KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1428)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.2/16/2002.
Tárgy: dr. Czirmes György jogorvoslati kérelme a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Czirmes György (1035 Budapest, Szél u. 21., képviseli dr. Bokor Ferenc ügyvéd, 1214 Budapest, Béke tér 8. I/C., továbbiakban: kérelmező) által a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (1095 Budapest, Mester u. 7., képviseli: dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5–6., továbbiakban: ajánlatkérő) "a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása 2002–2003 években" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. december 19-én a Közbeszerzési Értesítő 51. számában ajánlati felhívás közzétételével nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Az ajánlati felhívást ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. január 23-i számában megjelentetett hirdetményével módosította.
Ajánlatkérő a részajánlat tételét lehetővé tette, míg a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Ajánlatkérő a módosított ajánlati felhívásban (a módosított szöveg dőlt betűvel szerepel) az alábbiakat is meghatározta:
"3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása 2002–2003. években, a Kbt. 7., 9. §-aiban értelmezett árubeszerzés és szolgáltatás tárgykörében és a Kbt. 26. §-ában felsorolt közbeszerzési eljárástípusokban. Az ajánlatkérő az alábbi tárgyú közbeszerzési eljárásokat tervezi 2002–2003. években lebonyolítani, melyek köre kibővülhet a Kbt. 2. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt év közben meghaladó egyéb árubeszerzésekre és szolgáltatásokra kiírandó eljárásokkal:
Árubeszerzésre vonatkozóan:
– klímaberendezés beszerzésére,
– élelmiszer beszerzésére,
– tüzelőanyag beszerzésére,
– beruházási első készlet beszerzésére, kivéve a központosított közbeszerzés alá eső termékeket,
– biztonságtechnikai berendezések beszerzésére,
– számítástechnikai eszközök beszerzésére, kivéve a központosított közbeszerzés alá eső termékeket.
Szolgáltatásokra vonatkozóan:
– gépjármű karbantartásra,
– ingatlan-karbantartásra, javításra, üzemeltetésre,
– ingatlan-felújításra kb. 300 M Ft értékben,
– beruházások megvalósítása kapcsán tervezői feladatok ellátására,
– beruházások megvalósítása kapcsán teljes körű lebonyolítói tevékenység ellátására, beleértve a műszaki ellenőri feladatokat is,
– informatikai rendszer kiépítésére, kivéve a központosított közbeszerzés alá eső termékeket,
– őrzés-védelemre,
– leltározásra.
A további részleteket az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza."
"5. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: az ajánlattevők az ajánlatkérési dokumentációt az ajánlatkérő Magyar Államkincstárnál vezetett 1002302-01454062 számú számlájára történt 150 000 Ft + 25% áfa = 187 500 Ft (azaz száznyolcvanhétezer-ötszáz) összegnek – "Közbeszerzési eljárások lebonyolítása. Kiíró kiválasztása" megjelöléssel – a befizetését igazoló okmány eredeti példányának bemutatása ellenében, illetve az ellenérték személyesen történő kifizetését követően vehetik át az 5. a) pontban megjelölt címen. A befizetési okmányon a befizetés jogcímét fel kell tüntetni. Az ajánlatkérési dokumentáció ellenértékének visszakövetelésére a Kbt. 37. § (4) bekezdésben foglaltakat kivéve nincs lehetőség."
"8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: az ajánlati biztosíték összege 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint."
"11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolása a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint:
– valamennyi számlavezető bank (pénzintézet) 30 napnál nem régebbi nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására az alábbi tartalommal [Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pont]:
– mióta vezeti a gazdálkodó szervezet bankszámláját,
– nyilatkozat az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, hitel- és fizetőképességéről, 2000. és 2001. évi fogalmáról,
– a gazdálkodószervezet fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
– a számláján sorban állás előfordult-e, ha igen, utoljára mikor,
– a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján a számviteli törvénynek megfelelően az ajánlattevőre vonatkozó beszámolási kötelezettségnek megfelelő számviteli dokumentum a 2000. évről (összevont) konszolidált éves beszámoló, éves beszámoló, egyszerűsített mérleg, kiegészítve a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő nyilatkozattal.
Műszaki alkalmasság igazolása a Kbt. 44. § (2) bekezdése szerint:
– az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója mutassa be a 2000–2001. évben a legjelentősebb, általa lebonyolított közbeszerzési eljárást, a folyamatban lévőkre is kiterjedően, melyben megjelöli a beszerzés tárgyát, az eljárás típusát, a megbízó cég nevét, címét, a kontaktszemély nevét, a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés forintban meghatározott bruttó értékét, a teljesítés idejét, az eljárás eredményét (külön kitérve az esetleges jogorvoslati eljárásra és annak eredményére), valamint jelölje meg az eljárásokkal kapcsolatban megjelent összes hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben megjelenésének adatait, illetve csatolja meglévő referencialeveleit, referenciákat igazoló dokumentumait [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont],
– az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozónak a feladat teljesítéséhez szükséges irodatechnikai eszközeinek bemutatása [Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pont],
– a saját és a teljesítésbe bevonni kívánt egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítása [Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pont].
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
Pénzügyi, gazdasági szempontból:
– a pénzintézeti nyilatkozat(ok) szerint az ajánlattevő számláján sorban állás volt,
– 2000. évben veszteséges a gazdálkodási eredménye,
– ha árbevétele a 2000. évben nem haladta meg a 20 M Ft-ot.
Műszaki szempontból:
– az ajánlattevő nem rendelkezik az ajánlati felhívás 11. a) pontjának műszaki alkalmasság körében meghatározott alábbi referenciákkal:
– az elmúlt 2 év (2000–2001) bármelyikében a megbízók nevében lefolytatott közbeszerzési eljárások száma nem érte el évente a 15 db közbeszerzési eljárást,
– az elmúlt 2 év (2000–2001) bármelyikében a megbízók nevében lefolytatott közbeszerzési eljárások száma nem érte el évente a 13 db nyílt és 2 db tárgyalásos eljárást;
– a referenciák mellé csatolt referenciákat igazoló dokumentumok (referencialevelek) tartalma alapján az ajánlattevő teljesítése negatív minősítésű,
– a teljesítésbe bevonni kívánt vezetők nem rendelkeznek legalább 3 éves, felsőfokú végzettséghez kötött szakmai gyakorlattal,
– az ajánlattevővel nincs szerződéses jogviszonyban az ajánlatok lebonyolításába bevonni tervezett szakemberek között legalább 1 fő jogi, 1 fő felsőfokú gazdasági, 1 fő felsőfokú műszaki végzettséggel és személyes közbeszerzési-lebonyolítói gyakorlattal rendelkező szakember,
– az ajánlattevő nem rendelkezik telefon-, fax- és hivatalos internet-szolgáltatónál előfizetett internet-kapcsolattartási lehetőséggel,
– az ajánlattevő nem rendelkezik olyan, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel, mely közbeszerzési eljárások lefolytatására is kiterjed."
"16. Egyéb információk:
– A Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok és hatósági igazolások csatolása szükséges az ajánlattevőnek, valamint a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben általa igénybe venni kívánt alvállalkozóknak is.
– Az ajánlattevő (cég) jelenlegi állapota szerinti, 30 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok másolatának csatolása (cégkivonat, az esetleges változás-bejegyzés iránti kérelem cégbírósági érkeztető-bélyegzővel ellátott példánya, cégjegyzésre jogosultak aláírási címpéldánya, a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállalók) esetében az erre vonatkozó (megbízott aláírását is tartalmazó) írásos megbízás. Az ajánlattevő ajánlata érvénytelen, ha nem rendelkezik a cégkivonatból megállapíthatóan olyan tevékenységi körrel, amely a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát lefedi.
...
– Az ajánlatkérő szerződéskötéskor 3 500 000 Ft-nak (azaz hárommillió-ötszázezer forintnak) megfelelő összegű teljesítési biztosítékot kér bankgarancia formájában, függetlenül attól, hogy az ajánlattevő a beszerzés egészére vagy csak egy részére tett ajánlatot.
– Az ajánlat benyújtásának feltétele az ajánlatkérési dokumentáció megvásárlása. A dokumentáció át nem ruházható, közzé nem tehető. Közös vállalkozás esetén minden résztvevőnek meg kell vennie az ajánlatkérési dokumentációt.
...
– Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő(k) visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel (tevőkkel) köt szerződést (szerződéseket), amennyiben a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt (ajánlatot tevőket) az eredményhirdetéskor megnevezi.
– Az ajánlatnak a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. ..."
Az ajánlati felhívás módosítása alapján az alábbiak szerint módosult az ajánlati dokumentáció:
"Az ajánlatkérési dokumentációban az alábbi pontok módosulnak:
"2.2 Jelen nyílt közbeszerzési eljáráson azon természetes személyek (egyéni vállalkozók, ügyvédek), gazdasági társaságok (cégek), vegyes vállalatok, közös vállalkozások vehetnek részt, amelyek megfelelő gyakorlattal, referenciamunkákkal, pénzügyi, gazdasági helyzettel, műszaki, szakmai alkalmassággal, irodatechnikai felszereltséggel, kulcsszemélyzettel, minőségbiztosítási és tanúsítási rendszerrel rendelkeznek a beszerzés megvalósításához. Valamennyi ajánlattevőnek, közös vállalkozási partnernek meg kell felelnie a jelen ajánlatkérési dokumentációban megadott feltételeknek, valamint az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. (közbeszerzési) törvény (továbbiakban: Kbt.) vonatkozó előírásainak, különös tekintettel annak 43., 44. és 46. §-ára.
6.1. Pénzügyi, jogi helyzet
Ajánlatkérő az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítja, ha:
– 2000. évben veszteséges a gazdálkodási eredménye;
– ha árbevétele a 2000. évben nem haladja meg a 20 M Ft-ot.
6.2. Általános gyakorlat
Cégbemutatás, a 2000–2001. évben a legjelentősebb ajánlattevő által lebonyolított közbeszerzési eljárás bemutatása, a folyamatban lévőkre is kiterjedően, a sikeres közbeszerzési bonyolítói gyakorlat nyomonkövethetősége érdekében. A referenciák bemutatása mellett csatolni kell a meglévő referencialeveleket, referenciákat igazoló dokumentumokat is.
Ajánlatkérő az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítja, ha:
– az ajánlattevő nem rendelkezik az ajánlati felhívás 11. a) pontjának műszaki alkalmasság körében meghatározott alábbi referenciákkal:
– a 2000–2001. évek bármelyikében a megbízók nevében lefolytatott közbeszerzési eljárások száma nem érte el évente a 15 db közbeszerzési eljárást,
– a 2000–2001. évek bármelyikében a megbízók nevében lefolytatott közbeszerzési eljárások száma nem érte el évente a 13 db nyílt és 2 db tárgyalásos eljárást.
Az ajánlati felhívás módosítására tekintettel módosultak az ajánlati dokumentációban található formanyomtatványok is.
Az ajánlati felhívás módosításában az ajánlattételi határidővel kapcsolatban az alábbiak szerepeltek:
"b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő: jelen felhívásnak a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététele napját követő első naptól számított 41. nap 10.00 óra. Amennyiben ez a nap nem munkanap, úgy azt követő első munkanap ugyanezen óra.
8. a) A határidő-hosszabbítás indoka: –
b) az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő: –"
Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2002. január 29. volt, de ajánlatkérő az ajánlati felhívást 2002. január 23-án a Közbeszerzési Értesítő 4. számában módosította, a módosítás alapján az ajánlattételi határidő 2002. március 5.
Kérelmező 2002. január 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz az ajánlati felhívás ellen. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megindulása után értesítette a Döntőbizottságot, hogy az ajánlati felhívást és a dokumentációt – részben a jogorvoslati kérelemnek megfelelően – módosítja. A Döntőbizottság az ajánlati felhívás módosítását kérelmező részére megküldte, aki az ajánlati felhívás módosítására tekintettel a jogorvoslati kérelem egyes részeit visszavonta, míg a többi részét változatlanul fenntartotta és a módosítás alapján kiegészítette.
Kérelmező az ajánlati felhívás módosítása után módosított jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlati felhívás és dokumentáció több pontját és ezért kérte azok megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére. Kérelmező jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában – az ajánlati felhívás módosítására is tekintettel – az ajánlati felhívás alábbi pontjait sérelmezte:
– 3. a) pont:
"A felhívás ezen pontjában megjelölt és a beszerzés tárgyának jövőbeni kiterjesztésére vonatkozó feltétel ellentétes a Kbt. elveivel, amely meglévő és anyagilag finanszírozható beszerzésekre vonatkozik. Ezen túlmenően a beszerzés tárgyának álláspontunk szerint, egyébként is fennálló relatív meghatározatlanságát tovább bizonytalanítja. Ez által az esélyegyenlőséget sérti, mert a relatív többlet megbízás mértéke ismeretének hiánya, befolyásolja az annak ismerete nélkül megadandó ajánlati ár mértékét. Amennyiben éves beszerzési terv állna rendelkezésre, természetesen a fenti probléma nem állna fenn."
– 5. c) pont:
"A 187 500 Ft ajánlatkérési dokumentáció megvásárlási díja megalapozatlanul magas: A Kbt. szerint a megvásárlás költségei csak a dokumentáció előállításának és előkészítésének költségeit tartalmazzák. A dokumentáció megismétli az ajánlati felhívást, az útmutató az ajánlattevőkhöz rész lényegében az ajánlati felhívás újabb megismétlése, a mellékletek című rész, illetve az ajánlati formanyomtatványok rész, összességében egyszerű formanyomtatványok, míg véleményünk szerint a tényleges tartalmi munkavégzés csak a megbízási keretszerződés.
Az ajánlati felhívás a Kbt. melléklet "kitöltése" szerint történik, nem tekinthető szellemileg bonyolult munkafolyamatnak, ugyanígy a mellékletek és a formanyomtatványok elkészítése sem. A megbízási keretszerződés álláspontunk szerint egy jogásznap alatt elkészíthető, amely 100–150 000 Ft kiadást jelent.
A dokumentáció fizikai elkészítése 10 példányt alapul véve, nem haladja meg a 100–150 000 Ft-ot. A fentiek alapján az ajánlatkérési dokumentáció példányonként nem haladja meg a 40–50 000 Ft-ot.
Az ajánlati dokumentáció megbízási szerződéstervezete jellemzően, a nyertes által a későbbi munka kapcsán elkészítendő dokumentáció többletpéldányokért csupán 5000 Ft + áfa összeget hajlandó fizetni. (ak. 64. old.)
A dokumentáció magas megvásárlási ára sérti a Kbt. szerinti esélyegyenlőséget és az arányos költségáthárítás elvét."
– 8. a) pont:
"Az ajánlati biztosíték összege – 500 000 Ft – a beszerzés tárgyához, illetve a lehetséges anyagi hátrányhoz képest magas:
Tekintettel arra, hogy a keretszerződést annak egyes esetekben töredékértékét képviselő konkrét szerződésekkel és az azokhoz kapcsolódó teljesítésekkel töltik ki, a nyertes ajánlattevő visszalépése nem a teljes keretszerződés, hanem csak az első-második konkrét szerződés teljesítésének csúszásához vezethet, az ehhez kapcsolódó károsodás is csak töredék értéket képviselhet.
A jelen felhívás – ha nem is szabályszerűen, de arra hivatkozik, hogy a nyertes visszalépése esetén a másodikkal köt szerződést. E miatt a csúszásból lényegében kára sem keletkezik. Ezért indokolatlan a biztosíték ilyen magas összegű kikötése, amely sérti a Kbt. 41. § (3) bekezdését és korlátozza az esélyegyenlőséget."
– 11. a) pont 3. nagy francia bekezdés:
"A feltüntetett műszaki alkalmasság igazolási kritériumai között megjelölt azon rész, amely a beszerzés tárgyát, az eljárás típusát, a közbeszerzési eljárás eredményét – esetleges jogorvoslati eljárás eredményét –, a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés bruttó forint értékét, illetve az eljárásokkal kapcsolatos és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent összes hirdetmény megjelenési adatait kéri megnevezni, illetve a referenciákat igazoló dokumentumok csatolására szólít fel, ellentétes a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakkal, mely szerint a műszaki alkalmasság igazolásához elegendő az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és a szerződéskötő másik fél megnevezését megadni az ajánlatban. A Kbt. az ellenszolgáltatás összege alatt a lebonyolítói díjat érti jelen eljárásra leképezve és nem a lebonyolítás során, az eredményes nyertessel kötött vállalkozási stb. szerződés értékét. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (5) bekezdését, mert alkalmasság igazolása vonatkozásában eltért a törvényben meghatározott módtól."
– 11. a) pont 6. nagy francia bekezdés:
"A minőségbiztosítási rendszer hiánya – figyelemmel a beszerzés tárgya speciális jellegére – sérti az esélyegyenlőség és a tisztességes piaci verseny elvét:
A beszerzés tárgya, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, szerény véleményünk szerint legalább 90%-ban jogszolgáltatás.
A hivatkozott minőségbiztosítási termékszolgáltatás minőségbiztosítására vonatkozik. A jogszolgáltatók – pl. ügyvédek – vonatkozásában, nincs minőségbiztosítási rendszer, illetve annak tekinthető a diploma, a kamarai tagság, illetve a felelősségbiztosítás.
A fentiek miatt álláspontunk szerint a minőségbiztosítás megléte nem szükséges a szerződés teljesítéséhez, illetve amennyiben igen úgy az esélyegyenlőség csak úgy lenne biztosítható, ha a kiírás- a minőségbiztosítási rendszerrel egyenlő értékű más "minőségbiztosítás" meglétét is alkalmas szempontnak jelölne."
– 11. b) pont 3. nagy francia bekezdés:
A 20 M Ft-os árbevétel és az előző 3 év referenciáinak előírása sérti az esélyegyenlőség elvét.
– 11. b) pont 4. nagy francia bekezdés kis francia bekezdései:
Az évenként előírt referenciák és azok hiánya ellentétes a Kbt. 44. § (5) bekezdésében előírtakkal.
– "Negyedik nagy francia bekezdés, kis francia bekezdéseiben megjelölt referenciák hiánya – az elmúlt két év bármelyikében nem volt évenként 15 közbeszerzési eljárás lefolytatva, illetve azok közül nem volt 13 nyílt, illetve 2 db tárgyalási eljárás – mint alkalmatlansági szempont sérti a Kbt. egyenlőségi, verseny és az arányos követelmények elvét:
Az évenkénti minimum 15 közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiánya, mint alkalmatlansági elv ellentétes a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglalt kógens szabályokkal és megsérti a legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek meghatározásának az elvét. A hivatkozott jogszabály nem ír elő évenkénti 15 alkalmat ezért az azalatti számú éves lebonyolítói alkalom is kimeríti az alkalmasság feltételeit. Még súlyosabb jogsértés a következő francia bekezdés alatt található 15-ből 13 nyilvános és 2 db tárgyalásos eljárás megkövetelése. Ellentétes ez a megszorítás a kiírás 3. a) pontjában foglaltakkal, ahol a Kbt. 26. §-ára hivatkozással, minden típusú eljárásra hirdet ajánlati felhívást. Ezen az alapon a nyertes nem folytathatna le meghívásos eljárást, mivel arra nincs referencia."
– 11. b) pont 8. nagy francia bekezdés:
"Hivatalos internetszolgáltatónál előfizetett internet-kapcsolattartási lehetőséggel – szövegrésze indokolatlan többlet feltétel az alkalmasság szempontjából, figyelemmel a beszerzés tárgyára, továbbá arra, hogy a keretszerződés 9.5 pontja szerint a szerződéssel – ami tulajdonképpen a kiírás teljesítését jelenti – kapcsolatban a kapcsolattartás módja kizárólag cégszerűen aláírt levél. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő még nem lépett be az elektronikus aláírás rendszerébe, a nethálózat fenntartása a beszerzés tárgyához nem szükséges."
– A pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében előírtak közül a 11. a) pont 1. nagy francia bekezdésének 2. és 3. kis francia bekezdését, illetve a 2. nagy francia bekezdést, továbbá a 11. b) pont 1. nagy francia bekezdését kizárólag vállalkozói igazolvánnyal és számlával rendelkező gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók tudják teljesíteni és egyéni ügyvédek nem, ezért ezek sértik az esélyegyenlőséget.
– 16. pont 2., 5. nagy francia bekezdés:
Az itt szerepeltetett pontok alkalmatlansági kritériumok, amik ellentétesek a 11. a) pontban foglaltakkal.
– 11. b) pont 9. nagy francia bekezdés, 11. a) pont 6. francia bekezdés és a felhívás 7–9. francia bekezdése olyan kritériumokat állít fel, melyek pozitív ellentételezése a 11. a) pontban nem szerepel. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás e két pontjával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az alkalmassági és alkalmatlansági feltételek nem teljesen fedik le egymást, így ajánlatkérő kiterjesztette az alkalmatlansági feltételeket.
– 16. pont 2. nagy francia bekezdés:
Kérelmező álláspontja szerint ajánlattevőknél a közbeszerzési eljárás lebonyolítására alkalmas tevékenységi kör megkövetelése, melyet cégkivonattal kell igazolni az esélyegyenlőséget sérti, különös tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az általa megfelelőnek tekintett tevékenységi köröket nem is jelölte meg.
– 16. pont 6. francia bekezdés:
"– 3 500 000 Ft teljesítési garancia megléte – a fentiekhez hasonlóan sérti az arányosság elvét: Többszörös és indokolatlan túlbiztosítást jelent a már kikötött korábban kifogásolt 15 millió Ft-os felelősségbiztosítás mellett, figyelemmel arra, hogy a tényleges kockázat értéke csak az egyes későbbiekben a keretszerződésen túl megkötendő konkrét szerződések értékei jelentik az anyagi kockázatot az ajánlatkérő felé."
– 16. pont 12. francia bekezdés:
Az sérelmes, hogy a 2. helyezettel való szerződéskötés esete feltételes módban került meghatározásra és ez ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel, továbbá bizonytalanságot eredményez.
– A módosított ajánlati felhívásban kérelmező a 2001. évről kért adatokat és ezzel indokolatlan többlet költséget és többletmunkát okozott.
– Ajánlatkérő a módosított ajánlati felhívás 8. a) pontját nem töltötte ki, azaz nem indokolta meg a módosítást.
– Ajánlati dokumentáció 27. oldalán levő tájékoztatást, illetve tájékoztatás hiányát sérelmezte, azt hogy ajánlatkérő csak az ajánlati biztosíték elvesztésének eseteit tüntette fel a dokumentációban, míg a kétszeres összegben történő visszafizetés eseteit nem és ezzel az egyoldalú tájékoztatással megsértette a Kbt. alapelveit.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre és annak módosítására írásban benyújtott érdemi észrevételeiben és a tárgyaláson tett nyilatkozatában az alábbiakat adta elő:
– Ajánlatkérő keretszerződést kíván kötni, az ajánlattétel során az ajánlati árat az egyes eljárásfajtákra egyenként kell megadni függetlenül az eljárások darabszámától. Gyakorlott lebonyolítók jelentkezését várta, akiknek egy keretszerződés kitöltése és annak alapján több közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem okozhat gondot.
– Az ajánlatkérési dokumentáció előkészítésébe szakértői és egyéb tevékenységek költségei is beletartoznak, ezért nem túlzott a díj mértéke. Továbbá a dokumentáció helyes elkészítése nem csak táblázatok és törvényi mellékletek automatikus kitöltése, amely nem igényel szakértelmet.
– A nemzetközi gyakorlatban a biztosíték összege a becsült szerződéses ár 3–5%-a. Az időben első két közbeszerzés értéke alapján a konkrét szerződés teljesítésének a csúszásából eredő ajánlatkérői károsodás mértéke meghaladja az 500 000 Ft-ot és ajánlatkérő nem lenne képes a késedelem miatt a jogszabályban rögzített feladatait teljesíteni, továbbá nem jelent többletbiztosítékot az hogy a második helyezettel azonnal szerződést köthet, ha a nyertes nem teljesít.
– Téves a kérelmező hivatkozása, a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja tartalmazza a "legalább" szót, ezzel a törvény csak a minimálisan megkövetelhető adatok körét határozta meg és ettől többet is bekérhet ajánlatkérő, azt nem zárja ki jogszabály.
– Kérelmezőnek téves elképzelése van a minőségbiztosítási rendszerről, annak megkövetelése a Kbt. alapján lehetséges. Azért követeli meg a "nyílt" és a "tárgyalásos" eljárások meghatározott számát, mivel egyrészt ezek a leggyakrabban előforduló eljárási fajták és tipikusnak tekinthetők az ajánlatkérőnél is, másrészt az ajánlatkérő tömegével ír ki közbeszerzési eljárásokat, így a magas szám irányadó lehet az ajánlattevő alkalmasságának vagy alkalmatlanná minősítésének megítélésekor. Az a körülmény, hogy nem minősül alkalmatlannak az az ajánlattevő, aki nem folytatott le "meghívásos" eljárást, még nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő nem fog ilyen eljárást lefolytatni, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. Miután azonban ezen eljárás az ajánlatkérőnél nem tipikus, ezért alkalmatlansági szempontként ennek hiányát nem kívánta megfogalmazni. Továbbá az évenkénti 2 db tárgyalásos eljárás megléte azért szükséges, mivel az árubeszerzések és szolgáltatások között előfordulnak olyanok, amelyek műszaki-technikai sajátosságokkal, kizárólagos jogokkal bírhatnak (pl. informatika, számítástechnika, biztonságtechnika), illetve beszerzésük esetén indokolt lehet a rendkívüli sürgősség, az eredménytelen nyílt eljárások lezárását követő tárgyalásos eljárás megindításának lehetőségéről nem is beszélve. A követelmények a közbeszerzés tárgyára lettek korlátozva, mivel ajánlatkérő évente legalább 20–30 közbeszerzési eljárást fog lefolytatni.
– Megjelölte nyilatkozatában a 11. b) pont 7–9. bekezdés pozitív ellentételezéseit a 11. a) pontban.
– Az internet-kapcsolattartás elengedhetetlen, mert egy olyan ajánlattevőtől, aki alkalmasnak érzi magát a szerződés teljesítésére elvárható, hogy rendelkezzen saját e-mail postafiókkal, mely nagyban megkönnyíti és meggyorsítja a kapcsolattartást,
– Ha ajánlattevő nem cég, értelemszerűen nem kell csatolni cégkivonatot. Akinek a gazdálkodási formájából eredően nincs cégkivonata, az egyéb módon is igazolhatja a tevékenységi kör meglétét, illetve akinek működése jellegéből eredően nincsenek cégokmányai, annak értelemszerűen nem kell csatolnia azokat. Továbbá jogsértően járt volna el, ha meghatározza a tevékenységi kört, amelynek megléte alapján végezhető a bonyolítói szolgáltatás, mert az több tevékenységi kör alapján is ellátható.
– A közbeszerzések becsült összértéke 1–1,5 milliárd Ft. Megbízott felel a saját tevékenységéért, az által okozott esetleges károkért, nem csak a vele kötött konkrét szerződések díjának mértékéig. A teljesítési biztosíték célja, hogy ajánlatkérőnek kárpótlást nyújtson arra az esetre, ha a nyertes saját vétkességéből nem szerződésszerűen, hibásan teljesít és ennek következtében a szerződés felmondásra kerül.
– Tévesen értelmezi kérelmező az alkalmasság és az érvénytelenség jogintézményét az ajánlatokkal kapcsolatban.
– Nem jelent jelentős többletmunkát az ajánlattevők részére az új 2001. év beállítása, ugyanis a 2001-ben megjelent ajánlati felhívás alapján beadandó ajánlatban már akkor is csatolni kellett volna a folyamatban lévő munkák leírását, amelynek száma 2001. december 19-e (ajánlati felhívás megjelenése) és év vége között, mivel amúgy is csak "közbenső ünnepnapok" voltak, vélhetően nem növekedhetett meg jelentősen.
– Az ajánlati felhívás módosításával kapcsolatban sérelmezett pontok nem jogszabálysértőek.
Álláspontja szerint a fentiek alapján a módosított ajánlati felhívása megfelel a jogszabályoknak.
Az előbbiek alapján kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás kérelmező által sérelmezett pontjait az ajánlati felhívás tagolásának megfelelő sorrendben tekintette át.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 33. § (1) bekezdés rendelkezése alapján az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
3. a) pont: a beszerzés tárgya
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megjelölésre kerültek mind árubeszerzés, mind pedig szolgáltatás terén a beszerzés tárgyai szakterületenként bontásban, árubeszerzésre 6 különböző, szolgáltatásokra 8 különböző témakörben, ami témakörönként egy-egy közbeszerzési eljárással számolva már minimum 14 db eljárást jelent.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő országos szervezetrendszerrel rendelkező költségvetési szerv, amelynek tevékenysége, beszerzései a gazdasági és működési szükségletek mellett a jogszabályok által is befolyásolt. Ennek megfelelően ajánlatkérő nem tudja teljes pontossággal meghatározni két évre előre, hogy milyen árukat, illetve szolgáltatásokat kíván beszerezni, tekintettel arra, hogy új jogszabályi előírások befolyásolhatják a beszerzések összetételét és mennyiségét is. Ugyanakkor ajánlatkérő a ajánlatkérési dokumentáció "II. Útmutató az ajánlattevőknek 3. A beszerzés tárgyának ismertetése" c. részben, kellő pontossággal részletezte, hogy milyen szolgáltatások nyújtását igényli. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásával 2 éves időszakra kíván közbeszerzési eljárásainak lebonyolítására keretszerződést kötni, vagyis ezen időszak alatt az ajánlatkérő minden közbeszerzési eljárását a nyertes ajánlattevő bonyolítaná az egyes beszerzésekre külön-külön megbízások alapján.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt a nyilatkozatát, hogy gyakorlott lebonyolítók jelentkezését várta, akiknek egy keretszerződés kitöltése és annak alapján több közbeszerzési eljárás lebonyolítása nem okozhat gondot. A Döntőbizottság megállapította, hogy az árubeszerzések és a szolgáltatások felsorolását a felhívás tartalmazza, sőt ajánlatkérő a részajánlat tételre is lehetőséget biztosított, így nincs jelentősége annak – különösképpen, mivel megbízási keretszerződésről van szó –, hogy a beszerzés tárgya nem részletezettebb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek a 2002–2003. években felmerülő beszerzéseinek és közbeszerzési eljárásai darabszáma pontos megjelölésének hiánya az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem sérti, mivel a beszerzés tárgya bonyolítói keretszerződés és az ajánlattevőnek ajánlati árát, mind árubeszerzés, mind pedig szolgáltatás kapcsán az egyes eljárásfajtákra egyenként kell megadni, függetlenül az év közben lefolytatandó eljárások darabszámától, tehát egy átalányt kell megadniuk minden eljárástípus lefolytatásának vállalására vonatkozóan, ennek alapján, pedig az újonnan fellépő közbeszerzési igény a keretszerződés lényegét nem érinti. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás hivatkozott pontja nem sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, és nem ütközik a Kbt. tételes szabályaiba.
5. c) pont: a dokumentáció ára
A Kbt. 37. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás alkalmas arra, hogy a lehetséges ajánlattevőket a beszerzésről, a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasság követelményeiről, az elbírálás szempontjairól tájékoztassa. A felhívás megismerése és áttanulmányozása után a potenciális ajánlattevők szabadon eldönthetik, hogy részt kívánnak-e venni a közbeszerzési eljárásban, alkalmasnak ítélik-e magukat a szerződés teljesítésére, az elbírálási szempontok alapján esélyük van-e az eljárás elnyerésére. Ennek alapján dönthetnek arról, hogy megvásárolják a dokumentációt, vagy sem.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a kérelmező leegyszerűsíti, eltorzítja az ajánlatkérési eljárás előkészítésének, ajánlati felhívás előállításának, megjelentetésének, az ajánlatkérési dokumentáció elkészítésének menetét, mert annak nem a Kbt. mellékletének mechanikus kitöltése és a szerződéstervezet elkészítése a központi eleme, illetve ha az eljárás lefolytatója kellő gondossággal kíván eljárni az ajánlatkérő igényeinek, elvárásainak pontos meghatározásakor, akkor az útmutató, az értékeléssel kapcsolatos tájékoztató és a mellékletek – lehető legrészletesebb – kidolgozása jelenti a legjelentősebb feladatot. A Döntőbizottság egyetértett az ajánlatkérő azon álláspontjával is, hogy az ajánlatkérési eljárás felelősségteljes előkészítésének, az eljáráshoz szükséges dokumentáció előállításának költségébe a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült szakértői és egyéb költségek közvetlen és közvetett részei is beletartoznak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérési dokumentáció elkészítésébe az ajánlatkérői igényeknek a pontos megfogalmazásával kezdődő eljárás, amelyet a beszerzési célnak megfelelően elsődlegesen gazdasági szempontok és a beszerzés tárgyához igazodó szaktudás alapján folytatnak le. Ennek az eljárásnak fontos, de nem elsődleges része a "jogi tevékenység" és a szerződéstervezet elkészítése.
Az ajánlatkérési dokumentáció jelentős mértékben befolyásolja a közbeszerzési eljárás eredményességét és a pontos meghatározásokkal, tájékoztatással megelőzheti az esetleges jogvitákat, ennek megfelelően az alapos és a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő dokumentáció elkészítése folyamatos előkészítő munkát vesz igénybe, amely időszak során nem csak "egy jogásznap" ráfordítás történik.
Az előbbiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás dokumentációjának 187 500, forintos ellenértéke az annak elkészítésével kapcsolatban felmerült költségek alapul vételével lett megállapítva, így az ajánlati felhívás e pontja összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel és nem jogszabálysértő.
8. a) pont: ajánlati biztosíték összege. A Kbt. 41. § (3) bekezdése szerint a biztosíték értékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérőnél az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. rendelkezései alapján az ajánlati biztosíték kikötése azt a célt szolgálja, hogy csak komoly szándékú ajánlattevők vegyenek részt az eljárásban, és kárpótolja az ajánlatkérő veszteségeit (adminisztráció, ügyintézés, esetleges új eljárás, nem beszélve az eljárás határidejének csúszásából keletkezett veszteségekről), amelyek abból származnak, hogy az ajánlattevő ajánlatát visszavonja, vagy visszalép a szerződés teljesítésétől. Jelen esetben az ajánlatkérő által meghatározott ajánlati biztosíték a keretszerződés becsült értékének 1%-a alatti összeg.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt a nyilatkozatát, hogy az időben első két konkrét szerződéstől való visszalépésből eredő csúszás esetén az ajánlatkérői károsodás mértéke meghaladja az 500 000 Ft-ot és ajánlatkérő nem lenne képes a késedelem miatt a jogszabályban rögzített feladatait végrehajtani.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azon álláspontját, hogy téves a kérelmező azon álláspontja, mely szerint megfelelő garanciát jelent az a lehetőség, hogy az ajánlatkérő második helyezettet is kihirdethet, és ezzel az első helyezett visszalépése esetén szerződéskötési lehetősége keletkezik, ugyanis megítélésünk szerint mind az első mind az esetleges második helyezettel szemben egyenlő feltételek mellett kell a biztosítékokat meghatározni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati biztosíték mértékének 500 000 forintban történő meghatározása a keretszerződés alapján lebonyolítandó beszerzések volumenét tekintve nem túlzó, tekintettel arra is, hogy a beszerzések jelentős része ajánlatkérőnek jogszabályban meghatározott feladata, melyek meg nem valósításával ajánlatkérő jogszabálysértést követne el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által előírt összeg a Kbt. 41. § (3) bekezdésének megfelel, így az ajánlati felhívás e pontja sem jogszabálysértő.
11. a) pont: műszaki alkalmasság első francia bekezdés (referenciák megjelölése)
A Kbt. 33. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
A Kbt. 44. § (4) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Kérelmezőnek azon álláspontját, hogy a felsorolt többletkritériumok – szerződéses érték, eljárás eredményessége, jogorvoslati eljárás kimenetele – az alkalmasság szempontjából azért nem lényegesek, mert ha azok lennének, akkor a Kbt. ezen szempontok vizsgálatát kógensen előírná, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert a Kbt. ezen jogszabályhelye nem ad taxatív felsorolást az összes bekérhető adatról, a meghatározás a minimálisan megadandó jellemzők körét határozza meg. A kérelmezőnek azon álláspontját, hogy ezen többlet adatok megadása sérti az esélyegyenlőséget, a Döntőbizottság szintén nem fogadta el, mivel azok a közbeszerzési eljárást lebonyolító személy tevékenységének pontos jellemzésére szolgálnak, és a szolgáltatás speciális jellege miatt szükségesek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező tévesen hivatkozik a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjára, mivel e jogszabályhely az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésénél azt írja elő, hogy az ajánlattevőnek a referenciáinak bemutatása során legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és a szerződést kötő másik felet meg kell neveznie. Ennek alapján nincs jogszabályi akadálya annak, hogy ajánlatkérő ezen nevesített adatok mellett egyéb adatokat is bekérjen, ugyanis a "legalább" kifejezés azt jelenti, hogy ez a minimum amit meg kell adni, ezen felül az ajánlatkérő kérhet további olyan információkat, amelyek az adott beruházásnál végzett tevékenységet legjobban jellemzik, és igazolják a lehetséges ajánlattevő által végzett korábbi referenciamunkákat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint egy közbeszerzési eljárás volumenét és "eredményességét", amely az adott közbeszerzési eljárást lebonyolító gyakorlottságát, tevékenységének eredményességét is tükrözi, az alábbi adatok alapján lehet legjobban megítélni:
– beszerzés tárgya,
– az eljárás típusa,
– teljesítés ideje (esetleges határidőcsúszások),
– a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés értéke,
– az eljárás eredményessége – melyet a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetmények hivatalosan igazolnak,
– illetve az esetlegesen indított jogorvoslati eljárás kimenetele.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ellenszolgáltatás összegét – a lebonyolító díjat – nem kérte az ajánlatkérő megjelölni, mivel az nem jellemzi közvetlenül az általa lebonyolított közbeszerzési eljárás értékét.
A Kbt. 44. §-a nem írja elő kógensen teljes részletességgel és pontossággal a lehetséges több ezer féle beszerzési típus esetében, hogy az adott beszerzés esetében melyek azok az ismertetendő adatok, amelyek azt jellemzik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a megkötött szerződés értéke nem minősíti a lebonyolítót a szabályszerű eljárás lefolytatása tekintetében, a két dolog nem összevethető, viszont egy beszerzés volumenének egyik legjellemzőbb mutatója a beszerzés értéke [Kbt. 2. § (3) bekezdés, 4. § (1) bekezdés], amely a közbeszerzési referenciamunka bemutatásának elválaszthatatlan része – volumene (a szerződéses érték a "beszerzés tárgyának konkrét tartalmi része" a kérelmező szerint is).
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a jogorvoslati eljárások kimenetelét az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményekből ismeri meg, melyek adatait (K. É. számát) az ajánlattevőknek ismertetniük kell, így szolgál a minősítés meghatározására a "referenciák mellé csatolt referenciákat igazoló dokumentumok" tartalma.
Az előbbiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a referenciákkal kapcsolatban kért adatok körének meghatározásával ajánlatkérő a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján – tekintettel a Kbt. 44. § (5) bekezdésére is – nem sértette meg a Kbt. 33. § (5) bekezdését.
11. a) pont: műszaki alkalmasság utolsó francia bekezdés és 11. b) pont 9. nagy francia bekezdés (minőségbiztosítás megléte)
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja lehetővé teszi az ajánlatkérőknek az ajánlattevőktől minőségbiztosítási rendszer meglétének megkövetelését az alkalmasság igazolása körében.
Azzal a kérelmezői felvetéssel kapcsolatban, hogy a beszerzés tárgya (a bonyolítói tevékenység) 90%-ban jogszolgáltatás, ezért egyéni ügyvéd ajánlattétele nemcsak, hogy megengedett, de kifejezetten kívánatos, a Döntőbizottság utal az ajánlati dokumentáció elkészítésével kapcsolatban kifejtettekre és rámutat arra, hogy a tervezői, műszaki ellenőri és egyéb nem jogi szaktudást igénylő feladatok a közbeszerzési eljárások lebonyolításának jelentős részét teszik ki, így önmagában a jogi szaktudás nem teszi kedvezőbbé valamely ajánlattevő ajánlatát. A beszerzés tárgya összetett és nem korlátozódik speciális jogszolgáltató jellegre. A minőségbiztosítási rendszer a folyamat lebonyolításának megfelelő minőségét és színvonalát garantálja az ajánlatkérő számára, mely a jelen beszerzés esetében nem csak jogszolgáltatásból áll, és akkor sem redukálódik le csak jogszolgáltatásra, ha egyéni ügyvéd is az ajánlattevő. Ennek megfelelően a beszerzés tárgya koránt sem 90%-ban jogszolgáltatás. Mivel a bonyolítónak a megfelelő ajánlattételhez dokumentációt kell készítenie, amely tartalmaz többek között az ajánlat összeállításához szükséges útmutatásokon túl egy műszaki részt (pl. klímaberendezés feltételeire), de ha az ajánlattevők további tájékoztatást kérnek az eljárás tárgyával kapcsolatban, úgy azt sem elegendő csak jogszolgáltatásként kezelni. Az adott eljárás során beérkezett ajánlatok értékelésénél az ajánlatot – ajánlattevőt – pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból is elemezni, mérnökárakat (piackutatás) készíteni, értékelni, összehasonlítani kell, a megfelelő jelentéseket, szakértő anyagokat elő kell állítani, az adott beszerzés tárgya kapcsán megalapozott döntési javaslatot kell tenni.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy egy meglévő minőségbiztosítási rendszer egy társaságon belül pontosan szabályozza az adott eljárást az ajánlatkérővel történő szerződéskötéstől a megvalósítás teljes folyamatában. A hivatalos tanúsító által tanúsított, és az ajánlattevő által működtetett minőségbiztosítási rendszer biztosítékot jelent az ajánlatkérő számára az adott projekt (jelen esetben a kiírói tevékenység) kapcsán keletkező levelezések, iratanyagok teljes körű és megfelelő archiválására (ez alatt értve a beérkezett irat hozzáférésének érintett ügyintézőhöz való juttatásának, átvételének, elintézésének folyamatát is) többek között, nem beszélve az ajánlattevői termék kibocsátás előtti belső ellenőrzésének rendjéről, és egy szabályozott belső munka- és kapcsolattartási módról.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által tanúsított minőségbiztosítási rendszereket bárki bevezetheti, aki alkalmas arra, hogy az előírásait teljesítse, akár egy ügyvéd is végezheti tevékenységének egyes részeit (pl. iratkezelés) ISO, illetve bármely más minősítés szabályai szerint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőktől minőségbiztosítási tanúsítványt követel meg az összhangban van a Kbt. szabályaival, így az ajánlati felhívás e pontja sem jogszabálysértő.
11. b) pont "Műszaki szempontból" szövegrész első nagy francia bekezdése (referenciák száma)
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő pontosan a közbeszerzés tárgyára korlátozta a Kbt. 44. § (4) bekezdése szerinti követelményeket, mivel jelen kiírói tevékenység során évenként legalább 20–30 eljárás lefolytatásáról van szó, ami azt jelenti, hogy havonta átlagban kb. 2 új eljárás indul meg, nem is beszélve az időközben megindított és folyamatban levő eljárásokról, mivel egy nyílt eljárás átfutási ideje is legalább 90–100 nap, így előfordulhat – matematikailag nézve –, hogy egyszerre 8–10 eljárás fut egymással párhuzamosan, (nem számolva az időközben előkészítés alatt álló eljárásokra fordítandó kapacitásokat is – dokumentációkészítések, egyeztetések stb.) melyeket egyszerre kell kezelnie a lebonyolítónak.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt a nyilatkozatát, hogy azért követeli meg a "nyílt" és a "tárgyalásos" eljárások meghatározott számát, mivel egyrészt ezek a leggyakrabban előforduló eljárási fajták és tipikusnak tekinthetők az ajánlatkérőnél is, másrészt az ajánlatkérő nagy számban ír ki közbeszerzési eljárást, így a magas szám irányadó lehet az ajánlattevő alkalmasságának vagy alkalmatlanná minősítésének megítélésekor. Az a körülmény, hogy nem minősül alkalmatlannak az az ajánlattevő, aki nem folytatott le "meghívásos" eljárást, még nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő nem fog ilyen eljárást lefolytatni, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. Miután azonban ezen eljárás az ajánlatkérőnél nem tipikus, ezért alkalmatlansági szempontként ennek hiányát nem kívánta megfogalmazni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a bonyolítónak ezen ajánlatkérői elvárások ismeretében rendelkeznie kell – alkalmasnak kell lennie a korábbi gyakorlata és referenciái alapján – olyan biztos háttérrel, amely segítségével a bonyolítói tevékenység megbízható, folyamatosan magas színvonalon való ellátására képes, még nagy mennyiségű eljárás esetén is. A Döntőbizottság ennek alapján nem ítélte túlzott mértékűnek az ajánlatkérő által meghatározott – az előző két évben évente 15 db eljárás lefolytatása – referenciák előírását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előbbiekben kifejtettek alapján az előző két évben évi 13 nyilvános eljárás lebonyolításának megkövetelése a fenti számok ismeretében teljesen alátámasztott és megfelel a Kbt. 44. § (6) bekezdésének.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát is, hogy az évenkénti 2 db tárgyalásos eljárás megléte azért szükséges, mivel az ajánlati felhívás 3. a) pontjában felsorolt árubeszerzések és szolgáltatások között előfordulnak olyanok, amelyek műszaki-technikai sajátosságokkal, kizárólagos jogokkal bírhatnak (pl. informatika, számítástechnika, biztonságtechnika), illetve beszerzésük esetén indokolt lehet a rendkívüli sürgősség, az eredménytelen nyílt eljárások lezárását követő tárgyalásos eljárás megindításának lehetőségéről nem is beszélve.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a tárgyalásos eljárás talán az egyik legspeciálisabb közbeszerzési eljárás, mert ekkor az ajánlatkérő és az ajánlattevő közvetlen kapcsolatba kerül egymással és szabadon tárgyalhat. Ekkor a lebonyolítónak a tárgyalást a Kbt. adta lehetőségek között kell levezetnie a Kbt. szabályainak teljes körű betartása mellett, ami megfelelő szakmai gyakorlatot és a Kbt. kellő szintű ismeretét követeli meg a lebonyolítótól. Ezen alkalmasság bizonyításához kéri az ajánlatkérő az évenkénti 2 db eljárás lefolytatásának meglétét, mely a Döntőbizottság megítélése szerint összhangban van az előzőekben ismertetett, bonyolítói tevékenység során lefolytatandó eljárás db számokkal, és ezáltal a Kbt. 44. § (6) bekezdésével.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás ezen pontja összhangban van a beszerzés tárgyával és megfelel a Kbt. szabályainak, így az ajánlati felhívás e pontja sem jogszabálysértő.
11. b) pont 8. nagy francia bekezdés: Internet-előfizetés előírása:
Az ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy egy olyan ajánlattevőtől, aki alkalmasnak érzi magát a szerződés teljesítésére elvárható, hogy rendelkezzen saját e-mail postafiókkal, mely nagyban megkönnyíti és meggyorsítja a kapcsolattartást, a Döntőbizottság elfogadta, mert a bonyolítói tevékenység specialitásai közé tartozik az is, hogy az ajánlatkérővel való kapcsolattartás folyamatossága szükséges. Az interneten való kapcsolattartás nagyban megkönnyíti a hatékony ajánlatkérői-bonyolítói együttműködést, mikor egyszerre több eljárás is futhat, több különböző dokumentáció, felhívás készítése, tervezetek egyeztetése történik – nem célszerű és indokolatlan többletköltséget okozhat az ajánlatkérőnek 30–50 oldalas anyagok faxon történő átküldése, nem említve az esetleges rendkívüli sürgősség esetén elkészítendő anyagokat, melyek hagyományos elküldése az adott ügy kimenetelét negatívan is befolyásolhatja. Az ajánlatkérőnek az elektronikus aláírás rendszerébe nem kell bekapcsolódnia ahhoz, hogy e-mailen fájlokat, anyagokat fogadjon és küldjön, munkakapcsolatot tartson fenn. A minősített hivatalos elektronikus aláírásra csak abban az esetben van szükség, ha ajánlatkérő az okiratokat is elektronikus formában kívánná elkészíteni, de az ajánlati dokumentáció alapján erről nincs szó, csupán az adatforgalom egy részét kívánják interneten keresztül e-mail formájában bonyolítani.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az üzleti iratok internetes megküldése hivatalos elektronikus aláírás nélkül is világméretekben megfelelően működik.
Ennek alapján az adatok és információk forgalma gyorsaságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében előírt – a beszerzés volumenéhez képest elhanyagolható költséggel járó feltétel – nem tekinthető indokolatlan többlet feltételnek, még akkor sem, ha a minősített elektronikus okiratok küldése még nem megoldott az ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás ezen pontja összhangban van a beszerzés tárgyával és megfelel a Kbt. szabályainak, így az ajánlati felhívás e pontja sem jogszabálysértő.
11. a) pont 1 nagy francia bekezdés 2., 3. kis francia bekezdés, a 2. nagy francia bekezdés és a 11. b) pont 1. nagy francia bekezdés:
Az ezen pontokban szereplő feltételek a gazdálkodó szervezetek pénzügyi megalapozottságát, tőkeerősségét, fizetőképességét és likviditását érintik. Ezen feltételek közül egyeseket (pl. éves beszámoló) csak az képes teljesíteni, aki az adott jogszabály hatálya alá tartozik. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosításával lehetővé tette, hogy ne csak gazdasági társaságok, hanem egyéni vállalkozók és egyéni ügyvédek is ajánlattevők legyenek. Az ő részvételükkel kapcsolatban ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy amely feltétel esetében az adott ajánlattevő jellegéből adódóan (pl. nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá) nem képesek eleget tenni, úgy azokat az ő esetükben nem kívánják vizsgálni. A kérelmező által sérelmezett ezen pontok tipikusan ebbe a körbe tartoznak.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kérelmező által vitatott feltételeket a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdései alapján az ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi alkalmasságának igazolása keretében előírhatja. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a vitatott feltételek összhangban vannak a Kbt. rendelkezéseivel és alkalmazásuk nem jogszabálysértő.
11. a) és b) pont (kétszintű alkalmassági–alkalmatlansági feltételek alkalmazása)
A kérelmező azon álláspontjával, hogy a kiírás 11. a) pontjában felsorolt pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassági feltételeket csak részben tükrözi vissza a 11. b) pontban megjelölt alkalmassági követelmények, ez által kétszintű alkalmassági, illetve alkalmatlansági feltételrendszer alakult ki, a Döntőbizottság nem ért egyet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint téves a kérelmező álláspontja, mert az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése szerint az alkalmasság igazolására kért adatok és tények kerülnek meghatározásra, míg az alkalmatlansági feltételek az alkalmasság igazolására beadott igazolások, nyilatkozatok meglétén túl azok tartalmát érintik. Az ajánlattevő a 11. a) pont szerinti igazolások és nyilatkozatok csatolásával tanúsítja alkalmasságát, amik közül bármelyiknek a hiánya az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Az ajánlattevő akkor alkalmas a szerződés teljesítésére, ha egyetlen 11. b) pont szerinti alkalmatlansági feltétel sem áll fenn. Az alkalmatlansági feltételek részletesebbek és adott esetben több feltételt is tartalmaznak egy-egy alkalmassági feltétel igazolására benyújtott igazolással, nyilatkozattal kapcsolatban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás 11. a) és 11. b) pontját értelemszerűen együtt kell kezelni. Ugyanis aki rendelkezik bankigazolással és azt csatolta ajánlatában az nem alkalmas automatikusan a szerződés teljesítésére, csak akkor, ha annak tartalma alapján az ajánlattevő számláján sorban állás nem volt, illetve nem áll fenn egyetlen ezzel kapcsolatban előírt alkalmatlansági feltétel sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az előbbiekben kifejtettek szerint – a Kbt. rendelkezéseivel összhangban – járt el az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjával kapcsolatban, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
16. pont 2. és 5. nagy francia bekezdés: cégokmányok, tevékenységi körök.
A Kbt. 44. §-a tételesen meghatározza, hogy az alkalmasság vizsgálatához milyen igazolásokat, dokumentumokat kérhet ajánlatkérő. Ez a Döntőbizottság álláspontja szerint azt jelenti, hogy azok közül akár egyet, akár többet is bekérhet, de a 44. §-ban felsoroltakon túlmenően – alkalmasság vizsgálata céljából – egyet sem. Ennek megfelelően az ajánlat alkalmasságát csak az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározott feltételek fennállása alapján lehet vizsgálni.
Abban az esetben, ha az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározott alkalmassági feltételeken túlmenően még egyéb okmányok vizsgálatát, feltételek előírását is célszerűnek tartja ajánlatkérő, akkor az ajánlati felhívás 16. pontjában ezek csatolását és teljesítését előírhatja, illetve ha azokat (vagy azok közül akár csak egyet) ajánlattevő nem csatol vagy nem teljesít, akkor az érvénytelenséget eredményez. Az alkalmatlanság és az érvénytelenség a közbeszerzési eljárás két eltérő jogintézménye, melyeket a kérelmezőnek – aki maga is végzett bonyolítói tevékenységet – is ismernie kell.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás 16. pontjával kapcsolatos eljárása nem sérti a Kbt. rendelkezéseit, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
16. pont 2 nagy francia bekezdés (tevékenységi körök)
Ajánlatkérő az egyéni vállalkozók és az egyéni ügyvédek részvételének lehetővé tételével egyidejűleg úgy foglalt állást, hogy akinek a gazdálkodási formájából eredően nincs cégkivonata, az egyéb módon is igazolhatja a tevékenységi kör meglétét, illetve ajánlatkérő észrevételében a cégokmányokról úgy nyilatkozott, hogy akinek ilyen nincs, annak értelemszerűen nem kell csatolnia azokat.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a tevékenységi kör pontos megjelölésével sértené az esélyegyenlőség elvét az ajánlatkérő, ellentétben a jogorvoslatot kérő állításával, mivel több tevékenységi kör is lefedi e feladatot, de ha egy ilyen jellegű tevékenység sincs bejegyezve a cégkivonatba, akkor az ajánlatkérő nem tud, az ajánlattevő nem jogosult szerződést kötni, mert ajánlattevő ekkor lehetetlen dologra vállalna kötelezettséget a szerződés megkötésével.
A Döntőbizottság az előbbiek alapján megállapította, hogy – tekintettel a Gt. és a Ptk. rendelkezéseire is – az ajánlati felhívás e része összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
16. pont 6. nagy francia bekezdés: teljesítési garancia
A kérelmező azon nyilatkozatát, hogy a beszerzés tárgyának speciális jellege, a közbeszerzések lebonyolítása korlátozott kockázatot jelent az ajánlattevőnek, figyelemmel a Kbt. eljárás során kötelezően használandó formanyomtatványokra és a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottsága jogi előszűrő tevékenységére, amely lebonyolítói, jogi stb. tévedések kockázatát lényegesen lecsökkenti, a Döntőbizottság nem fogadta el, mert álláspontja szerint a bonyolítói tevékenységnek csak kis részét jelenti a kérelmező által megjelölt részfeladat.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a teljesítési biztosíték a nem szerződésszerű teljesítés esetére szolgál, a felelősségbiztosítás pedig a megbízott által okozott anyagi jellegű károk megtérítésére. A teljesítési biztosíték átadásával – csakúgy, mint az ajánlati biztosítékkal – a nyertes ajánlattevő (megbízott) kötelezettséget vállal a szerződés teljesítésére, bizonyítja komolyságát, illetve érdeke fűződik a teljesítéshez, mivel az előzőekben ismertetett általa történő felmondás esetén a biztosítéka elveszhet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő tényleges kockázatának mértéke nem csak a konkrét szerződések értéke – lebonyolítói díjai lehetnek –, hanem a teljes beszerzés, amelyet a konkrét szerződésben rögzítenek.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítési garancia összege igazodik a beszerzés teljes értékéhez, így nem túlzott mértékű, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
16. pont 12. francia bekezdés: a 2. helyezettel való szerződéskötés
A Kbt. 59. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy az ajánlatkérő az eljárás nyertesének visszalépése esetén – ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. § (1) bekezdésében leírtak a Döntőbizottság álláspontja szerint nem azt jelentik, hogy az ajánlatkérő köteles kihirdetni minden körülmények között a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt. Ajánlatkérő fenntarthatja magának a jogot, hogy hirdet-e második legkedvezőbb ajánlatot, vagy sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. szabályozása nem arra vonatkozik, hogy az ajánlatkérő köteles megjelölni a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt eredményhirdetéskor, ha azt előírta az ajánlati felhívásban, hanem arra, hogy ha megjelölte és a nyertes ajánlattevő visszalép, akkor az ajánlatkérő köteles a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést kötni.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
2001. évre vonatkozóan kért információk
Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy nem jelent jelentős többletmunkát az ajánlattevők részére az új 2001. év beállítása, ugyanis a 2001-ben megjelent ajánlati felhívás alapján beadandó ajánlatban már akkor is csatolni kellett volna a folyamatban lévő munkák leírását, amelynek száma 2001. december 19-e (ajánlati felhívás megjelenése) és év vége között, mivel amúgy is csak "közbenső ünnepnapok" voltak, vélhetően nem növekedhetett meg jelentősen, a Döntőbizottság elfogadta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a megfelelő kapacitású és lebonyolító gyakorlattal rendelkező ajánlattevő számára az előző két év során végzett bonyolítói tevékenység referenciáinak bemutatása nem jelenthet indokolatlan többletkövetelményt, nem beszélve az iratok öt évig történő és a kiírónak is ajánlott (hivatalos tanúsító által tanúsított minőségbiztosítási rendszer esetében előírt) megőrzéséről.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattételi határidőre (2002. március 5.) tekintettel a 2001. évre vonatkozó adatok, mind pénzügyi, forgalmi, mind pedig közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatban teljesíthetők és nem jelentenek az ajánlattevőknek rendkívüli többletterhet, egyben pontosabb képet ad az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági viszonyairól.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy az ajánlati felhívás ezen előírásai nem sértik a Kbt. rendelkezéseit, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Ajánlati felhívás módosítás 8. a) pont
Kérelmező álláspontja szerint az ajánlati felhívás módosításának e pontja jogsértő, mert a határidő hosszabbítás indokát ajánlatkérő nem határozta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás módosításáról szóló 2002. január 23-i hirdetményében nem a Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hanem a Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint módosította az eredeti ajánlati felhívást. Ennek alapján a Kbt. 11. számú melléklet 8. a) pontját, amely a határidő-hosszabbítás indokára vonatkozik nem is kell kitölteni, ugyanis a Kbt. 48. § (1) bekezdés második mondata alapján új ajánlattételi határidőt állapított meg ajánlatkérő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előbbiek alapján a jogorvoslati kérelem e része alaptalan.
Az ajánlati dokumentáció 27. oldal (az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatás)
A Kbt. 41. § (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg.
A Kbt. 41. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlattevő kizárását, az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve az eredmény kihirdetését követő tíz napon belül;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint – az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték a felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
A Kbt. 41. § (6) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a biztosíték kétszeres összegének tíz napon belüli megfizetésére köteles
a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint – az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 7.4. pont utolsó bekezdésében a Kbt. 41. § (4) bekezdésének hivatkozásával felsorolja az ajánlati biztosíték elvesztésének eseteit, de sem a visszafizetés, sem pedig a dupla összegben való visszafizetés eseteit nem határozta meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – a beszerzés tárgyára tekintettel – a lehetséges ajánlattevők rendelkeznek olyan a Kbt. rendelkezéseivel kapcsolatos ismeretanyaggal, amelyek alapján kellő mértékben ismerik a Kbt.-nek mind az ajánlati biztosíték elvesztésének, mind pedig visszafizetésének eseteit szabályozó rendelkezéseit.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – a speciális ajánlattevői körre tekintettel – nem történt az ajánlattevők egyoldalú tájékoztatása (amely egyébiránt csak a Kbt. rendelkezéseinek egy részét tartalmazta), így az nem okozta a Kbt. alapelveinek sérelmét. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 11.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
