KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0474)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.741/10/2001.
Tárgy: dr. Berczi Norbert, dr. Kardkovács Kolos és dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által kezdeményezett eljárás a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Berczi Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.), dr. Kardkovács Kolos (Gazdasági Minisztérium, 1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.) és dr. Varga Zs. András (Legfőbb Ügyész Helyettes, 1055 Budapest, Markó u. 16.), a Közbeszerzések Tanácsa tagjai (továbbiakban: eljárást kezdeményezők) által a dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház (2800 Tatabánya II., Dózsa György u. 77., továbbiakban: ajánlatkérő) 3396 doboz és 1146 tekercs zöldérzékenységű és egyéb röntgenfilm a hozzátartozó vegyszerekkel, 24 000 lap CT-film, valamint a röntgenfilmek felhasználásához szükséges 38 db kazetta 35 erősítő fóliapárral, 1 db röntgenfilm-előhívó automata és 3 db előhívólámpa, továbbá 1 db, a CT-filmek rögzítéséhez szükséges képrögzítő berendezés beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság megszünteti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 29-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A közbeszerzési eljárás lefolytatásával a Novotrading-Medical Kft.-t bízta meg.
A felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevő, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására bekért adatok és tények körét, a 11. b) pontban az alkalmatlanná minősítés okait.
Ajánlatkérő a felhívás 16. e) pontjának hatodik "–" bekezdésében – az "Egyéb információk" között – előírta, hogy ajánlattevőnek csatolnia kell "a megajánlott termékek gyártója minőségbiztosítási rendszerének bemutatását, annak bármely nemzeti rendszerben történő akkreditálását igazoló tanúsítvány másolatának csatolásával". Ezen előírást a szerkesztőség felé ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a sem ajánlattevőnek, sem alvállalkozónak nem minősülő gyártóra vonatkozó adatok beszerzéséhez érdeke fűződik, mert csak ezáltal. látja igazolhatónak a beszerzendő termék megfelelőségét.
A Közbeszerzések Tanácsa rendelkező részben megnevezett tagjai november 26-án, illetőleg november 28-án eljárást kezdeményeztek az ajánlati felhívás szóban forgó kitétele miatt. Álláspontjuk szerint "a Kbt. 44. § (2) bekezdésének g) pontja értelmében csak az ajánlattevő és a 10%-ot meghaladó értékben bevonni kívánt alvállalkozó műszaki alkalmassága igazolható a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségbiztosító intézménytől származó tanúsítvánnyal". A Kbt. nem ad arra lehetőséget, hogy ajánlatkérő a sem ajánlattevőnek, sem alvállalkozónak nem minősülő személy alkalmasságát vizsgálja akár ajánlattevő alkalmassága, akár az ajánlat megfelelősége körében.
A Döntőbizottság a három eljárás kezdeményezésre indított eljárást a D.741/2001. számon egyesítette.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az eljárás megszüntetését. Előadta, hogy eljárást kezdeményezők a felhívás kifogásolt pontját illetően megalapozatlanul hivatkoztak a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjára, ugyanis a gyártó minőségbiztosítási rendszerének bemutatását nem az ajánlattevő alkalmassága vizsgálata céljából, hanem az ajánlat érvényességi feltételeként írta elő, erre nézve a Kbt. tiltó rendelkezést nem tartalmaz. A kifogásolt kitétel indokaként közölte, hogy a közbeszerzési eljárásnak (mint ahogy túlnyomó részben a többi, orvostechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárásnak sem) nem alanyai a termékek gyártói, az abban résztvevő ajánlattevő, alvállalkozó cégek szerepe gyakorlatilag a beszerzések technikai lebonyolításában áll. Ebből következően rájuk vonatkozóan indokolatlan a minőségbiztosítási rendszer meglétének előírása, mert az a termék gyártási, minőségi biztonságát illetően semmiféle garanciát nem nyújt ajánlatkérő számára. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy az orvostechnikai eszközök forgalmazására specializálódott nagy cégek egy része ténylegesen nem a cég székhelye/telephelye szerinti, hanem olcsó munkaerővel rendelkező országban gyártja a termékeket, mely országok műszaki kultúrája még nem elég fejlett ahhoz, hogy hosszabb távon jó minőségű termékek gyártását tegye lehetővé. Így előadódhat olyan helyzet, hogy a termék minőségi tanúsítványa ugyan jó minőséget tanúsít, de az csak a bevizsgálás időszakára igaz, hosszabb távra nem feltétlenül. Ezért és különösen a beszerzés tárgyának egészségügyi-gyógyászati jellegére tekintettel fontos számára, hogy a gyártó cég is rendelkezzen – bármely országban is legyen az – a gyártási technológia és a felhasználásra kerülő anyagok megfelelőségét garantáló minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. A Kbt. 40. § (1) bekezdése egyébként is előírja számára a beszerzés tárgyára vonatkozó minőségbiztosítási rendszer megadását, ez pedig a gyártó cégével és nem a beszerzést lebonyolító hazai ajánlattevőével azonos.
A Döntőbizottság a felek írásos és ajánlatkérőnek a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy az eljárás kezdeményezések megalapozatlanok.
A Kbt. 25. §-a előírja, hogy a közbeszerzési eljárásnak a Kbt.-ben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának lehetséges módjait a 44. § meghatározza, mégpedig olymódon, hogy tételesen felsorolja azon nyilatkozatok, dokumentumok körét, melyeket ajánlattevőnek csatolnia kell ajánlatához saját maga és alvállalkozója alkalmassága igazolása céljából. Ezek egyike a műszaki alkalmasság igazolása a (2) bekezdés g) pontja szerinti, "a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének
– bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával".
A Döntőbizottság a törvény 44. § (2) bekezdés g) pontjával összefüggésben először azt vizsgálta, hogy minősülhet-e a gyártó az ajánlattevő részéről a teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan bevonandó műszaki vagy gazdasági egységnek, azaz alvállalkozónak. Ez esetben ugyanis a gyártó minőségbiztosítási rendszerét tanúsító dokumentum csatolása előírható.
Az alvállalkozó fogalmát a 10. § q) pontja a következők szerint határozza meg:
"alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani...".
Ha tehát egy ajánlattevő folyamatos szerződéses kapcsolatban áll egy gyártó céggel pl. röntgenfilmek szállítására és ennek keretébe beleillik a tárgyi beszerzés is, akkor a gyártó cég nem minősül alvállalkozónak rá vonatkozóan nem írható elő a 44. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanúsítvány csatolása.
Ajánlatkérő saját állítása szerint Magyarországon nem gyártják a beszerzés tárgya szerinti termékeket, a potenciális ajánlattevői kör a külföldi gyártók magyarországi képviseleteiből tevődik össze. A képviseletek – rendeltetésüknél fogva – folyamatos szerződéses kapcsolatban állnak a külföldi székhelyű/telephelyű gyártókkal, így alapvetően nem minősülnek alvállalkozónak.
Ajánlatkérőnek tehát az alkalmasság körében nem volt módja arra, hogy a beszerzés tárgyát képező termékeket gyártó cég minőségbiztosítási rendszerének meglétét számon kérje.
Ajánlatkérőt azonban a beszerzés tárgyának meghatározását illetően a Kbt. 40 § (1) bekezdése alapján kötelezettség terheli: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni."
A beszerzés tárgyára vonatkozó minőségbiztosítási rendszer – azaz adott tényállás szerint a termék gyártójának minőségbiztosítási rendszere – nem azonos a hazai forgalmazó/ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerével. A gyártóé a termék gyártási folyamatára, a gyártásban felhasznált anyagok minősége ellenőrzésének, tanúsításának módjára vonatkozik, a hazai forgalmazóé a kereskedelmi, gazdasági tevékenység szakszerűségére.
A Kbt. rendelkezéseinek összefüggéseit tekintve erre ajánlatkérőnek lehetősége van.
Ajánlatkérőt szinte korlátlan szabadság illeti meg a kiírás tartalmának meghatározásában, csak a Kbt. alapelvi és kógens rendelkezései korlátozzák. Kétséget kizáróan rögzíthető, hogy az alapelveket – esélyegyenlőség, nyilvánosság, eljárás tisztasága – ajánlatkérő nem sértette meg a kifogásolt előírás által, az egyformán vonatkozik valamennyi ajánlattevőre, nem akadályozza az eljárás nyíltsága és tisztasága hatályosulását.
A kógens rendelkezések közül a fentiekben kifejtettek szerint a 44. § (1) bekezdése szab korlátot az előírásnak.
Ajánlatkérő azonban nem is a Kbt. 2. sz. melléklete szerinti minta alapján összeállított felhívás 11. pontjában, hanem az egyéb információkat tartalmazó 16. pontban írta elő a kifogásolt elvárását. Ebből következik, hogy az nem az alkalmassági feltételek, hanem az érvényességi kikötések között értékelhető.
Ajánlatkérő szándéka a gyártó minőségbiztosítási rendszerének kikötésekor az észrevételében és a tárgyaláson szóban előadott nyilatkozata szerint egy érvényességi feltétel meghatározás volt, annak érdekében, hogy egyrészről eleget tudjon tenni a 40. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, másrészről biztosítva lássa magát arról, hogy minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező cég által gyártott terméket szerez be, függetlenül attól, hogy ténylegesen hol történik annak legyártása.
A Kbt.-nek nincs olyan rendelkezése, ami meghatározná, hogy érvényességi feltételként ajánlatkérő milyen kikötéseket tehet a kiírásban. Ennélfogva nincs olyan szabály, melyből kiindulva – a 25. § értelmében – vizsgálni kellene az attól való eltérés engedését.
Az érvényességi feltételek kikötése körében egyedüli korlátot az alapelvi rendelkezések jelentenek, ha egy érvényességi feltétel nem ütközik a Kbt. valamelyik alapelvébe, úgy az nem jogsértő.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 16. e) pontjának hatodik "–" bekezdésében foglalt ajánlatkérői előírás nem jogsértő, ezért a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 27.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
