KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0131)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.729/8/2001.
Tárgy: a Kipcalor Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Debreceni Ildikó ügyvéd (1106 Budapest Jászberényi út 24.) által képviselt Kipcalor Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 34–36., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Kékesi Andrea ügyvéd (1122 Budapest, Városmajor u. 3/A.) által képviselt Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet (1041 Budapest, Nyár u. 103., továbbiakban: ajánlatkérő) az Árpád Kórház kazánházának felújítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. szeptember 5-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1–10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
– vállalási ár 5
– kötelező mértéken felüli garanciális és szavatossági kötelezettségek vállalása 3
Az ajánlattételi határidőre, 2001. október 17-re a kérelmező, a Progress-B 90 Kft., a Konstruktív Kft., a Kipkerszolg Kft. és a Kalotherm Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a november 7-én tartott eredményhirdetésen a Progress-B 90 Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező november 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy a 2 410 549 Ft-al alacsonyabb ajánlati ára csak 0,21 pont előnyt eredményezett a nyertes pontszámához képest. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson becsatolt számítása szerint az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési módszerrel a legalacsonyabb ajánlati árhoz képest 9 millió Ft-tal magasabb árral is lehetett nyertesnek lenni. Kifogásolta a második részszempontból történt értékelést is. Részben azért, mert ajánlatkérő nemcsak a jótállás időtartamát, hanem a jóteljesítési bankgaranciát és annak időtartamát is értékelte, másrészt azért, mert ha egyszer értékelte a bankgaranciát, mint szerződést biztosító mellékkötelezettséget, akkor értékelnie kellett volna az általa ajánlott kötbért is.
Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Az első bírálati részszempontból való értékelésre vonatkozóan előadta, hogy a legalacsonyabb árhoz viszonyítva, arányosítási matematikai képlettel számította ki a magasabb árakra adható pontszámot, így a pontszámok az ajánlati árak közötti arányokat tükrözik. A második részszemponton belül két azonos értékű alszempontot, a garancia időtartamát valamint a jótállási bankgarancia mértékét és időtartamát értékelte max. 5-5 ponttal. Ezen ajánlati elemek összevetésével arányosítási számítással határozta meg az egyes alszempontokra járó pontokat, majd az alszempontokra járó pontszámok összege adta a részszempont pontszámát.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választja, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt.-nek az ajánlatok értékelésére vonatkozó rendelkezése nem határozza meg, hogy ajánlatkérőnek milyen módszerrel kell végeznie az ajánlatok értékelését. Ajánlatkérő végezheti a pontozást úgy is, hogy a legmagasabb árhoz viszonyítja az annál alacsonyabb árakat, de pontozhat akként is, hogy a legalacsonyabb árhoz viszonyítja a magasabb árakat. Az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása szempontjából azonban bármely módszerre nézve követelmény, hogy a pontszámoknak az ajánlati árak eltérése mértékét arányosan kell tükrözniük és valamennyi részszempontból való értékelésnél azonos módszert kell alkalmazni.
A Döntőbizottság megvizsgálta az első részszempontból való értékelést és megállapította, hogy ajánlatkérő az alkalmazott módszerrel helyesen számította ki a pontszámokat.
A kérelmező ajánlata 27 565 804 Ft, a nyertesé 29 976 353 Ft, a Konstruktív Kft.-é 27 081 000 Ft összegű ajánlati árat tartalmazott.
Ajánlatkérő az értékelési pontszámot a legalacsonyabb vállalási ár/értékelt ajánlat szerinti vállalási ár × 10 képlettel számította ki. A legalacsonyabb vállalási ár 10 pontot kapott, a kérelmező 9,82 pontot, a nyertes pedig 9,03 pontot. A számítás ellenőrzése útján a Döntőbizottság megállapította, hogy a pontszámok számtanilag helytállóak voltak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az első részszempontból való értékelésnél nem követett el jogsértést, így a kérelmezőnek az első részszempontra vonatkozó kifogása nem megalapozott.
A második részszempont megfogalmazása a felhívásban a következő volt: "kötelező mértéken felüli garanciális és szavatossági kötelezettségek vállalása." Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlati dokumentációban nem határozta meg, hogy mit ért garanciális kötelezettségen. A szavatossági kötelezettség mibenlétét a Ptk. nevesíti, így ennek meghatározására nem volt szükség. Ajánlattevők nem tettek fel ajánlatkérő részére kérdést arra nézve, hogy ajánlatkérő a garanciális kötelezettség körében mit fog értékelni, mindegyik ajánlattevő e fogalomnak a saját értelmezése szerint tette meg ajánlatát. Így – többek között:
– a Konstruktív Kft. 1 év többlet-garanciát, 12 hónapra a szerződőtt nettó érték 5%-ának megfelelő mértékű bankgaranciát,
– a Progress-B 90 Kft. 2 év többlet-garanciát, 12 hónapra a szerződött nettó érték 6%-a, a további 12 hónapra a szerződött nettó érték 4%-a, a következő 12 hónapra a szerződött nettó érték 2%-a mértékű bankgaranciát,
– a kérelmező a kivitelezésre 1 évet, kazánokra 1 év többlet-garanciát, 12 hónapra a szerződött nettó érték 1%-a, legfeljebb 10%-a mértékű bankgaranciát ajánlott.
Ajánlatkérő ezen ajánlati elemek értékelése alapján a Konstruktív Kft. részére 5,08 pontot, a Progress-B 90 Kft. részére 10 pontot, a kérelmező részére 6,17 pontot adott, mindkét alszempontra (garancia, bankgarancia mértéke és időtartama) max: 5-5 pontot adva. A pontszámok kialakításánál a viszonyítás ez esetben is a legkedvezőbb ajánlathoz történt.
Az alkalmazott számítási metodika mellett a pontszámok kiosztása tehát helytálló volt.
Ajánlatkérő azonban nem helytállóan értelmezte a második bírálati részszempontot.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem értékelte ezen részszempont körében az általa ajánlott kötbért, annak ellenére, hogy a kötbér ugyanazt a jogi fogalmat takarja, mint a bankgarancia – mindkettő szerződést biztosító mellékkötelezettség.
Sem a Ptk., sem más jogszabály nem nevesíti a garancia fogalmát.
A második részszempont második elemét, a szavatossági kötelezettséget a szerződésszegéssel járó kötelezettségek körében a Ptk. szabályozza.
A mindennapi szóhasználat szerinti garancia jogi terminológia szerinti megfelelője a jótállás. A jótállás a Ptk. alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körébe tartozik. E kötelezettségek körébe tartozik még – többek között – a kötbér és a bankgarancia is.
Ezen jogi szabályozásból következően ajánlatkérő kétféle megközelítésből végezheti jogszerűen a második bírálati részszempontból való értékelést:
1. vagy értékeli a szavatossági kötelezettségvállalást és a garancia jogi terminológia szerinti megfelelőjét, a jótállási kötelezettségvállalást (ez esetben a bankgarancia nem értékelhető),
2. vagy a szavatossági kötelezettség mellett értékeli valamennyi szerződést biztosító mellékötelezettségre vonatkozó vállalási elemet.
A második alternatíva választása esetén ajánlatkérőnek értékelnie kell pl. a kérelmező által az ajánlata 95. oldalán lévő 50 000 Ft/nap kötbért is.
Ajánlatkérő ugyanis nem teheti meg azt, hogy egy adott bírálati részszempontba tartozó elemek köréből tetszőlegesen kiválasztja amit értékelni kíván, a többit pedig figyelmen kívül hagyja. Ezzel a bírálati móddal ugyanis ajánlatkérő megsérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, mert nem vesz figyelembe egyes olyan ajánlati elemeket, melyek által az adott ajánlattevő – ajánlata kedvezőbbé tétele érdekében – a teljesítését terhesebbé teszi.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy a második bírálati részszempont helytelen értelmezése folytán nem a részszempont tényleges tartalma alapján végezte az értékelést, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Az ajánlatok értékelése az ajánlatkérő jogköre, ezen jogkört a Döntőbizottság ajánlatkérőtől nem vonhatja el.
Miután azonban a jogsértés kihathat az eljárás eredményére is, a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezésre, miszerint ha a bizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismét mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított 30 napon belül új döntést hozni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. december 18.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
