KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0779)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.658/13/2001.
Tárgy: a TAMAX Kft. jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A TAMAX Kft. (1093 Budapest, Mátyás u. 15., képviseli: dr. Szigethy György ügyvéd, 1053 Budapest, Szép u. 5., fsz. 3–4., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatóság (1051 Budapest, József nádor tér 2–4., képviseli: dr. Pethes Margit ügyvéd, 1056 Budapest, Bástya u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a székházhoz tartozó irodák takarítása, síkosságmentesítése és hóeltakarítás, műszaki karbantartás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. augusztus 22-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 34. számában (5620/2001.) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje, illetve a szerződés időtartama a szerződéskötés aláírásától kezdődően 2004. december 31-ig tart.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció megvásárlásának körülményeit és költségeit is.
A 11. a) pont tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, ugyanezen pont b) pontja pedig az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
– a közbeszerzés tárgyára vonatkozó államigazgatási referencia hiánya,
– minimum 100 M Ft-os alaptőke hiánya,
– ISO minőségbiztosítási rendszer hiánya,
– a szolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges műszaki, technikai felszereltség hiánya,
– a 2000. évi nettó árbevétel nem éri el az 1 milliárd Ft-ot,
– a 2000. évi adózás eredeti eredménye negatív értéket mutat.
A felhívás 16. pontjában az Egyéb információk között ajánlatkérő azt is előírta – többek között –, hogy:
– Az ajánlattevőnek csatolnia kell az ajánlatához mind az ajánlattevőre, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat.
– Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell minimum 100 M Ft-os felelősségbiztosítással, amelynek másolatát ajánlatában szerepeltetnie kell.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott a felhívásban megjelölt időpontban, melyen a dokumentációt megvásárló négy cég vett részt, akik közül kettő érvényes ajánlatot tett. A közbeszerzési eljárás lezárásaként ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlattevő kiválasztása után 2001. október 25-én megkötötte a szerződést a nyertessel.
Kérelmező 2001. október 18-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyet a hiánypótlásra történő felszólítást követően a 2001. október 26-án kiegészített. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hívja fel az ajánlattevőt a törvénysértő előírási feltétel mellőzésére és ennek bekövetkezéséig kérte ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő komplett takarítási tevékenységre hirdetett meg közbeszerzési pályázatot. Ennek alapján sérelmezte, hogy ajánlatkérő szerint alkalmatlan az a pályázó, akinek 2000. évi nettó árbevétele nem éri el az 1 milliárd Ft-ot, és egyúttal nem rendelkezik a pályázó legalább 100 M Ft-os alaptőkével. Álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen feltétel kiírása előtt nem végzett piackutatást a hazai takarító cégek piacán, hiszen ha a körülményeket megvizsgálta volna, akkor ilyen törvénysértő feltételt nem ír elő. Véleménye szerint a magyarországi takarítócégek nagyságrendje nem teszi lehetővé a megkívánt mértékű nettó árbevétel és a fenti alaptőke együttes előírását, mivel szerinte ez sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőséget. A vélelmezett jogsértéssel ajánlatkérő megsértette a kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat is, mely előírja a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését. Ennek alátámasztására kifejtette azt az álláspontját is, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban előírt feltételek együttese egyszerűen kirekesztő a piac ismeretében a kis- és középvállalkozásokkal szemben. Kérelmében azt is előadta, hogy az ajánlatkérő fenti feltételeiről a pályázatok beadásakor, azaz 2001. október 2-án szereztek csak tudomást, azonban az, hogy az valóban megfelel a kiíró szándékainak, csak az 2001. október 10-én kelt ajánlatkérői levélből derült ki a számukra. Sérelmezte azt is, hogy tudomásuk szerint a Kbt. 57. § (2) bekezdésében előírtakat is
megsértette ajánlatkérő, amikor a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásért az egyik ajánlattevőt nem szólította fel a kötelező írásbeli magyarázatra, holott az ajánlat megfelelő szakmai ismeretek birtokában nyilvánvalóan életképtelen. Írásos kérelmében előadta azt is, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a takarítással főtevékenységképpen nem foglalkozó nagyvállalatok a konkrét takarítási tevékenységi körrel kapcsolatosan rendelkeznek a megfelelő ISO minősítésbiztosítási rendszerrel. Álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban lehetséges érdekeltnek számít a teljes magyar takarítói szakma, mely a kifogásolt feltételek mellett ki van zárva a pályázat lehetőségéből.
Írásos kérelmét a tárgyaláson kérelmező változatlanul fenntartotta, és kérelme kiegészítéseként azt is előadta, hogy nagy komplexumokban takarítanak mint takarítócég, ezért bizton állítják, hogy az ajánlatkérő által előírt feltételeknek csak multinacionális cégek tudnak eleget tenni, a takarítással ténylegesen foglalkozó szakcégek valójában nem.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, elsődlegesen elkésettség miatt. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem elkésett, mivel a kérelmező az ajánlati felhívás közzétételétől számított 15 napon belül élhetett volna jogorvoslattal a felhívás tartalma ellen. A kérelmező által sérelmezett alkalmatlanná minősítési szempontok tekintetében előadta, hogy azok előírását az indokolta, hogy ajánlatkérő több évre szóló szolgáltatási szerződést kíván megkötni, így a több évre szóló együttműködésnél fontos szempont a tőkeerős, stabil szerződő partner. Álláspontja szerint erre biztosíték az árbevétel és a jegyzett tőke nagysága is. A jogorvoslati ügy tárgyalásán szóban azt is nyilatkozta, hogy nem helytálló kérelmezőnek azon megállapítása, miszerint az összegzés kézhezvételével jutott csak tudomására a vélt jogsértés, mert 2001. augusztusában jelent meg a felhívás, és annak megfelelően szeptember 7-ig át kellett venni a dokumentációt, tehát ettől az időponttól kezdve tudomással kellett hogy bírjon kérelmező a feltételekről. Álláspontja szerint ezen időponttól számítva a 15 napos jogvesztő határidő eltelt a kérelem benyújtásáig. Ajánlatkérő véleménye szerint kérelmező ügyfélképessége is megkérdőjelezhető a jogorvoslati eljárásban tekintettel arra, hogy mint érvénytelen ajánlattevő az ügyben érdekelt félnek sem tekinthető. Ezen túlmenően azt is előadta, hogy a többi kérelmi elem, vagyis a kirívóan alacsony ár vonatkozásában is alaptalan a kérelem. Ugyanígy megalapozatlan a kérelem az ISO tanúsítvánnyal kapcsolatos kifogás vonatkozásában, melynek bizonyítására becsatolta a közbeszerzési eljárásban nyertesnek kihirdetett Magyar Épületszerelő Rt. – épületüzemeltetés, karbantartás – tevékenységére vonatkozó ÉMI TÜV Bayer Kft. tanúsítványát is. Véleménye szerint azért sem volt túlzott a felhívásban előírt követelmények támasztása a későbbi nyertes ajánlattevővel szemben, mert a szolgáltatás keretében nem csak takarítást kértek, hanem a nyertes cégtől elvárták azt is, hogy az egyéb karbantartá
sokat is az épületekben elvégezze, mert a jövőben az is a nyertes feladatkörébe fog tartozni a szerződéskötés alapján. Ennek alátámasztására hivatkozott a felhívása 3. a) pontjára, mely szerint a megjelölt épületekben el kell végezni a műszaki karbantartást és egyéb tevékenységeket is, ami nem csak egyértelműen takarításra vonatkozik.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, illetve megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak az eljárás keretében elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmező mikor ismerhette meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerinti ajánlatkérői elvárásokat és követelményeket, mert ennek megismerésétől számítandó a Kbt.-ben meghatározott 15 napos szubjektív jogvesztő határidő.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívásban megjelölt határidők vonatkozásában – kérelmező által sem vitatottan – megállapította, hogy kérelmezőnek a dokumentációt az ajánlati felhívás 2001. augusztus 22-i megjelenésétől számított 16. nap 13.00 óráig volt lehetősége átvenni. Az is megállapítható a felhívás 5. c) pontjából, hogy az érvényes ajánlattétel benyújtásának előfeltétele volt a dokumentáció ajánlatkérőtől történő megvásárlása is. Ezt kérelmező a fenti határidőig megtette.
E tények alapján megállapítható, hogy kérelmező legkésőbb 2001. szeptember 7-ig meg kellett hogy ismerje az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció szerinti követelményeket, így az azokkal kapcsolatos – abban írt követelményeket kifogásoló – jogorvoslati kérelmet ezen időponttól számított 15 napig, azaz 2001. szeptember 22-ig nyújthatott volna be kérelmező figyelemmel a Kbt. 79. § (7) bekezdésére is, mely úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező a hiányos jogorvoslati kérelmét 2001. október 18-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, így ezen időpont jóval meghaladta a fentebb említett 15 napos jogvesztő határidőt, ameddig a jogorvoslati kérelem határidőn belül benyújtottnak tekinthető.
A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az ajánlati felhívásban szereplő – vélelmezett – jogsértő követelményekre alapozott kérelmi elemek, nevezetesen a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőség, a Kbt. 35. § (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozás is elkésettnek tekintendő.
A Kbt. 57. § (2) bekezdésének megsértésével kapcsolatosan a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ügyfélképessége hiányzik tekintettel arra, hogy kérelmező jogát, vagy jogos érdekét nem sérti az általa vélelmezett azon jogsértés, miszerint ajánlatkérő nem kért magyarázatot a kérelmező által kirívóan alacsonynak ítélt más ajánlattevői árajánlatra. Ezen álláspontját a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (3) bekezdésére alapozza, mely szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet elkésettség és megalapozatlanság miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 5.
Dr. Bíró László s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
