KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0466)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.714/14/2001.
Tárgy: a Németh és Társa Kft. jogorvoslati kérelme Szombathely Megyei Jogú Városi Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Németh és Társa Kft. (2029 Budakeszi, Hajnalka u. 19., képviseli: dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1–3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Korszerű, műanyagborítású atlétikai pálya építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. április 5-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 14. számában (1253) a rendelkező részében írt tárgyban.
A felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
Ezen belül a műszaki alkalmasság igazolásánál ajánlatkérő kikötötte többek között azt is, hogy:
Igazolásokat és nyilatkozatokat kell csatolni a Kbt. 44. § (2) bekezdés a)–g) pontjaiban és a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
Ugyanitt írta elő, hogy a beruházóktól referenciaigazolások szükségesek.
A 11. b) pont tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ezek között szerepel, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek nincs az elmúlt 5 évben a közbeszerzés tárgyával azonos tartalmú és nagyságrendű igazolt és minősített referenciája.
A 16. pont tartalmazta, hogy ajánlatkérő csak a I.A.A.F., a Magyar Atlétikai Szövetség vagy más, bármely rendszerben akkreditált, ezekkel egyenértékű minőségtanúsítást fogad el referenciaként.
Ajánlatkérő a részletes ajánlati és szerződési feltételeit dokumentációban határozta meg.
Helyszíni konzultációra 2000. április 19-én került sor. A feltett kérdésekre ajánlatkérő írásban válaszolt. Még az ajánlattételi határidő lejárta előtt írásban megkereste ajánlatkérő a Magyar Atlétikai Szövetséget (a továbbiakban: MASZ) és kérte nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy:
1. Magyarországon az I.A.A.F. nevében kizárólagosan a MASZ ad-e ki nemzetközi minősítést?
2. Az elmúlt 5 évben mely hazai pályák kaptak nemzetközi minősítést, és hogy ezeknek a műanyag borítását melyik cég végezte?
A MASZ június 6-án adta meg írásos válaszát, mely szerint:
1. Magyarországon atlétikai pályát csak a MASZ hitelesíthet;
2. 6 hitelesített pálya épült, azok műanyag bevonatát a Polyton készítette.
A MASZ egyben referenciaigazolást is adott a Polyton cég Népstadionnál végzett pályaépítésére.
Az ajánlatok bontására 2000. május 16-án került sor. A határidőig 3 ajánlat érkezett. A kérelmező, az Alterra Kft. és a Globál Sport Kft. közösen és a Magyar Aszfalt Kft. nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az I.A.A.F.-et is megkereste írásban és kérte, adja meg a magyarországi nemzetközi versenyek rendezésére alkalmasnak nyilvánított atlétikai pályák jegyzékét.
A válasz az I.A.A.F. részéről az volt, hogy ő a burkoló anyagot minősíti, arra nézve pedig a Polyton és a Conica gyártmányai megfelelőek. Magát a pályát a nemzeti szövetségek hitelesítik az összes technikai részletre kiterjedően (MASZ Technikai Bizottsága).
A beérkezett válaszokra is tekintettel ajánlatkérő 2000. június 27-én hozta meg eljárást lezáró döntését, mely szerint:
– a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította;
– nyertesként az Alterra Kft.–Globál Sport Kft. ajánlatát hirdette ki; míg
– második helyezettként kérelmező ajánlatát fogadta el.
E döntését ajánlatkérő nyilvános eredményhirdetésen 2000. június 29-én hirdette ki, ahol kérelmező nem képviseltette magát.
Ajánlatkérő a szerződés megkötését 2000. július 13-ára tervezte.
E döntés ellen kérelmező 2000. július 7-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság
– az ajánlatkérő döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg,
– a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja a szerint a Globál Sport Kft. ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől meghatározott ideig tiltsa el,
– a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint kötelezze az ajánlatkérőt a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Véleménye szerint a közös nyertes ajánlattevők konzorciumát jogszerűen minősítette alkalmasnak a szerződés teljesítésére, mert a konzorcium "vezércége", az Alterra Kft. minősített referenciával rendelkezik. A Globál Kft. a pályára vonatkozó önálló MASZ igazolással nem rendelkezik, de a beruházás keretében csak a műanyag borítást készíti, viszont az erre vonatkozó minőségi tanúsítványt mellékelte (I.A.A.F. által a Conica AG burkolatára).
A Döntőbizottság a D.295/16/2000. sz. határozatával a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet 2000. augusztus 16-án elutasította.
E határozat indokolásában a Döntőbizottság azt is közölte, hogy:
"Az Alterra Kft. esetében senki sem vitatta az alkalmasságot.
Az Alterra Kft. referenciái között szerepel a Népstadion atlétikai pálya, ahol a kérelmező volt az alvállalkozója, és a Népstadion edzőpálya, ahol szintén kérelmező volt az alvállalkozó.
A minősítés iratait az ajánlat nem tartalmazza, de a MASZ-tól kért nyilatkozatok igazolják, hogy a referencia megfelelő.
Fenti határozatot 2000. augusztus 16-án kézhez véve kérelmező 2000. augusztus 22-én beadvánnyal fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a határozatnak a jogorvoslati kérelemben leírtaknak megfelelő módosítását, mert álláspontja szerint jogszabálysértő. Álláspontja szerint az Alterra Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (1) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen, ezért az eljárásból a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján ki kellett volna zárni. Ezt azzal indokolta, hogy az alkalmasság bizonyítékául szolgáló iratokat ajánlatához nem csatolta, így alkalmasságát nem igazolta. Ezen tényekről a 2000. augusztus 18-án kézhez vett határozatból értesült – miután az indokolásban leírtakról korábban nem volt tudomása – ez alapján az Alterra Kft. alkalmasságát is vitatja, mert azt nem igazolta ajánlatában.
A Döntőbizottság a beadványt keresetnek tekintve azt nyilatkozatával együtt megküldte a Fővárosi Bíróságnak, ahol a 3.K.34.958/2000. számon per van folyamatban.
A per során a Fővárosi Bíróság I. sz. végzésével úgy határozott, hogy a felperes kereseti kérelmétől az Alterra Kft. alkalmatlanságára vonatkozó kérelmet, amely Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának, mint ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését kifogásoló jogorvoslati kérelemhez kapcsolható, elkülöníti. Egyben, mint el nem bírált jogorvoslati kérelmet, azt az alpereshez (Döntőbizottsághoz) átteszi.
E végzés jogerőre emelkedését követően a Döntőbizottság 2001. november 12-én hiánypótlásra szólította fel kérelmezőt, melyben felhívta az igazgatásszolgáltatási díj megfizetésére.
Kérelmező a hiánypótlást határidőben teljesítette, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2001. november 19-én megindította, és erről értesítette kérelmezőt, ajánlatkérőt és az ügyben érdekelt feleket.
A jogerős bírósági végzés szerinti kérelmet kérelmező 2001. november 16-án módosította, és egyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, alkalmazzon bírságot ajánlatkérővel szemben, és tartson tárgyalást. E beadványában vitatta annak jogszerűségét, hogy az igazgatás szolgáltatási díj ismételt megfizetésére hívta fel hiánypótlás keretében a Döntőbizottság, mivel álláspontja szerint a jelen ügyben az eljárás nem a Kbt. szerinti új kérelemre indul, hisz ugyanazon ajánlatkérő és kérelmező között folyó azonos tárgyú jogvitáról van szó.
A kiegészített kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy az 1996. évi sporttörvény 14. §-a szerint Magyarországon csak a MASZ jogosult nyilatkozni pályák minősítése vonatkozásában.
Megerősítette azt a véleményét is, hogy az Alterra Kft. a felhívás szerint nem igazolta az alkalmasságát, így ennek következtében, mint alkalmatlan ajánlattevőt ki kellett volna zárni az eljárásból.
Továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy a felhívás 16. pontja tartalmazta az egyéb feltételek között, hogy ajánlatkérő csak az I.A.A.F., a Magyar Atlétikai Szövetség, vagy bármely rendszerben akkreditált, ezekkel egyenértékű minősítési tanúsítást fogad el referenciaként.
Álláspontja szerint ehhez kapcsolódik a felhívás 11. b) pontjának azon bekezdése, mely szerint ajánlattételre alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek nincs az elmúlt 5 évben a közbeszerzés tárgyával azonos tartalmú és nagyságrendű igazolt, minősített referenciája. E két pont összevetéséből következik az, hogy vagy alkalmatlan ajánlattételre az Alterra Kft., vagy pedig amennyiben más értelmezést veszünk figyelembe – tekintettel arra, hogy igazolásokat nem csatolt erre vonatkozóan –, akkor érvénytelen az ajánlata. Végkövetkeztetésként az Alterra Kft.-t ki kellett zárni az érdemi elbírálásból érvénytelenség, vagy alkalmatlanság miatt.
A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség 2000. június 6-án kiállított levelében írtak mindenben megfelelnek a valóságnak, azt nem vitatja.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson változatlanul fenntartotta a korábbi jogorvoslati eljárás során tett észrevételét, és erre alapozva kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt.
Az ügyben érdekelt felek közül a Global Sport Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy nem felel meg a jogorvoslati eljárást kezdeményezők azon állítása, hogy az Alterra Kft. a pályák minősítésére vonatkozó iratokat nem csatolt. Álláspontja szerint a Döntőbizottság által meghozott korábbi határozat indokolásából megállapítható, hogy az Alterra Kft. munkáit a MASZ nyilatkozatok minősítik, és a MASZ által kiadott nyilatkozatok pedig egyértelműen igazolják a referenciamunkák megfelelő voltát, ezáltal az Alterra Kft. alkalmasságát.
Az Alterra Kft. írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva elsődlegesen kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását elkésettség miatt, másodlagosan pedig megalapozatlanság címén. Előadta azt is, hogy a jogorvoslati kérelem új elemet sem ténybeli, sem jogi szempontból nem tartalmaz. Álláspontja szerint a kérelmező az érvelését az ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározott alkalmassági feltétel sajátos értelmezésére alapítja, és lényegében megismétli a 2000. augusztus 7-i döntőbizottsági tárgyaláson elhangzottakat. Véleménye szerint a korábbi jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság az ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározott alkalmassági feltételt alaposan megvizsgálta és értelmezte, ennek alapján hozta meg a D.295/16/2000. sz. határozatát.
A korábbi eljárás során az is bebizonyosodott, hogy az Alterra Kft. a szükséges referenciákkal rendelkezett, és ajánlata a kiírásnak megfelelő volt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelmező azon kérelme, mely szerint az Alterra Kft. ajánlata érvénytelen, illetve az Alterra Kft. ajánlattételre alkalmatlan volt, megalapozatlan az alábbiak miatt:
A kérelmező alapvetően az Alterra Kft. alkalmatlanságára hivatkozik, valójában ezt az ajánlat érvénytelenségének indokaira alapozza. Kérelmező szerint ugyanis a pályaminősítés iratai (igazolások) hiánya miatt kell az Alterra Kft. ajánlatát elutasítani, mivel kérelmező értelmezése szerint a hiányolt iratokból lehetett volna az alkalmasságot megállapítani.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottságnak alapvetően azt kellett vizsgálnia – ugyanúgy, mint a D.295/2000. sz. ügy vizsgálata során –, hogy az ajánlati felhívás alapján kellett-e csatolni az ajánlathoz a pályahitelesítés dokumentumait, vagy sem. Ugyanitt azt is meg kellett vizsgálni a Döntőbizottságnak, hogy a pályahitelesítési bizonyítékokra is kiterjed-e az ajánlattevő kötelezése a felhívás 11. b) és 16. pontja alapján, vagy sem.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontja kizárólag arra szolgál, hogy abban az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (4) bekezdése szerinti előírását megfogalmazza, miközben becsatolási kötelezettséget nem írhat – és nem is írt – elő.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint itt csak a feltételeit (bizonyos körülményeket) határozhat meg ajánlatkérő, és ezeknek összefüggésben kell lenniük a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése szerinti igazolási módokkal.
A felhívás 16. pontja "az egyéb információk" közlésére szolgál, így a hivatkozott előírás nem kötelezettséget, hanem ténymegállapítást tartalmaz, a referencia megítélése alapjául szolgáló feltételt írja elő.
Miután az alkalmasság vizsgálatára kért (követelt) tények és dokumentumok meghatározására a 11. a) pont szolgál, ennek vizsgálata ad alapot az ajánlat érvényességének (vagy érvénytelenségének) megállapításához. Ebből is a műszaki alkalmasság igazolási módja a vitatott kérelmező szerint.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során kétséget kizáróan megállapította, hogy a kért igazolási mód a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a)–g) pontja szerintiek voltak, melyek közül egyedül a referenciákkal kapcsolatban állapított meg az ajánlatkérő a 11. b) pontban alkalmatlansági szempontot.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont az, ami a referenciák ismertetésének lehetőségét megjelöli, a különböző adatok közlését az ajánlattevő nyilatkozatában kéri teljesíteni.
A felhívásban ugyanitt 11. a) pont ajánlatkérő még kifejtette azt az igényét is, hogy a referenciákat illetően beruházói igazolásokat, azaz nyilatkozatokat is csatolni kell.
A nemzetközi versenyekre való minősítés iratait nem kérte, azonban a felhívás egyéb előírásaiból egyértelmű volt, hogy számára valóban elismerhető referencia az, amely esetében a minősítés megtörtént.
Amennyiben ajánlatkérőnek további igénye lett volna a referenciák valódiságának és megfelelőségének dokumentálására, akkor azt is itt a 11. a) pontban kellett volna megjelölnie a felhívásában.
Mindezekből az következik, hogy érvényes ajánlatnak nem volt kelléke a pályaminősítő szervezet által kiállított okirati tanúsítvány.
A nemzetközi versenyekre való alkalmasság az ajánlattevői és a beruházói nyilatkozatok alapján volt megállapítható.
Természetesen ajánlatkérőnek jogában áll az ajánlattevő nyilatkozatainak a valódiságát ellenőrizni. Ennek érdekében még az ajánlattételi szakaszban tett lépéseket ajánlatkérő, aminek keretében megkereste a MASZ-t, mint e tárgyban – joggal feltételezett – legtájékozottabb szervezetet.
A beérkezett ajánlatokat az így 2000. június 6-án megszerzett információkkal összevetve az Alterra Kft. megfelelő referenciáját már kétségek nélkül tényként kezelte ajánlatkérő a Népstadion létesítményeire tekintettel.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a Népstadionra mint referenciára hivatkozás az Alterra Kft.-nél tényszerű, valóban teljesítette azokat a munkákat (éppen a kérelmező alvállalkozói közreműködésével), a pályák minősítése megfelel a felhívásban előírt alkalmassági követelményeknek, amit a csatolt beruházói igazolások is tanúsítanak.
Fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság kétséget kizáróan a jelen jogorvoslati eljárásban ismételten megállapította, hogy az Alterra Kft. ajánlata érvényes, ő maga pedig igazolta alkalmasságát a szerződés teljesítésére, így a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (l) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 27.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
