KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0133)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.721/11/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság által kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C.) "Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése II. ütem, Tisza jobb parti töltésfejlesztés a 24+250–27+320 tkm között (Tiszakarád) tárgyú szerződés kiegészítő munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti, valamint az ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett, a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2000 júliusában nyílt előminősítési eljárást indított, amelynek tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg a részvételi felhívásban: Tisza jobb parti töltés fejlesztése (24+250–27+320 tkm) Tiszakarád. Meglévő árvízvédelmi töltés erősítése, jelenlegi 1:2,5 mentett oldali rézsű 1:4-es átépítése, a töltéskorona vízoldal felé történő áthelyezésével, vízoldalon 1,5–2,0 m mély agyagék beépítése, fenntartó sáv kialakítása.
Kivitelezés főbb mennyiségei:
– fejlesztendő töltéshossz: 3 070 m
– beszállítandó kötött földanyag: 87 000 m3
– beszállítandó szemcsés földanyag: 6 400 m3
– áthelyezendő töltéstest: ~36 000 m3
Az eljárás során kiadott részvételi és ajánlati dokumentáció, valamint a VÍZITERV Consult Kft. által 794. tervszámon készített engedélyezési terv a Tisza folyó jobb parti töltésének 24+250–25+430 közötti, valamint a 25+700–27+320 tkm szakaszára vonatkoztak, nem érintették a 24+250-27+330 tkm közötti töltésszakaszt.
Az ajánlatkérő 2000. október 30-án vállalkozási szerződést kötött az eljárás nyertesével, a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt.-vel nettó 191 622 908 Ft összegben. A szerződést az ajánlatkérő megbízásából a FŐBER Rt. írta alá, aki a szerződés szerint az ajánlatkérő nevében és helyett tevékenykedik a szerződés érdekében.
A Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. 2000. december 22-én csődöt jelentett be. Ennek, valamint a Tiszán 2001 tavaszán levonult rendkívüli árhullám okozta késedelmes munkakezdés alapján az ajánlatkérő nevében eljáró FŐBER Rt. kétségeit fejezte ki a létesítmény határidőre történő befejezésével kapcsolatban.
Ezt követően a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. 2001. május 29-én társvállalkozói szerződést kötött a KEVIÉP Kft.-vel, amelyben a szerződés vállalási összegét nettó 191 622 908 Ft-ban, a szerződés módosított befejezési határidejét 2001. augusztus 31-ben határozták meg. A Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. a teljes vállalkozói összeget engedményezte KEVIÉP Kft.-re. Az ajánlatkérő és a képviseletében eljáró FŐBER Rt. megállapodást ellenjegyzésével látta el.
A társvállalkozói szerződés alapján a kivitelezést a KEVIÉP Kft. végezte.
A FŐBER Rt., a kivitelező és az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ÉVIZIG) által 2001. június 27-én tartott megbeszélésen a KEVIÉP Kft. részéről felmerült, hogy a kivitelezéssel érintett területen a talajvízszint változása miatt az agyagék beépítése jelentős többletköltséggel jár, valamint az ÉVIZIG javasolta a kivitelezéssel nem érintett 25+400–25+700 tkm-szelvények közötti szakaszon a fenntartási munkák folyamatának biztosítása érdekében a fenntartási sáv kiépítését.
A KEVIÉP Kft. ezt követően felkérte a tervezőt a várható, az eredeti tervtől eltérő pótmunkák, kivitelezési technológiák véglegesítésére.
A 2001. július 5-i a FŐBER Rt., a KEVIÉP Kft. és az ÉVIZIG elfogadták, hogy a 2001. június 27-én felmerült munkákat pótmunkának tekintik, és erre vonatkozóan kérték a tervezőtől a méret és mennyiségi kimutatás elkészítését, amelyet a tervező 2001. július 17-én meg is adott. Eszerint az agyagék megépítéséhez 17 000 m3 földmennyiség a fenntartási sávhoz 3100 m3 földmennyiség szükséges.
A kivitelező a munkákat 2001. augusztus 28-án készre jelentette.
A FŐBER Rt. 2001. augusztus 31-én az építési naplóban elrendelte a pótmunkák elkezdését a 25+400–25+700 tkm közötti szakaszon.
A beruházás műszaki átadás-átvétele 2001. szeptember 26-án kezdődött meg. Az erről készült jegyzőkönyv tartalmazta a jelen közbeszerzési eljárással érintett pótmunkákat is, a munkák elvégzése ezekkel együtt történt meg. A munkák tényleges befejezésének időpontjaként 2001. augusztus 30-a szerepelt a jegyzőkönyvben. Az észlelt hibák javítására 2001. november 19-i határidőt állapítottak meg.
Az építési napló utolsó bejegyzésének dátuma 2001. november 21.
A műszaki átadás-átvétel 2001. november 28-án fejeződött be.
A létesítményt az ÉVIZIG 2001. november 28-án átvette üzemeltetésre.
Az ajánlatkérő képviseletében a FŐBER Rt. 2001. október 31-én telefaxon tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a Bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztése II. ütem, Tisza jobb parti töltésfejlesztés a 24+250–27+330 tkm között (Tiszakarád) tárgyú építési szerződésben rögzített munkálatoknál a tervező és a lebonyolító az építési naplóban a kivitelezőnél, a KEVIÉP Kft.-nél pótmunkákat rendelt meg. A KEVIÉP Kft.-t a munkálatok elvégzésére, és árajánlat megtételére kérte fel. A Kbt. 70. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indítottak. Ennek indoka az, hogy a tárgyi munkára az ajánlatkérőnek a KEVIÉP Kft.-vel van érvényes szerződése. Az elrendelt pótmunkák szükségesek ahhoz, hogy a jelzett töltéskilométer közötti árvízvédelmi töltés teljes hosszában elkészüljön. A munkálatok a KEVIÉP Kft. munkaterületén belül folynak. Az esetleges más vállalkozóval végzendő munka az eredeti építést akadályozná, az elrendelt pótmunkák az eredeti szerződés megvalósításához kötődnek.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást 2001. október 31-én megküldte a KEVIÉP Kft.-nek.
Az ajánlatkérő ezt követően, 2001. november 13-án küldte meg levélben is a tájékoztatót a Döntőbizottság elnöke részére, amelyhez ekkor már mellékelte az ajánlati felhívást is.
A felhívás a következőket tartalmazta:
Az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, a beadandó iratok megjelölését, az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatása feltételét, amelynél rögzítette, hogy a legalacsonyabb összegű ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatot. Tartalmazta a felhívás az eljárás lefolytatásának menetét, az ajánlatkérő által előírt különös szabályokat. Itt határozta meg az ajánlatkérő azt, hogy a Tisza jobb parti töltésfejlesztés 24+250–27+330 tkm közötti (Tiszakarád) szakaszának építési munkái során elrendelt pótmunkákra vonatkozóan kéri az ajánlattevő által összeállított pótköltségvetést. Azon tételeket, amelyekre vonatkozóan az eredeti költségvetésben is szerepeltek egységárak, ezeket az egységárakat fogadja el. A munkák közül kérte külön választani az elrendelt többletet, a mintegy 300 fm töltésépítéshez tartozó pótmunkát. Az ajánlattételi határidőt és a tárgyalás időpontját 2001. november 13-ban határozta meg.
A KEVIÉP Kft. határidőben benyújtotta az ajánlatát, amely szerint ajánlati ára nettó 58 500 000 Ft, a kivitelezési munkák befejezésének időpontja 2001. november 20.
Az ajánlatkérő a tárgyalást lefolytatta, de a jogorvoslati eljárásra tekintettel eredményt nem hirdetett.
A Döntőbizottság elnöke 2001. november 14-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását megindította. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (2) bekezdés a)–b) pontja feltételeinek fennállása nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát. A jogsértő cselekmény tudomásra jutása időpontjaként 2001. október 31-ét, az ajánlati felhívás részére történő megküldésének napját jelölte meg.
Az ajánlatkérő észrevételében jogszerűnek tartotta az eljárás lefolytatását. Előadta, hogy a pótmunkák egy része a töltésfejlesztés közbenső szakaszára esik, egy olyan szakaszra, ami az eredeti tervekből kimaradt. Ez egy magas partszakasz, és az üzemeltető szempontjából itt szükségessé vált a fenntartó sáv kialakítása. Ezzel a fakadóvíz veszélyét is csökkentik.
Döntőbizottság megállapította, hogy a Döntőbizottság elnökének kezdeményezése megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó megengedő rendelkezéseket a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdés a)–b) pontjaira alapozta.
E rendelkezés szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Kbt. 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés) köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő által választott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás az ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor, 2001. október 31-én beszerzési igénye már nem volt, hiszen a FŐBER Rt. már 2001. augusztus 31-én megrendelte a pótmunkák elvégzését, a beruházás készre jelentése pótmunkákkal együtt 2001. augusztus 28-án megtörtént és a műszaki átadás 2001. szeptember 26-án elkezdődött. Az ajánlatkérő által is elismerten a közbeszerzési eljárást egyrészt a kivitelezés során az eredeti beruházással érintett töltésszakaszon felmerült és folyamatosan elvégzett pótmunkákra indították, másrészt pedig az eredeti tervben nem szereplő töltésszakasz fenntartási sávjának a kiépítésére, amely szintén elkészült 2001. október 31-ig.
A fentiek alapján tehát jogsértő az ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (2) bekezdés a)–b) pontjaira alapított közbeszerzési eljárása, már az eljárásfajta választásától függetlenül is, hiszen magának a közbeszerzési eljárás lefolytatásának jogalapja hiányzik.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott feltételek az alábbiak szerint sem állnak fenn:
A beszerzés értéke ugyan nem haladja meg az eredeti szerződéses érték ötven százalékát és a beszerzés tárgyára vonatkozóan fennáll az a feltétel is, hogy aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag és gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől. Az agyagékekre vonatkozó munkák esetében teljesül az a feltétel is, hogy elvégzésük előre nem látható körülmények folytán az eredeti szerződés teljesítéséhez szükséges.
Az eredeti tervben nem szereplő töltésszakasz esetében az ajánlatkérő beszerzési igénye a 2001. tavaszi árvizet követően merült fel, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a töltést is meg kell erősíteni. Ez a munka azonban
– az ajánlatkérő által is elismerten – nincs összefüggésben az eredeti szerződés szerinti építési beruházással oly módon, hogy enélkül az eredeti szerződés ne lenne teljesíthető.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint a korábbi nyertes ajánlattevővel lehet elvégeztetni az e szakaszban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a munkát. Jelen esetben ez a feltétel sem teljesült. Az eredeti beruházására vonatkozó közbeszerzési eljárás nyertese a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. volt. Az ajánlatkérő ezzel a céggel kötött vállalkozási szerződést a beruházásra, amelyet nem bontottak fel, annak ellenére, hogy a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. egyáltalán nem vett részt a kivitelezésben, így az ajánlatkérő továbbra is a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt.-vel állt szerződéses jogviszonyban az eredeti beruházásra vonatkozóan. A KEVIÉP Kft. is részt vett ajánlattevőként az eredeti beruházására vonatkozó közbeszerzési eljárásban, de a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt.-nek nem volt alvállalkozója, és ajánlatot sem tettek közösen. Az ajánlattételre felkért KEVIÉP Kft. "társvállalkozói" minőségben végezte a munkát.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során észlelte, hogy az ajánlati felhívás a Kbt. által előírt kötelező tartalmi elemeket hiányosan tartalmazza.
A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívás kötelező tartalmai elemeit a Kbt. 71. § (4) bekezdés a)–g) pontjai tartalmazzák. Ezeknek a követelményeknek az ajánlatkérő által megküldött ajánlati felhívás meg is felelt.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint azonban a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében az ajánlati felhívásnak a Kbt. 70. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. Az ajánlatkérő által kiküldött ajánlati felhívás a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felelt meg.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság az eljárás jogalapja vonatkozásában a jogsértést megállapította, az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálata során észlelt hiányosságok miatti jogsértés megállapítását mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint az f) pont alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg egymillió Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, különös tekintettel a beszerzés összegét, a szerződéskötés elmaradásától függetlenül a munkák tényleges elvégzésének tényét, az elkövetett jogsértés súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 18.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
