KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0132)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.730/13/2001.
Tárgy: dr. Kecskés Gusztáv jogorvoslati kérelme Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata ellen közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kecskés Gusztáv (1072 Budapest, Király u. 31., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata (1073 Budapest, Erzsébet krt. 6., a továbbiakban: kérelmezett) "közbiztonsági térfigyelő rendszer kiépítése és üzemeltetése" tárgyú beszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a kérelmezett tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 2001. január 18-án a 18/2001. (01. 18.) számú határozatában Erzsébetváros területén tér és utcafigyelő kamerás rendszer kiépítését határozta el, amelynek telepítési ütemét a kerület közbiztonsági térképének ismeretében állapítják meg.
Ezt követően elfogadta a képviselő-testület a 61/2001. (02. 15.) számú határozatában a térfigyelő rendszer kiépítésének menetére vonatkozó javaslatot, meghatározva az érintett közterületeket.
Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottsága 2001. október 15-én a 97/2001. (10. 15.) számú határozatában döntött arról, hogy a kérelmezett a közbiztonsági térfigyelő rendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozóan pályázatot ír ki, megállapította a pályázat feltételeit is.
A kérelmezett 2001. október 16-án küldött ajánlati felhívást annak a hét szervezetnek, akik ugyanazon időpontig jelentkeztek a pályázaton való részvételre (Gelka Market Kft., Group 4 Megamicro Rt., Multi Alarm Rt., RC Security Kft., Siemens Rt., STIM CANADA Kft., DSC Hungaria).
A kérelmezett a felhívásban az alábbiak szerint határozta meg a pályázat célját:
– meglévő alépítményre épülő kamerarendszer telepítése, üzembe helyezése,
– központ kiépítése, üzembe helyezése,
– az üzemeltető szervezet kialakítása, működtetése.
A kiírás szerint a térfigyelő rendszert a pályázónak saját költségén kell megépíteni, amelyhez a meglévő alépítmény használatát a kiíró biztosítja.
Az ajánlati felhívásban a kérelmezett költségvetést kért az alábbiakra:
– a kamerarendszer telepítésére, üzembe helyezésére,
– a videoközpont kiépítésére, üzemeltetésére,
– az üzemeltető szervezet kialakítására,
– az üzemeltetés költségére,
– a szolgáltatás díjára.
A felhívás mellett dokumentációban határozta meg a kérelmezett a részletes előírásokat a térfigyelő rendszerre, a központra, a kamerákra, az átviteli közegre és az egyéb szerződéses feltételekre. A műszaki leírás végén kért öt év távlatára költségelemzést az üzemeltetési költségek várható alakulásáról, amelyhez 1300 lakóépületet (2/3-ad részben 25 db lakásszámmal és 1/3-ad részben több, mint 25 lakásos változatban), továbbá 500 db fölötti számú intézményt és vállalkozást kellett figyelembe venni.
A pályázatok bontása 2001. november 5-én történt. Két pályázat érkezett. Az egyiket a Group 4 Megamicro Rt., a másikát a Siemens Rt. helyett Siemens Szolgáltatások és Megoldások Kft. nyújtotta be.
A kérelmezett tárgyalásokat is folytatott a pályázókkal, majd 2001. november 15-én az illetékes önkormányzati bizottság, a Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslatot tett a Siemens Szolgáltatások és Megoldások Kft. pályázatának elfogadására.
A képviselő-testület 2001. november 15-én döntött. A 668/2001. (11. 15.) számú határozata szerint a Siemens Szolgáltatások és Megoldások Kft. a pályázat nyertese. A Gazdasági Bizottság 2001. november 21-i jóváhagyását követően a polgármestert felhatalmazták a szerződés megkötésére.
A kérelmezett 2001. november 26-án a nyertes ajánlattevővel megkötötte a szerződést.
Dr. Kecskés Gusztáv önkormányzati képviselő 2001. november 20-án nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg a képviselő-testületnek és a bizottságainak a beszerzésre vonatkozó döntéseit, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását, illetőleg bírság kiszabását. Kérelmét azzal indokolta, hogy a kérelmezett mellőzte a közbeszerzési eljárást, amikor ajánlatot kért a térfigyelő rendszer kiépítésére, majd hat évre történő használatba adásra. A nyertes kiépíti a hálózatot, amelynek alépítménye kérelmezett tulajdonát képezi. Ellenszolgáltatásként pedig hat éven át üzemelteti a rendszert. A kölcsönös szolgáltatások piaci értéke meghaladja az évi kilencmillió forintot. Ha a nyertes árbevétele az üzemeltetésből nem éri el az évi kilencvenmillió forintot, a kérelmezett évente ötvenmillió forint kötbért köteles fizetni.
A kifogásolt eseményt a 2001. november 15-i Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság ülésén hozott, eljárást lezáró döntési javaslatban jelölte meg. Ekkor a bizottság a 103/2001. (11. 15.) sz. KKB. határozata szerint a pályázatot elbírálta, javasolta a képviselő-testület számára a Siemens Szolgáltatások és Megoldások Kft. pályázatának elfogadását.
A szerződéskötés várható időpontja kérelmező szerint 2001. november 21. Nyilatkozata szerint egyéb érdekeltként nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Ügyfélképességét a kerület vagyonának megőrzéséért felelős önkormányzati képviselői státuszából származtatja.
Hivatkozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit, akik számára nem lehet érdektelen, hogy költséghatékony közbeszerzéssel vagy anélkül kerül-e sor a tervezett beruházásra. Választóinak jogát vagy jogos érdekét sértheti a közbeszerzés megkerülése, ezért a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint egyéb érdekeltnek minősül. A választói érdekeinek képviselete nem igényel egyetértést más képviselőktől.
Kérelmezett észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint jelen beszerzés során közpénz felhasználására nem kerül sor, így nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Valójában beszerzés sem valósul meg a részéről, mert kötelezettségvállalása nem jár ellenszolgáltatás megfizetésével. Az önkormányzat a térfigyelő rendszert igénybe vevő intézményei számára húszmillió forintot különít el a 2002. évi költségvetésében. Erre csak a tényleges igénybevétel esetén jogosultak, ami önkéntes alapon valósulhat meg. Az Önkormányzat ötvenmillió forint erejéig nem kötbért fizet, hanem készfizető kezességet vállal a szolgáltatás díjára, ha a vállalkozó árbevétele nem éri el az évi kilencvenmillió forintot.
Előadta, hogy az önkormányzat nem rendelkezik forrással a térfigyelő rendszer kialakításához, ezért választották azt a megoldást, hogy tőkeerős céget vonnak be a rendszer kiépítésébe és üzemeltetésébe.
Kérelmezett szerint a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, mivel nem minősül egyéb érdekeltnek, tekintettel arra, hogy jogát vagy jogos érdekét az ügy nem érinti, a döntés a helyzetét hátrányosan nem érinti, érdeksérelmet nem okozhat számára. A kiíró Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata volt, képviseletét az önkormányzati képviselő csak megbízás alapján láthatja el, kérelmező ilyen megbízást nem kapott.
Egyéb érdekeltek részéről a GROP 4 Megamicro Rt. tett észrevételt, amely szerint a jogorvoslati kérelemből olyan információk derültek ki számukra, amelyek nem kerültek ismertetésre a pályázókkal. Az ajánlattevők úgy tudták, hogy a kérelmezett minimális terhet kíván vállalni. Ezzel szemben a jogorvoslati kérelem szerint összesen háromszázmillió forint értékű garanciát vállal.
Az STIM CANADA Kft. nyilatkozata szerint a beruházás kb. háromszázmillió forintba kerül. Azért nem tettek ajánlatot, mert bizonytalannak találták a beruházás megtérülését. Nem volt nyilvános számukra, hogy a kérelmezett készfizető kezességet vállal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez szükséges ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő; az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Kérelmező nem minősül az ügyben ajánlattevőnek, mivel ajánlatot nem nyújtott be, de nem minősül ajánlatkérőnek sem az alábbiak szerint.
Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A települési képviselő az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerint megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet.
Kérelmezett nyilatkozata szerint kérelmező megbízást, meghatalmazást nem kapott az önkormányzat, a képviselő-testület képviseletére.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése külön nevesíti a kérelem előterjesztésére jogosultak között az egyéb érdekeltet is, azonban ez a Döntőbizottság álláspontja szerint nem eredményezheti az ügyfélképesség olyan tág értelmezését, amelyből az következne, hogy erre hivatkozással bármely személy jogosult lenne jogorvoslati kérelem előterjesztésére. A Kbt. fenti rendelkezéséből az következik, hogy egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog- vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott beszerzéssel összefüggésben.
Nem nevezhető közvetlen érdeknek az a körülmény, hogy a kérelmező a beszerző önkormányzatnak képviselője.
Az Ötv., amely szabályozza az önkormányzat, mint jogi személy képviselő-testületének és egyéb szerveinek működését, a képviselők jogait és kötelezettségeit, nem ad felhatalmazást az önkormányzati képviselőnek a jogorvoslati kérelem előterjesztésére az önkormányzat, illetve szervei döntése ellen.
Nem nevezhető közvetlen érdeknek az a körülmény sem, hogy a kérelmező a kerület vagyonának megőrzésében érdekelt személy, választói érdekei képviseletében lép fel, a beszerzés pedig sértheti a választók jogát vagy jogos érdekét. Ilyen megközelítésben ugyanis gyakorlatilag minden kerületi állampolgárnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a kerület vagyonát a kérelmezett hogyan használja fel. Az egyéb érdekelti minőségnek ez az értelmezése azonban ahhoz vezetne, hogy bármely kerületi lakos ügyfélképességét el kellene fogadni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárásban kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik ezért a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogkövetkezményt alkalmazta, tekintettel a Kbt. 79. § (3) bekezdésében és a 80. § (4) bekezdésében foglaltakra is. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 14.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
