KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0471)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.725/18/2001.
Tárgy: a H–Med Diagnosztika Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a H–Med Diagnosztikai Kft. (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12., képv.: dr. Gyülvészi Zsuzsanna ügyvéd, 1117 Budapest, Október 23. u. 29. I/1., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli u. 2–6., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók B. u. 15/B., továbbiakban: ajánlatkérő) "a közegészségügyi, járványügyi és népegészségügyi feladatokkal összefüggő országos szintű mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikai háttérkapacitás, mintaszállítói hálózat és beszállítói logisztika biztosítása és működtetése az ajánlati dokumentációban részletesen leírtaknak megfelelően" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt. ) 33. § (1) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését és a Kbt. 44. § (5) bekezdését és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívásának 11. b) pontját, valamint a kibocsátott dokumentációt megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. október 31. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 44. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
"a közegészségügyi, járványügyi és népegészségügyi feladatokkal összefüggő, évente mintegy 40 000 vizsgálathoz szükséges országos szintű mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikai háttérkapacitás, mintaszállítói hálózat és beszállítói logisztika biztosítása és működtetése az ajánlati dokumentációban részletesen leírtaknak megfelelően, a fent említett vizsgálatszámtól ajánlatkérő 20%-kal felfelé vagy lefelé eltérhet".
Ajánlatkérő a felhívás 2. b) pontjában meghatározta, hogy ajánlatot vállalkozási szerződésre kér ajánlattevőktől.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat. Ezekkel összefüggésben a felhívás 11. b) pontjában az alábbi alkalmatlanná minősítési szempontokat írta elő:
"– az ajánlattevő nem rendelkezik a közbeszerzés tárgyában – vagy a közbeszerzés tárgyához hasonló (labordiagnosztikai vizsgálat) szolgáltatásban összesen legalább 3 referenciával, egyenként minimum 20 M Ft értékben,
– az ajánlattevő nem rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges, legalább 10 fő laboratóriumi szakorvossal és 10 fő mikrobiológus szakorvossal".
Az ajánlati felhívás 16. "egyéb információk" pontjában ajánlatkérő előírta, hogy rendelkezni kell ÁNTSZ-engedéllyel laboratóriumi vizsgálatok, mikrobiológiai vizsgálatok, molekuláris diagnosztikai vizsgálatok tekintetében. Az engedélyek másolatát csatolni kell az ajánlathoz. Azt is előírta ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában, hogy ajánlatevőknek rendelkezni kell OEP-szerződéssel is a laboratóriumi diagnosztika és mikrobiológia területén.
Ajánlatkérő kibocsátott dokumentációt is.
Kérelmező 2001. november 16. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő rendelkező részben ismertetett beszerzés tárgyában közétett ajánlati felhívását az alábbiakban:
Álláspontja szerint jogsértőek a felhívásnak az ajánlattevők szerződésteljesítésére való alkalmatlanná minősítési szempontjai. Azokat versenykorlátozó módon határozta meg ajánlatkérő a beszerzés tárgyára és mennyiségére figyelemmel, és ezáltal sértik a Kbt. 44. § (2) és (4)–(5) bekezdéseit.
Sérelmezte tovább az ajánlati dokumentáció 16.1., 16.2., 16.10. és 18. pontjait is.
Egyrészt ajánlatkérő előírta, hogy vállalni kell ajánlattevőknek a diagnosztikai hátteret és beszállítói rendszert azokon a területeken, ahol nincs ajánlatkérőnek mérési kapacitása, illetve az nem elegendő. Azonban a dokumentáció nem tartalmazza – csak példálózva – azokat a területeket, ahol a rendelkezésre állást vállalni kell.
Sérelmezi továbbá, hogy a dokumentáció szerint vállalni kell az együttműködést olyan vizsgálatoknál, amelyek végzése nem tartozik szorosan ajánlatkérő feladataihoz, azonban itt is csak példát említ a dokumentáció.
A dokumentáció fenti megfogalmazása álláspontja szerint nem teszi lehetővé az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt – megfelelő információk hiányában – az ajánlattevők számára.
Kifogásolja, hogy a dokumentáció szerint finanszírozni kell ajánlattevőnek az egyes anyagokat, az felveti, hogy rendelkezésre áll-e a teljesítés ellenértéke, mivel az anyagok teszik ki a beszerzés közel 80%-át.
Sérelmezi továbbá, hogy a dokumentációban előírt egyes (pl. kötbér) feltételek tekintetében nem tisztázott, hogy azok értékelését milyen módon kívánja elvégezni ajánlatkérő.
Kérte a Döntőbizottságot, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és semmisítse meg az ajánlati felhívás jogsértő részeit, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárási költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését kérte.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte, egyrészt vitatta, hogy a kérelmező egyéb érdekelt lenne, mivel határidőre nem vásárolta meg a dokumentációt, valamint csak a beszerzés egy részére tudna álláspontja szerint ajánlatot tenni, a részajánlattételt azonban kizárta a felhívásban, másrészt kérelmet megalapozatlannak tartja. Alaptalan álláspontja szerint az alkalmatlansági szempontok jogsértő voltára vonatkozó kifogás. Egyrészt a 3 × 20 M Ft-os referencia hiánya, mint alkalmatlansági szempont, tekintettel a beszerzés 160–240 M Ft-os értékére semmiképpen nem tekinthető túlzónak, másrészt a szakemberek számával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírására a 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján került sor, attól ajánlatkérő nem térhetett el.
Az OEP-szerződés meglététől, mint érvényességi feltételtől a finanszírozási okokból nem tekinthetett el. A dokumentációval kapcsolatos kérelmező kifogások is megalapozatlanok álláspontja szerint.
Előadta, hogy a beszerzés megrendelésére egy laboratóriumi háttérkapacitás biztosítása céljából került sor, különös tekintettel a szeptember 11-ét követő eseményekre. Az ajánlattevők feladata, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak, hogy egy országos veszélyeztetettség esetén is kielégítő diagnosztikai tevékenységet tudjon folytatni. Mivel a törvény előírja, hogy a beszerzés mennyiséget meg kell adni, ezért került meghatározásra a 40 000 vizsgálat, amely a "békeidőben" igénybe veendő kapacitás. Ezzel összefüggésben elvárás olyan kapacitás, hogy megfelelő orvosi és szakemberi háttérrel rendelkezzen csúcsidőben is.
Egyéb érdekelt Trio-Lab Kft. észrevételében a kérelmező általi dokumentáció kifogásolásával, valamint az alkalmatlansági szempontok sérelmezésével egyetért.
A Döntőbizottság 2001. december 10. napján ideiglenes intézkedéssel élt és a D.725/13/2001. sz. határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében az ajánlati felhívás tartalmának jogszerűségét vitatta még az ajánlattételi határidőt megelőzően, így azt kellett megvizsgálni, hogy a kérelmező vonatkozásában megállapítható-e olyan jog, vagy jogos érdek, amelyet az általa sérelmezett Kbt.-t sértő ajánlati felhívás sérti vagy veszélyezteti.
A Döntőbizottság e körben megállapította – a kérelmező által becsatolt cégkivonat alapján, hogy a kérelmező a beszerzés tárgya körébe tartozó tevékenység végzésére jogosult, az ajánlati felhívásban meghatározott beszerzésre vonatkozóan ajánlattevői pozícióba kerülhet. Azzal, hogy az érintett közbeszerzési eljárás résztvevője lehet, megalapozza azon jogát, jogos érdekét, ami ahhoz fűzi, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerű legyen és egy, a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásban indulhasson egyenlő esélyekkel a szerződés elnyerésére. E körbe tartozik az ajánlati felhívás is.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján jogosult ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslattal élni.
A Döntőbizottság ezt követően érdemben megvizsgálta a kérelemben foglaltakat és megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A fentiekkel összhangban a Kbt. 37. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgya meghatározásánál meghatározta, hogy a kért közegészségügyi, járványügyi és népegészségügyi feladatokkal összefüggő országos mikrobiológiai diagnosztikai háttérkapacitás, mintaszállítói hálózat és beszállítói logisztika biztosítását és működtetését a dokumentációban részletezettek szerint leírtaknak megfelelően kell elvégezni. Ajánlatkérő azt is meghatározta, hogy évente 40 000 vizsgálat elvégzéséhez kell megfelelő háttérkapacitást biztosítani, mindezt vállalkozási szerződés keretében.
Ajánlatkérőnek tehát a dokumentációban kellett meghatározni azon feltételeket, elvárásait és a részletes szerződési feltételeket, amelyek szükségesek a megfelelő ajánlattételhez. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ezt ajánlatkérő elmulasztotta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem ad megfelelő eligazítást arra, hogy ajánlatkérő beszerzési szándéka pontosan mire irányul, milyen konkrét feltételek teljesítését várja el ajánlattevőktől a vállalkozási szerződés keretében.
Ajánlatkérő beszerzési szándékát a jogorvoslati eljárás keretében lefolytatott tárgyaláson, sem a Döntőbizottság felhívására megküldött észrevételekben nem tudta megfelelően meghatározni.
Ajánlatkérő kötelezettsége, hogy beszerzési szándékát és ezzel összefüggésben elvárásait, részletes szerződési feltételeit olyan kidolgozottsággal ismertesse ajánlattevőkkel, hogy arra tekintettel képesek legyenek ajánlatot tenni, így eséllyel pályázhassanak az ajánlatkérő elvárásainak legteljesebben megfelelő ajánlat megadására, így a szerződés elnyerésére.
A beszerzés tárgyának a pontos meghatározása azon túl, hogy a Kbt. fent idézett rendelkezése alapján az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel biztosítása körében kötelezettség is, a törvény egyes konkrét rendelkezéseinek való megfelelés tekintetében is alapvető jelentőségű. Ugyanis a kérelmező által is hivatkozott Kbt. 44. § (5) bekezdése értelmében a szerződés teljesítésére való alkalmatlansági feltételeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban előírt alkalmatlansági feltételek a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges mértéket jelentik-e, ismerni kell a beszerzés tárgyát, a szerződés részletes feltételeinek pontosságával. Akkor, amikor nem tisztázott, hogy ajánlatkérő által beszerezni kívánt szolgáltatás körében milyen konkrét feladatok elvégzését kívánja, nem lehet megállapítani, hogy az általa előírt feltételek megfelelnek-e a fent hivatkozott rendelkezésnek, hiszen az ennek megítélésére szolgáló körülmények nem ismertek a Döntőbizottság számára.
A Döntőbizottságnak a tényállás feltárása körében ajánlatkérő nem tudta igazolni kellőképpen, hogy az általa a 11. b) pontban előírt alkalmatlansági szempontok a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékig kerültek előírásra, mivel maga a beszerzés pontos tárgya körébe tartozó elvégzendő feladatok tisztázására irányuló tényállásfeltárás sem vezetett eredményre.
A fent részletezett indokok alapján állapította meg a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértéseket ajánlattevő terhére. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel élt az eljárás során és erre tekintettel az eljárást lezáró döntés megsemmisítése jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, lehetőséget adva ajánlatkérőnek, hogy saját maga orvosolja az elkövetett jogsértéseket a beszerzés tárgyának pontos meghatározása mellett az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogszerű elkészítésével.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 21.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
