KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0974)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.784/9/2001.
Tárgy: az Energia Control Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Gázszolgáltató Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Energia Control Kft. (5008 Szolnok, Kiss J. út 94., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Magyar Gázszolgáltató Kft. (8800 Nagykanizsa, Csengery u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bakonynána középnyomású gázelosztó vezeték alépítményi és felépítményi munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. október 17-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 42. számában nyílt eljárás megindítására (7315/2001) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Ezen belül a pénzügyi alkalmasság igazolásánál ajánlatkérő előírta az előző 3 év éves beszámolójának becsatolását, míg a műszaki alkalmasságnál többek között megkövetelte a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján minőségbiztosítási rendszer bemutatását. A felhívás 11. b) pontja szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az is szerepelt, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, akinek árbevétele évente nem éri el az ajánlati érték kétszeresét.
A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat, melyek között ajánlatkérő előírta, hogy felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján lehetőséget ad a részvételre jelentkezőknek, hogy a Kbt. 46. §-ában előírt igazolásokat és nyilatkozatokat az ajánlatok felbontását követő 5 napig pótolják. Azoknak a résztvevőknek, akiknek a hiánypótlási határidő végéig nem érkeznek be az előírt igazolásai és nyilatkozatai, az ajánlatát érvénytelennek minősíti.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely a beruházás leírását, ajánlati formanyomtatványokat és a kiviteli tervdokumentációt tartalmazta. A formanyomtatványok között a "J" mellékleten kellett a minőségbiztosításra vonatkozó adatokat közölni.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidőig – azaz 2001. november 27-ig – kérelmezőn kívül a V Kristály '95 Kft., a KÖGÁZ-ÉPSZER Kft., az OILTECH Kft., a FER 3331 Kft. és a KEMÉLYÉP Kft. nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő a felhívásában írtaknak megfelelően hiánypótlási lehetőséget biztosított, melynek teljesítését követően az ajánlatokat elbírálta. Az értékelés alapján az ajánlatkérő kérelmezőt és a FER 3331 Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette, melyről az érintetteket írásban is értesítette. A 2001. december 4-én kelt levelében kérelmezőt arról tájékoztatta írásban, hogy a műszaki alkalmasságot a felhívás 11. a) pontja alapján, többek között a minőségbiztosítási rendszer bemutatásával kellett igazolni, mellyel kérelmező nem rendelkezik. Itt közölte azt is ajánlatkérő, hogy a felhívás 11. b) pontja szerint alkalmatlansági szempont volt az éves árbevétel olyan mértéke, mely a kérelmezőnél nem teljesült. Nyilvános eredményhirdetés alkalmával ajánlatkérő az eljárás nyertesének a KEMÉLYÉP Kft.-t hirdette ki, míg az azt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek az OILTECH Kft.-t jelölte meg.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2001. december 14-én megkötötte.
Kérelmező 2001. december 11-én benyújtott kérelmét a Döntőbizottság felhívására december 17-én hiánypótlás keretében kiegészítette. Ebben kérte az ajánlatkérőnek az alkalmatlanságra, valamint a nyertesre vonatkozó döntésének felülvizsgálatát és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. E kérelmét a tárgyaláson oly módon pontosította, hogy abban az estben kéri az ajánlatok értékelésének felülvizsgálatát, amennyiben a Döntőbizottság arra az álláspontra jut, hogy jogszerűtlen volt az alkalmatlanná nyilvánítása.
Kérelmét azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívásban a 11. b) pont alapján a szerződésteljesítésre alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az árbevétel évente az ajánlati érték kétszeresének el nem érését jelölte meg. Cégük ezen feltételeknek megfelelt, mivel az általuk nyújtott ajánlati érték 35 439 064 Ft volt, az árbevételük pedig 78 362 000 és 81 666 000 Ft. A tárgyaláson elismerte azt a tényt, hogy az 1998-as árbevétele nem érte el az árajánlata kétszeresét. Kérelme indokául azt is előadta, hogy az ajánlati felhívásban az alkalmatlanná minősítés szempontjai között nem szerepel a minőségbiztosítási rendszer bemutatásának hiánya, ezt csupán a műszaki alkalmasság lehetséges igazolásaként kérik. Az ajánlati dokumentáció "J" mellékletében az ajánlatkérő minőségbiztosítással kapcsolatos kérdéseire válaszolt. A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy az előírt minőségbiztosítási tanúsítvánnyal nem rendelkezik, de ennek hiánya nem okozhatta az alkalmatlanná nyilvánítását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő a tárgyaláson pontosított írásos észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmező alkalmatlanná nyilvánítása jogszerű volt a felhívás 11. b) pontja alapján, míg az ajánlata érvénytelennek tekintendő figyelemmel arra, hogy ISO tanúsításról igazolást nem csatolt be, holott ez is feltétele volt az érvényes ajánlattételnek.
Az ügyben érdekelt felek közül a FER 3331 Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy Tés és Jásd települések gázellátásának kivitelezésére is pályáztak, de mindkét esetben alkalmatlan megjelöléssel utasították el az ajánlatukat.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok írásos és a tárgyaláson szóban pontosított nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás keretében elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező alkalmatlanná nyilvánítása, illetve az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása jogszerű volt-e. E vizsgálat során a Döntőbizottság a kérelmező ajánlatát áttekintve megállapította, hogy kérelmező a becsatolt minőségbiztosításra vonatkozó iratban ("J" melléklet) azt jelezte ajánlatkérő felé, hogy nem rendelkezik független tanúsító szervezet által adott tanúsítvánnyal az ISO 9000-es szabványcsalád valamely tagjának megfelelő biztosítási rendszerről. Kérelmező ajánlatát tovább vizsgálva a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatba becsatolt eredmény levezetés tanúsága szerint kérelmező 1998-ban 26 177 000 Ft 1999-ben 65 505 000 Ft és 2000-ben 62 932 000 Ft árbevétellel rendelkezett, így nem felelt meg a felhívásban az árbevételre vonatkozó feltételeknek sem.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. A Kbt. 44. §-a tartalmazza az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kérhető adatokat és tényeket. Ezen belül kógens szabályként azt tartalmazza a (2) bekezdés g) pontja, hogy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját- és a teljesítésbe bevonandó műszaki, vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ezek indokáról.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyeket összevetve a megállapított tényállással kétséget kizáróan arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő a tárgyaláson pontosított nyilatkozata szerint jogszerűen nyilvánította ajánlattételre alkalmatlannak a kérelmezőt figyelemmel arra, hogy az 1998. évi árbevétele nem érte el az ajánlata kétszeresét, valamint azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy érvénytelen volt a kérelmező ajánlata tekintettel arra, hogy általa is elismerten nem rendelkezik a szükséges minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó tanúsítvánnyal.
A fenti indokok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az értékelésből a kérelmező ajánlatát és azt nem bírálta el.
A Döntőbizottság tekintettel a kérelmező tárgyaláson pontosított kérelmére az érvényesnek tekintett ajánlatok értékelését már nem vizsgálta, mert arra ily módon a kérelem már nem vonatkozott.
A leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 11.
Dr. Bíró László s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
