KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0177)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.739/14/2001.
Tárgy: a Mediszer Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Csongrádi Etelka ügyvéd (1117 Budapest, Baranyai u. 1.) által képviselt Mediszer Kft. (1203 Budapest, Bíró M. u. 20., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a MÁV Rt. Vezérigazgatóság Foglalkozás-egészségügyi, Munkabiztonsági és Környezetvédelmi Főosztály (1062 Budapest, Andrássy út 73–75., továbbiakban: ajánlatkérő) két MÁV Kórházba altatókészülék, lélegeztetőgép, anaesthesiologiai betegellenőrző monitor, defibrillátor, műtőasztalok, műtőlámpa beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdését, továbbá 62. § (2) bekezdését. Ezen jogsértésekre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlati felhívásnak a bírálati részszempontokat meghatározó 13. b) pontja első, második ötödik "—" bekezdését, továbbá a szerződéskötés időpontját meghatározó 15. b) pontját megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 10-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1–10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
– az ajánlati dokumentációban foglaltaknak megfelelő orvosszakmai igényekhez jól alkalmazkodó, optimális kiépítés 8
– az ajánlott terméknek az ajánlati dokumentációban meghatározottaknál kedvezőbb, a felhasználásban is jól hasznosítható műszaki-technikai paraméterei, az egyszerű, biztonságos, jól áttekinthető kezelhetőség 8
– az ajánlott termék beszerzési ára 6
– a szervizszolgáltatás tradicionális bemutatása és a vonatkozó éves átalánydíjas javítás összege 5
– a dokumentációban foglaltakon kívül megajánlott egyéb felajánlások 4
– szállítási határidő 2
– jótállási idő: a törvényben előírtnál többletvállalás 2
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő megadta a beszerezni kívánt orvosi műszerek, berendezések műszaki paramétereit.
Az ajánlattételi határidőre, november 20-ra a kérelmező és 12 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező november 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte egyrészről, hogy a felhívásban a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő első munkanapban lett meghatározva, holott a Kbt. rendelkezése szerint az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábban. Sérelmezte továbbá az első, második és ötödik elbírálási részszempont meghatározást, álláspontja szerint azok nagyon sok szubjektív elemet tartalmaznak (pl. optimális kiépítés, jól hasznosítható paraméterek, többletvállalások stb.), a bennük használt fogalmak nincsenek definiálva, így azokból nem állapítható meg ajánlatkérő konkrét igénye. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság a D.739/4/2001. számú határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette és a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a szerződéskötés időpontja meghatározásának jogsértő voltát elismeri, erre, valamint a MÁV Kórház helyzetével összefüggő körülményekre tekintettel szükségesnek látja új ajánlati felhívás kiírását. Mindamellett kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelem tárgyában hozzon határozatot. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson a kifogásolt bírálati részszempontok tekintetében előadta, hogy azok nem jogsértőek, a orvosszakértőkből álló bíráló bizottsága ajánlatkérő igényeit jól ismeri és így az adott részszempontok alapján objektív döntést tud hozni.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése előírja, hogy a felhívásban a szerződés megkötésének időpontja nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi időpontban. Ajánlatkérő a felhívásban az eredményhirdetést követő munkanapban határozta meg az eredményhirdetés időpontját, ami rövidebb időtartamot jelent a törvényben meghatározottnál.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette a felhívás 15. b) pontját.
Kérelmező kifogásolta az első, második és ötödik bírálati részszempont meghatározást.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kifogásolt részszempontokat annak eldöntése céljából, hogy azok és a részletes feltételek meghatározására hivatott ajánlati dokumentáció alapján lehetett-e ajánlattevőknek objektív alapokon nyugvó összehasonlításra alkalmas ajánlatot tenniük.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek." Az ajánlati felhívás egyik tartalmi eleme a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerinti elbírálási részszempontok meghatározása is, tehát ezekre nézve is fennáll az idézett követelmény.
Első részszempontként ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban foglaltaknak megfelelő orvosszakmai igényekhez jól alkalmazkodó, optimális kiépítést adta meg. A dokumentációban meghatározta azokat az orvosszakmai feltételeket, melyeknek eleget kell tenni a megajánlott orvosi műszereknek, berendezéseknek. Ha a specifikációban közölt valamely feltételnek egy adott ajánlat nem felel meg, úgy az a Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében érvénytelen, így az értékelésbe nem vonható be. Az értékelésbe bevonható, érvényes ajánlatok összehasonlítási alapját csak olyan részszempont képezheti, amelyik alkalmas az ajánlatok tartalma közötti diferenciálásra, miszerint azok közül melyik és mennyiben nyújt többet a specifikációban meghatározott, az érvényesség alapfeltételét képező tulajdonságoknál.
Ehhez ajánlatkérőnek közölnie kell a specifikációban meghatározottakon túlmenő, többlet vagy éppen speciális igényeit is, mert ezeket ajánlattevők nem ismerhetik olyan mélységben, ami lehetővé tenné számukra ezen többlet/speciális igények teljesítésének vállalását. Ajánlattevőknek csak akkor van egyenlő esélye az ajánlatok megtételénél és elbírálásánál a nyertességre, ha ajánlatkérő egyértelmű részszempont meghatározása folytán azonos ismeretekkel rendelkeznek arra nézve, hogy milyen ajánlati elemek teszik ajánlatkérő számára kedvezőbbé az ajánlatukat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az első részszempont ilyen információkat nem tartalmaz, így ebben a formájában nem alkalmas egyenlő eséllyel történő ajánlattételre és elbírálásra.
A második részszempont tartalmaz az ajánlatkérő általi előnyösebb értékelést kilátásba helyező ajánlatkérői igény-meghatározást. Ezek a következők:
– dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb műszaki-technikai paraméter,
– ezen kedvezőbb paraméter a felhasználásban is jól hasznosítható,
– egyszerű, biztonságos, jól áttekinthető kezelhetőség.
Ajánlatkérő azonban nem határozta meg, hogy mit ért "kedvezőbb" paraméteren, milyenek azok a felhasználási körülmények, melyek között a kedvezőbb műszaki paraméterek jól hasznosíthatók. Ajánlattevők ennél fogva nem tudhatták, hogy mely paramétereket illetően, milyen módon és mértékben célszerű a dokumentációban foglaltaknál kedvezőbb paraméterű terméket megajánlani nyertességük érdekében. A konkrét meghatározás nyitva hagyja ajánlatkérő számára azt a lehetőséget, hogy az elbírálásnál előre nem ismertetett, utólagosan kiragadott ajánlati elemeket tekintsen kedvezőbbnek. Tehát fennáll a veszélye valamennyi alapelv – az ajánlattevők esélyegyenlősége, az eljárás tisztasága és nyíltsága – megsértésének.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a második részszempont nem alkalmas az egyenlő eséllyel történő ajánlattételre és az ajánlatok objektív elbírálásra.
Az ötödik részszempont szerint ajánlatkérő "a dokumentációban foglaltakon kívül megajánlott egyéb felajánlások"-at várt el ajánlattevőktől. A dokumentációban a beszerzés tárgya van megfogalmazva, e részszempont szűkebb értelmében tehát ajánlatkérő a beszerzés tárgyán kívüli felajánlásokat várt el ajánlattevőktől.
A Döntőbizottságnak a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott következetes álláspontja szerint az un. többlet felajánlásoknak a beszerzés tárgya körébe tartozónak kell lenniük, ha a felajánlás kívül esik a beszerzés tárgyán, akkor az ajánlat érvénytelen. Ily módon ajánlatkérő az ötödik részszempont meghatározásánál lényegében érvénytelen ajánlatok benyújtását kérte az ajánlattevőktől.
A részszempont meghatározás annak tágabb értelmezése szerint sem helytálló. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, hogy mi legyen ezen "egyéb felajánlások" tárgya, mely tevékenységének elősegítése érdekében, vagy milyen körülményeinek javítása érdekében tekinti majd előnyként a felajánlásokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az első, második és ötödik részszempont tartalmának meghatározása útján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését. A jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlati felhívásnak az első, második és ötödik bírálati részszempontot meghatározó részét, a 13. b) pont első, második és ötödik "–" bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint orvosszakmai bizottsága az ajánlatkérői igények ismeretében képes objektív döntés hozatalára. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő igényeit nemcsak ajánlatkérőnek, hanem az ajánlattevőknek is ismernie kell. Csak ezáltal tudja ajánlatkérő biztosítani az ajánlattevők esélyegyenlőségét, úgy az ajánlattétel mint az elbírálás során.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. december 13.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
