KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1041)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.775/20/2001.
Tárgy: a Gfk. Hungária Piackutató Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Köztársaság Gazdasági Minisztériuma közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Gfk. Hungária Piackutató Kft. (1132 Budapest, Visegrádi u. 31., képviseli dr. Bűrös László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 53–59., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Magyar Köztársaság Gazdasági Minisztériuma (1055 Budapest, Honvéd u. 13–15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "gazdasági tervezést és stratégiát megalapozó elemzések és szakértés elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a 21. (Nagy üzletláncok és bevásárlóközpontok megjelenése Magyarországon, főbb beruházók, területi elhelyezkedésük) és 22. (A nagy alapterületű áruházak hatása a hazai kisvállalkozásokra, beszállítókra és versenytársakra) témakörre vonatkozóan megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2001. szeptember 12-én a Közbeszerzési Értesítő 37. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására, amelynek tárgya gazdasági tervezést és stratégiát megalapozó elemzések és szakértés elvégzése volt huszonhat témakörben.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlatot lehetett tenni témakörönként, ha az ajánlattevő több témára tett ajánlatot, akkor arra témánként külön-külön kellett ajánlatot készítenie és benyújtania.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontja harmadik és negyedik francia bekezdésében a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására előírta a következőket:
– a rendelkezésre álló kutatási kapacitás megjelölése (a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek, vezetők, valamint tudományos minősítéssel rendelkező kutatók megnevezése, képzettségük, referenciáik és publikációik ismertetése),
– a gazdasági tervezést és stratégiát megalapozó elemzések területéhez kapcsolódó, az ajánlattevők referenciamunkáinak felsorolása az elmúlt három évben.
Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének egyik szempontját az alábbiak szerint határozta meg az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pont második francia bekezdésében:
– az ajánlattevők gazdasági tervezést és stratégiát megalapozó elemzésekre és szakértésre vonatkozó referenciamunkáinak hiánya.
Az ajánlatkérő az összességében a legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, súlyszámokat és az adható pontszámok alsó és felső határát az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága: 5
– az ajánlat megvalósíthatósága, újszerűsége: 4
– az ajánlati ár: 3
– az ajánlat újszerűsége: 2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–50.
Előírta az ajánlatkérő azt is az ajánlati felhívásban, hogy az ajánlathoz csatolni kell többek között a következő dokumentumokat:
– a megadott témák kibontásának tematikája, témavázlata,
– a kutatás, szakvélemény célja és várható eredményei,
– a kutatás, szakvélemény költségvetése (összesen ajánlati ár + áfa kiemelése)
– a feladat elvégzésének ütemezése.
Az ajánlatkérő dokumentációt nem készített.
Az ajánlattételi határidőben, 2001. október 24-ig a "Nagy üzletláncok és bevásárlóközpontok megjelenése Magyarországon, főbb beruházók, területi elhelyezkedésük" (21.) témakörben kérelmezőn kívül a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a Consulting Group Buda Stratégiai Tanácsadó Kft. és a Bridging Marketing Tanácsadó Bt. Konzorciuma, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Informatikai Oktató és Kutató Központ, az Ú-T Eurocon Bt., a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Kht.
"A nagy alapterületű áruházak hatása a hazai kisvállalkozásokra, beszállítókra és versenytársakra" (22.) témakörben kérelmezőn kívül a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a Consulting Group Buda Stratégiai Tanácsadó Kft. és a Bridging Marketing Tanácsadó Bt. Konzorciuma, a Miskolci Egyetem Marketing Intézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Informatikai Oktató és Kutató Központ, az Ú-T Eurocon Bt. és az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező árajánlata a 21. témakörben 1 480 000 Ft + áfa, a 22. témakörben 2 850 000 Ft + áfa volt. Az Ú-T Eurocon Bt. árajánlata a 21. témakörben bruttó 5 600 000 Ft, a 22. témakörben bruttó 5 700 000 Ft volt.
Az ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek, majd elbírálta az ajánlatokat. Az értékelést témakörönként, a szakmai bírálati részszempontok esetében az ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatos elvárásait tartalmazó bírálati segédlet alapján végezte.
Ajánlatkérő 2001. november 23-án hirdette ki az eljárás eredményét. A 21. és a 22. témakörben a nyertes ajánlattevő az Ú-T Eurocon Bt. lett.
Az összegezés szerint az ajánlatok a következő pontszámokat kapták:
A 21. témakörben:
Az ajánlattevő neve:
Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a Consulting Group Buda Stratégiai Tanácsadó Kft. és a Bridging Marketing Tanácsadó Bt. Konzorciuma
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 40 200
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 38 152
Az ajánlati ár 3 47 141
Az ajánlat újszerűsége 2 36 72
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 565
Az ajánlattevő neve:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Gazdasági Informatikai Oktató és Kutató Központ
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 40 200
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 40 160
Az ajánlati ár 3 46 138
Az ajánlat újszerűsége 2 40 80
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 578
Az ajánlattevő neve:
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Kht.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 42 210
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 40 160
Az ajánlati ár 3 44 132
Az ajánlat újszerűsége 2 36 72
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 574
Az ajánlattevő neve:
Ú-T Eurocon Bt.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 44 220
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 38 152
Az ajánlati ár 3 42 126
Az ajánlat újszerűsége 2 44 88
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 586
Az ajánlattevő neve:
Gfk. Hungária Piackutató Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 38 190
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 40 160
Az ajánlati ár 3 50 150
Az ajánlat újszerűsége 2 38 76
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 576
A 22. témakörben:
Az ajánlattevő neve:
Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a Consulting Group Buda Stratégiai Tanácsadó Kft. és a Bridging Marketing Tanácsadó Bt. Konzorciuma
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 40 200
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 38 152
Az ajánlati ár 3 44 132
Az ajánlat újszerűsége 2 36 72
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 556
Az ajánlattevő neve:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Gazdasági Informatikai Oktató és Kutató Központ
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 41 205
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 40 160
Az ajánlati ár 3 44 132
Az ajánlat újszerűsége 2 40 80
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 577
Az ajánlattevő neve:
MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 41 205
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 40 160
Az ajánlati ár 3 44 132
Az ajánlat újszerűsége 2 38 76
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 573
Az ajánlattevő neve:
Miskolci Egyetem Marketing Intézete
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 41 205
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 38 152
Az ajánlati ár 3 40 120
Az ajánlat újszerűsége 2 36 72
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 549
Az ajánlattevő neve:
Gfk. Hungária Piackutató Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 38 190
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 40 160
Az ajánlati ár 3 50 150
Az ajánlat újszerűsége 2 38 76
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 576
Az ajánlattevő neve:
Ú-T Eurocon Bt.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága 5 44 220
Az ajánlat megvalósíthatósága 4 38 152
Az ajánlati ár 3 42 126
Az ajánlat újszerűsége 2 44 88
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összege ajánlattevőnként 586
Kérelmező 2001. december 6-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyet a jogorvoslati eljárás során kiegészített. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mivel az összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit és a pontszámok indokolását.
Megsértette továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését. Előadta, hogy feltételezése szerint az ajánlatkérő az értékelés során jogsértést követett el, mivel az ajánlati áron kívül a többi részszempont a szakmai felkészültséggel áll összefüggésben, a két érintett témakörben pedig ő a legfelkészültebb hazai cég. A szakmai szempontok esetében nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő hogyan értékelte azokat, hiszen az összegezés ezt nem tartalmazza. Az ajánlati felhívásban a szakmai részszempontok meghatározása nem volt elég konkrét, dokumentáció hiányában ezért azokat mindenki úgy értelmezhette, ahogy akarta. Az sem derült ki az összegezésből, hogy az ajánlati árat hogyan pontozta az ajánlatkérő, az ajánlati árak tekintetében az árak közötti különbséget nem tükrözik a pontkülönbségek.
Az ajánlatkérő az értékelés során eltért az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontoktól az ajánlatok újszerűsége figyelembe vétele során, ezért annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette az közbeszerzési eljárása során a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt, a verseny tisztaságának és nyilvánosságának biztosítására vonatkozó alapelvet is.
Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívás alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudtak tenni és számukra egyértelmű volt, hogy mit jelentenek a szakmai bírálati részszempontok. Ezt igazolja az is, hogy az ajánlattevők nem intéztek kérdéseket az ajánlatkérőhöz. Az eljárással kapcsolatban felvetődhetnek formai hiányosságok, azonban ezek sem az ajánlat elkészítését, sem az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését nem befolyásolták. Az összességében a legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes.
Az értékelés során a második bírálati részszempontnál nem vették figyelembe az ajánlat újszerűségét, azt csak a negyedik részszempontnál értékelték. Ismertette, hogy az ajánlatok elbírálása során a szakmai bírálati részszempontok esetében mire voltak figyelemmel. Előadta, hogy belső használatra készített bírálati segédlet alapján végezték az értékelést.
Az eljárásról készített összegezéssel kapcsolatban előadta, hogy az a pontozás részletes indokolását kizárólag terjedelmi okokból nem tartalmazta, egyébként pedig az ajánlattevőnek lehetősége lett volna arra, hogy az egyes pontszámokra vonatkozó szöveges értékelésről, módszertanról, a pontszámok részletes indokairól tájékoztatást kérjen.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Informatikai Oktató és Kutató Központ tett észrevételt, amely szerint az árak vonatkozásában az ajánlatkérőnek felvilágosítást kellett volna kérnie kérelmező irreálisan alacsony árai miatt. Az árakra kiosztott pontszámokból az árkülönbség nem olvasható ki. A tartalmi kérdések elbírálására vonatkozóan csak az értékelési pontszámok adnak tájékoztatást, mivel az ajánlatkérő igényeit nem ismerik.
A Döntőbizottság 2001. december 7-én a D.775/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta a 21. és a 22. témakörben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésével kapcsolatban az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozta meg az ajánlatok bírálatának módszerét. A felhívás az értékeléssel kapcsolatban csak a részszempontokat, azok súlyszámát, az adható pontok alsó és felső határát tartalmazta, valamint azzal összefüggésben – mint a szakmai bírálati szempontok értékelésének alapjául is szolgáló – csatolandó dokumentumok (a megadott témák kibontásának tematikája, témavázlata, a kutatás, szakvélemény célja és várható eredményei, a feladat elvégzésének ütemezése) előírását. Az első, a második és negyedik bírálati részszempont esetében az ajánlatkérő az elvárásait módszertani, értékelési segédletben állapította meg, amelyet az ajánlattevők nem ismertek, az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ebben meghatározott követelmények figyelembe vételével értékelte az ajánlatokat. A pontszámok kiosztásának konkrét módszerét, illetve indokát azonban nem határozta meg.
A Döntőbizottság a szakmai bírálati résszempontok esetében az ajánlatkérő értékelési módszere, az ajánlatkérő által értékelt tartalmi elemek ismerete hiányában a pontozás helyességét csak az ajánlatkérő nyilatkozata és a segédlet figyelembevételével, annyiban tudta ellenőrizni, hogy megfelelően járt-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyertes ajánlattevő pontszámához viszonyítva a kérelmezőnek alacsonyabb, illetve magasabb pontszámot adott egy-egy részszempontra.
Az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága bírálati részszempont esetében mindkét alszempontra vonatkozóan külön-külön határozta meg az elvárásait az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő, ha a részszempont értékelése alszempontok segítségével történik, de ha ezek között súlyozni kíván az ajánlatkérő, akkor azt előre kell a felhívásban jelezni.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint "az ajánlat szakmai kidolgozottsága, a nemzetgazdasági szintű stratégiai állásfoglalások megalapozottsága" bírálati részszempont esetében a két alszemponthoz külön súlyszámot nem határoztak meg. Az értékeléskor azonban nagyobb súlyt kapott az ajánlat szakmai kidolgozottsága, elsősorban azt vették figyelembe, és csak másodsorban vették figyelembe a nemzetgazdasági szintű stratégiai megalapozottságot. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő előre nem határozta meg a két alszempont súlyát, külön előírás hiányában azokat csak egyenlő súllyal vehette volna figyelembe az értékelésnél, így ezzel jogsértést követett el.
A Döntőbizottság a nyertes és a kérelmező ajánlatának összehasonlítása alapján megállapította, hogy mindkét ajánlatban szerepelnek azok a tényezők, szempontok, amelyeket az ajánlatkérő a segédletben meghatározott (humán kutatói bázis megléte, helyzetfelmérés, történeti fejlődés bemutatása, az üzletláncok és bevásárlóközpontok, illetve a nagy alapterületű áruházak gazdasági hatásának elemzése, piaci szerepének felmérése, az elemzések kitérnek a lokális, regionális, makrogazdasági tényezőkre). Mindkét ajánlat kitér az elkészítendő tanulmányra, meghatározva azokat az adatokat és elméleteteket, amelyek alapján az elemzéseket elvégzik, a megállapításaikat teszik.
A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata az első bírálati részszempont esetében nem tartalmazott értékelhető többlet részeket a kérelmező ajánlatához képest, ennek ellenére kérelmező ennél a részszempontnál alacsonyabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő.
Az ajánlat megvalósíthatósága, újszerűsége bírálati részszemponttal kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg.
Az ajánlat újszerűsége önálló bírálati részszempontként is szerepelt az ajánlati felhívásban, 2 súlyszámmal. Az összegezésben a részszempontok ismertetése során a második bírálati részszempontnál az ajánlatkérő csak az ajánlat megvalósíthatóságát szerepeltette, az ajánlat újszerűségét már nem. Az ajánlatkérő a második bírálati részszempontnál az ajánlat újszerűségét nem értékelte, nyilatkozata szerint azért nem, mert az ajánlati felhívásban nyilvánvalóan értelmetlen az, hogy az újszerűséget a második részszempontnál is értékelni kell, mivel az a negyedik bírálati részszempont esetében önállóan értékelésre kerül, adminisztratív hiba folytán került a második bírálati részszempontba is az újszerűség. Az ajánlatkérő az eljárás során az ajánlati felhívását nem módosította, nem helyesbítette, az ajánlattevőket nem tájékoztatta arról, hogy az ajánlat újszerűségét csak a negyedik részszempontnál fogja értékelni. Ezzel az ajánlatkérő az értékelés során jogsértő módon eltért az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési részszempontoktól.
Az ajánlat megvalósíthatóságával kapcsolatos követelményeit az ajánlatkérő a következők szerint határozta meg: a kutatás olyan gazdaságilag releváns területekre, kérdésekre koncentráljon, amelyek bemutatása a kereskedelem területén felmerült aktuális problémákat vizsgálja, az elemzés során levonható következtetések a gyakorlatban alkalmazhatók legyenek, szükséges a vállalt komplex feladat és az azokhoz rendelt anyagi, dologi és humán erőforrások közötti arányosság, illetve a határidőkkel való összhang biztosítása.
A második bírálati részszempont esetében a kérelmező magasabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő. Az ajánlatokat áttekintve a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata az ajánlatkérő elvárásainak jobban megfelelt, ezért nem jogsértő, hogy a kérelmező magasabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő.
Az ajánlati ár értékelésével kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
A rendelkezésre álló iratok (bírálati jegyzőkönyv, összegezés) nem tartalmaznak arra vonatkozóan adatokat, hogy az ajánlatkérő hogyan végezte az ajánlati árak összehasonlítását, értékelését. Erre vonatkozóan az ajánlatkérő sem a tárgyaláson, sem írásban nyilatkozatot nem tett, így nem állapítható meg az, hogy az ajánlatkérő az árajánlatokat hogyan pontozta.
Bár a kérelmező – mint a legalacsonyabb árat ajánló – megkapta mindkét témánál a maximális pontszámot, a többi ajánlattevőnek adott pontszámmal nem fejezte ki az ajánlati árak közötti különbségeket az ajánlatkérő, ugyanis az 1-től 50-ig adható pontszámok ellenére a legalacsonyabb és a legmagasabb árajánlatot mindössze 8, illetve 10 pont különbséggel értékelte.
Szembetűnő az ajánlatkérői pontozás következetlensége és ellentmondásossága azért is, mivel a 21. témánál háromszor drágább, a 22. témánál kétszer drágább a nyertes ajánlattevő – a 21. témánál legmagasabb – árajánlata, mint kérelmezőé, ennek ellenére a pontkülönbség mindkét esetben 8 (súlyszámmal szorozva: 24).
Az ajánlat újszerűsége bírálati részszempont esetében az ajánlatkérő nyilatkozata szerint nagy nyomatékkal szándékozták figyelembe venni a hagyományos megközelítéssel szemben az újszerűséget, ami nem a korábbi kutatási anyagok szintetizálását, hanem a legfrissebb piaci helyzetet bemutató adatokra támaszkodó konkrét elemzéseket jelenti. Ennek érdekében vizsgálni szükséges a főbb beruházók jelenlegi és jövőbeni körét, gazdasági motivációit, stratégiáját.
A kérelmező ajánlatában részletesen, több oldalon keresztül ismerteti a vizsgálat során alkalmazandó különféle módszereket, meghatározva konkrétan, hogy mely kérdéseket vizsgálja az adott módszerrel. Ezek közül csak egy módszer a rendelkezésre álló adatbázisok, források feltárása, felhasználása, (köztük a saját adatbázisuk felhasználása). A nyertes ajánlattevő ajánlata szerint a kutatása az elsődleges és másodlagos statisztikai adatbázison túl megközelítőleg harminc céget átölelő esettanulmány-sorozaton alapul.
A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata e részszempont esetében nem tartalmazott értékelhető többletrészeket a kérelmező ajánlatához képest, ennek ellenére kérelmező ennél a részszempontnál alacsonyabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, és ez a jogsértés a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez is vezetett.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról.
A Kbt. 5. számú melléklete 2. a) pontja szerint az összegezésnek tartalmaznia kell az összességében a legelőnyösebb ajánlat választása esetén az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők ajánlatának az elbírálási részszempontok szerinti tartalmi elemeit, a 2. b) pont alapján táblázatba foglalva – többek között – részszempontonként az értékelési pontszámokat, valamint a 2. c) pont alapján a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által készített és az ajánlattevők részére megküldött összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit. Az ajánlatkérő elkészítette a 2. b) pontban előírtak szerinti táblázatot, amelyben szerepelnek részszempontonként az egyes ajánlatokra adott pontszámok, de nem tartalmazza az összegezés ezeknek a pontszámoknak az indokolását, így az összegezés nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek az összegezésre vonatkozó álláspontját. A Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyilvánosság, mint alapelv érvényesítése érdekében az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy az eredményhirdetésre elkészítse az eljárásról az összegezést, az a Kbt. 5. számú melléklete szerinti tartalmú legyen, azt ismertesse az eredményhirdetéskor és ezt a megfelelő tartalmú összegezést adja ki az ajánlattevőknek öt munkanapon belül. Az összegezés biztosítja az eljárás résztvevői számára a közbeszerzési eljárás átláthatóságát. Akkor is így kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha az összegezés nagy terjedelmű. Nem helyettesíti tehát az összegezésnek a Kbt. 5. számú melléklete szerinti tartalmú elkészítését és megküldését az sem, ha az ajánlatkérő lehetőséget biztosít az ajánlattevőknek arra, hogy tájékoztatást kérjen a pontszámok indokolásáról, az értékelés módszeréről. Ez a hivatkozás a fentiek mellett azért sem helytálló, mert az ajánlatkérő bírálatáról készített jegyzőkönyvből, az ajánlatkérő nyilatkozataiból sem derült ki az, hogy az egyes ajánlatok esetében mit értékelt és hogyan, milyen módszerrel, mi volt számára a kedvező egy-egy ajánlatban és miért, milyen módon állapította meg az egyes ajánlatok pontszámait.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő az eljárása során megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott azon alapelvet, amely szerint ajánlatkérőnek biztosítania kell az eljárás során az esélyegyenlőséget.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a jogorvoslati kérelemben kifogásolt döntése, illetve mulasztása a Kbt. konkrét rendelkezéseibe, nevezetesen a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe, a Kbt. 59. § (1) bekezdésébe, illetve a Kbt. 61. § (1) bekezdésébe ütközött, ezért azt külön nem állapította meg, hogy az ajánlatkérő ezzel az eljárásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti alapelvet, hiszen ez az alapelv a fenti részletszabályokban tételesen is megfogalmazást nyert.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kérelmező a nyertes ajánlattevő alkalmatlanságára vonatkozóan tett észrevételt.
Ajánlatkérő nem értett egyet az észrevétellel, előadta, hogy egyetlen olyan ajánlattevőt sem akart kizárni, hátrányosan megkülönböztetni, akinek három évnél korábbi referenciamunkái megfelelnek az ajánlatkérő elvárásainak.
A Döntőbizottság – tekintettel arra, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alkalmasság vizsgálatára nem terjedt ki – az alkalmasság kérdését érdemben nem vizsgálta. Az eljárást lezáró döntés azonban megsemmisítésre került, ezért a Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérő figyelmét, hogy amennyiben él a Kbt. 88. § (6) bekezdésében biztosított újraértékelés lehetőségével, ennek során legyen tekintettel az ajánlati felhívás 11. b) pontja második bekezdésében meghatározott alkalmatlansági szempontra, illetve arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a személyes referenciákon túl, saját, azaz a cégre vonatkozóan tartalmaz-e referenciamunkát.
A Döntőbizottság 2001. december 18-án kelt D.775/7/2001. számú határozatában az ajánlatkérőt 300 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte, mivel a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzésével kapcsolatos iratokat 2001. december 18-ig nem küldte meg felhívás ellenére a Döntőbizottság részére. Az ajánlatkérő az észrevételében kérte a pénzbírság méltányosságból történő elengedését, tekintettel arra, hogy az eljáró minisztériumi szervezeti egység csak 2001. december 18-án szerzett tudomást az eljárás megindításáról.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem érkezésének napján, 2001. december 6-án megindította a jogorvoslati eljárást, erről értesítette az ajánlatkérőt az ajánlati felhívásban szereplő címen postai úton, majd 2001. december 7-én (a felhívásban megadott telefax számon) telefaxon is, tekintettel arra, hogy ezen a napon ideiglenes intézkedésként megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését a 21. és a 22. témakörben. A Döntőbizottság 2001. december 7-én telefaxon arról is értesítette az ajánlatkérőt, hogy 2001. december 20-án tárgyalást tart az ügyben.
Az ajánlatkérő 2001. december 12-én vette át az eljárás megindításáról szóló, postán megküldött értesítést, amely tartalmazta a közbeszerzéssel kapcsolatos iratok azonnali megküldésére vonatkozó felhívást is, az iratok megküldéséről azonban nem intézkedett. Ezzel az ajánlatkérő megakadályozta, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzési iratokba betekintsen, gátolta a Döntőbizottság munkáját, ezért 2001. december 18-án a Döntőbizottság 300 000 Ft pénzbírságot szabott ki az ajánlatkérővel szemben, és ismételten felhívta az ajánlatkérőt az iratok azonnali megküldésére.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson, 2001. december 20-án a 21. és 22. témakörben benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő átadta a Döntőbizottságnak, majd a tárgyalást követően, de még aznap a Döntőbizottság felhívására átadta a közbeszerzési eljárása során keletkezett további iratokat is.
A közbeszerzési iratok megküldésére vonatkozó első felhívást az ajánlatkérő – általa is elismerten és a visszaérkezett tértivevény szerint is 2001. december 12-én – megkapta. Az már egyértelműen az ajánlatkérő felelőssége, hogy a szervezetén belül hogyan írja elő, szervezi meg, illetve hogyan hajtja végre a hozzá érkezett iratoknak az ügyintézőhöz való továbbítását, az érkezett irat azonnal vagy csak több nap múlva jut el az intézkedésre jogosulthoz. Jelen esetben a felhívásnak az ajánlatkérő szervezetén belüli késedelmes továbbítása okozta a közbeszerzési iratok azonnali megküldésének elmaradását, így a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő felelőssége fennáll.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 61. §-a szabályozza a határozat módosítását és a visszavonását. Az Áe. 61. § (1) bekezdése szerint, ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja.
E § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a pénzbírságot megállapító határozata jogszerű, a fentiek alapján pedig jelen esetben nincs lehetőség a pénzbírság méltányosságból történő elengedésére, ezért a Döntőbizottság a pénzbírságot megállapító határozatot nem vonta vissza.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság nem szabott ki bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben, mivel az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem kötötte meg a szerződést a nyertes ajánlattevővel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 15.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
