KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1154)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.774/10/2001.
Tárgy: a Junior Vendéglátó Rt. jogorvoslati kérelme a Bp. XVI. Ker. Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29–31., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Benke László jogtanácsos által képviselt Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat (1163 Budapest, Havashalom u. 43., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő fenntartásában lévő 10 db óvoda közétkeztetésének biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 17-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálásra az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0–20-ig terjedő pontszámozással, a következő elbírálási részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
– szolgáltatás bruttó ára 10
– vállalt kötbér mértéke 3
– vállalt jólteljesítési garancia mértéke 3
– az ajánlati felhívásban foglaltaknál kedvezőbb fizetési feltételek 3
– a heti ajánlatsor változatos volta 1
Az ajánlattételi határidőre, november 27-re a kérelmező, a Plásztán Kft., a Herdlicska egyéni cég, a Pensio 17 Kft., a Sodexho Mo. Kft. és az Elamen Rt. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a december 5-én tartott eredményhirdetésen a Pensio 17 Kft.-t hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek pedig a kérelmezőt.
Kérelmező december 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy nem ő lett a közbeszerzési eljárás nyertese annak ellenére, hogy – álláspontja szerint – ajánlata mindegyik bírálati részszempontból jobb a nyertesénél.
A jogorvoslati eljárásban 2002. január 9-én tartott tárgyaláson kérelmét kiegészítve kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert az eredményhirdetésen nem ismertette azokat az adatokat, melyeket ezen rendelkezés előír.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiben ajánlatkérő marasztalását.
A Döntőbizottság a D.774/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Az értékelést az ajánlati ár részszempontból arányosítással, a többi részszempontból pedig úgy végezte, hogy megállapította az ajánlatok sorrendjét, a legkedvezőbbre a maximumpontszámot adta, az azt követőekre pedig mindig kettővel csökkentett pontszámot.
A jogorvoslati kérelem kiegészítésére előadta, hogy az összegzést és az eredményhirdetés jegyzőkönyvét december 14-én faxon megküldte az ajánlattevőknek, majd december 18-án postai küldeményként is. Korábban azért nem küldte meg a jegyzőkönyvet az ajánlattevőknek, mert az hangfelvételen készült, és arról az írásos jegyzőkönyv elkészítése több napot vett igénybe.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem egy részében megalapozott, másik részében elkésett.
A Kbt. 55. (6) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb". Az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére a legelőnyösebb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság az elbírálási részszempontok alapján felülvizsgálta ajánlatkérő értékelését annak jogszerűsége megállapítása végett. Ajánlatkérő a nyertes ajánlatra összesen 367 pontot, a kérelmezőére 363 pontot adott.
Az első bírálati részszempont az ajánlati ár. E részszempontból legkedvezőbb ajánlatot a Plásztán Kft. tette, napi háromszori étkezésre 217 Ft/adag, napi egyszeri étkezésre 159 Ft/adag árral. A nyertes ára 227 Ft/adag, illetve 165 Ft/adag, a kérelmezőé 218 Ft/adag, illetve 159 Ft/adag. A Plásztán Kft. 20, a kérelmező 19,9, a nyertes 19,1 pontot kapott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kapott pontok arányosan tükrözik az ajánlati árak közötti különbséget, az értékelés helytálló volt.
A második részszempont a kötbér mértéke.
Ebből a részszempontból legkedvezőbb – 300%-os – kötbérre tett ajánlat 20 pontot kapott, a kérelmező 151%-os kötbérre tett ajánlata 18 pontot, a nyertes 20%-os kötbérre vonatkozó ajánlata 14 pontot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy: az ajánlatkérő által alkalmazott pontozási móddal számított pontszámok nem megfelelően tükrözik az ajánlatokban szereplő kötbérmértékek közötti különbségeket. A sorrendben egymást követő ajánlatok szerinti kötbérmértékek között nem azonos a különbség, így a pontszámeltérések sem lehetnek azonosak.
Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a legkedvezőbb és az azt követő ajánlat között azért nem a tényleges eltérést vette figyelembe, mert a 300%-os kötbért túlzottnak ítélte, vélhetően a bíróság mérsékelné azt.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő védekezését, mert az ajánlatok összehasonlításánál az ajánlatok tényleges tartalmi elemeiből és nem ezeknek ajánlatkérő vagy éppen a bíróság általi megítéléséből kell kiindulni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése a kötbér bírálati részszempontból nem helytálló.
A jólteljesítési garanciaként a Sodexho Kft., az Elamen Rt., a nyertes és a kérelmező egyaránt 5 000 000 Ft-ot ajánlottak. Kérelmező feltételt szabott a garancia nyújtásához, miszerint annak feltétele, hogy saját hibájából nem lesz megfelelő a teljesítés.
A három ajánlat 20 pontot, a kérelmező 10 pontot kapott erre a részszempontra. Ajánlatkérő a kérelmező felére csökkentett pontszámát a feltételhez kötöttséggel indokolta.
A Döntőbizottságnak a jogvita szempontjából azt kellett eldöntenie, hogy ezen részszempontot illetően az adott feltételhez kötöttség indokolta-e a csökkentett pontszám adását.
A jóteljesítési garancia fogalmát a Ptk. nem nevesíti. Jellegére nézve szerződést biztosító mellékkötelezettségnek tekinthető. A kiírásban ajánlatkérő sem határozta meg, hogy mit ért jólteljesítési garancián; azt a bankgarancia szerződést biztosító mellékkötelezettséghez hasonlóan már a szerződés megkötésekor ajánlatkérő rendelkezésére kell-e bocsátani, vagy csak a szerződésszegés bekövetkezésekor, a szerződésszegés (késedelem, vagy hibás teljesítés) tényének bírósági megállapítása nélkül vagy csak azt követően kell a jólteljesítési garancia összegét ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, azaz a késedelem vagy hibás teljesítés bekövetkezésekor automatikusan jár-e ajánlatkérő részére a garanciaösszeg vagy nem.
A részszempont meghatározatlan tartalma miatt az értékelésnél ajánlatkérő nem tehetett volna különbséget (legalábbis a tárgyi értékelés szerinti lényeges különbséget) a "saját hiba" feltételéhez kötött vagy feltételhez nem kötött jólteljesítési garancia között. A szóban forgó részszempont ugyanis nem azonos a minden feltétel nélkül előre biztosítandó bankgaranciával, így azt akkor is csak a szerződésszegés bírósági megállapítása esetén kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, ha azt az ajánlattevő előre nem kötötte ki. Ily módon tehát ebből a részszempontból tartalmilag nincs lényeges különbség a kétféle ajánlat között.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozása a jólteljesítési garancia részszempontból nem volt jogszerű.
A kedvezőbb fizetési feltételek részszempontra a kérelmező 95 banki napra tett legkedvezőbb ajánlata kapta a maximális 20 pontot. A nyertes a 63 napos fizetési határidőre tett ajánlata 18 pontot. A többi ajánlat max. 17 nappal haladta meg a felhívásban szereplő 15 napos fizetési határidőt, ezek 10–16-ig terjedő pontszámot kaptak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 20–18 pont nem arányosan tükrözi a 95 napos és a 63 napos fizetési határidő közötti különbséget.
Ajánlatkérő ezt a tárgyaláson nem vitatta, de arra hivatkozott, miszerint aggályai merültek fel a tekintetben, hogy joga van-e a szülők által befizetett összegeket 95 napig magánál tartani, ezért nem tartotta sokkal előnyösebbnek a kérelmező ajánlatát a nyertesénél.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését. Amennyiben ajánlatkérőnek ténylegesen fennálltak a hivatkozott aggályai, úgy azokra már a felhívás megfogalmazásakor figyelemmel kellett volna lennie, azaz korlátoznia kellett volna a felajánlható fizetési határidőt.
E korlátozás hiányában ezen részszempontból az ajánlatokban szereplő időtartamokat kellett alapul vennie, és azok különbségeit ténylegesen tükröző pontszámokat adni az egyes ajánlatokra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kedvezőbb fizetési feltételek részszempontból nem az ajánlatok közötti tényleges különbséget tükrözően végezte az ajánlatok pontozását.
A heti ajánlatsor változatos volta részszempontból az ajánlatok azonos pontszámot kaptak. A Döntőbizottság e tekintetben elfogadta ajánlatkérő pontozását, mert az ajánlatok között ezen részszempont tekintetében lényegi különbséget nem látott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozása a kötbér mértéke, a jólteljesítési garancia és a kedvezőbb fizetési feltételek részszempontokból nem volt helytálló. Ajánlatkérő azáltal, hogy az ajánlatoknak ezen részszempontokból való értékelésénél nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit vette figyelembe, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezésre, miszerint: "Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni."
Kérelmező a 2002. január 9-én tartott tárgyaláson sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem ismertette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírtakat.
A kérelem e vonatkozásban elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a kérelmet a jogsértőnek tartott esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt, észlelte, hogy ajánlatkérő csak a nyertes és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő személyét ismertette, az összegzés az eljárásról dokumentum adatainak közlését elmulasztotta. Az eredményhirdetés időpontjától, 2001. december 5-től a kérelem 2002. január 9-én történő előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. január 16.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos
