KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1255)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.673./11/2001.
Tárgy: az Alstrom GmbH jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alstom L.H.B. GmbH (D–38239 Salzgitter, Linke Hoffmann-Busch Straße 1., képviseli: dr. Szécsényi László ügyvéd, 1024 Budapest, Buday László u. 12., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Államvasutak Rt. Gépészeti Szakigazgatósága (1062, Budapest, Andrássy út 73–75., képviseli: dr. Sebők Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "15 db ±3 iker dízel motorkocsi beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 11-én megjelent 28. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos gyorsított eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A részvételi felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyánál annak főbb jellemzőit is tartalmazta az alábbiak szerint:
– nyomtávolság 1435 mm
– szerkesztési szelvény (kinematikus) UIC 505–1
– névleges üzemi sebesség 120 km/h
– ülőhelyek száma minimum 120 fő
(ebből 12-16 db I. osztályú)
– tengelyterhelés maximum 18 t
A részvételi felhívás tartalmazta a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A részvételi felhívás szerint a részajánlattétel nem volt megengedett. Többváltozatú ajánlat benyújtására ajánlatkérő lehetőséget biztosított oly módon, hogy a darabszám vonatkozásában tehető többváltozatú ajánlat. Előírta, hogy önálló ajánlatot kell tenni a 12–18 darabszám között minden egyes darabszámra és szállítási határidőre. A műszaki és pénzügyi alternatíva lehetőségét az ajánlati kiírási dokumentáció tartalmazza.
A felhívásban ajánlatkérő közölte azokat a cégeket, amelyeket már előzetesen kiválasztott, a keretszám pedig 6 volt. A részvételi jelentkezés határidejéig, 2001. július 23-ig az alábbi cégek nyújtották be jelentkezésüket: Bombardier Transportation Daimler Chrysler Rail Systems, Bombardier Transportation Talbot GmbH & Co., Siemens AG, Stadler Pankow GmbH és kérelmező.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket érdemben elbírálta és a 2001. július 30-i eredményhirdetésen mind az 5 részvételi jelentkezőt alkalmasnak minősítette, és részükre az ajánlati felhívást átadta. Az ajánlati felhívás tartalmazta, hogy ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján kívánja az ajánlatokat elbírálni. Követelmény azonban, hogy az ajánlatok feleljenek meg az ajánlati kiírási dokumentációban szereplő feltételeknek. Ugyanígy egyeznie kell a tárgyalások folyamán átadott kiegészítésekkel és észrevételekkel. Az ajánlati dokumentációban szereplő szerződés tervezet elfogadása az ajánlattevők számára kötelező. A feltételektől eltérni csak a MÁV Rt. javára lehetséges, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelennek minősülhet.
Ajánlatkérő az eljárás lefolytatására vonatkozóan azt az előírást tette, hogy az első tárgyalás időpontja a részvételi jelentkezési eredményhirdetést követő első szerda, de ez a tárgyalás konzultációnak minősül, ahol az ajánlási kiírási dokumentációval kapcsolatos kérdéseiket tehetik fel az ajánlattevők. A második az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódó első tárgyalás időpontja az ajánlattételi határidőtől számított egy hét.
Ajánlatkérő azt is közölte az ajánlattevőkkel, hogy a tárgyaláson az ajánlatok műszaki tartalmának egyeztetése történik meg. Az ajánlatkérő külön-külön tárgyal minden pályázóval. Ugyanilyen feltételek mellett az ajánlatkérő szükség esetén a fizetési feltételekről; illetőleg az ütemezés feltételeiről is tart tárgyalást. A pályázók kézhez kapják az értékelési szempont szerint elkészített formanyomtatványt, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott későbbi időpontban az ajánlattevők kitöltve, lezárt borítékban egyidejűleg eljuttatnak az ajánlatkérőnek ún. "borítékkörben". A "borítékkörök" a tárgyalások folyamán ismétlődhetnek addig, amíg az ajánlatkérő nem kap számára megfelelő ajánlatot. A "borítékkörök" feltételei minden pályázó részére azonosak. A lefolytatott tárgyalásokról naponta jegyzőkönyv készül, amely jegyzőkönyvek alapján állítható össze a pályázók végleges ajánlata.
Az ajánlati felhívás mellékletét képezte a szállítási szerződés és az ún. műszaki feltételek. A műszaki feltételek 2.21. pontja tartalmazta a fűtést és légkondicionálást.
A 2.21.1. pontban ajánlatkérő az alábbi előírást tette: "a fűtésnek az UIC 553 döntvény szerinti legalacsonyabb külső hőmérséklet mellett + 20 °C-t kell biztosítani az utastérben az engedélyezett sebességtartományban. A motorkocsi energiamérlegét figyelembe vevő, esetleg a dízelmotor hűtővizét is hasznosító fűtési rendszer is kialakítható. A motorkocsi fűtőberendezésének biztosítani kell a motorkocsi utastér-előfűtését 0 °C-ról 18 °C-ra 60 percen belül".
A 2.21.2. pontban ajánlatkérő előírta, hogy "a klímaberendezésnek az üzemeltetési külső hőmérsékleteknél az UIC 553 döntvény szerinti jó érzet görbét kell megvalósítani. A fűtés-hűtés önszabályozó, önellenőrző típusú legyen. Az áramló levegő sebessége ne lépje túl az UIC 553 döntvényben előírt maximális mértékeket".
Az ajánlattételi határidőre 2001. augusztus 27-én az alábbi ajánlattevők nyújtották be ajánlataikat: Stadler Pankow GmbH, Bombardier Transportation Talbot GmbH, Siemens Transportation Systems és kérelmező.
Ajánlatkérő ezt követően megkezdte az ajánlatok értékelését, és az ajánlatok műszaki tartalmával kapcsolatos kérdéseit megfogalmazta, amelyeket a tárgyaláson ajánlattevőkkel ismertetett és az azokra adott válaszokat is jegyzőkönyvben rögzítette.
Ajánlatkérő több tárgyalási fordulót is tartott, amelynek célja a műszaki paraméterekben történő megegyezés volt. A lefolytatott tárgyalások eredményeként ajánlatkérő értékelő bizottsága 2001. október 2-án kelt jegyzőkönyvében rögzítette, hogy a tárgyalások eredményeként sem kapott olyan ajánlatot, amely 100%-osan eleget tesz a kiadott kiírási dokumentációnak. Ajánlatkérő számára három – az ülésméret, a hűtés-fűtési teljesítmény, illetőleg a hőszigetelés minősége – kérdéskör maradt nyitott. Ennek alapján ajánlatkérő úgy döntött, hogy e témakörökben újabb kérdést intéz az ajánlattevőkhöz.
Ajánlatkérő ennek alapján elkészítette a 2001. október 11-én kelt GY. 506–1924/2001. MD.2. számú levelét, amelyben az ülésmérettel, a hűtés-fűtés teljesítménnyel és a hőszigetelés minőségével kapcsolatos minimális elvárásait megfogalmazta. A hűtés-fűtés teljesítményével kapcsolatosan az előírása az alábbi volt:
Hűtési-fűtési teljesítmény Utastér hőmérséklet
–20 °C 120 km/h minimum +18 °C
+30 °C maximum +26 °C
+35 °C maximum +28 °C
A levél tartalmazta azt a megfogalmazást is, hogy "csak a fenti feltételeket teljesítő ajánlattevőktől várunk kereskedelmi ajánlatot." Az erre vonatkozó ajánlatokat 2001. október 17-én kellett benyújtani és az ajánlatkérő október 18-án döntött e tárgyban.
Kérelmező 2001. október 17-i válaszlevelében az ülésekkel kapcsolatos és a hőszigetelés minőségével kapcsolatos ajánlatkérői kívánalmakat elfogadta, azonban a hűtés-fűtés teljesítménnyel kapcsolatosan az alábbiakat rögzítette: "Vállaljuk, hogy motorkocsikon biztosítjuk adott peremfeltételek esetén a 2001. október 10-én kelt GY. 506–1924/2001. MD.2. számú ügyiratuk szerint a megkövetelt fűtési és hűtési teljesítményeket". A Bombardier Transportation e tárgyban azt a választ adta a hűtés-fűtés teljesítményre vonatkozóan, hogy a megkövetelt hőtani értékeket nem lehet garantálni.
Ajánlatkérő ennek alapján 2001. október 17-én kelt jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a kérelmező és a Bombardier Transportation Talbot GmbH ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és a tárgyalások folyamán még elfogadható szintű követelményeknek. Ennek alapján ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a két ajánlatot érvénytelennek minősítette. Ajánlatkérő ezen döntését 2001. október 18-án kihirdette.
Az erről szóló jegyzőkönyvben a kérelmező képviselője az ajánlatkérői döntést kifogásolta, melyre ajánlatkérő azt a választ adta, hogy adott peremfeltételek esetére vállalták a megkövetelt hűtési és fűtési teljesítményeket és egyértelmű választ a feltett kérdésükre nem adtak. Kérelmező képviselője arra hivatkozott, hogy nem volt körülírva az összes érték, ugyanígy a hűtési teljesítmény is nagymértékben függ a levegő nedvességtartalmától és más paraméterektől, tehát tudják ezt teljesíteni, de a szerződésnél majd pontosítani kell, hogy ez milyen peremfeltételeknél érvényes. Kérelmező képviselője már itt jelezte, hogy jogorvoslati kérelemmel kíván élni az ajánlatkérői döntés ellen.
Ajánlatkérő ezt követően a műszaki paraméterek körében a klímaberendezésre, a zajszintre, valamint az utasterek közötti átláthatóságra és a kocsi tengelyterhelésére vonatkozó minimális követelményeit fogalmazta meg 2001. október 20-án kelt levelében, melyekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot várt a Siemens Rt.-től és a Stadler GmbH-tól.
Ajánlattevők erre vonatkozó nyilatkozataikat megtették, amelyet ajánlatkérő elfogadott.
Ezt követően ajánlatkérő kérte a szerződéstervezet felülvizsgálatát, amely alapvetően a szerződéstervezet biztosíték rendszerét nem érinti. Ajánlattevők erre "vonatkozóan is benyújtották az ajánlatokat. Ajánlatkérő ezt követően megállapította, hogy a Stadler Pankow GmbH a korábbi szerződés kommentárjainak tartalmától nem mozdult el. Nem fogadta el a visszavásárlási garanciát, az ajánlati bankgarancia helyett konszern garanciát ígért, illetőleg a teljes szerződéses felelősségét a szerződéses ár 10%-ban fogadta el. Ennek alapján ajánlatkérő 2001. november 12-én jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a Stadler Pankow GmbH ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, és ennek alapján az eljárás nyertese a Siemens AG lett.
Kérelmező 2001. október 26-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő döntése ellen. Jogorvoslati kérelmében egyrészt sérelmezte ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntését, másrészt sérelmezte, hogy ajánlatkérő azt követően, hogy ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, az érvényes ajánlattevőkkel további tárgyalásokat folytatott. A további tárgyaláson műszaki kérdéseket tisztáztak és kereskedelmi tárgyalásokat is folytattak. Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a műszaki feltételekről további tárgyalásokat folytatott, megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség elvét. Kérelmező azzal, hogy a fűtési-hűtési teljesítményekre vonatkozóan azt a választ adta, hogy azt adott peremfeltételek esetén vállalja, ez éppen arra vonatkozott, hogy az ajánlatkérő által előírt feltételeket vállalja, minek alapján ajánlata mindenben megfelelt az ajánlatkérő elvárásának, így azt érvénytelenné nyilvánítani nem lehetett.
Ennek alapján kérte az ajánlatkérő ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntésének megsemmisítését, illetőleg ajánlatkérő kötelezését, hogy kérelmezőt az eljárás további szakaszába vonja be.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen minősítette kérelmező ajánlatát érvénytelennek tekintettel arra, hogy nem mindenben teljesítette az ajánlatkérő által támasztott követelményeket, nem ismert feltételekhez kötötte a fűtési-hűtési teljesítményt. Ajánlatkérő hivatkozott az e tárgyban készült jegyzőkönyvre, amikor a kérelmező képviselője hivatkozott arra, hogy nem volt körülírva az összes érték. Ugyanígy a hűtési teljesítmény is nagymértékben függ a levegő nedvességtartalmától és más paraméterektől, de a szerződésnél pontosítani kell, milyen peremfeltételeknél érvényes az. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a hűtési-fűtési teljesítmények vonatkozásában nem peremfeltételt adott az ajánlattevők részére, hanem pontosan egzakt módon meghatározta az elvárásait, amelyre egyértelmű nyilatkozat megadását várta. Ajánlatkérő álláspontja szerint az esélyegyenlőség elvét sem sértette meg, hiszen ajánlatkérő pontosan megfogalmazta az elvárásait, és kérelmező a válaszát abban a tudatban tette meg, hogy az árváltozások előtt ez az utolsó lehetősége elfogadni a kiírás feltételeit. Ajánlatkérő pontosan rögzítette, hogy kereskedelmi ajánlatot csak a feltételeket teljesítő ajánlattevőktől várnak el. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy tény, hogy ezt követően három témakörben valóban tettek fel további kérdéseket az ajánlattevők részére. Lényegében ezek pontosító kérdések voltak, az ezekre adott válaszok már az ajánlatokban is szerepeltek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott:
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapította, mely szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ellenszolgáltatás, vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése pedig ezzel összhangban előírja, hogy a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48–50. § szerinti ajánlati kötöttsége.
A Kbt. 26. § (6) bekezdés pedig kimondja, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Fenti rendelkezések jogértelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy a tárgyalásos eljárás során a nyílt eljárás minden olyan rendelkezését megfelelően alkalmazni kell, amely nem a szerződés tartalmára vonatkozó ajánlati kötöttséggel van összefüggésben, és a tárgyalásos eljárásra vonatkozó egyéb rendelkezések egyéb ilyen kivételt nem tesznek, vagy eltérően nem rendelkeznek.
Mindezek alapján a tárgyalásos eljárás során kizárásra, az ajánlatok érvénytelenítésére vonatkozó szabályok ugyanúgy megfelelően alkalmazandók a tárgyalásos eljárás esetében is, mint a nyílt eljárás során. Nevezetesen a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás további szakaszában csak azok az ajánlattevők nem vehetnek eleve részt a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében, akik a Kbt. 52–53. § alapján érvénytelen ajánlatot tettek, vagy velük szemben kizárási ok áll fenn.
Fentiekből következik, hogy a tárgyalásos eljárásban is alkalmazandó az érvénytelenség és a kizárás jogintézménye.
A tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetére vonatkozóan a Kbt. külön előírást nem tartalmaz. Ebből következik, hogy ajánlatkérő kompetenciája annak eldöntése, hogy az általa kiválasztottakkal együtt vagy külön-külön milyen sorrendben és meddig tárgyaljon. Nyilvánvalóan az ajánlatkérő tárgyalási alapja az, hogy a beszerzés tárgyát a legkedvezőbb módon beszerezze, az ajánlattevőé pedig az, hogy a maga számára a legkedvezőbb feltételeket elérje. A szabad tárgyalás lehetősége egyértelműen azt jelenti, hogy a tárgyalás ura az ajánlatkérő, ő szabja meg annak kereteit és terjedelmét, és az ő döntése irányadó abban, hogy az egyes résztvevőkkel mikor tekinti a tárgyalást befejezettnek. Nem kötelessége az ajánlatkérőnek újabb és újabb módosítási lehetőséget biztosítani az ajánlattevők számára.
A fentiekből következően és figyelemmel arra is, hogy ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapította, azaz hogy a szerződéses feltételeket nem lehetett olyan pontossággal meghatározni, amely lehetővé tette volna a más eljárásfajta alkalmazását a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására, és a bírálati szempont kizárólag az ár volt, ajánlatkérő jogszerűen törekedett arra, hogy csak az olyan ajánlattevők ajánlata kerüljön elbírálásra, amely ajánlatok a műszaki elvárásait egyértelműen kielégítik.
Ajánlatkérő az eljárása során több tárgyalási fordulót is biztosított és felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy további tárgyalásokat csak azokkal az ajánlattevőkkel folytat, akik az elvárásait teljesítik. Nem vitathatóan kérelmező a fűtés-hűtés teljesítménnyel kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokra nem adott egyértelmű elfogadható nyilatkozatot, így a hűtés/fűtés teljesítménnyel kapcsolatos ajánlatkérői elvárást nem teljesítette.
Ajánlatkérő ennek alapján jogszerűen döntött a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról, hiszen az nem felelt meg a meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő kérelmező kizárását követően valóban műszaki kérdésekben folytatott tárgyalást, de ezzel a magatartásával nem sértette meg az esélyegyenlőség elvét, hiszen a további tárgyalások a hűtés-fűtés teljesítménnyel kapcsolatos kérdéskört már nem érintették.
A kérelmező által a Döntőbizottságnak a D.32/21/1997. számú határozatára való hivatkozás jelen ügyre éppen azért nem alkalmazható, hiszen abban az eljárásban az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, kizárásra nem került sor, ennek ellenére ajánlatkérő egyes ajánlattevőkkel a tárgyalásokat minden ok nélkül megszakította, amely esetben valóban sérült az esélyegyenlőség elve.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 5.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos
