KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1297)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.747/14/2001.
Tárgy: A GUEST Rt. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A GUEST Rt. (1077 Budapest, Rottenbiller u. 17., képviseli dr. Somogyi Zoltán ügyvéd, Budapest V. ker., Hercegprímás u. 2. II/15., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét; amelyet Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9–11., képviseli dr. Falcsik Tünde ügyvéd, 1134 Budapest, Huba u. 10. I/104., a továbbiakban: ajánlatkérő) "36 db (±40%) megüresedett nyugdíjasházi lakás helyreállítása szükség szerinti felújítási munkák elvégzésével, a bérlakás, illetve lakrész rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. augusztus 8-án a Közbeszerzési Értesítő 32. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására, amelynek tárgya 36 db (±40%) megüresedett nyugdíjasházi lakás helyreállítása szükség szerinti felújítási munkák elvégzésével, a bérlakás, illetve lakrész rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele volt.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Ennek alapján a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására csatolni kellett a folyószámlát vezető pénzintézetnek a felhívásban meghatározott tartalmú nyilatkozatát [Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pont], az 1998., 1999. és 2000. évre vonatkozó beszámolót (Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pont), az előző három naptári év forgalmáról, illetve a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatot [Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pont], a Kbt. 46. § (1)–(2), valamint a (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott hatósági igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint a Kbt. 46. § (3) bekezdése alapján Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Adó Ügyosztálya által nyilvántartott helyi iparűzési adó befizetéséről szóló igazolást. A műszaki alkalmasság igazolására csatolni kellett az előző három naptári évben a jelen beszerzés tárgyával hasonló nagyságrendű és összetételű referenciák ismertetését, a szerződést kötő másik fél megnevezésével, címének, telefonszámának, a szerződés összegének meghatározásával (Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont), a teljesítéshez rendelkezésre álló műszaki-technikai felszereltség ismertetését, amelyet a megvalósítás során igénybe kíván venni [Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pont] azon szakemberek bemutatását, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különös tekintettel a minőségellenőrzésért felelős személyekre, szakmai képzettségükre [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont], a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsítását [Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pont].
Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az ajánlati felhívás 11. b) pontjában határozta meg az ajánlatkérő a következők szerint:
– Nem rendelkezik 1998–2000. években legalább három, a referenciahely felelős megbízott vezetőjétől származó, pozitív visszaigazolású, a beszerzés tárgyával hasonló nagyságrendű és összetettségű referenciával.
– Minőségbiztosítási rendszer hiánya.
Az ajánlati felhívás 16.6. pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy az alábbi feltételek, követelmények nem teljesítésekor hiánypótlást nem biztosít, a dokumentumok hiánya automatikusan az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Itt írta elő többek között, hogy a felelős műszaki vezető jogosultságát és névjegyzékbe vételt igazoló hatósági igazolásokat az ajánlatnak tartalmaznia kell [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont].
A 16.7. pontban előírta továbbá azt is, hogy a nyertes ajánlattevőnek teljesítési és jóteljesítési (jótállási) bankgaranciát kell nyújtania az ajánlatkérési dokumentációban rögzítetteknek megfelelően. A banki szándéknyilatkozatokat az ajánlatnak tartalmaznia kell.
A 16.8. pont a következőket tartalmazta: A nyertes ajánlattevőnek felelősségbiztosítást kell kötni a munkára a dokumentációban előírtaknak megfelelően. A felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatot az ajánlatnak tartalmaznia kell.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján kívánta elbírálni az ajánlatokat.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben rögzítette, hogy az ajánlatokat az ajánlati felhívás, a részletes ajánlattételi előírások, az ajánlati dokumentáció és a konzultáción, illetve az írásban feltett kérdésekre adott ajánlatkérői válaszok alapján kell elkészíteni.
Az ajánlatok benyújtási határidejében, 2001. szeptember 18-ig három ajánlat érkezett: kérelmező, az M + M Kft. és az ÉP-ÜGY Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított 2001. október 11-én. Az ÉP-ÜGY Kft.-nek címzett, a többi ajánlattevőnek tájékoztatásul megküldött hiánypótlási felhívás a következőket tartalmazta: A megüresedett nyugdíjasházi lakás helyreállítása tárgyú 5490/2001 közbeszerzési eljárás értékelése során a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján ajánlatkérő – valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – a következő hiánypótlásra kéri fel az érintett ajánlattevőt:
Az ÉP-ÜGY Kft. ajánlatában:
– kérjük a cégkivonatban nem szereplő kötelezettség vállalóra vonatkozó meghatalmazáson a meghatalmazott aláírása is szerepeljen,
– 11. a) 2.1. pont szerint ismertetett referenciamunkákról kérjük a teljesítés időpontját közölni,
– 11. b) pont szerinti három referenciahely igazolását kérjük pótolni.
A hiánypótlást 2001. október 26-ig lehetett teljesíteni.
A másik két ajánlattevőt az ÉP-ÜGY Kft.-nek biztosított hiánypótlási lehetőségről értesítette, de őket nem hívta fel hiánypótlásra.
Az eljárás lezáró döntést 2001. október 31-én hozta meg az ajánlatkérő, a nyertes ajánlattevő az ÉP-ÜGY Kft. lett, az M + M Kft. és kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Az eredmény kihirdetésére 2001. november 13-án került sor.
Az összegezés szerint a kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mivel nem csatolta a következőket:
– a felelős műszaki vezetők jogosultságát és névjegyzékbe vételt igazoló hatósági igazolásokat,
– banki szándéknyilatkozatot a teljesítési és jólteljesítési bankgaranciáról – a felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatot,
az előző három év forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatot,
– a teljesítéshez rendelkezésre álló műszaki-technikai felszereltség ismertetését,
– a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének tanúsítását,
– három referenciahely visszaigazolását.
Kérelmező 2001. november 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészített. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, az ajánlatának bevonását az eljárásba, ajánlatkérőnek a költségek viselésére való kötelezését. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánította; holott a döntés indokolása nem felel meg a valóságnak, a jogszabályoknak, az ajánlatkérő rendeletének.
Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított az ÉP-ÜGY Kft.-nek, de nem biztosította azt a kérelmezőnek, ezzel megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdését.
Sérelmezte az ajánlati felhívásnak a 16.6. pontjában foglalt előírást.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy nem követtek el jogsértést az eljárás során. Nem pótolható hiány volt a felelős műszaki vezetőkre előírt dokumentumok csatolása, a banki szándéknyilatkozat és a felelősségbiztosítási szándéknyilatkozat. Ezek automatikusan érvénytelenséget eredményeztek. Ezek közül a két utóbbi pótlására a Kbt. alapján nincs is lehetőség, mert nem tartoznak a 43. § (4) bekezdése szerinti iratok közé. A kérelmező alkalmatlan is szerződés teljesítésére, mivel nincs minőségbiztosítási rendszere.
Pótolható hiány volt az ajánlatban a forgalmi nyilatkozat, a műszaki-technikai felszereltség ismertetése.
Azonban megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlata – tekintettel a nem pótolható hiányokra – érvénytelen volt, így nem szólították fel hiánypótlásra, mivel az az ajánlattevő megtévesztését jelentette volna.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező nyilatkozata szerint a Közbeszerzési Értesítőt járatják, az ajánlati felhívást a megjelentést követő néhány napon belül olvasták, majd kiváltották a dokumentációt is még 2001. augusztus 15. előtt. Ehhez az időponthoz képest a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2001. augusztus 30-án letelt, így a kérelemnek az ajánlati felhívásra vonatkozó része elkésett.
A hiánypótlásról az ajánlatkérő 2001. október 11-én döntött. Az ajánlatkérő szerint 2001. október 12-én, a kérelmező nyilatkozata szerint 2001. október 18-án vagy 19-én kapta kézhez a hiánypótlási felhívást. Még ehhez a legkésőbbi időponthoz képest is a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló tizenöt napos határidő 2001. november 5-én letelt. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2001. november 27-én nyújtotta be. A kérelmének az a része tehát, amely arra vonatkozik, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdését, mivel nem biztosított hiánypótlást a részére, elkésett.
A fentiek alapján az ajánlati felhívással és a hiánypótlásra vonatkozó ajánlatkérői döntéssel kapcsolatos kérelmek elkésettsége miatt ezek vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki a érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata, kérelmező által is elismerten nem tartalmazta a következő, az ajánlati felhívásban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat:
– a felelős műszaki vezetők jogosultságát és névjegyzékbe vételt igazoló hatósági igazolásokat,
– banki szándéknyilatkozatot a teljesítési és jólteljesítési bankgaranciáról – a felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatot,
– az előző három évben a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatot,
– a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének tanúsítását,
– három referenciahely visszaigazolását.
A fentiek alapján az ajánlati felhívás előírásainak nem felelt meg a kérelmező ajánlata, a hiányosságok egy része – a felelős műszaki vezetőre, a bankgaranciára és a felelősségbiztosításra vonatkozó dokumentum – az ajánlati felhívás, illetve a Kbt. alapján nem volt pótolható még hiánypótlás keretében sem. A fentiek alapján kérelmező ajánlata érvénytelen volt, így nem jogsértő ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatára vonatkozó döntése.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nincs relevanciája annak sem jelen esetben, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során megfelelően járt-e el, hiszen a nem pótolható hiányosságok már önmagukban a kérelmező ajánlata érvénytelenségét eredményezték. Nem bír jelentőséggel az a körülmény sem amelyre a kérelmező hivatkozott – hogy az ajánlatkérővel jelenleg is polgári jogi jogviszonyban áll, így az ajánlatkérő ismeri a felelős műszaki vezetőt, tudja, hogy van jogosultsága, kérelmező szerint így ezt a dokumentumot nem kellett csatolnia, az ajánlatát enélkül is el kellett volna fogadnia. A Döntőbizottság szerint ugyanis jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő csak úgy tehetett érvényes ajánlatot, ha teljes mértékben megfelelt az ajánlati felhívásban foglalt előírásoknak, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő által ismert tényeket kellett igazolnia.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta, az elkésett kérelemrészek tekintetében a Kbt. 80. § (4) bekezdésére hivatkozással, az eljárás során felmerült költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja:
Budapest, 2001. december 21.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
