KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1574)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.788/17/2001.
Tárgy: a Középületépítő Rt. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Középületépítő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19., képviseli dr. Bihary Tibor ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 59., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (1023 Budapest, Mechwart liget 1., képviseli dr. Csók Balázs ügyvéd, 1132 Budapest, Visegrádi u. 38/B. I/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium rekonstrukciója és bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő akinek meghatalmazottjaként a NOX 2000 Rt. – mint lebonyolító – járt el, részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 15-i számában (5718/2001) a rendelkező részben írt tárgyban.
Ajánlatkérő a részvételi felhívása 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
A beruházás jellemző adatai bruttó alapterület
– meglévő iskolaszárny – rekonstrukció 3958 m2
– új iskolaszárny 3225 m2
– új tornaterem (18 × 30 küzdőtér) 669 m2
– régi iskolaszárny – bontás 1083 m2
– régi tornaterem – bontás 224 m2
Az ajánlatkérés tárgyát képezi a részletes dokumentációban megfogalmazott kivitelezési munkák elvégzése.
Ajánlatkérő részajánlatot nem fogadott el, de a műszaki kialakítás tekintetében többváltozatú ajánlat tétele megengedett volt. A szerződés teljesítésének határidejeként 2002. augusztus 30-át határozta meg, de előteljesítést is elfogadott.
A részvételi felhívás 10. c)–d) pontjai szerint:
c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja: az ajánlatkérő a megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
d) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak: a részletes feltételek az ajánlati felhívásban kerülnek meghatározásra.
Az ajánlatkérő az alábbi pontozás szerinti értékelést kívánja alkalmazni:
részszempontok súlyszámok
– műszaki teljesítés színvonala 4
– vállalási ár, fizetési feltételek 3
– vállalt korábbi teljesítési határidő 2
Adható pontszám alsó és felső határa: 1–100-ig.
A részvételi felhívásra hat jelentkezés érkezett. Ezt értékelve a 2001. szeptember 25-i eredményhirdetés szerint alkalmas minősítést kapott a kérelmező, HÉROSZ Rt., KÉSZ Kft., BAUCONT Rt. és a MASZER Rt. Számukra az ajánlati felhívást 2001. október 1-jén küldték meg. A fentiekben már idézett előírásokon túlmenően ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a fizetési feltételeket illetően közölte, hogy a kifizetés 30 napon belül nem történhet, előleget ajánlattevő nem kérhet.
Ajánlatkérő részletes felhívási dokumentációt is készített.
Ebben részletezte a szerződési feltételeket és a műszaki előírásait és az alternatív ajánlatra vonatkozóan is meghatározta a lehetőségeket.
A felhívott ajánlattevők 2001. október 4-e és 11-e között átvették a dokumentációt, október 18-án pedig helyszíni bejárásra került sor. Az ott felvett emlékeztető főként műszaki kérdésekkel kapcsolatos. A 37. kérdésre adott válasz az elbírálási szempontokra vonatkozó előírásokat, közöttük a pontozás mikéntjét is érinti.
Az ajánlatok bontása 2001. november 12-én történt.
A felhívottak mindegyike tett ajánlatot, a kérelmező, a HÉROSZ Rt., és a KÉSZ Kft. az alapajánlat mellett alternatív ajánlatot is benyújtott. Az ajánlatokat először a megbízott értékelte, majd ajánlatkérő Bizottsága 2001. november 29-én hozta meg eljárást lezáró döntését. Eszerint a nyertes a BAUCONT Rt. őt követően a kérelmező alapajánlatát jelölték meg.
Az eredményhirdetésre december 4-én került sor, az összegzést és annak részletes kiegészítését az ajánlattevőknek december 10-én megküldték, a Közbeszerzési Értesítőben a tájékoztatót közzétették (megjelent 2002. január 2-án). A vállalkozási szerződést 2001. december 13-án megkötötték.
Kérelmező 2001. december 11-én benyújtott, majd azt december 17-én kiegészített és a tárgyaláson pontosított kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, valamint az ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő értékelése szubjektív volt, mert a műszaki teljesítés színvonala részszempontnál adott pontszámok nem tükrözik az ajánlatok valós tartalmát.
Az ár és fizetési feltételek értékelését nem fogadja el, mert az nem tükrözi a kérelmező legalacsonyabb árajánlatát. A teljesítési határidő pontozása is elfogadhatatlan számára, mert a felhívás szerinti határidőre 1 pontot kapott, és ez 100 pontos hátrányt jelentett számára a nyertes ajánlattevővel szemben. Azt is sérelmezte, hogy az első részszempont értékelése több vonatkozásában nem felel meg az ajánlat valós tartalmának. Álláspontja szerint az összegzés megállapításai tévesek, pl. a műszaki leírása teljes körű volt és az anyagminőség és típus megjelölés is teljesült, kivéve a személyfelvonót. Előadta azt is, hogy megvalósulási ütemtervet is csatolt.
Véleménye szerint az alszempontok több esetben értelmezhetetlenek számára, pl. a felhívásból kimaradt tételek a komplettséget biztosító garanciák címszó vonatkozásában.
A tárgyaláson indítványozta, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében a kérelmező alapajánlatát, illetve annak értékelését hasonlítsa össze a nyertesnek kihirdetett ajánlat értékelésével, mert álláspontja szerint az jogsértő. Nem vitatta azt a tényt, hogy a konzultáción készített anyagokat részére is megküldte ajánlatkérő, és ennek a 37. pontja, illetve az arra adott válaszban már ajánlatkérő a kérelmező által sem vitatottan rögzítette, hogy 1–100-ig fog pontozni, így erről már ezen időponttól tudomással bírt.
Álláspontja szerint ez továbbra sem jelentheti azt, hogy a legjobbnak 100, a leggyengébbnek pedig 1 pontot adhat ajánlatkérő az értékelés során a részszempontok vizsgálata keretében.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő tárgyaláson is fenntartott írásos észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ezt azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott szempontrendszer alapján 1–100 között pontozta az ajánlati elemeket akként, hogy a legjobb ajánlat 100, az utolsó helyen lévő pedig 1 pontot kapott.
Az ajánlati ár és a teljesítési határidő értékelése konkrét számadatokon alapult, objektív módon történt. Álláspontja szerint a műszaki teljesítés színvonala részszempontnál több összetevő alapján került értékelésre a műszaki, tartalmi elemek vizsgálatával. Előadta azt is, hogy itt is, mint a többi részszempontnál a legjobb ajánlat kapta a 100, a leggyengébb pedig az 1 pontot. A közbenső pontszámok pedig lineáris elosztás szerint kerültek megállapításra.
Azt is nyilatkozta, hogy a dokumentáció VII. fejezet 2.1.1–2.1.4. pontjaiban tett részletes leírásokat a műszaki tartalomra. Ennek alapján értékelte az összes érvényes (alap és alternatív) ajánlatot:
Az összegzés tartalmazta a főbb megállapításokat.
Bejelentette azt is, hogy a szerződést a nyertessel az ajánlatban szereplő adatokkal megegyezően 2001. december 13-án megkötötték.
Az ügyben érdekelt felek közül a HÉROSZ Rt. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban érvényesült az elvárás, hogy az ajánlatkérő egységes pontozási rendszert alkalmazott. Nem vitatja annak jogszerűségét, viszont álláspontja szerint a másfél hónappal rövidebb vállalási határidőt tartalmazó nyertes ajánlat irreális annak ellenére, hogy ezt a bonyolító műszaki szakemberei elfogadhatónak találták.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson pontosított észrevételek alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során a kérelem keretei között maradva elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő az 1. és 3. részszempontnál, nevezetesen a műszaki teljesítés színvonalának, valamint a vállalt korábbi teljesítési határidőnek az értékelésénél jogszabályszerűen járt-e el. A részszempontokra alapított döntése helytálló-e a nyertes és a kérelmező alapajánlata vonatkozásában, valamint azt, hogy ajánlatkérő jogszerűen pontozta-e a részszempontokat 1 és 100 között minden esetben, és hogy e módszert minden részszempont vonatkozásában egységesen alkalmazta-e.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban nem tett részletes előírást a pontozásos értékelés konkrét módjáról, viszont a helyszíni konzultáción felmerült kérdések kapcsán az azokra adott tájékoztatóban a 37. pontban az alábbiakat rögzítette.
"A műszaki teljesítés színvonala részszempontnál az ajánlat teljeskörűsége és műszaki színvonala, az alkalmazott anyagok, berendezések, és technológiák korszerűsége kerül értékelésre. A pontozásos minősítési rendszer alkalmazására, az összesítés utáni lineáris elosztás alapján, az egyes ajánlatok által meghatározott különbségek figyelembevételével, 1–100 pontok alkalmazásával történik. A vállalt jótállási kötelezettség, valamint a kötbér nagysága az ajánlat teljeskörűségének vizsgálatánál kerül figyelembevételre.
A vállalási ár, fizetési feltételek részszempontnál kerülnek értékelésre a fizetési feltételek. A fizetési feltételek körében minden az ajánlatadó által megajánlott és a kiíró számára előnyt jelentő feltételeket értékelő előnyben részesíti."
A összesített ponttáblázat, azaz az alábbi úgynevezett "összegzés kiegészítés" című irat a nyertes és a kérelmező alapajánlata vonatkozásában az alábbi pontozást tartalmazta:
Részszempont Súlyszám Baucont Rt. Kérelmező
1. 4 88 353 65 260
2. 3 83 249 99 296
3. 2 100 200 1 2
Összesen: 803 559
A Döntőbizottság megjegyzése: számítási hiba az összeadásban, valójában: 802, 558.
A pontozás módszerével kapcsolatosan mivel kérelmező kifogásolta az 1. részszempontnál az úgynevezett "kétszeres" pontozást és azt, hogy a módszert illetően nem tett ajánlatkérő előírásokat, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő az alábbiak miatt:
A Kbt. 34. § (2) és (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
"(2) Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos."
Megállapítható, hogy fenti jogszabályi rendelkezésnek megfelelő volt az ajánlati felhívásban tett előírás ajánlatkérő részéről.
A hivatkozott rendelkezéseket figyelembe véve nem vitatható, hogy a pontozás konkrét módszerét nem köteles ajánlatkérő előzetesen meghatározni, és azt a felhívásában rögzíteni.
Az sem vitatható, hogy ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint járt el, az általa alkalmazott pontozás valamennyi részszempont esetében azonos módszeren alapult, mivel a legkedvezőbb ajánlati elem a maximális 100, a legkedvezőtlenebb pedig a minimális 1 pontot kapta.
Az 1. részszempont tartalmilag az alábbiakat jelentette:
Műszaki teljesítés színvonala:
– A komplettséghez indokoltan tartozó, műszaki színvonalat emelő, kiírásban nem szereplő tételek megadása, vállalása (a továbbiakban: 1/A) 30%-ban.
– A műszaki leírás és az árazott költségvetés összhangja, a teljeskörűséget és komplettséget biztosító garanciák az ajánlatban (a továbbiakban: 1/B) 30%-ban.
– Az alkalmazott anyagok és berendezések (megfelelősége és) műszaki színvonala (a továbbiakban 1/C) 40%-ban.
Az 1/A–1/B-1/C alszempontokat külön-külön 100-ig pontozták az alábbi megfelelőségi skála szerint:
– kiváló 100 pont
– jó 80 pont
– közepes 60 pont
– megfelelő 40 pont
– még elfogadható 20 pont
Az így nyert pontszámnak vették 30-30-40%-át, és szorozták a 4-es súlyszámmal. Ezután összesítették a 3 alszempontnál kapott pontszámot, amelyek közül a legalacsonyabb a továbbiakban 1 pontot ért, a legmagasabb 100-at, a többi arányosan kiszámított pontszámot ért és alakult ki a fentebb bemutatott táblázat.
A jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem kifogásolta az alszempontok eltérő arányait, az tehát tényként elfogadható
A Döntőbizottság álláspontja szerint annak nincs jelentősége, hogy a pontozás első lépcsőjében az 1–100 közötti tartományban az egyes pontszámok hol helyezkedtek el, ugyanis a végleges pontszámok kiosztásával az egyes ajánlati elemekre adott pontszámarányok nem változtak.
Ajánlatkérő éppen a pontozás fenti módszerével biztosította azt, hogy az egyes részszempontok jelentőségét kizárólag a súlyszám határozta meg.
Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelés során a pontozási módszert, melyet előzetesen a konzultációra adott válaszokban közölt az ajánlattevőkkel következetesen betartotta, így az alkalmazott módszer nem jogsértő, az nem kifogásolható.
Megállapítást nyert az is, hogy a teljesítési határidő értékelését illetően ajánlatkérő döntését az ajánlatban vállalt nyilatkozatokra alapította. Ennek keretében tény, hogy a nyertes vállalta a legkorábbi, tehát legkedvezőbb időpontot a kérelmező pedig a legkésőbbit. Miután a teljesítési határidő értékelésének igényét a felhívás egyértelműen tartalmazta, az ajánlattevők számára nyilvánvaló volt, hogy a korábbi határidő vállalásával az ajánlat kedvezőségét növelheti, ez pedig a pontszámban kifejezésre kerül.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes vállalásának realitása az ajánlat egészének a vizsgálatából következik. Az ajánlat kötelező eleme volt a dokumentáció VII. fejezet 3.1. pontja szerinti megvalósítási ütemterv és a 4.2.4. pontja szerinti részletes műszaki leírás.
A nyertes ajánlat összességében megalapozta a vállalt határidő teljesíthetőségét, ezért ajánlatkérő álláspontját e kérdéskörben a Döntőbizottság osztotta, az nem vitatható.
Mivel az ajánlatkérő az 1. részszempont első két "összetevőjében" vitatta az ajánlatkérő értékelését, ezért ezt megvizsgálva a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
Az 1/A alszempontban a nyertes a nagyobb számú műszaki észrevételek miatt kapott magasabb pontszámot. Az 1/B alszempontban a két ajánlat közötti pontkülönbséget a műszaki leírást kiegészítő ismertető anyagok terjedelmével indokolták. Erre vonatkozó igény a dokumentáció VII. fejezet 4.2.2. pontjából értelmezhető.
Tény, hogy a nyertes egy egész kötetnyi ismertető anyagot adott, amelyek az általa ajánlott anyagok, szerkezetek részletes meghatározására alkalmasabbak, mint a kérelmezőnél megjelenő megnevezés, illetve műszaki leírás.
A részszempont meghatározása ("műszaki teljesítés színvonala") és annak értelmezésével kapcsolatban a 37. pont alatt adott ajánlatkérői nyilatkozat arra utalt, hogy az értékelés alapja az árazott költségvetés, illetve a műszaki leírás lesz arra tekintettel, hogy a kivitelezői feladatvállalás teljes körű és a műszaki dokumentációnak mennyiségileg, minőségileg megfelelő-e.
Ajánlatkérő a részszempont első "összetevőjeként" a kiegészítő műszaki észrevételeket vizsgálta a nyertes esetében ezeket kedvezőbbnek értékelte.
A Döntőbizottság véleménye szerint a kiegészítő észrevételek a nyertes és a kérelmező ajánlatában is tükrözték az alapos, igényes ajánlattételt. Az észrevételekkel kiegészített költségvetés a dokumentáció szerinti létesítmény teljes körű megvalósítását egyformán biztosította. Ez utóbbi tényt ajánlatkérő sem vitatta az eljárás során. A dokumentáció VII. fejezet 4.2. pontjában tett előírások alapján az ajánlati árat egy összegben fix árként kellett meghatározni, melynek során a kiadott költségvetési kiírást szükség szerint kellett alapul tekinteni, illetve kiegészíteni.
Ily módon az ajánlati árat mindkét esetben a létesítmény komplett megvalósítása ellenszolgáltatásának kell tekinteni, tehát a költségvetési kiíráshoz fűzött észrevételek száma, összegszerűsége a műszaki teljesítés színvonalát nem befolyásolja. Az első összetevő tekintetében értékelhető különbség nincs a két ajánlat között a Döntőbizottság vizsgálata alapján.
A második "összetevő" vizsgálata keretében ajánlatkérő az ajánlat mindazon elemeit figyelembe vette, amelyek a vállalások egyértelműségét szolgálta, így a tételes költségvetést, műszaki leírást, és az ajánlatokhoz csatolt – a nyertes ajánlatában, bő terjedelemben benyújtott – ismertető anyagokat. Itt jegyzi meg a Döntőbizottság, hogy ez utóbbiakra vonatkozó igényt a felhívás tartalmazta, az "összetevő" tartalmilag a részszempontra illeszkedik, ugyanis a teljesítés során az egyértelműbben megadott vállalások számonkérése egyszerűbbé teszi a megrendelő munkáját, a műszaki teljesítés színvonala pedig az ajánlatban tett vállalások alapján ellenőrizhetővé válik.
A fent leírtak alapján az 1. részszempont pontozása vonatkozásában a kérelmező pontszáma megnő, az értékelés összefüggésében azonossá válik az 1. részszempontnál megállapított legkedvezőbb ajánlatéval (HÉROSZ Rt. ajánlata), és így ez súlyszámmal is megszorozva 400 pont lesz. E korrekciót figyelembe véve megállapítható, hogy a kérelmező összes elért pontszámra 559-ről 599-re változna. Ez a végső sorrendre nincs kihatással a nyertes által elért 803 pontra tekintettel.
A 2. részszempont pontozása kérelmező szerint is helytálló volt.
A 3. részszempont értékelése során megállapítható, hogy csak a felhívásban előírthoz képest korábbi teljesítés (napok száma) volt a pontozás alapja. A nyertes tette a legkorábbi teljesítésre az ajánlatot (2002. június 15.), míg a kérelmező csak 1 nappal korábbit vállalt (2002. augusztus 29.). Így az ajánlatkérő által alkalmazott pontszámok (100 és 1) nem vitathatók.
A kérelmező ugyan kifogásolja, hogy miért így pontozott az ajánlatkérő, de – figyelemmel a többi részszempontnál is alkalmazott ezzel azonos módszerre – a pontozás következetes és kifogástalan volt.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan és ajánlatkérő döntése a nyertesre vonatkozóan helytálló volt annak ellenére, hogy kisebb számítási hibát is vétett a pontozás során, valamint arra is figyelemmel, hogy a korrekciós pontérték alkalmazása esetén sem érte el kérelmező összpontszáma a nyertesnek kihirdetett ajánlat pontszámát.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a megalapozatlan kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 16.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
