KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0778)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.734/9/2001.
Tárgy: a BAU TRADE Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAU TRADE Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. (2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 2–10., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet (1107 Budapest, Szállás u. 8., képv. dr. Sasvári Róbert ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 14., továbbiakban: ajánlatkérő) "az intézet gödöllői állatkísérleti telepének rekonstrukciós fejlesztését előkészítő egyes közműfejlesztések és épületkivitelezési munkák megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. §. (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését, a Kbt. 57. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 12. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 37. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára prognosztizált átalányáras vállalkozási szerződéskötés érdekében kért ajánlatot.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el. Ennek megfelelően megadta az elbírálás részszempontjait, súlyszámait és az adható pontszámokat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár a 16. h) pont szerint 5
– az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeken és jogszabályi előírásokon felül vállalt az ajánlatkérő számára a közbeszerzés tárgya szempontjából előnyös többletszolgáltatások (felelősségbiztosítás mértéke, hosszabb idejű műszaki garancia vállalása, helyszíni felvonulás, kooperáció és munkaszervezés, egyéb) 4
– vállalási határidő, a teljesítés ütemezése 3
– a jóteljesítéshez kapcsolódó biztosíték összege és időtartama 2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–10.
Ajánlatkérő az 16. "Egyéb információk" pontjában az alábbi előírásokat tette:
"– Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó alvállalkozója eredeti vagy közjegyző által hitelesített, 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, aláírási címpéldányát. Amennyiben a cégkivonat nem tartalmazza a közbeszerzés tárgyára vonatkozó tevékenységi köröket, úgy az ajánlattevő ajánlata érvénytelen."
"– Az ajánlathoz csatolandó valamennyi nyilatkozat érvényes formáját a dokumentáció tartalmazza."
"– A korrekt összehasonlíthatóság érdekében az ajánlati árakat a prognosztizált áron kívül az ajánlattétel időpontjára is kérjük megadni."
"– A Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak a felhívás részét képezik."
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta a műszaki terveket, az ajánlat tartalmával és formájával kapcsolatos ajánlatkérő elvárásokat, szerződéstervezetet.
A dokumentáció előírása szerint ajánlati adatlapot kell csatolni, amelyben szerepelt többek között, hogy az ajánlati árat prognosztizált áron és az ajánlattétel időpontjában is meg kell adni.
Ajánlatkérő 2001. október 3. napján helyszíni konzultációt tartott, melyen az ajánlatkérők által feltett kérdésekre megadta a válaszokat.
Ajánlattételi határidőre, 2001. október 25. napján kérelmező, a POLYDOM Rt., az Utiterv Kft., a Hazai Építő Rt. és a Magyar Építő Rt. konzorciuma, a MASZER Rt. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. november 5. napján levélben hiánypótlást biztosított a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nem egyértelmű kijelentése tisztázása körében az Útiterv Kft. és a Hazai Építő Rt.-t felhívta, hogy adja meg az ajánlattétel időpontjára vonatkozó ajánlati árat, mivel az az ajánlatban nem került megadásra, de ajánlatkérő feltételezi, hogy az a prognosztizált árral azonos.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2001. november 20. napján hirdette ki nyilvánosan, döntése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő, és így az eljárás nyertese a POLYDOM Rt., a második legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező tette.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében, melyet a Döntőbizottsághoz nyújtott be sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint azt, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatása során jogsértéseket követet el.
Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon biztosított egyes ajánlattevők részére hiánypótlást tartalmilag hiányos ajánlataik pótlására, nevezetesen arra, hogy az ajánlattételi időpontra vonatkozó árajánlatukat adják meg. Ezen hiány miatt ajánlatkérőnek érvénytelennek kellett volna nyilvánítani ezen ajánlatokat véleménye szerint. Ezen ajánlatok érvénytelenné nyilvánítása esetén az ajánlatok értékelése is változott volna.
Ezen túl a nyertes ajánlattevő vonatkozásában nem tisztázott – az összegzésből sem derül ki –, hogy tett eleget a hiánypótlásnak a cégkivonat körében.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § rendelkezéseit az értékelés során azzal, hogy az ár szempontjából egyenértékű ajánlati elemeket nem azonos pontszámmal értékelte.
Kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékeléséről készített összegzés az eljárásról elnevezésű iratot nem a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján készítette el. Nem derül ki az összegzésből, hogy ajánlatkérő az értékelést milyen tartalmi elemek figyelembevételével végezte el az egyes részszempontok körében (különösen a többletszolgáltatások, garanciavállalás részszempont pénzügyi ütemezés, vállalási határidő körében). Megítélése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy a jótállás körében ő tette a kedvezőbb ajánlatot, és ezt nem tükrözi a pontozás.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződéskötést.
Ajánlatkérő észrevételeiben a kérelem elutasítását kérte annak megalapozatlansága okán. Álláspontja szerint nem követett el jogsértést a közbeszerzési eljárás során, és az eljárást lezáró döntés meghozatalánál sem. Alaptalannak ítéli a kérelmező kérelmében foglaltakat, mind hiánypótlásra vonatkozóan, mind az értékelés jogsértésére vonatkozóan. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelően eleget tett a hiánypótlásnak, csatolta a cégbíróság által kijavított cégkivonatot, amelyben a cégjegyzésre jogosultak között szerepelt az ajánlatot jegyző személy. Nyilatkozott, hogy az ajánlattétel időpontjára vonatkozó ajánlati ár nem hiánypótlás keretében lett bekérve egyes ajánlattevőktől, hanem a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a nem egyértelmű kijelentések tisztázása körében. Az érintett ajánlatevők az ajánlatukban nem jelölték meg az ajánlati árat az ajánlattétel időpontjára, azt úgy értelmezték, hogy ezeknél az ajánlattevőknél ez megegyezik a prognosztizált ajánlati árral, ezért ennek tisztázására hívták fel nyilatkozattételre ajánlattevőket. Az ajánlat tisztázása a kérelmező érdekeit nem érinti, mert az egyik ajánlattevő ajánlata érvénytelen lett, a másik pedig nem lett nyertes.
A Kbt. 59. §-ában foglalt egyenértékűségi szabályt azért nem alkalmazták, mert az ajánlattevők egyezően 50% felett vállalták igénybe venni hazai alvállalkozót, így a szabály alkalmazásának nem volt helye. Álláspontjuk szerint az összegzés megfelelően tartalmazta az értékelést. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson nyilatkozott, hogy az ajánlatok értékelését a bírálóbizottság úgy végezte el, hogy annak minden tagja külön értékelte és pontozta az ajánlatokat részszempontok szerint, amelyeket összegezve adódtak a részszempontok értékelési összpontszámai az ajánlattevőknek, mely összpontszámokat átlagolták és így alakultak ki a végleges értékelési pontszámok: Ezért a részszempontokon belül az egyes alszempontok értékelésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Az értékelést megelőzően megadták az egyes részszempontnál figyelembe veendő tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelést azonos módon végezzék el a bíráló bizottság tagjai. A tárgyaláson csatolta ajánlatkérő a Döntőbizottság és a kérelmező részére azon táblázatot, melyben szerepelnek az értékelés részszempontjainál vizsgált tartalmi elemek.
Egyéb érdekelt Polydom Rt. észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a hiánypótlásnak eleget téve csatolták a cégbíróság által javított cégkivonatot. Az ajánlatban csatolt cégkivonat tévesen tartalmazta a cégjegyzésre jogosultak körét; a tévedés észlelését követően a cégbíróságtól kérték annak kijavítását. Az erről szóló végzést csatolták is pótlólag.
Álláspontja szerint nem sértette meg az ajánlatkérő a Kbt. 59. § bekezdését, valamint helytállóan bírálta el az ajánlatokat.
A Döntőbizottság 2001. november 29. napján ideiglenes intézkedéssel élt, és a D.734/4/2001 sz. alatt meghozott határozatával az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. 52. § (2) d) pontja a alapján érvénytelen az az ajánlat, amelyik nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az érvénytelen ajánlat a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján nem vehet részt a közbeszerzési eljárás további szakaszában.
Ajánlatkérő előírta mind a felhívásban, mind a dokumentációban, hogy az ajánlati árat az ajánlattétel időpontjára vonatkozóan is meg kell adni, ennek megfelelően tartalmazta a dokumentáció felolvasólapján az ellenszolgáltatás összegénél mind a prognosztizált ár, mind az ajánlattétel időpontjára vonatkozó ajánlati ár megadásának a helyét. Ezen tartalmi elemek a bontás során ismertetésre is kerültek. Ajánlatkérő ezen túl értékelési szempontként is szerepeltette az ajánlati árat, figyelemmel a prognosztizált árra és az ajánlattétel időpontjára vonatkozóan (1 értékelési részszempont).
A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felhívott Utiterv Kft. és Hazai Építő Rt. és Magyar Építő Rt. közös ajánlattevő ajánlatában nem szerepelt kifejezett nyilatkozat az ajánlati ár körében az ajánlattétel időpontjában ajánlott árról.
A hivatkozott Kbt. 57. § (1) bekezdésében adott lehetőség alkalmazására akkor van mód, ha az ajánlatban szerepel egy nyilatkozat, amelynek tartalma nem egyértelmű. Nem alkalmazható olyan esetben, amikor egyáltalán nem szerepel nyilatkozat az ajánlat tartalmára vonatkozóan, s ezt a felvilágosítás kérdéssel kívánják pótoltatni. A fent ismertetett hiányosság, mint egyértelműen az ajánlat tartalmi hiányossága a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított hiánypótlás keretében nem pótolható.
Ajánlatkérő az ajánlatban nem szereplő nyilatkozat, amely az ajánlat tartalmára vonatkozik, továbbá az elbírálás során is figyelembe veendő, tekintetében nem alkalmazhatta volna jogszerűen a Kbt. 57. § (1) bekezdését, hiszen az ajánlatban nem szereplő nyilatkozat tartalmának tisztázása sem lehetséges.
Ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha ezen hiányosság miatt az ajánlatok érvénytelenségét állapította volna meg. Jelen esetben a Utiterv Kft. a hiánypótlásnak nem tett eleget, így az ő ajánlatát érvénytelennek minősítették, azonban a Hazai Építő Rt. és Magyar Építő Rt. közös ajánlattevő ajánlatkérő jogszerűtlen eljárása folytán érvénytelen ajánlata ellenére részt vett az ajánlatok elbírálásában.
A fentiek szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, mivel érvénytelen ajánlatot bírált el a közbeszerzési eljárásban.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A törvény 5. sz. melléklete 2. a) pontjában előírja, hogy az érvényes ajánlatevők ajánlatainak az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén a részszempontjai szerinti tartalmi elemeit meg kell adni, valamint az értékelést táblázatba foglaltan, és végezetül az értékelési pontszámok indokait is ismertetni kell. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által elkészített összegzés az eljárásról irat nem a Kbt. 5 sz. mellékletének megfelelő tartalommal került elkészítésre. Az összegzés nem tartalmazza az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit teljes körűen, továbbá az értékelés indokai sem kimerítőek.
Az összegzés elkészítésének, és az értékelés részleteinek írásba foglalása és annak az ajánlattevőkkel történő ismertetése a nyilvánosság alapvető garanciális alapelvi követelmény kifejezője. Ajánlatevőknek joguk van megismerni az eredményhirdetés időpontjában – és nem egy lefolytatott jogorvoslati eljárás keretében – azon szempontokat, amelyet alapján ajánlatkérő értékelte ajánlatukat és hogy milyen tartalmi elemeket vett figyelembe, hiszen ezek alapján tudja lemérni, hogy ajánlatkérő betartotta-e a törvényben előírt és a felhívásban megadott feltételeket az elbírálás során.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy az értékelése nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérőnek az értékelés során kötelezettsége, hogy az érvényes ajánlatokat az előre megadott tartalmi elemeket meghatározza és azokat a megadott ponthatárok között értékleje. Ajánlatkérő értékelési anyagából, valamint az összegzéséből már az eredményhirdetés időpontjában ismertnek kell lenni azon értékelést megalapozó tartalmi elemeknek is, valamint annak, hogy az egyes részszempontok milyen elemekből tevőknek össze.
Ajánlatkérő az értékelési részszempontok között megfogalmazott olyanokat is, amelyek mennyiségileg nehezen mérhetőek, azok jelentőségének megítélése nem lehetséges matematikai módszer segítségével, ezért ajánlatkérő döntés-előkészítő anyagából és az összegzésből ki kell tűnnie az értékelt elemeknek.
A Döntőbizottság feladata a jogorvoslati eljárás keretében az, hogy felülvizsgálja, hogy ajánlatkérő értékelése és ezáltal a eljárást lezáró döntése megfelel-e a jogszabály előírásainak és nem az, hogy ajánlatkérő helyett határozza meg, hogy melyek az értékelés alapját képező tartalmi elemek az egyes ajánlattevők ajánlataiban.
A Döntőbizottság sem az ajánlatkérő összegzéséből, sem a döntés-előkészítő anyagaiból, sőt még a tárgyaláson sem tudta tisztázni egyes részszempont esetén (2 részszempont előnyös többletszolgáltatások) ajánlatkérő által figyelembe vett ajánlatok tartalmi elemeit és azt, hogy ezen tartalmi elemekkel milyen indokok alapján állnak összhangban a kiosztott pontszámmal.
A legtöbb bírálóbizottsági tag egyéni értékeléséből sem követhető nyomon következetesen, hogy mely tartalmi elemeket vizsgáltak és pontoztak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság osztotta a kérelmező álláspontját, hogy ajánlatkérő összegzéséből nem állapítható meg az értékelés alapját adó tartalmi elemek így az értékelése jogszerűsége sem.
A fent részletezett indokok alapján állapította meg a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértéseket ajánlattevő terhére. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel élt az eljárás során és erre tekintettel az eljárást lezáró döntés megsemmisítése jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, lehetőséget adva ajánlatkérőnek, hogy saját maga orvosolja az elkövetett jogsértéseket amennyiben a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel él, és a döntését megalapozó körülmények ismételt mérlegelésével az ajánlatok újraértékelése mellett új eljárást lezáró döntést hoz, illetve eljárást lezáró döntés hozatala nélkül orvosolja a elkövetett jogsértéseket.
A Döntőbizottság nem találta alaposnak a kérelmezőnek a Kbt. 59. § (3) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértését.
A Kbt. 59. § (3) bekezdése előírja, hogy építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. 59. § (4) bekezdése a fentiek alkalmazása körében meghatározza, hogy az (2)–(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb.
Ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak a felhívás részét képezik, a dokumentációban meghatározta e körben adandó nyilatkozat mintáját is.
A nyertes ajánlattevő és a kérelmező is egyaránt az ajánlatkérő által kiadott nyilatkozat mintát töltötte ki és változtatás nélkül csatolta az ajánlathoz, amelyben az szerepelt, hogy az igénybe vett belföldi alvállalkozók 50% fölött vannak.
A fent idézett Kbt. 59. § (4) bekezdése alapján egyértelmű, hogy az árelőny alkalmazásának egyenlő tartalmú nyilatkozatok esetén nincs helye, hiszen ezen esetben nincs olyan értékelhető előny, amely a Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megalapozzák az előnyben részesítést.
Ahhoz, hogy jelen ügyben ajánlatkérő alkalmazhassa az előnyben részesítés szabályait, abba a helyzetbe kellett volna hoznia magát, hogy ajánlattevők nyilatkozatának pontos tartalmát megismerje. E nélkül jogszerűen nincs helye az előnyben részesítésnek, ajánlatkérő tehát nem követett el jogsértést, amikor az ajánlatokban lévő nyilatkozatok alapján nem azonos pontszámmal értékelte a nyertes és kérelmező eltérő árajánlatát.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította az ajánlatkérő által biztosított hiánypótlás körében, hogy a nyertes megfelelően tett eleget a hiánypótlásnak. Az ajánlathoz csatolt cégkivonatban tévedésből nem szerepelt a cégjegyzésre jogosultak között az ajánlatot jegyző személy. A nyertes csatolta a céget nyilvántartó cégbíróság javító végzését, és a cégadatokat helyesen tartalmazó cégkivonatot, amelyben az ajánlatot aláíró a cégjegyzésre jogosultak között fel van tüntetve, és jogosultsága az ajánlattétel időpontjában is fennállt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 18.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
