KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0829)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.689/12/2001.
Tárgy: a Robohardware Kft. I. sz. kérelmező és a MÁV Informatika Kft. II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XIX. Kerület, Kispest Polgármesteri Hivatala ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Robohardware Elektronikai és Szolgáltató Kft. (1082 Budapest, Üllői u. 66/A., továbbiakban: kérelmező I.) és a MÁV Informatika Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1012 Budapest, Krisztina krt. 37/A., továbbiakban kérelmező II.) kérelmezők kérelmei alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Budapest Főváros XIX. Kerület, Kispest Polgármesteri Hivatala (1195 Budapest, Városház tér. 18., továbbiakban: ajánlatkérő) "rendszerszoftverek, hardver eszközök beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező II. kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság a kérelmező I. jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező II. részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kérelmező I. az eljárással felmerült költségeit maga viseli.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 5. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 36. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. "Egyéb információk" pontjának 4. és 5. francia bekezdésében az alábbiakat írta elő:
"– Az ajánlattevőnek az ajánlatban meg kell jelölnie a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltakat, az ajánlatkérő az alvállalkozó fogalmát a Kbt. 10. § q) pontja alapján értelmezi.
– Az ajánlati felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. előírásainak megfelelően kell eljárni."
Ajánlattételi határidőre, 2001. október 1. napján kérelmezők, Kventa Kft., Radiant Rt., KFKI Direkt Kft., Nádor Rendszerház Kft., Selectrade Computer Kft., Megatrend 2000 Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok beérkezését követően ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, majd 2001. október 24. napján nyilvánosan kihirdette az eljárás eredményét. A beérkezett ajánlatok közül 5 ajánlatot érvénytelennek minősített, 1 ajánlatot kizárt az eljárás további szakaszából, a két érvényes ajánlat értékelése alapján nyertesnek a Kventa Kft. ajánlattevőt hirdette ki, második helyezettet nem hirdetett.
A Robohardware Kft. I. számú ajánlattevő ajánlatát azzal az indokkal minősítette érvénytelennek ajánlatkérő, hogy egyrészt az ajánlat nem tartalmaz a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti kifejezett nyilatkozatot a felhívás feltételeire, másrészt nem jelölte meg a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltakat.
A MÁV Informatika Kft. II. sz. kérelmező ajánlatának érvénytelenné minősítése indoka az volt, hogy az ajánlatban nem kerül megjelölésre a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak.
Kérelmező I. 2001. október 31. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, amely szerint érvénytelen ajánlatot tett a meghatározott okok miatt. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által megjelölt okok nem eredményezhetik ajánlata érvénytelenségét. Egyrészt ajánlatkérő azt írta elő, hogy meg kell jelölni az ajánlatban azt a részt, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köt, illetve a 10%-ot meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozókat és a teljesítésbe 10%-ot meghaladó mértékben részt vevő szervezeteket, azonban kifejezetten nem írta elő, hogy a nemleges igénybevétel esetén is külön nyilatkozni kell, a Kbt. 43. § (2) bekezdésében foglaltakból nem következik, hogyha ajánlattevő nem kíván alvállalkozót igénybe venni, akkor arra nyilatkozni kell. Másrészt az ajánlata álláspontja szerint megfelelően tartalmazza a Kbt. 43. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a kifejezett nyilatkozatot a felhívás feltételeire, a szerződés feltételeire és az ellenszolgáltatás összegére.
Álláspontja, hogy ajánlatkérő jogsértően állapította meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az érvénytelenséget és zárta ki az eljárás további szakaszából.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, rendelje el az ajánlatok újbóli értékelését, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
Kérelmező II. – 2001. november 8. napján postára adott – 2001. november 9. napján érkezett kérelmével jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mellyel ajánlatát érvénytelennek minősítették, arra hivatkozással, hogy az ajánlat nem tartalmazza a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak megjelölését. Álláspontja szerint a Kbt. 43. § (2) bekezdésében foglaltakat csak annak fennállta esetén kell megjelölni, ajánlatkérő kifejezett előírása nélkül a törvény fent hivatkozott 43. § (2) bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy nemleges esetben is kötelező a nyilatkozattétel.
A fentiek álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a megjelölt ok alapján ajánlatuk érvénytelenségét, és zárta ki az eljárás további szakaszában való részvételből. Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelmek elutasítását. Álláspontja szerint mindkét kérelmezőnek téves a Kbt. 43. § (2) bekezdése és ennek alapján a felhívásban foglaltak értelmezésével kapcsolatban kifejtett előadása.
Előadta, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját úgy értelmezi, hogy amit ajánlatkérő a felhívásban (16. pont 4. francia bekezdés) megjelölni kért, Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) foglaltakat, úgy kell érteni, hogy nyilatkozatot nemcsak pozitív, hanem negatív értelemben is meg kell adni mint tartalmi elemét az ajánlatnak.
Kérelmezők ajánlata nem tartalmazott sem pozitív, sem negatív nyilatkozatot, így az ajánlatok nem felelnek meg a felhívásban foglaltaknak, tehát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenség megállapításának van helye.
A kérelmező I. vonatkozásában további érvénytelenségi ok volt, hogy ajánlata nem tartalmaz kifejezett nyilatkozatot a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint a felhívás feltételeire. Ajánlatkérő álláspontja, hogy téves a kérelmező I. előadása, mivel a törvény egyértelműen konkrét nyilatkozat adását várja el, így álláspontja az, hogy kifejezett nyilatkozatot kell adni arra; hogy ajánlattevő elfogadja a felhívásban foglalt feltételeket, és azt magára nézve kötelezőnek fogadja el. Kérelmező I. ajánlatában ilyen konkrét nyilatkozat nem szerepelt, így ezen érvénytelenségi ok is helytálló, ajánlatkérő jogszerűen járt el az érvénytelenség megállapításánál és jogszerűen nem értékelte az érvénytelen ajánlatokat.
A Döntőbizottság 2001. november 5. napján ideiglenes intézkedéssel élt és a D.689/3/2001 sz. alatt meghozott határozattal az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező II. jogorvoslati kérelme alapos ajánlata érvénytelenségének jogszerűtlen megállapítása körében, kérelmező I. jogorvoslati kérelme ajánlata érvényességének megállapítása iránt alaptalan az alábbiak szerint:
A döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy jogszerűen alapította-e ajánlatkérő a kérelmezők érvénytelenségét arra, hogy az ajánlatokban nem kerültek megjelölésre a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjában foglaltak.
A Kbt. 43. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg
b) az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetőleg
c) a teljesítésben egyébként – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben – részt vevő szervezeteket (személyeket).
Ajánlatkérő a fent idézett előírást az ajánlati felhívás részévé tette, akként hogy a 16. pont 4. francia bekezdésében előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltakat.
A törvény a Kbt. fent hivatkozott 43. § (2) bekezdésével az ajánlatkérőnek széles választási lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevő által igénybe venni kívánt közreműködők (legyen az alvállalkozó, egyéb teljesítésbe bevont szervezet) megnevezését milyen körben, milyen feltételekkel követeli meg.
Azt, hogy a fent részletezett bejelentési kötelezettségnek ajánlattevőknek milyen módon kell eleget tenniük ajánlatkérőnek a felhívásban kell meghatároznia.
A bejelentendő adatok és személyek ajánlatkérő általi megismerésének indoka, hogy pontos képet alkothasson arról, hogy ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítésében milyen közreműködők vesznek rész és milyen arányban ajánlattevőn kívül.
A fent ismertetettek alapján a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerinti és ajánlatkérő által a felhívás részévé tett bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha az ajánlattevő a teljesítés során igénybe kíván venni közreműködőket, amennyiben nem, úgy erre vonatkozóan bejelentési kötelezettség sem terhelheti. Önmagában a törvény rendelkezése alapján bejelentési kötelezettség csak igénybevétel esetén áll fenn. Ajánlatkérő a felhívásban a törvény 43. § (2) bekezdésében foglaltakat megismételve írta elő a bejelentési kötelezettség megtételét, tehát azt várta el, hogy ajánlattevők jelöljék meg a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni szándékozott alvállalkozókat, egyéb közreműködő szervezetet, a közbeszerzés azon részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést kíván kötni, egyéb elvárást, igényt, követelményt az ajánlati felhívása nem tartalmazott azon esetre, ha ajánlattevő nem vesz igénybe a teljesítés során közreműködőt.
A Döntőbizottság osztotta a kérelmezők azon álláspontját, hogy az ajánlatkérő által előírt Kbt. 43. § (2) bekezdése körébe tartozó bejelentési kötelezettség arra az esetre vonatkozik, ha ajánlattevő vonatkozásában azok fennállnak. Azok az ajánlattevők, akik nem vesznek igénybe közreműködőket, nem is tudják megjelölni a Kbt. 43. § (2) bekezdésben foglaltakat.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni.
Ajánlatkérő nem írta elő, hogy amennyiben alvállalkozó igénybevételére nem kerül sor, úgy azon tényre vonatkozóan ajánlattevőknek nyilatkozatot kell csatolni, ugyanis csak ezen esetben lett volna ajánlatkérőnek jogszerűen lehetősége arra, hogy az alvállalkozókat igénybe nem vevő ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek minősítse a 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjában foglaltakra vonatkozó negatív megjelölés hiánya okán. A fentiek alapján tehát azon ajánlattevők esetén, akik nem vesznek igénybe alvállalkozót, egyéb közreműködőt (10% felett) a Kbt. 43. § (2) bekezdésében foglaltakra vonatkozó megjelölés hiányára nem lehet érvénytelenséget alapítani, hiszen a bejelentési kötelezettség csak igénybevétel esetére ír elő kötelezettséget és ajánlatkérő nem írt elő a felhívásban további (pl. negatív nyilatkozat megtételétre vonatkozó) követelményt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján azt az ajánlatot lehet érvénytelennek nyilvánítani, amely nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az alvállalkozókat igénybe nem vevő ajánlattevők ajánlata – ajánlatkérőnek a nemleges igénybevételre vonatkozó külön előírása hiányában – a Kbt. 43. § (2) bekezdésében foglaltak megjelölése nélkül is megfelel a felhívás feltételeinek. Sem a Kbt., sem ajánlatkérő felhívása nem tartalmazott előírást arra, hogyan kell eljárni akkor, ha ajánlattevő nem vesz igénybe közreműködőt, illetőleg, hogy ezen esetben is nyilatkozási kötelezettség állna fenn.
A kérelmező I. vonatkozásában a fent részletezetteken túl további érvénytelenségi okként került megjelölésre, nevezetesen, hogy ajánlata nem tartalmaz kifejezett nyilatkozatot a felhívás feltételeire a Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint.
A Döntőbizottság megvizsgálta ezen érvénytelenségi ok jogszerűségét és az alábbiakat állapította meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Kérelmező ajánlatában nem szerepelt olyan nyilatkozat, amely kifejezetten a felhívás feltételeire vonatkozó nyilatkozatot tartalmazott volna. A kérelmező által hivatkozottak, miszerint az ajánlata több ponton is tartalmaz nyilatkozatot a felhívás feltételeire, nem tekinthető olyan nyilatkozatnak, amely megfelel a fenti követelménynek. A törvény előírása egyértelműen konkrét, kifejezett nyilatkozat megtételét írja elő. A Döntőbizottság ezen kérdésben osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlatban szerepelnie kell külön nyilatkozatnak a felhívás feltételeinek elfogadásáról. Ajánlatkérő tehát jogszerűen állapította meg, hogy a kérelmező I. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kbt. 43. § (1) bekezdésben kért kifejezett nyilatkozat a felhívás feltételeire hiánya miatt érvénytelen.
A Kbt. 52–53. §-ai írják elő, hogy ajánlatkérőnek meg kell vizsgálni az ajánlatokat a döntést követően azok érvényessége tekintetében, továbbá azt, hogy mely körülmények vezethetnek érvénytelenséghez, s az érvénytelenség megállapítása milyen következményekkel jár ajánlattevők ajánlatára. A törvény az alábbi szabályokat tartalmazza erre vonatkozóan:
"52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
53. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak."
A fent ismertetettek szerint amennyiben az ajánlat bármely, a Kbt. 52. § (2) bekezdésében meghatározott hiányosságban szenved, az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, tehát egyetlenegy jogszerűen megállapítható érvénytelenségi ok is ahhoz vezet, hogy az ajánlat nem vehet részt az eljárás további szakaszában, nem értékelhető.
Ajánlatkérő a kérelmező I. vonatkozásában 2 db érvénytelenségi ok alapján állapította meg az érvénytelenséget, amely közül a fentiek szerint az Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozat hiánya okán a kérelmező I. ajánlata nem felel meg a felhívás feltételeinek, és így ajánlatkérő jogszerűen döntött az ajánlat érvénytelenségéről és zárta ki az eljárás további szakaszában való részvételből kérelmező I.-et. Miután ajánlatkérő döntése az érvénytelenség vonatkozásában jogszerű volt, kérelmező I. kérelmét a Döntőbizottság elutasította.
Kérelmező II. vonatkozásában ajánlatkérő egy érvénytelenségi okot jelölt meg, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint – a fenti indoklás alapján – jogszerűtlenül került meghatározásra, így ajánlatkérő Kérelmező II. érvénytelenségére vonatkozó döntése jogsértő, és ezért a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, valamint megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. november 26.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
