KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0128)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.756/11/2001.
Tárgy: a Hoffmann Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Bük Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hoffmann Építőipari Rt. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A., képviseli: dr. Szakonyi Szabolcs ügyvéd, 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi út 25., továbbiakban: kérelmező) kérelmére, amelyet a Bük Polgármesteri Hivatal (9737 Bük, Széchenyi u. 44., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bük, Gyár út és Bem út útépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény (továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérőt 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból, a felek nyilatkozataiból az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. október 3-án, a Közbeszerzési Értesítő 43. számában közzé tett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben írt beszerzés tárgyban.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja alatt határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg.
Meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kíván bírálni és a 13. b) pontban meghatározta a megítélésére szolgáló részszempontokat és súlyszámokat, az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határait.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a pontos műszaki tartalmat, mellékelte a kiviteli terveket tételes költségvetési kiírással.
Az ajánlati felhívás 1. oldalának 2. pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy az útépítés műszaki tervei nem tartalmazzák az aszfalttal burkolt kocsifelhajtók kiemelt szegélyét, melynek összes hossza 550 fm. Az ajánlatba ezek építési költségét be kell építeni.
Az ajánlattételi határidőre 2001. november 13-ára a kérelmező, a Swietelsky Kft., a Vasi Vízkör Kft., a Strabag Kft., a Mélyépítő Kft., és az Ino-Va Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatokat az ajánlatkérő Bizottsága értékelte. Ajánlatkérő döntött az ajánlatok érvényességéről, illetve érvénytelenségéről.
Kérelmezőt 2001. november 27-én kelt levelében értesítette ajánlatkérő, hogy az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenné nyilvánítás indoka az volt, hogy az ajánlat nem tartalmazta a részletes ajánlati felhívás 2. pontjának utolsó bekezdésében előírt 550 fm hosszúságú aszfalttal burkolt kocsifelhajtók kiemelt útszegély költségeit, és ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné kellett nyilvánítania az ajánlatot.
A kérelmező 2001. november 29-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlatkérőnek ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően állapította meg ajánlata érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Ajánlatkérő a dokumentációban megfogalmazta, hogy a kimaradt útszegély építési munkáinak költségét be kell építeni az ajánlatba. Erre tekintettel ajánlatában az útszegély építési költségét az ajánlati ár tartalmazza.
Az ajánlata a dokumentációnak megfelelően tartalmazta a kért munkák elvégzésének költségét is, így emiatt nem nyilváníthatta volna ajánlatkérő ajánlatát érvénytelennek.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az ajánlatkérőnek az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntését, valamint kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy érdemben vizsgálja az ajánlatát, illetve az ajánlatkérőt kötelezze a költségek viselésére is, valamint kérte ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszerűen minősítette érvénytelennek kérelmező ajánlatát a dokumentációban megjelölt, tervekben nem szerepeltetett 550 fm útszegély építési költségeinek ajánlatba történő beépítésének hiánya miatt.
Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció egyértelműen tartalmazta, hogy a tervekben nem szereplő útszegély megépítéséhez ragaszkodik ajánlatkérő, azt költségelni kell. Álláspontja szerint a kérelmező nem kellő körültekintéssel tanulmányozta át a dokumentációt, a kért munkákat nem költségelte, amely következtében ajánlata nem felelt meg a dokumentációnak, így jogszerűen az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának volt helye.
Ajánlatkérő észrevételében nyilatkozott, hogy időközben a felhívásban meghatározott időpontban a vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevővel megkötötte.
Egyéb érdekelt Strabag Kft. észrevételében kifejtette, hogy a dokumentációban szereplő tétel ajánlatba történő beépítése egyértelműen, annak a költségvetésben való szerepeltetését jelenti. Amennyiben az ott nem szerepel, az ajánlat nem felel meg a felhívás, illetve dokumentáció feltételeinek, s a hiányok nem pótolhatóak hiánypótlás keretében, ezért az ajánlat érvénytelenné minősítésének van helye. Ajánlatkérő tehát jogszerűen járt el álláspontja szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Amennyiben az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, úgy az érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
A fent idézett rendelkezések szerint az ajánlat érvénytelenségének megállapítására a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor akkor van mód, ha az ajánlat nem felel meg a felhívás, illetve a dokumentáció feltételeinek.
Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta, hogy a tervekben és a költségvetésben nem szereplő tételt – 550 fm útszegély megépítését is –, mint a beszerzés tárgya körébe tartozót el kell végezni, amelynek építési költségeit be kell építeni az ajánlatba.
Ajánlatkérő dokumentációja nem tartalmazott előírást arra vonatkozóan, hogy milyen formában várja el az ajánlattevőktől az építési költségek beépítését az ajánlatba. Erre vonatkozóan nem volt külön feltétel meghatározva. A beérkezett ajánlatok között voltak ajánlattevők akik, külön költségvetési tételként szerepeltették a kért munkák építési költségét, azonban voltak olyanok is, mint a kérelmező aki a megadott költségvetésben szerepeltette azt, többlettétel feltüntetése nélkül. A kérelmező ajánlata 1. sz. mellékletében nyilatkozott, hogy az építési kivitelezési munkák elvégzését – a felhívás, és a dokumentációban áttanulmányozását követően – teljeskörűen vállalja a megadott ajánlati áron.
A dokumentációban előírt építési költségek ajánlatban történő beépítési feltételnek kérelmező nemcsak a költségek külön költségvetési tételként való feltüntetésével tud eleget tenni érvényesen, mivel ajánlatkérő ezt konkrétan nem írta elő a dokumentációban. Amennyiben ajánlatkérő elvárása az útszegélyek építési költségeinek külön költségvetési tételben való szerepeltetése lett volna, azt egyértelműen elő kellett volna írni.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján ajánlatevők egyenlő eséllyel tudjanak ajánlatot tenni. Amennyiben ajánlatkérő nem határozza meg egyértelműen az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai elvárásait, úgy a felhívásban és dokumentációban nem szereplő feltétel hiányára utóbb nem alapíthat érvénytelenséget.
A fentiek alapján ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor a dokumentációban konkrétan meg nem fogalmazott feltétel hiányára tekintettel, nevezetesen az építési költségek külön költségvetési tételként való feltüntetésének hiányát, az ajánlat a dokumentációban foglalt feltételeknek való meg nem felelésként értékelte és ezért az ajánlat érvénytelenségét állapította meg, és ezzel megsértette a Kbt. 52. § (2) d) pontját.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő terhére megállapított jogsértés eredményeképpen olyan ajánlat került kizárásra az eljárás további szakaszából és így az értékelésből is, amely formailag és tartalmilag is megfelelt a felhívás és dokumentáció feltételének és így jogszerűen nem volt helye a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján annak érvénytelenné nyilvánítására, továbbá azt, hogy a szerződés megkötése megtörtént.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a szerződés megkötésének időpontjáig rendelkezésre álló iratok alapján nem lehetett megállapítani az ideiglenes intézkedés alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 20.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
