen, ezért az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
A LIÁN Kft.-vel ajánlatkérő megkezdte a tárgyalásokat.
Kérelmező 2001. október 26-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet hiánypótlási felhívás alapján kiegészített. Írásban benyújtott – hiánypótolt – jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérőnek az érvénytelenséget megállapító döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő felhívását arra, hogy legalább 15 napban állapítsa meg az ajánlattételi határidőt és a dokumentáció rendelkezésre állásának idejét. Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívást 2001. szeptember 18-án küldte meg részére ajánlatkérő, dokumentáció 2001. szeptember 20-tól volt átvehető, míg az ajánlat beadási határidő 2001. október 3. volt, így ez az időszak nem érte el a Kbt. szerint minimálisan kötelező 15 napot. A rendkívül rövid határidők nem tették lehetővé megfelelő ajánlat kidolgozását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában a jogorvoslati kérelem elkésettségre hivatkozott.
A Döntőbizottság hivatalbóli eljárásával kapcsolatban előadta, hogy szerkesztési hibák előfordultak az ajánlati dokumentációban és a Kbt. 40. § (4) bekezdésének megsértését elismerte. A továbbiakban előadta, hogy a Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontja alapján jártak el a beszerzés tárgyának meghatározásakor, és a dokumentációban a felhívásban szereplőkön túlmenően egyéb tevékenységet nem írtak elő. Az eljárás során biztosították az esélyegyenlőséget.
Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a Lián Kht. úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerű és az ajánlati dokumentáció megfelelő volt. Ajánlatát – a megfelelő szakértelem birtokában – a dokumentáció alapján meg tudta tenni, és egyértelmű volt számára, hogy ajánlatkérő csak egységárakat kért. Az ajánlat összeállítására 12-13 nap állt rendelkezésére, azonban álláspontja szerint minden ajánlattevőnek egyformán 12-13 nap állt rendelkezésre, ennek megfelelően az esélyegyenlőség biztosítva volt, ő is ezen 12-13 nap alatt készítette el az ajánlatát.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2001. november 5-én megindította, és ennek keretében felhívta ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárással kapcsolatban rendelkezésére álló iratok becsatolására. Ajánlatkérő ennek 2001. november 9-én eleget tett.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltakon túli jogsértés esélye fennáll, így a közbeszerzési eljárásnak a kérelemben foglaltakon túlmenően is szükségessé vált a vizsgálata, ezért a Kbt. 79. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően D.672/11/2001. számú levelével értesítette az érintett feleket arról, hogy a Kbt. ezen rendelkezése alapján az értesítésben meghatározottak (Kbt. 37. § (1) bekezdés, 40. § (1) bekezdés és 48. § (1) bekezdés) vonatkozásában hivatalból eljár.
A Döntőbizottság 2001. november 13-án a D.672/8/2001. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Döntőbizottság először a jogorvoslati kérelemben foglaltakat vizsgálta meg.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az ajánlati dokumentáció rendelkezésre állásának és az ajánlattételi határidőnek 15 napnál rövidebb idejét sérelmezte.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívást 2001. szeptember 18-án küldte meg kérelmező részére ajánlatkérő és az ajánlati dokumentációt 2001. szeptember 20-tól lehetett átvenni.
A kérelmező az ajánlati felhívást megkapta, így az ajánlati dokumentáció rendelkezésre állásának és az ajánlattételi határidőnek a tartamáról ezen időpontban, ténylegesen tudomást szerzett. Tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlatkérő az ajánlatát módosíthatja a vélelmezett jogsértésről kérelmező legkésőbb ajánlatának benyújtásakor tudomást szerzett.
Az ajánlattételi határidő 2001. október 3. volt, így a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos jogvesztő határidő 2001. október 18-án lejárt. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidő eltelte után 2001. október 26-án a nyújtotta be, ezért a jogorvoslati kérelem azon része, mely a dokumentáció rendelkezésre állása idejét és az ajánlattételi határidő rövidségét vitatta elkésett.
A kérelmező másodsorban ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását vitatta.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlatkérő 2001. október 17-én, az első tárgyaláson tájékoztatta kérelmezőt, hogy ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, ezért az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2001. október 26-án nyújtotta be, így az a Kbt. fent idézett 79. § (7) bekezdése szerinti határidőn belül történt.
A Döntőbizottság megállapította – a kérelmező által sem vitatottan –, hogy kérelmező ajánlata nem terjed ki valamennyi stadionra és az nem felel meg a részajánlat tétel szabályainak sem, mert nem a lehetséges két részajánlat tételi (új füvesítés és felújítás) lehetőség valamelyikére, hanem a stadionok egy részére vonatkozott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a Bizottság a (3), (4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
A Döntőbizottság a hivatalbóli eljárás során elsődlegesen a beszerzés tárgyával kapcsolatos ellentmondást, a dokumentációban az ajánlati felhívástól eltérő beszerzési tárgy meghatározást vizsgálta.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyának a kivitelezési munkákat és a fenntartáshoz szükséges karbantartó eszközök beszerzését határozta meg. A dokumentációban ajánlatkérő az előbbieken túlmenően a 3.2.4. b) pontban, a 3.2.6. pontban és a 10.3.3.1. pontban egyéb feladatokat (tervezéssel kapcsolatos tevékenység) is meghatározott az ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság – az ajánlatkérő által sem vitatottan – megállapította, hogy tervezési munka szó szerint nem szerepel az ajánlati felhívásban. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a beszerzés a műszaki gyakorlat szerint egy adott terület egy módon történő gyepesítésére vonatkozik, konkrétan futballpályák gyepesítése történik, melyek tekintetében a kertészeti tervezés nem a klasszikus kertműszaki tervezést jelenti, ennek alapján egy elenyésző résztevékenység a tervezés a kertészeti kivitelezés során.
Ajánlatkérő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a tervezési munka egy részét ajánlatkérő végzi, a másik részét az elvégezte, aki az öntözőrendszert forgalmazza, így amit ajánlattevőknek tervezés címen végeznie kell, az nem kifejezetten tervezési munka, hanem csupán az ajánlattevő által megajánlott típusú öntöző és fűtő rendszer kész típustervének adaptálása.
Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentáció 3.2.1. pontjában meghatározott feladatok között, mely szerint a kiegészítő külső, belső közműtervek is szerepelnek a feladatok között, hogy a csatornabekötések, elektromos bekötések megoldása, illetve új stadionok, pályák esetén a megtervezése a labdarúgó pályát kivitelező feladata, ugyanúgy, ahogy a 10. oldal 3.3.1. pontjában meghatározott feladatok (a fűtési rendszer, a talajkomplexum és az öntözőrendszer tervezése) szintén az ajánlattevők feladatait képezik. Ezek azonban a kész rendszertervek adaptálásán, illesztésén túl nem terjednek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint helytálló ajánlatkérő azon álláspontja, hogy komplett fűtési és öntözési rendszerek megajánlása esetén ezekhez kapcsolódó tervezési tevékenységet nem kell végezni, hanem csak a rendszer illesztését kell megoldani. Ennek alapján ajánlatkérő nem bővítette ki a beszerzés tárgyát a dokumentációban a felhíváshoz képest, így ajánlatkérő ezzel kapcsolatos eljárása nem sérti a Kbt. rendelkezéseit.
A Döntőbizottság másodsorban az ajánlati dokumentáció megfelelőségét vizsgálta meg.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.
A Döntőbizottság ténykéni állapította meg, hogy az ajánlati dokumentációban nincsenek a részletes szerződési feltételek meghatározva. Ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 37. § (1) bekezdését.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.
A Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést.
A Kbt. 40. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő a műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának indokát.
Az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban a Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást köteles az ajánlattevők részére biztosítani.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 40. § (1) bekezdés rendelkezését a közbeszerzési eljárásokban semmilyen indokkal nem lehet mellőzni. Ez a rendelkezés kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban részletes műszaki leírást adni. Ajánlatkérő a műszaki követelményeket a dokumentáció 3.1. fejezetében határozta meg, melyhez az I. sz. mellékletben csoportosította a rekonstrukcióba bevont stadionokat. Sem a műszaki követelmények, sem a melléklet nem tartalmazza azokat a műszaki paramétereket, amelyek az ajánlat összeállításához minimálisan szükségesek. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során észlelte, hogy az ajánlati dokumentáció nem tartalmazza az egyes futballstadionok gyeppel borított küzdőtereinek terveit, műszaki adatait. Ezen túlmenően egyes stadionokkal kapcsolatban semmilyen meghatározás nincs az elvégzendő munkák vonatkozásában a dokumentációban, sem a munka műszaki tartalmát, sem a mennyiségét illetően.
A dokumentációból egyes stadionok esetén még az sem állapítható meg, hogy mi az elvégzendő feladat, csupán előzetes bontási munkát, vagy az öntözőrendszer korszerűsítését említ megjegyzésként. Nem határozta meg ajánlatkérő, hogy mit kíván elbontani, és azt sem, hogy a korszerűsíteni kívánt öntözőrendszer jelenleg milyen műszaki paraméterekkel bír, mi az a rendszer, amit fel kell újítani. Némely stadion esetén azt jelezte, hogy még nincs elfogadott beruházási program. Jelzett olyan stadiont, ahol méretkiigazítást kíván elvégeztetni, de nem határozta meg, hogy milyen méretről, milyen méretre történjen ez az igazítás.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem fogadható el ajánlatkérő azon álláspontja, hogy ezeket az adatokat a későbbiekben a stadionok tulajdonosaival és az egyesületekkel egyeztetni szükséges, mert ez a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez tartozik, és éppen ezeknek az egyeztetéseknek az eredményét kellett volna a dokumentációban műszaki leírás formájában meghatározni. Ennek az előkészítő munkának az elvégzésére ajánlatkérőnek lehetősége lett volna, tekintettel a tárgyaláson tett azon nyilatkozatára, hogy a feladat megvalósítására már a 2000. évben Kormányhatározat született és az ajánlatkérő 2001. tavaszán történt megalapításától a Döntőbizottság álláspontja szerint kellő idő állt rendelkezésre az igények tisztázására és pontos meghatározására. Ajánlatkérőnek az eljárás megindítása előtt tisztáznia kellett volna azt, hogy milyen méretű, milyen, felszereltségű és milyen igényeket kielégítő pályát kíván a beruházás során megvalósítani. Ajánlatkérőnek az előzetes egyeztetések alapján összeállított műszaki dokumentációt kellett volna ajánlattevők részére biztosítani, mely alapján ajánlattevők az ajánlataikat egyenlő eséllyel és megfelelő tartalommal tehették volna meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem fogadható el ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett azon állítása sem, hogy csak "standard" egységárakat várt el ajánlattevőktől az eljárás ezen szakában, mert ez a dokumentációból nem állapítható meg, sőt ennek ellentmond a dokumentáció 3.1.1 pontja, mely előírja:
"A pályázat kidolgozásakor a pályázó stadiononként az alábbi dokumentumokat kell, hogy kidolgozza:
Felolvasólap
1. Állapotfelmérés (mérési adatokkal alátámasztva, javaslat a kivitelezés módjára)
2. Műszaki leírás (ajánlati)
3. Főösszesítő
4. Megvalósítási időhorizont
Mellékletek
Mennyiségi kimutatás (munkarészenként) stb.
A dokumentáció 3.2.1. pontja szintén ellentmond ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatának, mert ez a pont a "Választott műszaki megoldás leírása, garantált paraméterek. Meglévő berendezések, peremfeltételek. Helyi viszonyok leírása." címszó alatt többek között az építész tervekhez való illeszkedés (felmérés), kiegészítő külső/belső közműtervek, kooperációs partnerek kapcsolódó munkarészei dokumentálását kérte.
A dokumentáció 3.2.1. pont "Adatok a kivitelezéshez" alcímének negyedik bekezdése többek között előírja előzetes vizsgálatok elvégzését.
Az ajánlati dokumentáció 12. pontjának pénzügyi ajánlat részében az 5. bekezdésben az szerepel, hogy a részletes ajánlati mennyiség kimutatást az ajánlat mellékletében kell elhelyezni (A mennyiség kimutatás munkalapjai 1.14. munkarészéig a dokumentáció 2. számú mellékletében találhatók). A Döntőbizottság álláspontja szerint nem helytálló ajánlatkérőnek azon előadása, hogy az ajánlattevők által választott műszaki megoldáshoz tartozó műszaki tartalomnak megfelelően kellett ezeket megtenni, tekintettel arra, hogy a pályák standard méretűek, illetve ilyen méretűekként kezelték őket, ide értve az edzőpályákat is, és ennek megfelelően a választott műszaki megoldás műszaki tartalmát kérték feltüntetni. A választott műszaki megoldáshoz tartozó mennyiségeket kellett a mennyiség kimutatáson is szerepeltetni, ezzel kapcsolatban az műszaki mennyiségeket csak tájékozató jelleggel kellett feltüntetni, bár erre vonatkozó konkrét utalás, előírás a dokumentációban nincs.
Ajánlatkérő azon érvelése, hogy szerkesztési hiba miatt egyes részek a dokumentációban szerkezetileg rossz helyre kerültek a Döntőbizottság álláspontja szerint elfogadható, azonban az nem fogadható el, hogy ezen hibákra az ajánlattevők figyelmét nem hívta fel ajánlatkérő. Mivel ezt a figyelmeztetést ajánlatkérő elmulasztotta, így nem volt olyan egyértelmű tájékoztatás, amely meghatározta volna az ajánlattevőknek, hogy az eljárás ebben a szakában nem kéri ajánlattevő a helyszíni felmérés dokumentálását. A hibás és az eljárás ajánlattételi szakában nem pontosított dokumentáció már önmagában megvalósítja a Kbt. 40. § (1) bekezdésének megsértését.
A tárgyaláson ajánlatkérő elismerte, hogy a kiadott dokumentáció nem felel meg a Kbt. 40. § (2) bekezdésének. Álláspontja szerint a Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontja adott számára felhatalmazást a Kbt. 40. § (2) pontja szerinti műszaki leírástól való eltérésre.
A Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontja azt mondja ki, hogy a (2) bekezdésen foglaltaktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez nem elfogadható, mert a beszerzés tárgya futballpálya-rekonstrukció. A dokumentáció 2.2. pontjában a beszerzés céljaként éppen azt határozta meg ajánlatkérő, hogy azon tárgyi feltételek megteremtése a cél, amely lehetővé teszi a magas színvonalú hazai bajnokság megteremtését, illetve a nemzetközi kupákon való részvételt. A futballpályák füvesített területére vonatkozó feltételrendszerét az egyes nemzeti illetve a nemzetközi (UEFA, FIFA) labdarúgó szövetségek már kidolgozták, ezek nyilvánosak és akár az interneten is szabadon hozzáférhetők. A Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontjára abban az esetben van lehetőség hivatkozni, ha a beszerzés olyan irányú, amelyre még meghatározott normák, előírások, (szabványok) nincsenek kidolgozva. Jelen esetben ajánlatkérőnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a magyar illetve a nemzetközi labdarúgó szövetségek milyen előírásokat tartalmaznak és a rekonstrukcióba bevont stadionoknak milyen elvárásoknak (milyen normáknak) kell megfelelniük a rekonstrukció befejezésekor, tehát a Kbt. 40. § (3) bekezdés d) pontjára jogszerűen hivatkozni jelen eljárásban nem lehet.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő – a dokumentáción kívül – további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
A Kbt. 38. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
A Kbt. 38. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőknek ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Kérelmező az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján az ajánlattételi időszakban 2001. szeptember 24-én megküldte ajánlatkérőnek az általa kidolgozott állapotfelmérő kérdőívet, melyben a futballpályákról, azok állapotáról kért műszaki, technikai jellegű információkat. Ajánlatkérő a kérdőív megküldésére nem reagált, mert álláspontja szerint az nem minősült a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatáskérésnek.
Nem fogadható el ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett azon nyilatkozata, hogy a kérelmező által faxon becsatolt kérdőívet nem értékelte tájékoztatáskérésnek, mert tartalmát tekintve lényegében előtervezési szákot meghaladó igényt jelentett volna. Jelen eljárásban még csak előzetes felmérésre volt szükség, hiszen még csak az volt az eljárás tárgya a tárgyi beszerzés ezen szakaszában. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 38. § (1) bekezdése nem ad lehetőséget ajánlatkérőnek arra, hogy minősítse az ajánlattevőktől az ajánlattételhez szükséges információkra vonatkozó kérelmeket, azoknak válogatás nélkül eleget kell tenni, illetve az információt kérőket tájékoztatni kell arról, hogy kérésük miért nem teljesíthető. Ajánlatkérő nem így járt el és ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint megsértette a Kbt. 38. § (2) és (3) bekezdését is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a részére megküldött kérdőív alapján észlelnie kellett, hogy kérelmező nem az ajánlatkérővel azonos módon értelmezte az ajánlati felhívást és dokumentációt, vagyis kérelmező nem az ajánlatkérő által elvárt "egységáras", hanem konkrét és részletes kivitelezési ajánlat kidolgozását végzi, illetve azt tekinti feladatnak. Ajánlatkérőnek kérelmezőt a dokumentáció – általa is elismert – hiányosságai miatti tévedésére – a Lián Kht. egyidejű értesítése mellett – figyelmeztetnie kellett volna, mert csak így biztosíthatta volna a dokumentáció azonos értelmezésével az esélyegyenlőséget a két ajánlattevő számára.
Ajánlatkérő nem tájékoztatta sem kérelmezőt külön, sem a két ajánlattevőt egyidejűleg arról, hogy csak egységáras ajánlatokat kell benyújtani, és a szerkesztési hibák miatt félreérthető dokumentációval ellentétben a felmérési és részletes kivitelezési ajánlatok helyett egységáras ajánlatot vár, így a kérelmező számára aránytalanul megnehezítette az ajánlat tételét. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ajánlatkérő ezen mulasztásával megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, mert nem biztosította az ajánlattevők számára az esélyegyenlőséget.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor, a Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az annak megküldését követő döntéseit megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt és erre tekintettel a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki ajánlatkérővel szemben.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján és az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az annak megküldését követő döntéseit a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a jogorvoslati kérelmet.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 5.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
