KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1155)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.691./12/2001.
Tárgy: a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Gfk. Hungária Piackutató Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a GKI Gazdaságkutató Rt. (1052 Budapest, Semmelweis u. 9., képviseli: dr. Rákosi Ferenc ügyvéd és a Gfk. Hungária Piackutató Kft. (1132 Budapest, Visegrádi u. 31., a továbbiakban: kérelmezők) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Turizmus Rt. (1024 Budapest, Margit krt. 85., képviseli dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a turisztikai szakma számára olyan konjunktúraindexek meghatározása negyedévente, melyek a Magyarországot érintő (ki- és beutazó, valamint belföldi) turizmus tendenciáinak gyors nyomon követését teszi lehetővé, és kiindulási alapot teremtenek a turisztikai konjunktúra előrejelzésére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 8-án megjelent 32. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás szerint részajánlattételre, illetve többváltozatú ajánlattételre ajánlatkérő lehetőséget nem biztosított. A részvételi felhívás tartalmazta a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, illetőleg a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2001. szeptember 30-ig részvételi jelentkezést nyújtott be a MÁST. Kft., és a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. és kérelmezők mint közös részvételre jelentkezők.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket elbírálta, és 2001. szeptember 10-i eredményhirdetésen mindhárom részvételre jelentkező jelentkezését elfogadta, és a jelentkezőket ajánlattételre felhívta.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2003. június 30. A részteljesítések határideje annak a negyedévnek az utolsó munkanapja, amelyre a felmérés vonatkozik.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2001. szeptember 20-a, az első tárgyalás időpontja 2001. szeptember 24-e.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbiak szerint:
résszempontok súlyszámok
– a kért ellenszolgáltatás mértéke 40
– a kutatási programterv tartalma 60
A pontszám 1–10-ig.
Az ajánlati felhívás szerint többváltozatú ajánlattételre ajánlatkérő már lehetőséget biztosított. Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattétel megkönnyítése céljából, amely tartalmazta a kutatás módszerét, a turizmus konjunktúraindexét és az egyéb feltételeket.
A kutatás módszere körében ajánlatkérő az alábbiakat írta elő: rendszeres, a vállalkozók, intézmények és lakottsági vélemények felmérése alapján olyan mutatószámok folyamatos előállítása, amelyek jól reprezentálják a turizmus ágainak konjunkturális alakulását negyedévente (visszamenőleg, illetve előrejelzés jelleggel) a GKI Gazdaságkutató Rt. által kidolgozott és a Magyar Turizmus Rt. tulajdonában lévő módszertan alapján.
Az ajánlattételi határidőre 2001. szeptember 20-ára mindhárom ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát. Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel 2001. szeptember 24-én és 2001. október 18-án folytatott tárgyalásokat. Az első tárgyaláson a szakmai kérdések pontosítására, míg a második tárgyaláson árajánlattételre biztosított lehetőséget ajánlatkérő. A szakmai tárgyalást követően ajánlatkérő 2001. szeptember 25-én felkérte az ajánlattevőket, hogy ajánlataikat 2001. szeptember 26-ig egészítsék ki, és tegyenek ajánlatot arra az esetre is, ha a megkérdezés nem postai úton, hanem személyesen történik.
Kérelmező 2001. szeptember 26-án az ajánlatát beadta, de írásban jelezte, hogy ez a módszer nem felel meg a KGI Rt. által 1999-ben kidolgozott módszerek, így az eltér a dokumentációban kiadottaktól, és szakmailag is megkérdőjelezhető. Az eredményhirdetésre 2001. október 25-én került sor, mely alapján a nyertes ajánlat a M. Á. S. T. Kft. ajánlata lett, míg az ezt követő legkedvezőbb ajánlat a KOPINT-DATORG Rt. ajánlata.
Kérelmezők 2001. október 31-én terjesztették elő jogorvoslati kérelmüket, melyet hiánypótlás alapján 2001. november 17-én egészítettek ki. A jogorvoslati kérelmükben kérték jogsértés megállapítását, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, illetve ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. A kérelem indoka, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással indította a tárgyalásos eljárását, melyben az ajánlati felhívás és a dokumentáció azonos volt a korábban ugyanezen a tárgyban lefolytatott nyílt eljárásban lévő ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmával. A tárgyalásos eljárásban ettől ajánlatkérő eltért, és ezzel megsértette a Kbt. rendelkezéseit. Az eltérés az volt, hogy ajánlatkérő a postai úton történő megkérdezés helyett személyes interjúra kért ajánlatot. Ennek eredménye lett, hogy a korábban rendkívül magasnak minősített árral azonos árral és csökkentett tartalommal nyert ajánlattevő.
Az eljárásban az elbírálási szempont volt a kutatási program tartalma, melyre minden ajánlattevő azonos pontszámot kapott. Ugyanakkor a kutatási programok értékelésére nem volt módja az ajánlatkérőnek, hiszen a beszerzés tárgyára végső változatában csak árajánlatot kért az ajánlattevőktől, így a kutatási program helyett csak az azonos, az ajánlatkérő által meghatározott mintaméretet vette figyelembe és értékelte, míg a kutatási program a mintakiválasztás módját, az alkalmazott kérdőíveket, a megkérdezések körülményeit is magában foglalja.
A második elbírálási szempont az ajánlati ár volt, amelyre adott pontszámok nem tükrözik az ajánlati árak arányait. Kérelmező a tárgyaláson az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmét visszavonta.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő indoklásként előadta, hogy a beérkezett ajánlatok alapján és a tárgyalások során derült fény arra, hogy az indexre korábban alkalmazott felmérési technika szakmailag nem teljesen kifogástalan, ezért az index megbízhatóságának javítása és a korábbi indexekkel való összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a postai úton történő megkérdezés helyett a személyes megkérdezést alkalmaztak. Ezt követően valamennyi ajánlattevőtől az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében kérték, hogy az ajánlatkérő által kiválasztott technikára tegyenek ajánlatot. A kérdezési technika levél útján történő megkérdezés helyett személyes interjúkkal történő megkérdezésre történő változtatásával ugyanis egy sokkal pontosabb és megbízhatóbb index előállítására nyílik lehetőség. A tárgyalás során kiegészítették a további kutatást egy-egy alkalommal történő szakmai ismeretség vizsgálattal is, amely 100-200 E Ft nagyságrendű egyszerű felmérést jelentett. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a beszerzés tárgya nem módosult a tárgyalásos eljárásban, csak az index előállítása alapjául szolgáló technikai felmérés mikéntje módosult.
A beérkezett ajánlatok azonos programtervet tartalmaztak, így azonos pontszámot kaptak.
A második tárgyaláson az ajánlattevőknek az ajánlati árak módosítására lehetőséget biztosítottak. Az ajánlati árra adott pontszámok nem esetlegesek, hanem matematikai számításon alapult. A teljes időszakra számolt legalacsonyabb ellenszolgáltatást kérő ajánlattevő 10 pontot, a többi ajánlattevő ahány százalékkal magasabb ajánlatot adott, annyi százalékkal alacsonyabb pontszámot kapott.
A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében előadta, hogy a kérelmezők ajánlati ára 4 089 000 E Ft + áfa volt, míg az ő ajánlati áruk 2 982 000 E Ft + áfa, amelyet a tárgyaláson 2 534 700 E Ft-ra módosítottak is. A nyílt eljárásban adott ajánlat a tárgyalásos eljárásban adott ajánlattal nem hasonlítható össze, hiszen a korábbi eljárásban postai úton történt volna az adatfelvétel, míg a jelen eljárásban személyes adatfelvételeken és fix mintaméreteken alapuló TUX-számításra került sor.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint.
"A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését."
Kérelmező által megjelölt jogsértő esemény az volt, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételeit korábbi nyílt eljáráshoz képest megváltoztatta. Ennek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjára alapított eljárás nem jogszerű.
A kérelmező a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételváltozást abban jelölte meg, hogy ajánlatkérő a korábbi, postai úton történő adatfelvétel helyett személyes úton történő kikérdezésre tért át, és erre vonatkozóan kért ajánlatot.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kérelmező által megjelölt jogsértő esemény mikor következett be, illetőleg ez mikor jutott a kérelmező tudomására.
A rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy ajánlatkérő 2001. szeptember 24-én folytatott tárgyalásokat szakmai kérdésekről az ajánlattevőkkel, és itt merült fel a mintavétel pontosságának kérdése. Ezt követően ajánlatkérő 2001. szeptember 25-én kérte fel ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot arra vonatkozóan is, ha a kérdezés személyes úton történik. Erről kérelmező 2001. szeptember 25-én tudomást szerzett, hiszen az ajánlatát az ajánlatkérő által felkért határidőben erre vonatkozóan 2001. szeptember 26-án megtette.
Kérelmező már ekkor jelezte ajánlatkérő felé, hogy álláspontja szerint e kiegészítés nem a közbeszerzési ajánlatkéréshez csatolt dokumentációban meghatározott kutatásra vonatkozik, ami felveti az érvényesség kérdését. Kérelmező tehát az általa vélt jogsértő eseményről 2001. szeptember 24-én tudomást szerzett, ezt támasztja alá a 2001. szeptember 26-i válasza is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértő esemény bekövetkezése az ajánlatkérés időpontjában, azaz 2001. szeptember 25-én következett be, és nem fogadta el azt a kérelmezői álláspontot, hogy a jogsértő esemény az eredményhirdetés időpontja. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2001. október 31-én terjesztette elő, tehát a jogsértő esemény bekövetkezésétől, illetőleg a tudomására jutásától 15 napos jogvesztő határidőn túl.
Fentiek alapján a jogorvoslati kérelem érdemben történő elbírálásának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c.) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 14.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
