KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1246)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D738./5/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Mátrametál Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Mátrametál Kft. (3332 Sirok, Pf. 10. a továbbiakban: ajánlatkérő) "komplex alumínium aeroszolpalack-gyártó gépsor beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 2. § (1) bekezdés első fordulatát, valamint a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. évi tervei között szerepelt komplex alumínium aeroszolpalack-gyártó gépsor beszerzése. Ennek érdekében ajánlatkérő ajánlatot kért a Hinterkopf GmbH-tól és a Technopack S.R.L cégektől 2000. június 23-án. A felkért cégek az ajánlataikat megtették, a Technopack S.R.L 2000. június 29-én, a Hinterkopf GmbH ajánlata 2000. július 18-án érkezett meg ajánlatkérőhöz.
Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat értékelte és a 2000. november 20-án tartott taggyűlési határozat alapján döntött, a német Hinterkopf GmbH cégtől az új aeroszolgyártó sort beszerezte. A taggyűlési határozat megállapította továbbá, hogy a beruházás várható végösszege 1600 M Ft, és a beruházás megvalósításához szükséges hitel felvétele a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-től.
Ajánlatkérő 2001. február 13-án 2 db szerződést írt alá a gépgyártósor beszerzése tárgyában a Hinterkopf GmbH-val.
Az első szerződés a gyártósor első részét tartalmazta, azaz 8 gépegység beszerzését.
A második szerződés a gyártósor második részére vonatkozott 9 gépegység beszerzéséről szólt.
Ajánlatkérő a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel 2001. március 26-án beruházási hitelszerződést kötött 1 730 000 euró összegről, valamint kölcsönszerződést 3 076 000 euró összegről. A kölcsönszerződés szerint a fejlesztés megkezdésének időpontja 2001. január l., a végső üzembe helyezés időpontja 2001. december 31.
Ajánlatkérő ezt követően 2001. április 3-án kelt levelében a Gazdasági Minisztériumhoz fordult, mely levelében ismertette, hogy aeroszolgyártó gépeket kíván beszerezni. Ennek érdekében a beruházás finanszírozásához a Széchenyi terv támogatását kívánja igénybe venni. A beruházás várható értékét 658,8 M Ft-ban jelölte meg, melyhez 100 M Ft támogatást igényelt. A támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőzően helyszíni bejárásra is sor került. Az erről készült 2001. június 21-i jegyzőkönyv többek között rögzítette, hogy az új palackgyártó gépsor szállítására ajánlatkérő két szerződést kötött a német Hinterkopf céggel. Az első szerződés értéke 2 645 000 euró, ezt a szerződést nem kívánja ajánlatkérő a pályázat részeként tekinteni. Az új palackgyártó gépsorra kötött második szerződést, melynek összege 2 470 000 euró, kívánja a pályázat részeként tekinteni. A jegyzőkönyv rögzítette azt is, hogy a helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a beszerezni kívánt gépek közül egyik sem érkezett még be, az első szerződés alapján a teljesítési határidő 2001. szeptember 12., a második rész teljesítési határideje pedig 2001. október 16. A beruházás teljes befejezésének várható időpontja 2002. március 31. A jegyzőkönyv vége tartalmazta a közbeszerzési törvény előírásainak betartására vonatkozó felhívást. A Gazdasági Minisztérium 2001. szeptember 7-én kelt levelében tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a benyújtott pályázatát támogatásra érdemesnek ítélte. Ennek alapján a fejlesztés megvalósításához 75,2 M Ft-ot biztosít. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. 2001. szeptember 7-én az ajánlatkérő részére megküldte a támogatási szerződés tervezetét is, illetőleg levélben tájékoztatta ajánlatkérőt a támogatási szerződés megkötésének a feltételeiről, mely feltételek teljesítésére 30 nap áll rendelkezésre. A támogatási szerződéstervezet XI. "Általános feltételek" című fejezetének h) pontja utalt arra, hogy vissza nem térítendő támogatás felhasználásakor a támogatásból finanszírozott beruházási tételek esetében a Kbt. rendelkezése
i szerint kell eljárni. Ajánlatkérő ezt követően 2001. október 15-én a támogatási szerződést megkötötte a Gazdasági Minisztériummal.
Ajánlatkérő ezen előzményeket követően 2001. november 12-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy az elmúlt napokban hirdetményt szeretett volna közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának eredményéről. A közzététel intézése során derült ki számára, hogy az ajánlati felhívás adminisztrációs hiba folytán a Döntőbizottság elnöke részére nem került megküldésre 2001. október 10-én. Ennek alapján az ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökét tájékoztatta arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának oka, hogy a Széchenyi terv keretéből 75,2 M Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült ajánlatkérő 2001. szeptember 7-én. A beruházásnak legkésőbb 2002. március 31-ig be kell fejeződnie, így a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján folytat le hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a beszerezni kívánt gyártósornak Magyarországon nincs gyártója, Európában is mindössze két társaság foglalkozik komplex palackgyártó gépsor előállításával, a Hinterkopf GmbH és a Technopack S.R.L. Ennek alapján az ajánlati felhívás részükre került megküldésre.
A Döntőbizottság elnöke 2001. november 23-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Ennek alapján indítványozta a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapjának vizsgálatát. A kezdeményező irat hivatkozik továbbá arra, hogy a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor kell a Bizottság elnökét tájékoztatni, ezzel szemben ajánlatkérő ebben az esetben a szerződés megkötését követően tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásáról.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű volt.
Ajánlatkérő indokolásában előadta, hogy Európában két olyan cég van, amely komplett gépgyártó sorok szállítására képes, mindkét céget ajánlattételre felhívta, az ajánlattevőkkel személyes tárgyalásra került sor és a taggyűlésen történt meg a döntés, amely alapján az Hinterkopf céggel kötöttek szerződést. Ezt követően folytattak le tárgyalásokat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel hitelkérelem elbírálása tárgyában. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel kötött szerződés egyik alapfeltétele volt a szállítóval való megállapodás létrejötte. A beruházás következtében előálló pénzügyi leterhelés mérséklése érdekében pályáztak a Széchenyi terv keretéből biztosítandó támogatásra. A pályázatot 2001. április 3-án nyújtották be. A támogatás elnyeréséről szóló értesítés 2001. szeptember 7-én született meg, a támogatási szerződés megkötésének pedig végső időpontja 2001. október 15-e volt. A beruházás befejezésének legutolsó időpontja pedig 2002. március 31.
Ajánlatkérő a Széchenyi terv támogatási döntés meghozatalával került a közbeszerzési törvény hatálya alá. A támogatás jóváhagyását követő 30 nap csak arra adott lehetőséget, hogy ajánlatkérő a beruházási eljárásban végzettek alapján tájékoztatót jelentessen meg a Közbeszerzési Értesítőben.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
Ajánlatkérő gazdálkodószervezet, így fő szabály szerint beszerzései a Kbt. hatálya alá nem tartoznak.
Ajánlatkérő a támogatás elnyerésével vált a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetté, tekintettel arra, hogy a Kbt. 10. § d) pontja a támogatás körében az alábbi rendelkezést tartalmazza: támogatás, adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), továbbá egy vagy több – az 1. § a) pontjában meghatározott – szervezet, illetőleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve hogy annak (azoknak) az összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy – az 1. § a) pontjában meghatározott – szervezet van.
A Kbt. 1. § d) pontja alapján pedig a támogatásban részesített szervezet a Kbt. szabályai szerint köteles eljárni a támogatásban részesített – az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó – szervezet a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében, illetőleg a kezességvállalás értékétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségéért a kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt, és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni. Ajánlatkérő tehát a fenti rendelkezések alapján a támogatás mértékére tekintettel a Kbt. hatálya alá került, és így köteles volt közbeszerzési eljárást indítani. Ezt a kötelezettséget a támogatást nyújtó Gazdasági Minisztérium számára elő is írta.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint: Az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni. Az 1. § e) pontja szerinti szervezet szolgáltatás megrendelése esetén nem köteles a törvény szabályai szerint eljárni, ha a szolgáltatást olyan vállalkozástól szerzi be, amely felett a Tpt. 23. §-a szerint irányítást gyakorol, feltéve hogy a tárgyévet megelőző három év során az irányított vállalkozás nettó árbevételének nyolcvan százaléka az irányító vállalkozással folytatott gazdasági tevékenységből keletkezett.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező beszerzésre vonatkozóan érvényes szerződéssel rendelkezik, amelyet 2001. február 13-án kötött. A szerződött érték
2 470 000 euró volt. A Közbeszerzési Értesítőben közzétett tájékoztató az eljárás eredményéről is ezt az összeget tartalmazta.
A szerződéskötést követően igényelt ajánlatkérő támogatást a Széchenyi terv keret terhére. Erről a tényről a támogatást nyújtó is tudott, hiszen a támogatás odaítélését megelőzően történt helyszíni vizsgálat során felvett jegyzőkönyv is rögzítette, hogy ajánlatkérő a palackgyártó gépsor beszerzésére érvényes szerződéssel rendelkezik, és erre vonatkozóan kér támogatást.
Ezt követően a támogatást nyújtó Gazdasági Minisztérium a támogatás odaítélését követően a támogatás igénybevételének feltételéül a közbeszerzési törvény előírásainak betartását ugyan előírta ajánlatkérő számára, de ekkor ajánlatkérő már beszerzési igénnyel nem rendelkezett, hiszen a beszerzésére vonatkozóan érvényes szerződése volt.
Ajánlatkérő erre tekintettel közbeszerzési eljárást ténylegesen nem is folytatott annak ellenére, hogy saját maga által sem vitatottan a törvény hatálya alá tartozott a beszerzése, hiszen beszerzési igénye nem is volt. Szándéka csak arra irányult, hogy a Döntőbizottság elnökét tájékoztassa és a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt tegyen közzé, és a korábban kötött szerződést úgy tüntesse fel, mintha az közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként kötötte volna.
Ajánlatkérő erre tekintettel megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdés első fordulatát., hiszen közbeszerzési eljárást nem folytatott le.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérő által hivatkozott jogszabályi feltételek, azaz a Kbt. 70. § (1) bekezdésben foglalt feltételek jelen esetben fennállnak-e.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a 70. § (1) bekezdés c) pontjára történő hivatkozása sem volt jogszerű. Ajánlatkérőnek beszerzési igénye nincs, hiszen érvényes szerződéssel rendelkezik, amelynek teljesítése folyamatban van, tehát újabb szerződés megkötése a beszerzés tárgyának mielőbbi teljesítéséhez már nem szükséges a hatályban lévő érvényes szerződésére tekintettel. A rendkívüli sürgősség nem a beszerzés tárgyával szemben áll fenn, hanem abban jelentkezik, hogy a támogatás igénybevételéhez a közbeszerzési eljárás lefolytatását az ajánlatkérő mielőbb dokumentálja.
A fentiek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított ajánlatkérői eljárás nem volt jogszerű.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról. A bírság kiszabásának megállapításánál a Döntőbizottság figyelembe vette a beszerzés értékét (2 470 000 euró) és a jogsértés súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 7.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
