KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0475)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.742/9/2001.
Tárgy: az Agrár Európa Kft. jogorvoslati kérelme a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Európai Integrációs Főosztálya közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Agrár Európa Kft. (1052 Budapest, Károly krt. 24., képviseli: dr. Düh Dóra ügyvéd, 1054 Budapest, Hold u. 29. III/5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Európai Integrációs Főosztály (1055 Budapest V., Kossuth Lajos tér 11. továbbiakban: ajánlatkérő) "agrárvállalkozók EU jogszabályokról való teljes körű információja 1 éven keresztül" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. szeptember 19-én a Közbeszerzési Értesítő 38. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következők szerint határozta meg:
– "egy éven keresztül az Európai Unió naponta megjelenő agrár irányítási rendeletei teljes szövegének (Official Journal L sorozat vékony szedésű rendeletei), az L és C sorozat tartalomjegyzékének, továbbá a napi Bizottsági szóvivői sajtónyilatkozatok (Midday Express) és dokumentumok (RAPID adatbázis) mezőgazdasági vonatkozású híreinek, anyagainak, az EU mezőgazdasági tárgyú közbeszerzés hirdetéseinek (Official Journal S sorozat) napi legyűjtése és adatbázisba történő elhelyezése,
– a legyűjtött dokumentumok naponta magyar nyelvre történő, szakmailag pontos fordítása, a közös vámtarifa mezőgazdasági részének magyar nyelvre történő, szakmailag pontos fordítása,
– a lefordított anyagok napi szakmai feldolgozása, a hazánkra vonatkozó agrár irányítási rendeletek tartalmának teljes adatfeldolgozása,
– a dokumentumok és adatbázisok lakosság számára közérthető formába alakítása, Interneten, teletexen és más médiában történő elhelyezése a megjelenést követő 24 órán belül,
– a beszerzés mennyisége 8 millió karakter/év. Az ajánlattevő a Kbt. 33. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a szerződéskötés során kiköti az ettől való eltérés lehetőségét annak ±15%-ában,
– a feldolgozott anyagok terjesztése oktatással, továbbképzéssel is."
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: a közzététel napját követő első naptól számított 40. napot követő első munkanapon 10.00 órakor.
A felhívás 11. a) pontja előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, míg a 11. b) pont a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait pénzügyi, műszaki-technikai felszereltségei és szakember ellátottsági szempontból határozta meg.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot a következő szempontok alapján kívánta kiválasztani:
"részszempontok súlyszámok értékelés
pontszám × súlyszám maximum
– az ajánlat szakmai minősége, színvonala 1,8 36%
– az ajánlattevők díjazási igénye 1,4 28%
– a szerződéskötéstől számítva a program megkezdésének időpontja 1,8 36%
– összesen 100%
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–20."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az adatbázis követelményeit, a bírálati szempontok ismertetését, az ajánlat készítéséhez útmutatót és mellékleteket tartalmazott. Ez utóbbiak között a közbeszerezési eljárás időrendi táblázatát is ismertette az ajánlatkérő. Az ajánlattételi/bontási határidőt 2001. október 29. 10.00 óra időpontban jelölte meg a táblázat.
Az ajánlatok bontására 2001. október 30-án 14.00 órai kezdettel került sor. Ajánlatot a kérelmezőn kívül a Gödöllői Agrárközpont Kht. nyújtott be. Az ajánlatok bontásakor a kérelmező jelen volt.
A 2001. november 9-én tartott eredményhirdetésen nyertesnek a Gödöllői Agrárközpont Kht. ajánlatát hirdette ki az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásnak megfelelően a nyertessel a szerződést 2001. november 30-án megkötötte.
A kérelmező a Döntőbizottsághoz 2001. november 26-án érkezett – 2001. november 23-án postára adott – írásbeli és a 2001. december 17-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatával pontosított és kiegészített kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, kötelezését az értékelés ismételt elvégzésére, vagy új közbeszerzési eljárás kiírására. Előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár értékelésénél nem vette figyelembe a nyertesnek a beszerzés tárgyával kapcsolatban korábban általa juttatott egyéb összegeket, támogatásokat, illetve azt, hogy a nyertes ajánlattevő által megadott vállalási összeg a feladat elvégzésére még alacsony minőség esetén sem elegendő. Az ajánlatkérőnek kötelessége lett volna az értékelés során az ajánlattevőtől a vállalási ár irreális alacsony voltára tekintettel további információkat bekérni, amelyet elmulasztott.
Kérelmező a 2001. december 17-én tartott tárgyaláson előadta, hogy tudomására jutott az, hogy a tevékenységet már a közbeszerzési eljárás előtt és alatt közösen végezte a nyertes és az ajánlatkérő. Előadta továbbá, hogy tudomására jutott az, hogy az ajánlatkérő közvetetten résztulajdonosa a nyertesnek, így nyertessel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.
Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság az ajánlattételi határidő és a bontási eljárás időpontjának meghatározásával kapcsolatos sérelmet hivatalból vizsgálja.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában a kérelem alaptalanság, illetve elkésettség miatti elutasítását kérte. Indokolásul az egyéb juttatások kérdésével kapcsolatban előadta, hogy jelen közbeszerzési eljárás során a vállalkozói díjon felül semmilyen egyéb juttatást nem adott a nyertes részére és álláspontja szerit a nyertes ajánlati ára megalapozott, az nem tekinthető kirívóan alacsonynak. A kérelmező a bontási jegyzőkönyv tartalmát 2001. október 30-án megismerte, ezért a 2001. november 26-án előterjesztett kérelme a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel – álláspontja szerint – elkésett. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelemrészre előadta, hogy az álláspontja szerint elkésett, mert a kérelmező a bontási jegyzőkönyv tartalmát 2001. október 30-án megismerte, ezért tárgyaláson előterjesztett kérelme a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel – álláspontja szerint – elkésett, egyebekben tulajdonosi okból nem áll fenn összeférhetetlenség a nyertessel szemben. A tevékenység együttes végzésével kapcsolatban előadta, hogy 2001. tavaszáig volt egy – a beszerzés tárgyához hasonló tárgyú – megbízási szerződés alapján végzett kísérleti, illetve igényfelmérő jellegű együttműködés a nyertes és az ajánlatkérő között, de az ebből eredő információkat az ajánlati dokumentáció tartalmazta és a tevékenységet a közbeszerzési eljárás alatt nem végezte senki.
Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: "az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el."
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatalból eljárásnak elsősorban azokban az esetekben van helye, amelyekben a jogsértésről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személyeknek nincs tudomásuk és ezért nem tudnak élni a jogorvoslat lehetőségével. Jelen esetben a kérelmezőnek tudomása volt az általa jogsértésnek vélelmezett cselekményről, sőt abban – a jelenléti ív szerint – egyetértőleg közre is működött, és így ő is részese volt az általa utóbb sérelmezett eljárásnak. Tekintettel arra, hogy kérelmező közreműködött az általa jogsértőnek vélelmezett cselekményben és azzal kapcsolatban a rendelkezésére álló határidőben nem kezdeményezte annak felülvizsgálatát, ezért a Döntőbizottság e cselekmény jogszerűségét hivatalból nem vizsgálta.
Az ajánlatkérő elkésettségi kifogásaival kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. november 9-én tartotta az eredményhirdetést. A kérelmező 2001. november 23-án adta postára írásbeli jogorvoslati kérelmét és a 2001. december 17-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatával azt pontosította, illetve kiegészítette.
Kérelmező a 2001. december 17-én tartott tárgyaláson előadta, hogy tudomása szerint az ajánlatkérő közvetetten a nyertes ajánlattevő résztulajdonosa, így közöttük a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenség áll fenn. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a nyertes személyéről az eredményhirdetésen – 2001. november 9-én – szerzett tudomást. Ettől az időponttól a szabadon hozzáférhető adatbázisokban, ideértve a cégnyilvántartást is lehetősége volt a nyertes ajánlattevőről információkat beszerezni, ha ezt korábban a bontási jegyzőkönyv – 2001. október 30. – adatai alapján még nem tette meg. Ennek alapján a Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azon állítását, hogy az általa vitatott tulajdonosi részesedésről csak a tárgyalást megelőző héten szerzett tudomást, egyebekben a tulajdoni részesedés igazolására a kérelmező által becsatolt cégkivonat kiállításának kelte 2001. október 25., mely megelőzi az eredményhirdetés időpontját.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező az eredményhirdetést követő 15 napos jogvesztő határidőn belül az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelmet nem nyújtott be, így a jogorvoslati ügy tárgyalásán az összeférhetetlenséget vitató nyilatkozata elkésett.
Kérelmező a 2001. december 17-én tartott tárgyaláson előadta, hogy tudomása szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közösen, már végzi a beszerzés tárgyát képező tevékenységet és ennek igazolására becsatolta a Magyar Mezőgazdaság 2001. szeptember 5-i számának 6. oldalát, melyen az ajánlatkérő információs honlapjáról szóló cikk található, amely szerint a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő közös fejlesztésű honlapja látja el a beszerzés tárgyát képező szolgáltatást. A kérelmező határidőben benyújtott jogorvoslati kérelme tartalmazott a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő együttműködésével kapcsolatos kérelmi részt, amelyet a tárgyaláson csak pontosított. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része nem elkésett.
Kérelmező a 2001. december 17-én tartott tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nem vette figyelembe a nyertes ajánlattevőnek egyéb módon juttatott támogatásait, pedig ezzel a nyertes vállalási árát korrigálni kellett volna. Tekintettel arra, hogy a határidőben írásban benyújtott jogorvoslati kérelem tartalmazott az ajánlati árral és annak értékelésével kapcsolatos kérelmi részt, amelyet a tárgyaláson csak pontosított a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része nem elkésett.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő 2000. november 29-én szerződést kötött 2000. december 1-jétől 2001. február 28-ig a beszerzés tárgyához hasonló alábbi tevékenység végzésére.
"1. A Megbízó az alábbi feladatok ellátásával bízza meg a Megbízottat:
I. Az Európai Unió Bizottsága napi rövidtávú mezőgazdasági rendeleteinek naprakész legyűjtése, magyar nyelvre fordítása, rendszerezése, adatbázis felépítése, és ennek közzététele az interneten (http://www.eu-info.hu), illetve az információk kivonatos megjelenítése a Teletext-en (közszolgálati televízió).
II. Az Európai Uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos magyar nyelvű agrárhírek napi legyűjtése a magyar nyomtatott és on-line médiából, ezek adatbázisba rendezése, és megjelenítése az interneten.
III. Az Európai Unió Hivatalos Közlönye (Official Journal) L és C sorozat tartalomjegyzékének napi legyűjtése, magyarra fordítása, adatbázisba rendezése és elektronikus publikálása magyar és angol nyelven az interneten."
A tevékenység ellátásáért ajánlatkérő a Gödöllői Agrárközpont Kht.-nak 7 000 000 Ft megbízási díjat fizetett ki.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azon nyilatkozatát, hogy a fenti szerződés lejárta után nem végzett senki sem az ajánlatkérő megbízásából a beszerzés tárgyához hasonló tevékenységet és a szóban forgó újságcikkben említett rendszer nem azonos jelen közbeszerzési eljárás tárgyával. A Döntőbizottság elfogadta a nyertes ajánlattevő azon nyilatkozatát is, hogy a kérelmező által becsatolt újságcikk pontatlan, mert a szóban forgó honlap és a hozzá tartozó adatbázis, valamint felhasználói szoftverrendszer a nyertes fejlesztése és a nyertes tulajdonában van, annak működtetésére, fejlesztésére az ajánlatkérő nem adott megbízást, illetve az nem az ajánlatkérővel közös fejlesztés.
Az előbbiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy – tekintettel arra is, hogy valódi beszerzési szándékon alapult az eljárása – az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el a közbeszerzés tárgyának meghatározásakor és a verseny tisztaságának, valamint a versenysemlegesség biztosításakor.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A kérelmező 6 637 000 Ft, a nyertes 19 600 000 Ft nettó ajánlati áron vállalta a feladat teljesítését.
A kérelmező az általa hivatkozott fordítói piacon szokásos 3 Ft/karakter áron csak a fordításlektorálás teljesítését vállalta 8 millió karakterre számítva; ezen túlmenően számította fel az adatbázis feltöltést, szakértők stb. költségeket, összesen 1 850 000 Ft/hó áron.
A nyertes az általa becsült adatrekordok adatbázisba töltését és a 8 millió karakter fordítását 2,45 Ft/karakter áron vállalta, összesen nettó 19,6 millió forint áron.
A nyertes ajánlat és a kérelmező ajánlata között rendkívül jelentős különbség mutatkozott. Ajánlatkérő a nyertes ajánlata tartalmának vizsgálatakor megállapította, hogy az teljes körű, vagyis megfelel az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a beszerzés tárgyával kapcsolatos előírásoknak és azt, hogy az alacsony ár valamennyi előírt feladatra kiterjedő ajánlathoz kapcsolódik. A nyertes ajánlatának műszaki tartalmát megvizsgálva megállapítható volt, hogy az tartalmazta azokat a működőképes és már működő rendszereket, amelyek biztosítják a havi agrár irányítási rendeletek legyűjtését és a célnak megfelelő saját adatbázisba rendezését. A nyertes egyéb tevékenysége körében már működteti az irányítási rendszerek magyarra fordítására alkalmas programot, a speciális szövegekre kialakított nyelvi adatbázissal. Az EU-rendelkezések hivatkozási összefüggéseinek kezelésére, PHARE-támogatással kidolgozott rendszere működőképes az interneten és a teletexten; vállalta fordítandó karakterként a 8 000 000 db/év előírt mennyiséget.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes a már működő, kidolgozott rendszerei, szoftverei birtokában, abban a helyzetben volt, hogy ajánlatában nem kellett olyan költségelemeket beállítania, amelyeket a kérelmezőnek ajánlati árában figyelembe kellett vennie: pl. internetportál-arculat, interaktív funkciók, szerver, fordító szoftver-hardver eszközök stb. díjai. A kérelmezőnek az előbbiekben felsorolt eszközök nélkül az ajánlatában szereplő – a kérelmező által is elismert – díja nettó 46 200 000 Ft volt, amely a fordítás, lektorálás, az adatbázis-feltöltés, internet, teletext, publikálás, szakértők, kivonatok készítési költségeit tartalmazta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatában nettó 19,6 millió forint vállalkozói díjat határozott meg, amely a nyertes által az ajánlatkérő részére 3 hónapig korábban végzett hasonló tevékenységért kikötött bruttó 7 millió forintnak az egy évre vetített összegéhez hasonló nagyságú. Ennek figyelembevételével a nyertes által ajánlott vállalkozói díj nem tekinthető kirívóan alacsonynak, még akkor sem, ha más ajánlott ellenszolgáltatás több mint háromszorosa annak. Az előbbiek alapján az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 57. § (2) bekezdését, amikor nem kért magyarázatot a nyertes ajánlati árával kapcsolatban.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező csak a 2. bírálati részszempont értékelését és ezen belül a nyertes ajánlattevő ajánlati árának korrigálási igényét vitatta, ezért a Döntőbizottság az ajánlatok pontozásos értékelését csak e bírálati részszempontban vizsgálta meg az alábbiak szerint:
A Kbt. 56. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.
Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat az alábbiak szerint értékelte:
1. Agrár Európa Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata %
2. Ajánlattevők díjazási igénye 1,4 7 10%
Ajánlatkérő álláspontja szerint a fenti táblázatba foglalt értékelési pontszámokat az alábbiak indokolják:
"2. részszempont:
Az ajánlattevő díjazási igénye mintegy háromszorosa a másik pályázó ajánlatának."
2. Gödöllői Agrárközpont Kht.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata %
2. Ajánlattevők díjazási igénye 1,4 19 27%
Ajánlatkérő álláspontja szerint a fenti táblázatba foglalt értékelési pontszámokat az alábbiak indokolják.
"2. részszempont:
Az ajánlattevő a másik pályázó díjigényének mintegy harmadáért vállalja azonos szolgáltatás biztosítását."
A nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a beszerzés tárgyával kapcsolatban ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek a vállalkozói díjon felül semmilyen támogatást, illetve egyéb juttatást nem adott. A nyertes ajánlattevő egyebekben előadta, hogy általa az ajánlatában ismertetett hardver és szoftver eszközöket tevékenységének megfelelő gyakorlásához szerezte be, illetve fejlesztette ki és az ezekhez szükséges forrást PHARE és egyéb támogatások elnyerésével biztosította.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek – korrekciós tétel hiányában – nem kellett a nyertes ajánlatban megajánlott vállalkozói díjat korrigálni és ezért az összehasonlítás alapját csak az ajánlatban szereplő ár képezhette. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevők díjazási igénye bírálati résszempontnak az ajánlatkérő által végzett pontozásos értékelése helyesen tükrözi az ajánlatok tartalma közötti különbségeket, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította és döntött az eljárás költségének viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 27.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
