LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (0386)
Kf.III.37.409/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd (1054 Budapest, Steindl I. u. 9.) által képviselt Nemzeti Kataszteri Program Kht. felperesnek (1131 Budapest, Rokolya u. 11–13.), a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 2.K.34.515/2000. számon megindított perében ugyanezen bíróság 2001. február hó 2. napján kelt 2.K.34.515/2000/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes Zalaegerszeg Megyei Jogú Város digitális állami földmérési alaptérképének elkészítésére 2000. március 8-án ajánlati felhívást tett közzé. A felhívásban rögzítette, hogy több változatú ajánlatot nem fogad el. A közbeszerzési eljárás eredményeként 2000. május 17-én meghozott döntés az Alba Geotrade Rt. önálló ajánlatát nyertessé nyilvánította.
A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a közbeszerzési eljárásba hozott döntés ellen. Az alperes 2000. június hó 15. napján kelt D.196/11/2000. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, 61. § (1) bekezdését és a 62. § (1) bekezdését, a jogsértés következtében 7 000 000 Ft bírság, valamint a kérelmező javára 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését rendelte el a felperessel szemben. Az alperesi határozat megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében deklarált esélyegyenlőség elvét. A bírság összegét az alperes a 129 779 800 Ft-os közbeszerzési érték figyelembevételével határozta meg. A bírság megállapításánál figyelembe vette az alperes azt is, hogy a felperes összességében a legelőnyösebb ajánlatot választotta.
A felperes keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérve az alperesi határozat megváltoztatását, annak megállapítását, hogy jogsértést nem valósított meg. Az indokolatlanul terhére kiszabott bírság és igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének törlését kérte. Másodlagosan a felperes a bírság összegének csökkentésére irányuló kérelmet is előterjesztette.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét kisebb részben alaposnak találta. Megállapította, hogy az alperes törvényes és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. A felperes megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését, illetőleg a 64. § (1) bekezdését. A bírsággal kapcsolatos kereseti kérelemre az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy bár a felperes alapelvi szintű előírást sértett meg, az értékelés során mégis a legkedvezőbb ajánlatot választotta, másrészt a Kbt. 61. § (1) bekezdés, valamint 62. § (2) bekezdés megsértése során is kisebb súlyú magatartást tanúsított, ezért az elsőfokú bíróság úgy találta, hogy a 7 000 000 Ft bírság alkalmazása túlzottnak tekinthető, a bírság összegét 3 000 000 Ft-ra mérsékelte. Egyebekben a felperes keresetét elutasította.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. Álláspontja szerint jogszabálysértés hiányában a mérlegeléssel meghozott határozati döntést a bíróság nem változtathatja meg. A Fővárosi Bíróság által alkalmazott méltányosság az adott ügyben azért sem helytálló, mert a felperes alapelvet is sértett a közbeszerzési eljárásban. Ezért a Fővárosi Bíróság ítéletének megváltoztatását kérte az alperes.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a fellebbezés elutasítását kérte. Álláspontja szerint a terhükre megállapított jogsértés súlyához képest a kiszabott bírság igen jelentős és nem áll arányban a megállapított jogsértéssel. A közbeszerzési eljárás során a felperes a legjobb ajánlatot választotta ki és ez a jogsértések súlyát jelentősen csökkenti.
A fellebbezés alapos.
A közbeszerzésekről szóló törvény megalkotásával az Országgyűlés az államháztartási kiadások ésszerűsítését, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és széles körű nyilvánosságát, a közbeszerzések során a verseny tisztaságát, biztonságát kívánta elősegíteni. A célok érdekében határozta meg azokat a magatartásformákat, amelyeket a közbeszerzési eljárás során az abban részt vevőknek meg kell valósítaniuk. A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az egyes eljárási cselekmények során, így az ajánlatok értékelése során hozott döntések, és a szerződés megkötése alkalmával az ajánlatkérő biztosítani köteles, az ajánlattevőnek pedig tiszteletben kell tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. Biztosítania kell az ajánlatkérőnek az esélyegyenlőséget minden ajánlattevő számára.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ezt az alapelvet a felperes megsértette. Hasonlóképpen megsértette a felperes a Kbt. 61. és 62. §-át, ennek megfelelően az alperesnek a Kbt. 88. § (1) bekezdésének megfelelően a jogsértés következményeként bírságot kellett megállapítania. A bírság mértékéről a Kbt. 88. § (4) bekezdése rendelkezik, megállapítva, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább 500 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési érték a perbeli eljárásban 129 779 800 Ft, a kiszabott 7 000 000 Ft bírság az 5,4%-os értékben jelenik meg, amely miután a felperes a közbeszerzési eljárás alapelvét sértette meg jogsértő magatartásával, nem eltúlzott, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint arányban áll az elkövetett szabályszegéssel.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint.
A felperes így pervesztes lett, ezért az alperes perköltségének megfizetésére kötelezte, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdésének megfelelően.
A felperes teljes személyes illetékmentessége folytán a fellebbezés eljárási illetéket az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §].
Budapest, 2001. október 30.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
