KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1485)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.763/12/2001.
Tárgy: a Swietelsky-Útvasút Kft. jogorvoslati kérelme a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Swietelsky-Útvasút Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (9021 Győr, Városház tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Győr–Kismegyer, Őrhely utcai új telekosztások útépítése, csapadékvíz elvezetése, víz- és csatornázása, gázellátás, villamosenergia-ellátás és közvilágítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. október 10-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 41. számában nyílt eljárás megindítására (7498/2001.) a rendelkező részben írt tárgyban.
Az ajánlati felhívás alapján a beszerzés tárgyában 6 részre lehetett ajánlatot tenni. Ennek egy része volt az útépítés 4116 m2 bitumenes útpálya, 1092 m2 bitumenes járda építése, valamint 509 fm csapadékvíz-szikkasztó árok létesítése. A felhívás 3. c) pontja azt tartalmazta, hogy részajánlat tehető építményenként. A 4. pont szerint a teljesítési határidő 2002. május 30-a, melyre vonatkozóan ajánlatkérő korábbi teljesítést is elfogad. A felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlatkérő előírásait az alkalmasság vizsgálata vonatkozásában, míg a 13. pont a) és b) pontjai szerinti elbírálási módot határozott meg ajánlatkérő oly módon, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló részszempontokat is meghatározta az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 60
– a teljesítés ezen felhívásban rögzített időpontjánál kedvezőbb határidő 20
– szerződéses mellékkötelezettségek minimumértékét meghaladó ajánlattevői többletvállalások 20
Az értékelés során az adható pontszám részszempontonként 1–10.
A felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlat is adható volt, de annak feltétele az alapajánlat benyújtása.
Az egyéb információkat tartalmazó 16. pontban ajánlatkérő a 4. bekezdésben meghatározta, hogy az ajánlatokat a részletes feltételek szerinti melléklet általi sorrendben kell összeállítani és fűzött irattartóban kell beadni.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek része az "Ajánlati feltételek", szerződéstervezet és a műszaki dokumentáció (a Viadukt Kft. terve és költségvetési kiírása). Ajánlatkérő 2001. október 26-án helyszíni konzultációt is tartott, majd november 5-én bontották fel az ajánlatokat. Kérelmező a konzultáción nem képviseltette magát, de ajánlatkérő a részére is megküldte az ott felmerült kérdéseket és az azokra adott válaszokat írásban. Ajánlatkérőhöz összesen 12 ajánlat érkezett a meghatározott határidőig. A jogorvoslati kérelemmel érintett útépítési részre az alábbi 8 ajánlattevő tett ajánlatot ezek közül: kérelmező, Köz-Víz Kft., Euro-Boltozat Kft., Swietelsky Építőipari Kft., Globál Kft., Strabag Kft., Hoffmann Rt., és az Egút Rt. Ajánlatkérő hiánypótlást is biztosított, melynek teljesítését követően az ajánlatkérő megbízottjaként eljáró GYŐRBER Kft. elkészítette értékelési javaslatát november 13-án. 2001. november 15-én a Javaslattevő Bizottság bírálta el az ajánlatokat és előterjesztést készített a döntéshozó polgármester részére, aki ennek alapján 2001. november 19-én a döntéselőkészítő javaslatot jóváhagyta. Az így kialakított döntést 2001. november 20-án hirdették ki. Ennek során nyilvánosan közölték minden egyes részre vonatkozóan a nyerteseket, ezen belül az útépítés vonatkozásában nyertesként az Euro-Boltozat Kft.-t jelölték meg, míg másodikként a Strabag Kft.-t. Az eredményhirdetésen közölték azt is, hogy kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánították olyan indokkal, hogy a pályázati ajánlatban nem a kiíró által biztosított költségvetés (tervezői) került beárazásra. Ajánlatkérő a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit teljesítette, az összegzést az eljárásról a felek részére kézbesítette, illetve átadta.
Kérelmező 2001. november 30-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a jogsértés megállapítása mellett a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, szabjon ki bírságot és marasztalja jogsértőt a költségekben. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és az ügyben tárgyalás tartását. Kérelme indokául azt adta elő, hogy ajánlatát érvénytelenné nyilvánították jogellenesen olyan hivatkozással, hogy nem a tervezői költségvetési kiírást árazta be. Álláspontja szerint ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta az ajánlat tartalmát és ebben nem kérte a beárazott költségvetést, tehát annak hiánya, vagy formai eltérése nem adhat alapot a kizárásra. Véleménye szerint az egyösszegű ajánlati ára a felhívás és a dokumentáció szerinti teljes műszaki tartalomra szólt, ezért a kérelmét a tárgyaláson pontosítva elsődlegesen azt kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlata érvényességét. A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy amennyiben a Döntőbizottság álláspontja szerint érvényes az ajánlata, abban az esetben másodlagosan kéri ajánlatkérő értékelésének felülvizsgálatát is. Ezt azzal indokolta, hogy amennyiben ajánlata érvényes, abban az esetben ajánlatkérő nem adta meg az összegzésben a részszempontok szerinti tartalmi elemeket és a pontozás módszere is ismeretlen számára. Ennek alapján kérte másodlagosan az értékelés felülvizsgálatát. Észrevételezte azt is, hogy az ajánlatok elfogadása miatt a több nyertes által végzendő munkák sorrendje összekeveredik, a határidők tekintetében a szerződéseket módosítani szükséges. Írásos kérelmét a tárgyaláson kiegészítve azt is nyilatkozta, hogy ajánlatkérő nem kérte a részletes adatszolgáltatást az ár vonatkozásában, ezért a döntése jogsértő. Véleménye szerint, amit a felhívásban közölt ajánlatkérő, az az ajánlat elkészítéséhez szükséges "mankó" volt, így nem volt kötelező jellegű. Előadta azt is, hogy az ajánlat készítése során számítási hibát is észlelt, de ezt már olyan időpontban, amikor ennek
jelzésére a törvényben meghatározott határidők nem adtak lehetőséget. Vitatta azt az ajánlatkérői nyilatkozatot is, hogy a különböző részfeladatok nyertesei az ajánlattételi határidők eltérése esetén a szerződéskötéskor egyeztetést végezhetnek a határidők vonatkozásában. Nem vitatta viszont azt a ténymegállapítást, hogy csak az útépítés vonatkozásában nyújtott be részajánlatot.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Ennek indokául előadta, hogy kérelmező és minden ajánlattevő aláírásával igazolta, hogy az ajánlatkérő által biztosított "Ajánlati feltételek" minden előírását kötelezőként elfogadja. A feltételek közül nem egyedül annak "Mellékletében" foglaltakra kellett figyelemmel lenni az ajánlat elkészítésekor, hanem minden pontjára. Eszerint a 8.1. pontban ajánlatkérő egyértelmű követelményként jelölte meg a beárazott tervezői költségvetés becsatolását az ajánlaton belül. Azt is nyilatkozta, hogy azért tette ezt az előírást; mert a műszaki tartalom azonosságát így kívánta biztosítani. A kérelmező által benyújtott költségvetés felépítésében, rendszerezésében, részletezettségében, de még a tételek tartalmát tekintve is eltér a kiadottól, így az ajánlat – annak ellenére, hogy átalányáron készült – nem felel meg a felhívás és a dokumentáció feltételeinek, azaz érvénytelen. Írásban azt is nyilatkozta, hogy a kérelmező téved, amikor azt kifogásolja, hogy az ajánlatkérő az értékelés szempontjából fontos adatokat előzetesen nem közölt, ugyanis az ajánlati felhívásban a szempontrendszert, a dokumentációban pedig a minimálisan elvárt szerződési feltételeket (határidő, kötbér, garanciális kötelezettség, szavatosság) határozta meg. Az értékelésről elkészült az összegzés is. Az egyes részszempontok pontozása úgy történt, hogy a legjobb 10 pontot a többiek pedig lineáris interpolációval meghatározott pontszámot kaptak. Álláspontja szerint az útépítés teljesítési határideje tekintetében a maximum 10 pont azért nem került kiosztásra, mert a részajánlatok értékelése mellett az összes ajánlat szerinti legkedvezőbb 45 napos korábbi teljesítés kapott 10 pontot, ennek alapján az útépítésnél a legkedvezőbb 30 nap már csak 7 pontot ért. A résznyertesekkel kötött szerződések összehangolására a Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján a szerződésekben van mód. Nyilatkozata szerint a munkákat 3 ajánlattevő nyerte el, a megkötendő szerződésekben az eredeti határidő betartása érdek
ében az együttműködés feltételeit meghatározzák. Írásos nyilatkozatát a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy 2001. október 26-án volt konzultáció, ahol jegyzőkönyvet is felvettek. Kérelmező e konzultáción nem képviseltette magát, de részére a dokumentumot megküldték. Ennek alapján hivatkozott annak több pontjára, így többek között a jegyzőkönyv 3. oldal 2., valamint 2. oldal 4. pontjaira, ahol a tervezői költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségeket pontosították és egyértelműsítették a felvetett kérdések alapján. Azt is nyilatkozta, hogy kérelmező a költségvetését átdolgozta, így nem összehasonlítható az ajánlata a többi ajánlattal, melyek a tervezői költségvetés szerint kerültek összeállításra. Ennek alátámasztására hivatkozott a tervezői költségvetésből a 11. tételre, ahol a kérelmező által átdolgozott költségvetés következtében milliós nagyságrendű eltérés jelentkezett. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlatát alternatív ajánlatként el lehetett volna fogadni, amennyiben ez megengedett, de ebben az esetben, ha ezt így tekintették volna, akkor alapajánlatra is szükség lett volna. Mivel kérelmező ilyet nem csatolt be, ezért az ajánlata alternatív ajánlatnak sem tekinthető. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy a kérelmező önkényesen átdolgozott költségvetése nem mindenben felel meg a kiírásnak, mert az rövidített, ezért nem hasonlítható össze a többi teljes körű ajánlattal.
Az ügyben érdekelt felek a szabályszerű értesítés ellenére sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia – tekintettel az erre alapozott kérelemre –, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt-e a felhívásban, illetőleg a dokumentációban írt feltételeknek, azaz, hogy érvényes volt-e.
Ennek során elsődlegesen a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező csak az útépítésre tett részajánlatot, tehát ajánlattevőként jogsérelem csak e kérdéskörben érhette és ezért a Döntőbizottságnak a többi részajánlat vonatkozásában vizsgálatot nem kell folytatnia.
A kérelmező ajánlatának érvényessége vizsgálatánál a Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő álláspontját és ennek során tényként állapította meg, hogy az "Ajánlati feltételek" című dokumentum 8.1. pontja kötelezően előírta, hogy az ajánlattevőknek a tervekkel együtt biztosított költségvetési kiírás tételes beárazásával (anyag, díj) munkanemenkénti összesítőkkel, főösszesítőkkel kellett megadniuk a befejezési határidőre prognosztizált árajánlatukat. Az útépítésre vonatkozó dokumentáció (Viadukt Kft. 4-97-1 munkaszámú terve) a fentiek szerinti rendszerben tartalmazta a költségvetési kiírást, az ajánlat elkészítéséhez ennek kitöltése volt szükséges.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlati feltételek "melléklete" – amely lényegében az ajánlat tartalomjegyzékének felelt meg – nem nevesítette a beárazott tételes költségvetést, mint önálló ajánlati nyilatkozatot. Nyilvánvalóan feltűnt ez a "hiányosság" a többi ajánlattevőnek, ugyanis a 2001. október 26-i helyszíni konzultáción több kérdést is feltettek e tárgyban. Az itt felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a 2. oldalon az "általános kérdések" között ajánlatkérő nyilatkozata a következően szerepel: a beárazatlan költségvetés kitöltése oszloponként (külön-külön) anyag- és díjárak feltüntetésével szükséges (alternatív ajánlat esetében is). Ugyanitt a jegyzőkönyv 2. oldalán a 4. pont alatt is hasonló információt ad ajánlatkérő, amikor felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a tervezői költségvetés kiírás szerinti mennyiségadatait kell figyelembe venni. (Ugyanezt más kérdésre is megválaszolja, pl. a 3. oldalon.) A "Melléklet" ugyanakkor a 7. pont alatt a vállalkozási szerződéstervezet benyújtását nevesíti. A kiadott szerződéstervezetben pedig a 9.1. pontban az ajánlatkérő 1–8-ig felsorolja a szerződés mellékleteit, közöttük a 2. pont alatt a költségvetéseket. A fenti előírások együttes értelmezése csakis arra ad következtetést a Döntőbizottság részére, hogy a tervezői költségvetési kiírást változatlan tételekkel és mennyiségekkel beárazva kellett elkészíteni és az ajánlatban azt be kellett csatolni – helyileg – a szerződés mellékleteként.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában a "Melléklet"-nek megfelelően sorba rakva megtalálhatóak az egyes ajánlati részek, a vállalkozási szerződés is, valamint annak mellékleteként a műszaki ütemterv és a tételes, beárazott költségvetés. Ez utóbbi tartalmilag összevetve a dokumentációban kiadott tervezői tételes kiírással megállapítható, hogy a kérelmezői tételek sem tartalmilag, sem a mennyiségi adatokat tekintve nem egyeznek meg a felhívásbeli tételekkel. A főbb eltérések a következő munkanemenként a Döntőbizottság vizsgálata szerint:
1. Építés-előkészítő munkák között a felhívás irtás-, föld- és sziklamunkát jelöl 2230 m3 mennyiségben, a kérelmező ezen munkanemen közúti jelzőtáblák bontását, elhelyezését költségeli.
2. Alépítményi munkák között a felhívás meghatározott mennyiségű földmunkákat, talajjavító réteg kialakítását tartalmazza, míg a kérelmező ajánlata egyetlen tételnél sem egyezik meg a kiírással. A különbség a tétel leírásában és mennyiségekben is jelentkezik, illetve megállapítható.
3. A felépítményi munkák között a tételek megfogalmazása minden esetben eltér a kiírástól, valamint a munkák mennyiségi adatai is különböznek az ajánlati felhívástól a tételek nagyobb részében.
4. Befejező munkák körében a tételek tartalmi meghatározása különbözik a kiírástól, az egyes mennyiségileg azonos feladatok mellett a kiírásban nem szereplő egyéb munkákat is itt költségel a kérelmező.
A fentiek alapján az ajánlat érvénytelensége teljes biztonsággal megállapítható, ezért a Döntőbizottság jogszerűnek ítélte ajánlatkérő kérelmező kizárására és ajánlata érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését az alábbiak miatt:
A közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ugyanezen § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az 53. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy az eljárás további szakaszában (értékelésben) nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
Fenti rendelkezéseket figyelembe véve a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felelt meg a felhívás, illetve a dokumentáció feltételeinek, ezért érvénytelen volt, így ajánlatkérő jogszerűen mondta ki ezt a döntését és ennek alapján nem jogsértő az az ajánlatkérői magatartás sem, hogy e részfeladat-értékelésbe már a kérelmező ajánlatát nem vonta be.
Kérelmező a tárgyaláson pontosított kérelmében úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő értékelésre vonatkozott sérelmezett magatartását abban az esetben tartja fenn kérelmi elemként, amennyiben a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlata érvényes és annak kizárása a további értékelésből jogsértő ajánlatkérő részéről.
Fenti kérelemre tekintettel – mivel a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ajánlata érvénytelen volt – a Döntőbizottság a további kérelmi elemeket kérelmező indítványának megfelelően már nem vizsgálta, annak az ügy elbírálása szempontjából nincs relevanciája.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. december 19.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos
