KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1540)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.809/18/2001.
Tárgy: az OMS-HUNGARIA Kft. jogorvoslati kérelme Csurgó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az OMS-HUNGÁRIA Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla út 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Csurgó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (8840 Csurgó, Széchenyi tér 2., képviseli dr. Nagy Brigitta ügyvéd, 1137 Budapest, Szent István krt. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Csurgó város eddig csatornázatlan területének, valamint társult öt településnek szennyvízcsatornázása és a meglévő csurgói szennyvíztelep 1800 m3/d kapacitásra történő felbővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (5) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő részvételi felhívása 10. b) pontjának és a részvételi dokumentáció II. 3. pontjának alábbi rendelkezéseire vonatkozó döntését: "a cég rövid távú likviditása I. a vizsgált három év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan", "a cég rövid távú likviditása II. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan", "a cég rövid távú likviditása III. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan", "a fedezet a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan".
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárást indított Csurgó város eddig csatornázatlan területének, valamint társult öt településnek szennyvízcsatornázása és a meglévő csurgói szennyvíztelep 1800 m3/d kapacitásra történő felbővítése tárgyában. A részvételi felhívás 2001. december 19-én a Közbeszerzési Értesítő 51. számában, helyesbítése 2002. január 16-án a Közbeszerzési Értesítő 3. számában jelent meg.
A részvételi felhívás szerint az ajánlatkérő részajánlat tételére nem biztosít lehetőséget.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározta a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A harmadik bekezdésben írta elő az 1998., 1999. és 2000. év mérlegének csatolását, ha az a résztvevő esetében értelmezhető.
A részvételi felhívás 10. b) pontja hetedik bekezdésében a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként meghatározta a következőket:
A mérlegadatok alapján a részvételre jelentkező gazdálkodásáról (gazdasági mutatóiról) megállapítható, hogy
– a cég rövid távú likviditása I. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– a cég rövid távú likviditása I. 2000. évben vagy 1999. évben 1-nél kisebb volt,
– a cég rövid távú likviditása II. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– a cég rövid távú likviditása II. 2000. évben vagy 1999. évben 1-nél kisebb volt,
– a cég rövid távú likviditása III. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– a fedezet a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– műszaki berendezések elhasználtsági foka a vizsgált 3 évből (2000., 1999., 1998.) akár csak egyben is nem éri el a 0,5-et.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek megvásárlása az érvényes jelentkezés feltétele a részvételi felhívás 12. pontja első bekezdése szerint. A dokumentáció megvásárlásának feltételeit részletesen ismertette a részvételi felhívásban. Rögzítette, hogy a dokumentáció igénylésére a részvételi felhívás megjelenése napjától az azt követő 17 napig van lehetőség.
Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta a részvételi jelentkezés benyújtásával kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket.
A dokumentációban külön fejezetet szentelt a jelentkezők alkalmassága kérdésének, alapvetően megismételve a részvételi felhívásban foglaltakat. A dokumentáció II. 4.8. pontjában rögzítette, hogy a "folyamatosan nő" alatt azt értik, ha az 1998. évi adat határozottan kisebb, mint az 1999. évi adat, ugyanakkor az 1999. évi adat határozottan kisebb, mint a 2000. évi adat. A II.4.9. pont szerint a határozottan kisebb, illetve határozottan nagyobb feltételek egyenlő mennyiségek között nem teljesülnek.
Kérelmező 2001. december 22-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérőnek a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra történő felhívását, a költségek viselésére való kötelezését. Ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározott egyes, a részvételre jelentkezőket alkalmatlanná minősítési szempontok nem állnak összefüggésben a részvételre jelentkezők alkalmasságával, és ezáltal kiegyensúlyozottan gazdálkodó, pénzügyileg stabil jelentkezőket is alkalmatlanná minősítenek a szerződés teljesítésére. Konkrétan a következő szempontokat kifogásolta:
– a cég rövid távú likviditása I. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– a cég rövid távú likviditása II. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– a cég rövid távú likviditása III. a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan,
– a fedezet a vizsgált 3 év alatt (2000., 1999., 1998.) nem nő folyamatosan.
Előadta, hogy az ő esetükben ezen mutatók magasan a szakirodalom által meghatározott értékek fölött vannak, de folyamatos növekedést nem mutatnak, ez viszont nem jelenti azt, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanok. Ezzel az előírással az ajánlatkérő indokolatlanul kizár a szerződés teljesítésére alkalmas cégeket, ez ellentétes a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal, azaz sérti a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy az ajánlatkérő által előírt követelmények nem alkalmasak arra, hogy azokból az ajánlatkérő megítélje a jelentkezők pénzügyi, gazdasági stabilitását, ezek a követelmények meghaladják a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket, így sértik a Kbt. 44. § (5) bekezdését. Ügyfélképessége igazolására becsatolta a cégkivonatát, amely szerint a fő tevékenysége épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességének hiányára hivatkozott, tekintettel arra, hogy nem vásárolta meg a részvételi dokumentációt.
Másodlagosan alaptalanság címén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint jogszerűen határozta meg a kérelmező által kifogásolt alkalmatlansági szempontokat. Előadta, hogy minősített ajánlattevők jegyzékének összeállításához a Közbeszerzések Tanácsa által használt mutatókat vették alapul. Megítélése szerint azok szigorúbbak. A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozással ismertette az építőipari piac viszonyainak, helyzetének alakulását. Elméleti közgazdasági szakirodalomra hivatkozással bemutatta a cégek életciklus-görbéjét, ismertette a likviditás fogalmát, megítélését, jelentőségét. Álláspontja szerint a beruházás nagyságára, értékére (három milliárd forint) több éves időtartamára, a jelentős összegű előfinanszírozásra, a befejezést követő hosszú garanciális, szavatossági időszakra tekintettel szükséges, hogy olyan cég teljesítse a szerződést, amely nincs leszálló ágban. Ezt a likviditás bővülése mutatja, amely elvárható a jelen gazdasági helyzetben, amikor az építőiparban növekedés érvényesül.
Kifejtette, hogy a mutatók között likviditási mutatók vizsgálatának kiemelkedő helye van. A mutatók esetében a folyamatos növekedés megkövetelése azért szükséges, hogy az egyre nagyobb volumenű termelés növekvő finanszírozási igény biztosítható legyen. Minden egyes újabb beruházás megköveteli a cég finanszírozó képességének növekedését, mivel erőtartalékot kíván. Amelyik cég ilyennel nem rendelkezik, arról alappal lehet feltételezni, hogy egy ilyen volumenű beruházást vagy az azt követő jótállási, szavatossági időszakot nem tudná pénzügyileg finanszírozni.
A Döntőbizottság a D.809/3/2001. számú, 2001. december 22-én kelt határozatában ideiglenes intézkedésként az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint ugyanis a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Abban kellett állást foglalnia a Döntőbizottságnak, hogy kérelmező esetében fennáll-e a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike.
A kérelmező cégkivonatából megállapítható, hogy a beszerzés tárgyát képező csatornázás a kérelmező tevékenységi körébe tartozik, hiszen fő tevékenysége a közműépítés is.
Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező, mint lehetséges ajánlattevő vonatkozásában a jogos érdeksérelem megállapítható, függetlenül attól, hogy a dokumentációt megvásárolta-e vagy sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel azt vizsgálta és arról döntött, hogy az ajánlatkérő által meghatározott és a kérelmező által kifogásolt alkalmatlansági szempontok a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező konkrét közbeszerzés esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékig terjedtek-e.
A jelen közbeszerzési eljárásától független és így nem bír relevanciával, hogy a minősített ajánlattevők jegyzékének összeállítása során milyen minősítési szempontokat alkalmaz a Közbeszerzések Tanácsa, annál szigorúbb vagy enyhébb követelményeket határozott-e meg az ajánlatkérő.
A Kbt. alábbi kógens rendelkezései határozzák meg azt, hogy az ajánlatkérő milyen feltételek mellett írhatja elő az alkalmassági, alkalmatlansági szempontokat.
Az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint határozhatja meg az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a nyílt előminősítés eljárás két szakaszból álló eljárás, így ennek során is alkalmazni kell a Kbt. 63. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Lehetséges, hogy egyes közgazdasági elméletek szerint kedvezőbb azon cégek megítélése, amelyek esetében ez a négy mutató növekedést mutat. Azonban jelen esetben nem erről kell véleményt mondani, hanem abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy szükséges-e a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő értelmezése szerinti növekedés ezekben a mutatókban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem.
Önmagukban, növekedés nélkül is lehetnek olyan értékűek, nagyságúak a likviditási és fedezeti mutatók a kért három évben, amelyek alapján megnyugtatóan lehet állást foglalni arról, hogy az ajánlatkérő nagy volumenű, több évre kiterjedő, jelentős előfinanszírozást igénylő beruházásának a teljesítésére képes a részvételre jelentkező. Az alkalmatlansági szempontok előírása során pedig az ajánlatkérő e feletti mértéket nem határozhat meg, mivel a Kbt. ezt tiltja, amikor kimondja, hogy legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni ezeket a szempontokat.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben, mivel ajánlatkérőnek a részvételi felhívás és dokumentáció rendelkező részben meghatározott előírásaira vonatkozó döntése megsemmisítésével a jogsértés orvosolható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 25.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
