KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1250)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.773/9/2001.
Tárgy: a Junior Rt. és a Sodexho Mo. Kft. jogorvoslati kérelme a Bp. XVI. Ker. Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29–31., továbbiakban: kérelmező I.) jogorvoslati kérelmének, melyet dr. Benke László jogtanácsos által képviselt Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat (1163 Budapest, Havashalom u. 43., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő fenntartásában lévő Fejlesztő Nevelési-Oktatási Központ intézményei számára közétkeztetés biztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Dr. Ferenczi Gábor ügyvéd (1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3.) által képviselt Sodexho Mo. Kft. (1115 Budapest, Etele út 68., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmének – melyet ajánlatkérő nevezett tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A 61. § (1) bekezdése miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmezők részére a 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni.
A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 17-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálásra az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0–20-ig terjedő pontszámozással, a következő elbírálási részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
– szolgáltatás bruttó ára 10
– vállalt kötbér mértéke 3
– vállalt jólteljesítési garancia mértéke 3
– az ajánlati felhívásban foglaltaknál kedvezőbb fizetési feltételek 3
– a heti ajánlatsor változatos volta 1
Az ajánlattételi határidőre, november 27-re a kérelmező I, a kérelmező II., a Plásztán Kft., a Herdlicska egyéni cég, a Pensio 17 Kft. és az Elamen Rt. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a december 5-én tartott eredményhirdetésen a Plásztán Kft.-t hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek pedig a kérelmező I-et.
Kérelmező I. december 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy nem ő lett a közbeszerzési eljárás nyertese, annak ellenére, hogy – álláspontja szerint – ajánlata mindegyik bírálati részszempontból jobb a nyertesénél.
A jogorvoslati eljárásban 2002. január 9-én tartott tárgyaláson kérelmét kiegészítve kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert az eredményhirdetésen nem ismertette azokat az adatokat, melyeket ezen rendelkezés előír. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a döntésénél nem vette figyelembe, hogy ő rendelkezik minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, a nyertes viszont nem.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiben ajánlatkérő marasztalását.
A Döntőbizottság a D.773/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
Kérelmező II. december 11-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen csak az eljárás nyertesét és a második legkedvezőbb ajánlattevő személyét ismertette, az elért pontszámokat és ezek indoklását nem.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiben ajánlatkérő marasztalását.
Ajánlatkérő a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
A kérelmező I. kérelmére előadta, hogy az ajánlatok értékelését jogszerűen végezte. Az ajánlati ár részszempontból arányosítással számította a pontszámokat, a többi részszempontból az ajánlatok között sorrendet állapított meg és a kedvezőtlenségében egymást követő ajánlatokra adott pontszámot mindig 2-vel csökkentette.
Az ajánlati ár részszempontból azonos pontszámot adott a kérelmező I-nek és a nyertesnek, mert a köztük lévő eltérés 10% alatti volt.
A késedelmi kötbért értékelte, miután az ajánlattevők tisztázást kérő levelére adott válasza szerint ezen kötbérre várt ajánlatot. A kérelmező I-nél nem vette figyelembe a kötbérvállalás feltételhez kötését. A kötbér mértéke részszempontra azért kapott 2 ponttal kevesebbet a kérelmező II-nél, mert 151%-os kötbért ajánlott a kérelmező II. által ajánlott 300%-kal szemben.
A jólteljesítési garancia részszempontra kérelmező I. az 5 000 000 Ft-os ajánlata ellenére azért csak 12 pontot kapott a kérelmező II. 800 000 Ft-os legmagasabb pontszámot elért ajánlatával szemben, mert kérelmező I. feltételhez kötötte a jólteljesítési garancia nyújtását.
A fizetési feltételekre a kérelmező I. kapta a maximumpontszámot 95 banki nap fizetési határidőre tett ajánlatával, az ezt követő legmagasabb pontszámot – 18-at – a Plásztán Kft. a 30 banki napra tett ajánlatával. Az eltérés azért csak 2 pont, mert a bírálóbizottságban aggály merült fel arra nézve, hogy joga van-e ajánlatkérőnek a szülők által befizetett összegeket ilyen hosszú ideig magánál tartani.
A kérelmező I. jogorvoslati kérelem kiegészítésére, illetve a kérelmező II. jogorvoslati kérelmére előadta, hogy az összegzést és az eredményhirdetés jegyzőkönyvét december 14-én faxon megküldte az ajánlattevőknek, majd december 18-án postai küldeményként is. Korábban azért nem küldte meg a jegyzőkönyvet az ajánlattevőknek, mert az hangfelvételen készült, és arról az írásos jegyzőkönyv elkészítése több napot vett igénybe. Előadta továbbá, hogy a nyertes is rendelkezik ISO minőségbiztosítási tanúsítvánnyal.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelmének az ajánlatok értékelését illető része megalapozott, a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésére megállapítására vonatkozó kérelme viszont elkésett.
A kérelmező II-nek a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértését sérelmező kérelme megalapozott.
A Kbt. 55. (6) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit - a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
Az 59. § (7) bekezdése előírja: "Ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)–(5) bekezdéseire tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott."
Az 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére a legelőnyösebb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság az elbírálási részszempontok alapján felülvizsgálta ajánlatkérő értékelését annak jogszerűsége megállapítása végett. Ajánlatkérő úgy a nyertes, mint a kérelmező ajánlatára összesen 370 pontot adott, és alkalmazva az 59. § (7) bekezdése szerinti szabályt, a Plásztán Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, mert a Plásztán Kft.-nek a napi egyszeri étkezésre adott ajánlata 1 Ft-tal kisebb összegű volt, mint a kérelmezőé. Ezen szabály alapján hozott ajánlatkérői döntés azonban csak akkor helytálló, ha a két ajánlatra valóban azonos pontszám járt.
Kérelmező I. pont ezt a tényt vitatja, álláspontja szerint ajánlata mindegyik részszempontból előnyösebb a nyertesénél.
Az első bírálati részszempont az ajánlati ár. E részszempontból a Plásztán Kft. ajánlata minimálisan kedvezőbb, napi háromszori étkezésre 272 Ft/adag, napi egyszeri étkezésre 180 Ft/adag ajánlatot tett, kérelmező I. viszont a napi háromszori érkezésre azonos összegű, az egyszerire 181 Ft/adag árra tett ajánlatot. Ajánlatkérő a minimális eltérés miatt azonos pontszámmal értékelte a két ajánlatot.
A Döntőbizottság az ár részszempontból helytállónak tartotta ajánlatkérő értékelését.
A második részszempont a kötbér mértéke.
Ebből a részszempontból legkedvezőbb – 300%-os – kötbérre tett ajánlat (kérelmező II. ajánlata) 20 pontot kapott, a kérelmező 151%-os kötbérre tett ajánlata 18 pontot, a nyertes 8000 Ft/30 perc/intézmény ajánlata 14 pontot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott pontozási móddal számított pontszámok nem megfelelően tükrözik az ajánlatokban szereplő kötbérmértékek közötti különbségeket. A sorrendben egymást követő ajánlatok szerinti kötbérmértékek között nem azonos a különbség, így a pontszámeltérések sem lehetnek azonosak.
Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a legkedvezőbb és az azt követő ajánlat között azért nem a tényleges eltérést vette figyelembe, mert a 300%-os kötbért túlzottnak ítélte, vélhetően a bíróság mérsékelné azt.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő védekezését, mert az ajánlatok összehasonlításánál az ajánlatok tényleges tartalmi elemeiből és nem ezeknek ajánlatkérő, vagy éppen a bíróság általi megítéléséből kell kiindulni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése a kötbérbírálati részszempontból nem helytálló.
Jólteljesítési garanciaként a kérelmező I. 5 000 000 Ft-ot ajánlott, a garancia nyújtásához feltételt szabott, miszerint az csak akkor jár ajánlatkérő részére, ha saját hibájából nem lesz megfelelő a teljesítés. Ajánlatára ezen részszempontból 12 pontot kapott – ajánlatkérő indoklása szerint a feltételhez kötöttség miatt. A kérelmező II. 800 000 Ft-ot, a nyertes 500 000 Ft-ot ajánlott, pontszámuk 20, illetve 18 lett.
A Döntőbizottságnak a jogvita szempontjából azt kellett eldöntenie, hogy ezen részszempontot illetően az adott feltételhez kötöttség indokolta-e a csökkentett pontszám adását.
A jólteljesítési garancia fogalmát a Ptk. nem nevesíti. Jellegére nézve szerződést biztosító mellékkötelezettségnek tekinthető. A kiírásban ajánlatkérő sem határozta meg, hogy mit ért jólteljesítési garancián; azt a bankgarancia szerződést biztosító mellékkötelezettséghez hasonlóan már a szerződés megkötésekor ajánlatkérő rendelkezésére kell-e bocsátani, vagy csak a szerződésszegés bekövetkezésekor, a szerződésszegés (késedelem vagy hibás teljesítés) tényének bírósági megállapítása nélkül, vagy csak azt követően kell a jólteljesítési garancia összegét ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, azaz a késedelem vagy hibás teljesítés bekövetkezésekor automatikusan jár-e ajánlatkérő részére a garanciaösszeg, vagy nem.
A részszempont meghatározatlan tartalma miatt az értékelésnél ajánlatkérő nem tehetett volna különbséget (legalábbis a tárgyi értékelés szerinti lényeges különbséget) a "saját hiba" feltételéhez kötött vagy feltételhez nem kötött jólteljesítési garancia között. A szóban forgó részszempont ugyanis nem azonos a minden feltétel nélkül, előre biztosítandó bankgaranciával, így azt akkor is csak a szerződésszegés bírósági megállapítása esetén kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, ha azt az ajánlattevő előre nem kötötte ki. Ily módon tehát ebből a részszempontból tartalmilag nincs lényeges különbség a kétféle ajánlat között.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozása a jólteljesítési garancia részszempontból nem volt jogszerű.
A kedvezőbb fizetési feltételek részszempontra a kérelmező 95 banki napra tett legkedvezőbb ajánlata kapta a maximális 20 pontot. A nyertes a 30 napos fizetési határidőre tett ajánlata 18 pontot kapott. A többi ajánlat max. 17 nappal haladta meg a felhívásban szereplő 15 napos fizetési határidőt, ezek 12–16-ig terjedő pontszámot kaptak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 20-18 pont nem arányosan tükrözi a 95 napos és a 30 napos fizetési határidő közötti különbséget.
Ajánlatkérő a nem arányos mértékű különbséget azzal indokolta, hogy vélhetően nem helytálló a szülők által befizetett összegeket 95 napig magánál tartani, ezért nem tartotta sokkal előnyösebbnek a kérelmező ajánlatát a nyertesénél.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését. Miután a fizetési határidő mértékét elbírálási részszempontként határozta meg, az értékelést az ajánlott határidők egymáshoz viszonyított aránya alapján kellett volna végeznie, és azok különbségeit ténylegesen tükröző pontszámokat adni az egyes ajánlatokra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kedvezőbb fizetési feltételek részszempontból nem az ajánlatok közötti tényleges különbséget tükrözően végezte az ajánlatok pontozását.
A heti ajánlatsor változatos volta részszempontból az ajánlatok azonos pontszámot kaptak. A Döntőbizottság e tekintetben elfogadta ajánlatkérő pontozását, mert az ajánlatok között ezen részszempont tekintetében lényegi különbséget nem látott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozása a kötbér mértéke, a jólteljesítési garancia és a kedvezőbb fizetési feltételek részszempontokból nem volt helytálló. Ajánlatkérő azáltal, hogy az ajánlatoknak ezen részszempontokból való értékelésénél nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit vette figyelembe, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezésre, miszerint: "Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni."
Kérelmező a 2002. január 9-én tartott tárgyaláson sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem ismertette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírtakat.
A kérelem e vonatkozásban elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a kérelmet a jogsértőnek tartott esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező I. az eredményhirdetésen jelen volt, észlelte, hogy ajánlatkérő csak a nyertes és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő személyét ismertette, az összegzés az eljárásról dokumentum adatainak közlését elmulasztotta. Az eredményhirdetés időpontjától, 2001. december 5-től a kérelem 2002. január 9-én történő előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező II. a december 11-én előterjesztett kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem ismertette teljeskörűen a közbeszerzés azon adatait, melyek ismertetése a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján kötelező.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Az 5. sz. mellékletnek tartalmaznia kell:
– az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők ajánlatának az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit,
– az ajánlatokra az egyes részszempontok szerint adott pontszámokat,
– a pontozás indokait,
– a nyertes ajánlattevő nevét és ajánlata kiválasztásának indokait,
– a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő nevét és ajánlata kiválasztásának indokait.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő csak a nyertes és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő személyét ismertette, ezáltal megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A 61. § (1) bekezdésének megsértése miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérővel szemben.
Az 55. § (6) bekezdésének megsértése orvoslást nyerhet a döntés megsemmisítése által.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés e), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 16.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos
